Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-20 / 67. szám

Több szakmunkástanuló Az 1968—I969-es tanévben 111 ezerrel több fiatal kezdi Ineg a tanulást a szakmunkásképző intézetekben, mint tavaly. Az idén tizennyolc helyen összesen 145 új tantermet kap a szakmunkásképző iskolák hálózata. Nyolcvankilenc tantermet már a tanév megkezdéséig átadnak az építők. Vetik a fűszerpaprikát A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat termeltetési osztályának jelentése szerint megkezdődött a tájkörzet első nagy tavaszi munkája, a magvetés. A gazdaságok mindenütt idejében megkapták a vetőmagot — öszszesen 166 mázsát —, amelyet korábban az Országos Vetőmagfelügyelőség csírázási próbának vetett alá. Az összes szaporítóanyagot egyébként a szegedi járásban állították elő, olajvezetékben Algyő és Százhalombatta között — mint arról lapunkban már beszámoltunk — távvezeték épül. Mielőtt azonban a tervezést megkezdenék az olajipar szakemberei előzetes kísérleteket kezdtek Tápén az elmúlt napokban. A szegedi olajmedencében kitermelt kőolajat ugyanis új módszerrel kívánják eljuttatni Százhalombattáig a 170 kilométeres csővezetékben. Dr. Szilas A. Pál, a Miskolci Műszaki Egyetem professzora a hagyományosnál jobb, gazdaságosabb megoldást dolgozott ki. Az elgondolás szerint a távvezetékbe kerülő olajat előbb felmelegítik, majd lehűtik — ezzel az olajban levő parafin kiválik, nem tapad a cső falára — nem fékezi az olaj mozgását. Az új eljárás alkalmazásával a vezetékszakaszokhoz lem kellene olajmelegító állomásokat építeni, jelentősen olcsóbb lenne a beruházás. Az elméletileg ás a laboratóriumban bizonyított módszert most természetes körülmények között is kipróbáják: a tápéi I. tankáUornás ideiglenes kísérleti üzemmé alakították át. Hozzávetőleg 2,5 kilométer hosz"izúságú körvezetéket készítettek, felépítették a melegítő-hűtő berendezést. A körvezetékkel mini-méretekben a nagy távvezeték viszonyait utánozzák. A Kőolaj és Gázipari Tervező valamint a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat mérnökei, technikusai másfél hónapig vizsgálják majd az új módszert, s az eredmények alapján tervezik, illetve készítik el az algyő—százhalombattai vezetékrendszert. a röszkei Kossuth és a rúzsai Szivárvány Termelőszövetkezet földjein. A legkorábban a tápéi Tiszatáj Tsz-ben készültek el a melegágyak, itt a legelőrehaladottabbak a munkák, de a megye más vidékein is megkezdődött a palántanevelés.' Általában tizenöt százalékkal több palántát nevelnek a szükségesnél, esetleg pótlásul, biztonsági tartalékul, felkészülve arra, hogy belvizek vagy jégverés kipusztulást okozhat Nyolcezer holdas lesz az idén a szegedi paprikás táj, ennyire kötöttek szerződést Ez valamivel kisebb terület ugyan a tavalyinál, de nagyobb az elmúlt évtized átlagánál. A holdak számának növelése ennél többre ma már nem cél, inkább arra törekszenek, hogy a termésmennyiséget fokozzák. Ezért a termeltető vállalat szakemberei azt tanácsolják a közös gazdaságoknak, hogy a holdankénti tőszámot növeljék. Ez nem jelent többletmunkát a művelésnél, viszont feltétlenül az átlaghozam növekedésére vezetne a holdankénti harmincezres tőszám elérése. Ezt már kedvező tapasztalatok igazolják — főleg Békés megyében —, ahol az ajánlott, legjobb agrotechnikai módszerek alkalmazásával hatvan mázsán felüli rekord terméseredményt értek eL A legnagyobb területen az idén is a szeged-mihályteleki Üj Élet és a röszkei Kossuth Termelőszövetkezet telepít fűszernövényt Mindkét gazdaságban meghaladják majd az ültetvények a félezer holdat T. B. Emlék és program ÚJ feladatkörben — Azt hiszem, itt eleget tudni sohasem lehet. Ahány ember, annyi kérdés, annyi probléma. — De hiszen egy évvel ezelőtt, még mielőtt tanácselnöknek választották, sőt még előbb, két évtizeden át szintén emberek gondjaival, sorsával foglalkozott A lakatosból lett gyárigazgató is csak a munkások megnyerésével tudott eleget tenni a kívánalmaknak. Más jellegű — Természetesen. S az üzemben szerzett tapasztalatok megkönnyítik ennek az azért egészen más jellegű munkának a végzését. A különbséget előző munkaköröm és a mostani között én is csak azóta látom, mióta ezt csinálom. Pántya József a múlt évi választások óta végrehajtó bizottsági elnöke a szegedi II. kerületi tanácsnak. A kis műhelyekből tekintélyes üzemmé fejlesztett kéziszerszámgyárban eltöltött húsz év után — tízévi igazgatói ténykedéssel a háta mögött — került jelenlegi funkciójába. A tanácsi munka sem volt ismeretlen előtte, hiszen a városi tanácsban az ipari állandó bizottság elnökeként, majd végrehajtó bizottsági tagként is csaknem másfél évtizedig munkálkodott. A lakatos — már gyárigazgató korában — elvégezte a gépipari technikumot, most pedig, túl a negyedik ikszen a jogtudományi egyetemre akar beiratkozni. Beszélgetésünk visszatérő témája a régebbi és az új munka különbsége. — Ott, a szervezettebb keretek között a legtöbbször gyors, önállóan elhatározott döntésekre volt szükség. Persze, ezt a termelés napi követelményei diktálták. Itt a tanács, mint testület dönt a kerület ügyeiben, s a végrehajtó bizottság a döntések megvalósítója, az esetek többségében éppen a tanácstagok és más társadalmi szervek tagjainak közreműködésével. — De itt van a hivatali munka, ami viszont napi teendőkkel jár. — Az emberek ügyes-bajos dolgainak igazán nem árt a gyorsaság, a határozott intézkedés. Ebben talán segít a tanácselnöknek az előbbi idők gyakorlata? A szakigazgatási osztályok dolgozóinak egyikénél-másikánál észlelt bürokratikus modor, eljárás faragásában, az intézkedések felelősségvállalásában hasznosak üzemi tapasztalataim. Jó, hogy e területen két vb-vezető társam már idekerülésem előtt is komoly erőfeszítéseket tett Összhangban A Makó városnak területileg, lélekszámilag is nagyjából megfelelő II. kerület igazgatása, fejlesztése, társadalmi átalakulásának irányítása speciális és ugyanakkor a 120 ezres Szeged hasonló feladataival koordinált feladatot jelent. Például a Tarjántelep csaknem egy évtizedre szóló új városrészszé fejlesztése kerületi, ugyanakkor városi szintű intézkedéseknek egész sorát követeli. Vagy a külső területek: Petőfitelep, Baktó, Rókus, Béketelep városiasítása, s ezekkel egy időben Szeged általános iparosítása, fejlesztése — mindez komplex feladat, s az államigazgatási teendők differenciálásával jár. Az érdekek összhangba hozása sem lebecsülendő feladat. A célok MTI Foto — Bara István felvétele Menwr/tm* ncFmifeeyfir Sikeresen kezdte az évet a Magyar HajóIVCVS;. ua«fffuaa«0r és Darugyár. Az angyalföldi gyáregységben még a téli hideg napokon sem voltak anyagellátási zavarok. A hideg egyetlen nap kiesést sem okozott. Az első félévben több hajó és úszódaru keresztelésére és átadására kerülhet így sor. A képen látható hajó már nevet kapott: Oszmusszarnak hívják, s szovjet megrendelésre készfiit — A kerületi tanács az anyagi forrásokat mindig a legfontosabb munkákra hasznosítja. Ezek a célok nem lehetnek ellentétesek az egész város érdekeivel. Más esetben viszont mindent megteszünk, hogy a helyi, kerületi szükségletek, kielégítéséhez megnyerjük a városi tanács támogatását, konkrét segítségét. S Pántya József azt is elmondja, hogy különösen az első hónapokban, hivatali idő előtt és után órák hoszszat járta a kerületet, emberekkel, viszonyokkal, lehetőségekkel való ismerkedés céljából. A legtávolabbi utca lakói sem tudnak olyan kéréssel, problémával előhozakodni, amire a vb-elnök ne tudna válaszolni. Kondorosí János Stettner Béla monofypiája: 1919 március A

kik nem látták, nem élték, nem harcolták végig; akiknek nincs közvetlen élményük 1919-ről, a forradalmi március huszonegyedikét és a Magyar Tanácsköztársaság 133 napját, már-már hajlamosak egyszerűen történelemnek tekinteni. Tanulságokba és emlékművekbe sűrített történelemnek, amely már messziről szól csaik a nemzethez, mint Dózsa felkelése, Petőfiék forradalma. Hiszen tizenkilenc óta is negyvenkilencszer fordult már az esztendő, s mind kevesebb és mind fáradtabb, aki még közvetlen élményekből emlékezhet. Ráadásul semmit sem öltek, gyilkoltak, perzseltek fehér hóhérok és propagandisták annyit és olyan szenvedéllyel, mint 1919 proletárforradalmónak és munkáshatalmának emlékét a rákövetkező huszonöt esztendős, fáradhatatlanul gonosz terror idején. És ha még ehhez hozzáadjuk azt is, hogy miként március 15 áthajlik március 21-be, az első magyar proletárforrari£>lom is április 4-hez ivei történetileg, talán logikusnak is tetszik mindez: 1919. március 21. történelmünk egyik legszebb lapja, a forradalmi tavaszok egyik legfényesebbike, melynek most is végtelen tisztelettel, koszorúkkal, ünnepi beszédekkel méltatjuk emlékét. Egy latin-amerikai elvtárs, a Bolíviai Kommunista Párt főtitkára társaságában döbbentem rá nemrégiben, hogy milyen furcsa és igazságtalan így egymagában ez a szemlélet. Köszöntőt mondott 6 is azon a baráti esten, I amit a konzultatív találkozóról Szegedre látogatott latinamerikai pártkiildöttség tiszteletére rendeztek, s egyszercsak 1919-ről kezdett beszélni, a mi március huszonegvedikénkről, október első testvéréről. Nem úgy, mint legtöbbször mi is, történelmi tárgyilagossággal, vagy lelkesült pátosszal, hanem valami csodálatosan szenvedélves, igaz óhajtással. Nem negyvenkilenc év messzeségéből idézte, hanem szinte a jövő képe, történelmi tablójaként 1919 tanulságait nem tapasztalatokba, értékrendbe merevedett elemzésbe foglalta, hanem programmá fogalmazta. Hiszen az ő életében, harcában, pártjának programjában 1917 és 1919 nemcsak jubileum, hanem holnap is. Sokat gondolkoztam azóta ennek a lelkesült kemény sokat próbált forradalmárnak a szavain. Egy felismeréssel gazdagabb lettem belőlük. Nevezetesen azzal, hogy bár elméletileg mindig tudtuk és mondtuk, hogy 1919 Itt munkál felszabadult életünkben, új forradalmunkban, az érzések nehezen íveltek át a harminc-negyven-negyvenkilenc éveken. Csak ritka pillanatokban éreztük, érezzük, hogy 1919 nemcsak múlt nemcsak történelem, hanem a legmaibb jelen is. A legszigorúbb történelmi folytonosság. A második, a győztes és maradandó proletárforradalomban így él, így munkál 1919. Nem tudnák szebbet mondani a naptár szerint holnap esedékes ünnepről, mint hogy még egyszer idézem s bolíviai elvtársat aki valahogy így fogalmazott: a világ elnyomott, forradalmára készülő népei holnapjukat kovácsolják 1917 és 1919 történelmi lapjainak tanulságaiból.tiszteletüknél és csodálatuknál, melyekkel ezekre a dátumokra gondolnak, csak hitük és elszántságuk nagyobb: hogy ez a forradalmat érlelő század náluk is meghozza az osztályharc új időszámítását. Sz. SIMON ISTVÁN Ifjúsági napok A forradalmi ifjúsági napok programjában Miskolcon rendezik meg a képzőművészeti alkotások és az amatőrfilmek versenyét, továbbá a fotopálvázatot és -kiállítást is. Keszthely a felsőoktatási intézmények kórusait és hangszeres művészeit látja vendégül, Egerben a néptáncosok, népzenészek tartják bemutatóikat Debrecenben pedig az egyetemi alkotó körök tasiai vitatják meg új alkotásaikat Emlékezés Szegeden március 21 re Az első magyar proletárforradalom győzelmének, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása 49. évfordulójának alkalmából emlékünnepséget rendez Szegeden ma, március 20-án délután fél 3 órakor a Szegedi Ruhagyár kultúrtermében a Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága, Szeged m. j. városi tanácsa és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Ünnepi beszédet dr. Antalffy György egyetemi tanár, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja mond. Ugyancsak ma szegedi általános, középiskolákban es az egyetemen 1919. március 21-e egykori harcosai, a forradalmi mozgalom veteránjai találkoznak úttörőkkel és KISZ-istákkal. Az évforduló napján, 2tén, csütörtök délután 3 órakor a Magyar Szocia'ista Munkáspárt Szeged városi bizottsága, Szeged m. j. városi tanácsa és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa fcoszorúzási ünnepséget rendez a Magyar Tanácsköztársaság szegedi emlékművénél. SZERDA, 1968. MÁRCIUS 29. 8 DEL-MAGYARORSZAG