Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-02 / 27. szám

Épül az új lakótömb A Csongrád megyei Épf­tőiran Váttalat dolgozói há­rom új lakótömb építését kezdték meg a Bajcsy-Zsi­linszky, a Károlyi utca és a Lenin körút által határolt területen. A tervek szerint összesen 88 lakás készül el, s a Baics.v-Zsilinszky utcai részen egy emeletes szolgál­tató házat is építenek. A korszerű házakat Sze. geöon ri'kán alkalmazott teehno'ógiával a'apozzák. összesen 155 betoncölöpöt he'yeznek a földbe és erre készülnek a lakóházak. A kedvező időjárást, a rendkí­vüli tavaszt kihasználva az érvtómari vállalat már meg­jelent a volt László-bazár heivén. a Cirok-kubikos bri­gád jó ütemben halad az ásással. A jövő héten az alapozás­ban a honvédség is segít — naew e1 jesít m/nyű fúrógép­pel készíti el a betancölöpök belyét Somogyi Károlyné felvétele Mást akart, mint a többi... Kalács az asztalon Az étteremben már töb- 5 461000 forintot könyvelhet- Németh Mátyás ezt mondja: ben várakoznak. Kavargat- jek eb Sokat segített az ál- — A vezetőség munkál­ják a feketét, behúzódnak a sarokba, s jönnek, egyre lattenyésztes. Terven felül ezután sem feledkezzenek el, jönnek. Mindjárt megkezdő- 24000 csirkét, 9000 tyúkot es méghozzá a premizálásról, dik a közgyűlés, a szőregi 600 jércét adtak el. tgy az- Hagyják meg az idén is. Egyetértés Termelőszövetke- tán csaknem 2 000 000 forint zet zárszámadása. Leülök terven felüli bevételhez ju­egy kicsi öregasszony mellé, tottak. Ezt mondja. — Jó év járt ránk. Látja, én is megkerestem a maga­mét Pedighát 69 esztendős múltam. Kell a nyugdíj mellé... kodását köszönöm. Egyről Segített a segédüzem Gratuláció Tiszaszigetről Tavaly 2 hold hagymát 1 hold kukoricát vállalt ré­A tiszaszigeti Búzakalász Tsz vezetői, Niesner Ferenc és Molnár Imre szintén gra­A segédüzemágak ls ki- tulálnak és a kölcsönös tettek magukért Több mii- együttműködés további lehe­_ ,, , lió forintot hoztak a közös tőségére hívják fel a figyel szesmuvelesre. Bírja még kasszába. A kedvezőtlen idő- met. mindig magat. járás ellenére így aztán még- A tagság elfogadta a be­— Nem panaszkodhatom, is növekedett a tagoknak já- számolót A valamikori Rá­12 mázsa kukoricát 4 má- ró jövedelem. 1965-ban egy dó-vendéglőben gyorsan meg zsa búzát, 4 mázsa árpát, munkaegység értéke termé- terítették az asztalokat és 2000 forint hagymanénzt szetben és pénzben 36,50 fo- már hordták is a pörköltet, prémiumként és 6000 forin- rint volt most meg 40,31 fo- Megérkeztek a zenészek, s rint lett. Az egynapi átlag- jó kedv töltötte meg a ter­kereset 106 forint Berta met. így ünnepeltek tegnap Sándor 22 941 forintot, Dé- Szőregen a szövetkezetiek, tár Józsefné 18 823 forintot, Szép ünnep volt Sz. Lukács Imre tot kerestem. Meg a háztáji kukoricát özv. Vince Illésné boldo­N gan ül mellettem, össze-ösz- Huszár Béláné pedig 15 774 sze súgnak az asszonyok. forintot keresett. em általános filozófálgatásból indul ez az írás. Mellékes megjegyzés­ből inkább, melyet egy rokon­szenves tanár beszélgetés közben ejtett el, anélkül, hogy észrevette volna, mennyire fontosat mondott: „Én is mindig valami nagyobbat, szebbet, okosabbat akartam, de már belefáradtam, most már nem akarok mást, mint a többi." Nem ku­tattam, hogy pillanatnyi lehangolódás, vagy valamilyen közeli sikertelenség utó­hatása okozta-e a beletörődést. Alkalmat­lan volt a légkör ahhoz, hogy firtassam az okokat és nem is lett volna célravezető a kíváncsiskodás. A mondat mégis megmaradt, s az emberi létproblémák közül egyike a legfontosab­baknak éppen ez. Érdemes-e küszködni, vagy jobb sodródni az élettel, egészen a nyugdíjig. Etekintetben nincsen egységes sablon, mert nincs két egyforma ember és ennélfogva nincs fy§t egyformán gondolko­dó ember sem. A létért való küzdelem nem olvan moz­gató erő, amely alapvető befolyást gyako­rolna abból a szempontból, hogy valaki nagyobbat, szebbet, okosabbat akar terem­teni. vagy megelégszik az elvégzendőkkel, amiért fizetés jár. Nincs meg az a veszély, hogy az erősebb felfalja a gyengébbet, ezt kizárják a társadalmi viszonyok, s az a gondolkodásmód, amelyben élünk, tehát a szocializmus eszméje. Úgysem fogható fel ez a gondolatkör, hogy itt csak alkati tényezőktől függ min­den. Az egyik ember alkatilag, idegrend­szerileg mozgó, cselekvő, dihamikus alkat, aki nem tud megmaradni anélkül, hogy ne kezdeményezzen, ne próbálkozzon vala­mi mással, újjal. Bár ezek a tulajdonságok igen lényegesek, másrészt van — s töme­gesen van — olyan ember, akinek életele­me a nyugalom, s valahogyan úgy rendez­kedik be „elvégeztem, amit éppen muszáj, mert minden úgy van jól, ahogyan van". Ez is bizonyos értelemben alkati kérdés, idegrendszeri konstrukció, vagy szellemi képesség dolga is, de nem csupán ennyi. Mert ha elfogadnánk az alkati tulajdon­ságokat kizárólagosaknak, akkor tagad­nánk ezzel az ember nevelhetőségéről, vál­toztathatóságáról vallott felfogásunkat. A genetikai és alkati vonásokat figye­lembe véve is. rendkívül nagyjelentőségű tényező a munkakör. Ki hol dolgozik, mi a mestersége, beosztása stb. Ezzel össze­függésben keresendő az is, hogy kedvvel végzi ezt a munkát, vagy pedig csak azért, hogy megkeresse a mindennapi kenyérre valót. Az sem közömbös, hogy milyen lég­körben dolgozik munkahelyén. Támaszta­nak-e igényt tevékenységével szemben, egyáltalán kívánják-e, hogy érdemibben dolgozzon akár szellemi, akár fizikai mun­kát végez... s adnak-e valamit arra, ha újat, jobbat, nagyobbat akar, mint a töb­bi, vagypedig ezt az ambíciót izgágaság­nak, feltűnési viszketegségnek, esetleg egyéb személyes rigolyának tartják. S most eljutottunk a legfontosabbig, a környeze­tig. A környezet nevelőhatása, igénye, tu­lajdonsága nagymértékben befolyásolja a benne élő személy szellemi, pszichikai vi­lágát, morális magatartását. Sajnos, szá­mos olyan kollektíva működik együtt, ahol nagyon nehéz az élete annak, aki valami mást akar, újabbat, jobbat, mint a többi. Az ilyen embert izgágának, esetleg törtető­nek tartiák. és ha csak tehetik, kimartok maguk közül, mert nem olvan, mint ők. Igaz. ezt nem a mai napon fedezte fel va­laki és nem a rokonszenves tanár megjegy­zése utáni kutatás adott ehhez életbizonyí­tékot, ... Ez és ma is í»v van sok­sok helyen. Rendszerűn anélkül, hogy az ilyen kollektíva észrevenné kicsinyességé­nek, irígykedésének, gáncsoskodásának ár­talmát. ElkéDzelhető az ls, hogy emberek elru­gaszkodnak a valóságtól és illúziókat ker­— Jelentősen növekedett a közös vagyon. Ma már 29 millió 498 ezer forintot tesz ki. A tiszte vagyon pedig 15 millió 680 ezer forintot. Számok, számok. Figyel­mesen iilnek az emberek hallgatták a beszámolót Közbe-közbe törnek a fehér kalácsból, eszeset.nek. Bálint Pál az ellenőrző bizottság Nagv tálcákon fehér kalá­csot hoznak be, s kínálnak mindenkit Az asztalra is raknak három tányérral. Vehet belőle mindenki. A hagyma javára Boldog Gyula, a termelő­szövetkezet elnöke ismerteti a beszámolót azaz csak is- munkájáról. Pásztai Béla pe mertetne, mert előtte sző- dig a szocjális és kulturális regi úttörők köszöntik sza- bizottság munkájáról ad szá­vaiatokkal az ünnepi koz- mob gyűlést Aztán sorra kerül a Kezdődik a vita. A hozzá­beszámoló. Említi az elnök: szólók dicsérik a vezetést, belvíz, szárazság sújtotta a örülnek az eredményeknek, vidéket. Sok helyen majd­csak fél termést takaríthat­tak be .Amióta egyesültek itt Szőregen a termelőszö­vetkezetek. nem múlt el esztendő, hogy elemi csapás ne érte volna a határt. Mégis sikerült a tavalyi esz­tendő. — Tapasztalatokkal is szolgál a jövőre. Változta­tunk a vetésszerkezeten, a hagyma javára. Hiszen igen szénen fizetett, vöröshagy­mából a holdankénti tiszta jövedelem elérte a 9700 fo­rintot Az elnök sorolja a számo­kat. A növénytermesztésből 5 329 000 forintot vártak, s getve akarnak megoldani reális problémá­kat, amelyeknek megoldási lehetősége a gyakorlat számára még nincs meg. Az il­lúzió és a valóság helyes összemérése nél­külözhetetlen azok számára is, akik szel­lemi képességeiktől, indulataiktól, érzé­seiktől vezettetve többet akarnak tenni, mint a másik. Enélkül esetleg nevetséges­sé teszik magukat, vagy olyasmivel pró­bálkoznak, ami egyébként nem lehetséges. Ilyenkor előáll a furcsa helyzet, fellép a sikertelenség érzése, és ennek hatására az emberekben, a környezetben keresik a hi­bákat. Holott nem erről van szó, hanem a teljesen jószándékú kezdeményezés, jobbí­tani akarás nem találkozik a realitás ele­meivel, és ez kedvezőtlenül üt vissza a leg­jobb szándékú emberre is. Sok függ a vezetőktől. Egy közösség lég­körének formálásában rendkívül nagy sze­repet játszanak. Szerepüknek igen sok ki­mutatható és nélkülözhetetlennek felfog­ható jegye van. A vezető vállalja-e, hogy okos, tehetséges emberek dolgozzanak kö­rülötte? Olyanok, akiknek életelemük a tennivágyás, nem tartoznak a „minden mindegy" kategóriába. Igaz viszont, hogy ezekkel nagyon nehéz dolgozni, mert am­bíciójuknál fogva sok gondot okoznak. De ezekből az ambiciózus emberekből sarjad a legtöbb gondolat, ésszerű cselekedet, mert többre becsülik munkájukat, elképze­léseiket. mint a szabadidőt, vagy az úgy­nevezett „nyugalmat". Lényeges mozza­nat, hogy milyen teret papnak ezek a te­hetséges. bátor emberek ahhoz, hogy ki­fejthessék alkotóan energiájukat. Mert ha olyan módon szorítják őket korlátok közé, amely kedvüket szegi, akkor eljutnak ad­dig, hogy nem érdemes mást csinálni, csak azt, amit a többi. Nem tagadható; nálunk is eljutottak emberek sokan addig, hogy nem érdemes többet tenni, mint mások tesznek. De ez itt sohasem a szocialista társadalom szerkezetéből, világnézetéből adódóan alakult így, hanem ügyetlen ve­zetők. szerencsétlen helyzetek összekerü­lése nyomán. Nem lényegtelen az sem, hogy képes-e egy vezető fellépni a kicsinyes, irigykedő szellemi hétköznapisággal szemben. Ott, ahol elburjánzik a szellemi tespedés, vagy a munkában a megszokottság és ahol ezt jóváhagyóan veszik tudomásul, ott az igyekvő, tehetséges, jobbat akaró ember nem tud létezni. Viszont ahol nem tűrik meg a sekélyes emberek által teremtett atmoszférát, ott érdemes többet tenni, al­kotni, mert ennek van meg a becsülete. Voltaképpen ki érzi jól magát egy közös­ségben? Az, illetve azok. akik mindig va­lami nagyobbat, szebbet, okosabbat akar­nak, vagy azok, akik úgy élnek, hogy el­végzem, amit éppen muszáj, mert minden úgy van jól, ahogyan van? A vezető em­berek munkájának egyik lényeges érték­mérője, hogy a reájuk bízott közösségben azok néznek más hely és más munkakör után, akik alkotótehetségek, vagy azok, akik csak a mindennapi kenyeret keresik! E nnek a rokonszenves tanárnak az elejtett megjegyzése véletlen volt. De a belőle származó fejtegetés aktuális. Különösn most, am'kor az élet minden eresztékében a jobbat, szebbet, okosabbat akarók konstruktív al­kotó munkáját szeretnénk kibontakoztatni. Most nem szabadna szaporítani azoknak a számát, akik belefáradnak a rossz kö­zösségi légkör miatt, mert ennek az egész nemzet látja kárát. Ez akkor is így van, ha nem derül ki azonnal az egy-eev kol­lektíva működésében tapasztalható rossz vonás, amely lehangoló közérzetet szül a közösség tagjaiban. Vezető munkakörben dolgozóknak érdemes komolyan elgondol­kozni azon, hogy kikre támaszkodnak és kik érzik jól magukat a vezetésük alatt álló közösségekben. T. F. Folf a Napon Néhány nap alatt nőtt óriássá az a hatalmas napfolt­csoport, amely miatt már reggel óta szólt a telefon az Uránia Csillagvizsgáló Intézetben. Ez a „szeplő" a Nap arculatán valóban szinte ijesztő arányú, átmérője körül­belül 100 ezer kilométer, hozzávetőleg nyolcszorosa a Föld átmérőjének. Jelenleg közel van már a naptányér nyugati pereméhez, de pénteken, ha derült lesz az idő, még jól látszik majd, mégpedig szabad szemmel is, reg­gel és este a párás levegőrétegen át, nappal pedig sötét szemüvegen keresztül szemlélve. w Újdonságok a dohányiparban A Magyar Dohányipar fő. Kirig Size méretű cigaretta val felhagytunk — folytatta osztályvezetője, Győriványi csak a félév vége felé kerül- Győriványi Béla. A BU­Béla nyilatkozott az idei új- het forgalomba. Másik új- dapest és a Tihany csak ad­donságokról. donságunk a papír helyett dig kapható, amíg a készle­— Sajnos túlságosan ko- dohánytóliával burkolt, eny- teik tartanak. Ezeket a ko­rán adtunk bírt az esvikről, hén szivarízű, úgynevezett zönség igazán sohasem ked az e'őször őszre, majd telre szivarka lesz. Formája azo- velte, a kereslet is viszony/ beígért mentafzű, filteres, nos a Savariával. a különb- lag nagyon kicsi volt, továí>­ség a burkoló fólia. bi gyártásuk indokolatlan BSUM Közbevetőleg említjük volna, hogy a múlt év do­meg, nogy a rnüit év do- — A Kossuth, a Munkás, a hányzási statisztikája a na_ Terv és a Symphonia rfivi­pokban kcszült el a Magyar . eddiginél sokkal Dohányiparnál. Ebből kide- desen az 600181861 8010131 riilt többek között, hogy ta- szebb külsővel jelenik meg. valy 21 milliárd cigarettát Változatlanul kerül forga. szívtak el Magvarországon, lomba az MD, a 100 6\es A nyári hónapokban — jú- es a Savaria. A Fecske ci­liusban, augusztusban — garetiát szívók tábora nem csaknem másfélszer annyi csokiként, a Fecskére nem c'gatette fogyott, mint télen, érkezett minőségi panasz az A dohányipar tehát elsősor- utóbbi időben, ban a nyári csúcsforgalomra Ami a Fecskét illőt': Sze­számit, s ígéri, hogy a behar gtdről minden bizonnyá1 rangozolt újdonságok legke- nem küldenek finánclábat a sobb addigra piacra kerül- dohányiparnak, hiszen az is nck- nagv szó, ha egyáltalán lehet — Két cigaretta gyártásá. kapni. Nemes Dezső Kecske­méten Nemes Dezső, az MSZMP P litikai Bizottságának tag. ja, az MSZMP KB Fártfőiskoláiának igazga­tója szerdán Kecske­métre látogatott Megbeszé­lést folytatott a megyei és a városi pártbizo'tság veze­tőivel, majd dr. Molnár Fri­gyesnek. a megvei pártbi­zottság első titkárának és Erdélyi tonácnak. a városi náribizoltság első titkárának társaságában felkereste a Zománcioari Művek kecske­mé; gyáregységét. Nemes Dezső délután a megyei, iátá.si és városi -párt­bizottságok vezetőinek érte­üzletén tájékoztatót tartott Időszerű politikai kérdések­ről. (MTI) Péntek, 1968. február 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents