Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-13 / 36. szám

Újdonságok „leltára Várospolitikai „műhely" a választógyűlésen 269 millió forint felhasználásával bővítették a Miskolci Doccmber 4. Drótműveket. Az üj gyáregységben az építőiparban nélkülözhetetlen elcfjízített nagyszilárdságú betonacél huzal gyártása folyik. A magyar, svéd és angol gyártmányú célgépekkel felsz«relt üzem a teljes hazai szükségletet kielégíti Mégsem dől össze a „Tisza" Azt beszélik a városban, hogy a Centrum Áruház (alias Tisza) düledezik. A hírt minden bizonnyal az áruház doigozoi röpítették fel, mert az eladótérben, ahol a vásárlók megfordulnak, semmiféle nyomát nem látni a bajnak. Csak a személyzet tapasztalhatta, hogy a raktárban némi átrendezésre volt szükség, merthogy beázik a mennyezet, s a női öltöző helyiségében és az egyik irodában megrepedezett a fal. Egyéb nem is történt, s ez, bármennyire erőltetjük, még nem düledezés. Dehát ennyi , nem elég? 'Alig másfél éves az épület, s márts előfordulhat ilyesmi? Sajnos igen, s éppen azért, mert még csupán ennyi id-5 tel1: el elkészülte óla. Ami a mennyezetet ÜMi. t/W'—ment a szigetelése, az ötven méteres fesztávolságú összegyűlő csapadékvíz ahelyett, hogy a számára elkészített pályán leszaladna, átszivárog a betonon. Mihelyt bejön a jó idő. újraszigetelik, s akkor megszűnik a panasz. A másik hiba. a falrepedezés, az épület hátsó két sarkán következett be. A k'.nzolos tartószerkezet számára túl nagynak bizonyult a terhelés, s ebben minden valószínűség szét int közrejátszott az is, hogy az áruház helvén valamikor ingovány volt, a talaj ma sem szilárd még, s némileg megúszhatott. A további repedések elhárításán már dolgoznak az építőik, s rövidesen nyoma sem lesz az egésznek. A javításokat garanciális munkában végzik e), akár tervezési, akár kivitelezési hiba történt. Egyelőre nem lehet tudni, bár az bizonyos, hogy a szegedi áruház ikerpárjánál. a csepelinél is hasonló jelenséget észleltek, mégpedig sokkal nagyobb mértékűt. Ez a két épület Magyarországon új áruháztípust teremtett, s nyilván- | való, hogy az előre nem látható hibák most, egy-két évvel az építkezés után kerülnek napvilágra. Vajon miért híresztelik az áruház dolgozói, hogy düledezik munkahelyük, holott ennek még századrésze sem igaz? Azt hiszem könnyű megmagyarázni: azt szeretnék — és persze joggal —, hogy ez a nagy üzlet minden tekintetben tökéletes legyen. Bosszankodnak amikor látják, az eladóteret borító mozaiklapocskák hol Itt, hol ott fellazulnak, mérgelődnek, amikor az árutartó fiókok ragasztása rendre szétesik. Hogyne ijedtek volna meg, tapasztalván, hogy repedezik a fal, beázik a mennyezet! Féllik az áruházat, hiszen még jól emlékeznek rá. milyen mostoha körülmények között kellett dolgozniuk a régi helyen, a Széchenyi tér sarkán levő üzlethelyiségben. S talán nem sérti az építőket, ha úgy gondolom, a bizalmatlanság is oka annak, hogy nagyobbnak látták a bajt, mint amekkora. Fehér Kálmán Választőgyűlést tartott a Hazafias Népfront a szegedi városi első kerületben. Ezen a gyűlésen nagy volt az érdeklődés, olyannyira, hogy a Fegyveres Erők Klubjának előadóterme kicsinynek bizonyult. Az előcsarnokban sokan álldogáltak: olajmunkás, egyetemi tanár, tisztviselő, háziasszony és ami talán meglepő, sok fiatal is, A Hazafias Népfront első kerületi bizottságának elnöke, Kovács István rövid, de tartalmas beszámolót mondott az elmúlt négy esztendőben végzett munkáról, a bizottság tevékenységéről. Egy számot feljegyeztem: közel kétezer közérdekű javaslat hangzott el a kerület lakói részéről. Felbecsülhetetlen segítség ez a kerület és a város vezetőinek. Nem vitás, hogy az L kerület Szeged legexponáltabb városrésze, s a belvárost magába foglalva lélekszámban is igen jelentős. Mindenki, aki részt vett ezen a választógyűlésen, nagy figyelemmel hallgatta Árvái Józsefnek, a Szeged városi tanács vb elnökhelyettesének, a Hazafias Népfront városi elnöksége tagjának tájékoztató előadását a legfontosabb várospolitikai kérdésekről. Elismeréssel nyugtázták a résztvevők a város fejlődéséről mondott tényeket A 121 ezer lakósú Szeged ipara gyorsabban gyarapodott az elmúlt négy-öt esztendő során, mint az azt megelőző évtizedekben. Üj iparágak honosodtak meg a régi hagyományos könnyű- és élelmiszeripar mellett Nagy reményekkel tölt el minden szegedi embert a város környékén felkutatott kőolaj és földgáz, amely sokban változtat még a mindennapi életen is. A tanácselnökhelvettes beszámolója, — amely a következő esztendők városfejlesztésének programját is érintette — jó vitatémának bizonyult, s a felszólalók hangjából kicsendült, menynyire szeretik és szívükön viselik kerületük és egész városuk sorsát. Az egyik ember arról beszélt; még több fát kellene ültetni a belvárosban, szebbé, igazi parkká kellene átalakítani az újszegedi ligetet és óvni minden meglevő értékét, még azokat a kis facsemetéket is, amelyeket nemrégiben ültettek el az utcákon. Volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a város iparának arculatával együtt a szakmunkások iránti igény is változik. Sokan egyetértettek javaslatával, hogy o szülők ne csak a ma még divatos szakmák felé irányítsák gyermeküket, hanem vegyék figyelembe Szeged jövőjét, a születő és kibontakozó iparágak perspektíváját. A válasz is igen megnyugtató volt: kiderült, hogy a tanács vezetői gondosan törekednek a zöldövezetek bővítésére, kialakítására. Az elmúlt négy év alatt kereken 30 ezer négyzetméter alapterületű park létesült a városban. Nem kis dolog ez. területben sem és pénzben sem. A választógyűlés ezután eleget tett hivatalos kötelezettségének is, s megválasztotta tisztségviselőit: a Hazafias Népfront I. kerületi bizottságának 41 tagját, a városi bizottság X. kerületben lakó 44 tagját és a megyei küldöttértekezlet 28 résztvevőjét. Az új kerületi bizottság ezután megtartotta első ülését, amelyen Kovács Istvánt elnöknek, Diós Józsefet pedig titkárnak újból megválasztotta, s ugyancsak megválasztották a 13 tagú elnökséget Pro urbe és arte érmek Hétfőn a fővárosi tanács székházában kitüntetéseket osztotta ki: Pro urbe aranyéremmel tüntették ki dr. Harrer Ferenc gyémántdiplomás jogi és államtudományi doktort nyugalmazott alpolgármestert; dr. Gerevich László Kossuth-dí.ias művészettörténészt; Lindenmayer Kálmánt a Fővárosi Vízművek főmérnökét. Pro arte aranyérmet kapott Bernáth Aurél festőművész és Mesterházy Lajos Kossuthdíjas író. A kitüntetéseket Sarlós István, a Fővárosi Tanács vb elnöke nyújtotta át Negyvenkilenc millióval gazdálkodik az I. kerület Tegnap, hétfőn a belvárosi pártszervezet Victor Hugó utcai helyiségében ülést tartott az I. kerületi tanács, Halász Árpád elnökletével. Balogh József, a kerületi tanács pénzügyi csoportjának vezetője terjesztette elő a kerület idei költségvetési és fejlesztési tervjavaslatát. Az ezt követő vitában felszólalt: Hofgesang Péter, a népfront városi bizottságának titkára, Kedves Andrásné, Kiss Jenő, dr. Varga János, Nitsinger Gyula, dr. Kalmár Ferenc, Beck Sándor, Sirián Gábor, Nagy Mihály, Pusztai Andor, dr. Bödó István, dr. Kasza József és dr. Villányi Ilona. A tanácsülésen megtárDr. üifa' Miklós Prágába utazott Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn Prágába utazott, ahol Oldrich Cernik miniszterelnök-helyettes meghívására részt vesz a magyar—csehszlovák vegyesbizottság elnöki találkozóján. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes. (MTI) Uj törvénytervezet készül a szabálysértésekről Az országgyűlés jogi, igazgatási és igiazságügyi bizottsága dr. Gonda György elnökletével — a kormány felkérésére — hétfőn megtárgyalta a szabálysértésekről szóló törvény tervezetét a parlament Gobelin-termében. A képviselők, akik előzőleg írásban megkapták a törvény tervezetét, meghallgatták dr. Korom Mihály Hitelakció saját hatáskörben Most került nyilvánosságra a Belekereskedelmi Minisztérium tájékoztatója a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek üzletpolitikájáról és terveiről. Ebből kiderül, hogy a húsáru a múlt évihez képest, terv szerint, mintegy 5 százalékkal lesz több, és ez lényegében az 1967. évi színvon-o fenntartását eredményezi. Bőséges lesz a baromfi- és tojásktnálat. melyekből a forgalom akár 30 százalékkal is növelhető. A konzerv- és a hűtőipar áruiból is kielégítő kínálat várható. Tejtermékből mind a választék, mind a mennyiség bővül. Italból 5 százalékkal több áru áll majd a kereskedelem rende'kezésére, mint tavaly, borból mintegy 10, sörből pedig 4 százalékkal nő a kínálat. A ruházati cikkek kínálata is kielégítőnek ígérkezik, bár túlzott óvatosság miatt egyes kereskedelmi vállalatok nem mertek megfelelően rendelni. Vegyes iparcikkekből több kerül az üzletekbe, mint tavaly. A járművekből (Jawa, Pannónia motorkerékpár stb.) több mint 15 százalékkal növekszik — terv szerint — a kínálat. A híradástechnikai cikkek közül elsősorban a tranzisztoros rádiók és a nagyképernyős televíziók árúkínálata bővül. T-akásvilágítási cikkekből bő választék áll majd a vásárlók rendelkezésére. Vasáruból is 8—10 százalékkal nő az árualap. Nem sikerült azonban még kellő mennyiségű sodronyfonalat, valamint esőcsatornát és lakatot biztosítani. A Belkereskedelmi Minisztérium szerint a kiskereskedelmi vállalatoknak az idén is a nagykereskedemi vállalat lesz a fő beszerzési forrása. A kereslet és kínálat befolyásolásával 1968-ban növekszik az áruhitel-akció szerepe. A központilag előírt cikkcsoporton belül a kölcsönakcióba bevonható cikkek meghatározása a vállalatok hatáskörébe tartozik. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalatok rugalmasan alkalmazkodjanak piac követelményeihez. igazságügy miniszter szóbeli kiegészítéseit. Hazánkban jelenleg mintegy 350 ezer személyt vonnaik évente felelősségre szabálysértés miatt, s a kiszabott bírságok együttes őszszege esztendőnként meghaladja az 50 millió forintot. Jelenleg több mint 300 jogszabály tartalmazza a szabálysértésre és egyéb bírságolásra vonatkozó rendelkezéseket. Ezek jó része elavult, nehezen áttekinthető és nem tükrözi a hazánk társadalmi-gazdasági életében lezajlott változásokat. A kormány ezért utasította az igazságügyminisztert, hogy gondoskodjék a szabálysértésekről szóló törvénytervezet kidolgozásáról. A kodifikációs bizottság 1963 őszén kezdett munkához. A jogalkotók abból az elvből indultak ki munkájukban, hogy a szabálysértésekkel kapcsolatos ügyek elbírálása általában az államigazgatási szervek hatáskörébe tartozik. A kodifikáció során arra törekedtek, hogy egységes keretbe foglalják a különböző eljárásokat. Ezzel egyidejűleg olyan eljárási rend meghatározására törekedtek, amely az ügyek gyorsabb intézését biztosítja. A kodifiikációs bizottság két jogszabályba — a szabálysértésekkel kapcsolatos törvény, illetve kormányrendelet tervezetébe — foglalta a területre vonatkozó összes rendelkezéseket Az előterjesztést vita követte, amelyben felszólalt Tóth Sziiveszterné Csongrád megyei képviselő is. gyalt és elfogadott költségvetési és fejlesztési javaslat szerint az I. kerületben ebben az évben 49 millió forinttal — 10 millióval több, mint tavaly — gazdálkodnak, A költségvetés a legsürgetőbb feladatok elvégzését teszi lehetővé, melyek a kerületben élő lakosság igényeinek, a város egységes fejlesztési elvének, valamint a kormány és a párt politikájának egyaránt megfelelnek. Az I. kerület diszponált helyzete, a belváros' fejlesztése, szépítése a terv készítőire nagy felelősséget rótt A kerületi tanács körülbelül 16 millió forintot fordit utak felújítására, gyalogjárdák építésére. A Lenin körút, a Korányi rakpart, és az Aradi vértanúk tere rendezésének és felújításának első szakaszát 1968. végére szeretnék befejezni. Ugyancsak munkába kezdenek az útépítők a Dóm téren, a Csongrádi sugárúton, a Szent István téren és a Vidra utcában. Ezek a munkák az említett összegnek körülbelül 80 százalékát emésztik fel. A tanácsülésen elhatározták. hogv a különböző feladatok elvégzéséhez segítségül kérik a lakosság társadalmi munkáját. Újszegeden, a Fürj utca és a Tisza töltése közti területen még ebben az évben nyári napközi tábort hívnak életre a dolgozó szülök általános iskolás korú gyermekei számára. A tábort a három kerület együttesen alakítja ki. Ebben különösen sokat segíthet a lakosság, elsősorban az előkészítő és az építömunkákban. Munkájuk megtakarított pénzt jelent, amelyet a tanács más közhasznú célra fordíthat A költségvetési és fejlesztési terviavaslat elfogadása után dr. Varga Jánosnak, az I. kerületi tanács vb elnökének javaslatára jóváhagvták a tarács és a végrehajtó bizottság első félévi munkatervét. Végezetül interpellációra került sor. Kiss Jenő, Beck Sándor. Nitsinner Gyula. Pignitczky György, Sirián Gábor, Nyilasi Pé'er. Snllai Ferenc. Csikós Rudolf és Pálfalvi István közérdekű problémákat vetett fel, müvekre dr. Varsa János, illetve László Tván. a kerületi tanács vb építési és kü-fekedési PSoportferak vezetői" válaszolt. Csütörtök, 1968. február 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 3