Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-13 / 36. szám

Magyar—holland tárgyalások Luna külügy miniszter Budapes'en VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKJ A MAGYAR S Z O C 1 A LI S T A M U NKÁSPÁRT LA P J A 58. évfolyam, 36. szám Ara: 70 fillér Kedd, 1968. február 13. MTI foto — Vigovsxki Feren< tewételíi A holland vendég (jobbról) Péter János társaságában Péter János külügyminisz­ter a magyar kormány ne­vében hivatalos látogatásra hívta meg dr. J. M. A. H. Luns holland külügyminisz­tert. Vasárnap, a késő dél­utáni órákban a külügymi­niszter feleségével és kísé­retével Budapestre érkezett Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Péter János kü'ügymin'szter. Szi­lágyi Béla külügyminisz­ter-helyettes és felesége. Házi Vencel nagykövet, a Külügyminisztérium főosz­tály-vezetője és Barla Ita­jos hágai magyar nagykö­vet. Ott volt Hermán C. Schoch, a Holland Király­ság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­te, valamint a nagykövetség munkatársat Péter János hétfőn dél­után hivatalában fogadta dr. J. M. A. H. Lunst, akit a lá­togatásra elkísért H. C. Schooh, Jonkheer J. A. de Ranitz nagykövet, a politi­kai ügyek főosztály-vezető­je. A Látogatásnál jelen volt Szilágyi Béla, dr. Házi Ven­oel, Barta Lajos. A Látogatást követően megkezdődtek a magyar— holland tárgyalások. A tár­gyalásokon részt vevő kül­döttségeket Péter János, Il­letve dr. J. M. A. H. Luns vezeti. H. C. Schoch, a Holland Királyság budapesti nagykö­vete dr. J. M. A. H. Luns holland külügyminiszter magyarországi látogatása al­kalmából hétfőn este rezi­denciáján fogadást adott A fogadáson részt vett Pé­ter János külügyminiszter, dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi minisz­ter, dr. Dimény Im­mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, s a gazdasági, kulturális és társadalmi élet sok képvise­lője. U Thant Moszkvában Az ENSZ­főtitkár fontos tárgyalásai szov/et vezetőkkel Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke vasárnap ebé­det adott U Thant ENSZ-fő­titkár tiszteletére, akivel baráti légkörben megbeszé­lést folytatott. U Thant és Koszigin megtekintették a Nagy Színház előadását Koszigin szovjet miniszter­elnök hétfőn a Kremlben fo­gadta U Thant ENSZ-fő­titkárt. Baráti légkörű meg­beszélésükön érintették a je­lenlegi nemzetközi helyzet problémáit és az ENSZ tevé­kenységével kapcsolatos kér­déseket Leonyid Brezsnyev fogad­ta U Thantot és megbeszé­léseket folytatot vele. Az eszmecserén részt vett Kuz­nyecov, a szovjet külügymi­niszter első helyettese és Nyesztyerenko az ENSZ fő­titkárának helyettese. Vaszilij Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszte­rének első helyettese hétfőn ebédet adott U Thant tiszte­ltére. (Folytatás a 2. oldalon.) • íiM lllijCí^i^ii :':•:•:•:':• xóx-:/xtóx:x: 'x. ••:..• ;..:•• ••••• x...-.:•:• .x • x xxxvxy •i' áísa v.. •• Hl mUHI MÉt ft '1 Itt* U Thant és Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettes a moszkvai repülőtéren * .... i • , .... Akciűegység az imperializmus ellen Új üzemrész Csehszlovákiából 688 mi lics beruházással épül az EuLRGÉ 11. A kommunista és munkáspártok nagy nemzetközi összejövetelei az elmült évtizedekben — a változó történel­mi viszonyoknajt megfelelően — általában a stratégia és taktika kidolgozásnak fel­adatát állították a tanácskozások elé. A kommunista és munkáspártok nagy nem­zetközi tanácskozása — pártunk s a test­vérpártok többségének véleménye szerint — nem tűzi majd napirendjére a nemzet­közi kommunista mozgalom stratégiájának és taktikájának egészét. Az erre vonatko­zóan kidolgozott korábbi dokumentumok legfontosabb következtetései ma is érvé­nyesek. A februárvégi budapesti előkészítő konzultatív értekezleten tehát olyan té­mákat készítenek elő a nagy tanácskozás napirendjére, amelyek alkalmasak az an­tiimperialista akcióegység fokozására. Mi­ért vált ez szükségessé? A világhelyzet alakulása — a szocialis­ta országok erősödése és a gyarmatok fel­szabadulása következtében — az elmúlt időben kedvezőbb feltételeket teremtett a szocializmus és a haladás erői számára, ez­zel párhuzamosan az imperializmus, s első­sorban annak faltörő kosa, az amerikai mi­litarizmus agresszívebbé vált. Politikájá­ban a felforgatás, a puccsok, a katonai ag­ressziók kerültek előtérbe, amelyek átme­netileg bizonyos helyi sikerekkel jártak. Mindez annak is a következménye, hogy az imperialisták kihasználhatták a kom­munista és munkásmozgalom egységének megbomlását Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok visszakanyaro­dott a hírhedtté vált Dulles-féle hideghá­borús politikához. Erre a doktrínára épül — figyetembe véve a világban kialakult a szocializmus számára kedvező erőviszo­nyokat — a helyi háborúk taktikája, min­denekelőtt Ázsiában és az úgynevezett „harmadik világ"-ban. Azt vallják ugyan­is, hogv az USA pozícióit mindenütt— de elsősorban Ázs'a stratégiailag fontos terü­letein — fenn kell tartani, mert ezek el­vesztése esetén összeomlana külpolitikai és hadászati kinceociójuk, — magyarán nem tudnák betölteni „a világ csendőre" szerepét Az imperia'isták jól tudják, hogy a szo­cializmus és az imperializmus között ki­alakult pp"v,-.zinvo'rát közvetlen katonai összecsapással nem képesek a maguk ja­vára megváltoztatni. Ügy vélik azonban, hogy Ázsiában vagy a fejlődő országokban még van „keresnivalójuk", ott még feltar­tóztathatják a nagy méretekben kibonta­kozó antiimperialista mozgalmat. E felme­legített agresszív amerikai stratégia követ­keztében a nemzetközi helyzet kiéleződött. Példaként elegendő utalni a vietnami eszkaláció kiszélesítésére, az amerikaiaktól bátorított izraeli agresszió következtében a Közel-Kelet térségében kialakult poli­tikai válságra, a görög katonai puccsra, a ciprusi válság fejleményeire, az indonéz helyzetre, a ghanai reakciós fordulatra. Eu­rópában figyelemreméltó tény ebben a vo­natkozásban — mint ahogy ezt a karlovy­vary-i értekezlet is megállapította — a Német Szövetségi Köztársaság, ugyancsak amerikai segédlettel folytatott, revansista politikája, a nyuganémet újfasizmus akti­vizálódása. A történelmi szükségszerűség s a nem­zetközi méretű osztályharc érdeke egy­aránt azt diktálja, hogy az amerikai impe­rializmus „globális stratégiájával" szem­ben kialakuljon a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom antiimperialista ak­cióegysége. Ezért szükséges lép'seket ten­ni a nemzetközi kommunista és munkás­mozgalom egységének helyreállítására, és ezért kell ezveztetni az antiimperialista har® tennivalóit. A világhelyzet bonyolultsága következ­tében a tennivalók meghatározása nem egyszerű dolog. De éppen e differenciált feladatok teszik égetően szükségessé, hogy az antiimperialista harc tennivalóit egyeztessék s ezáltal ereiét meghatványozzák. A oártok közötti véle­ménykülönbségek. akár a szocializmusért folytatott harc módszereire, akár a világ­helyzet prespektíváiára vonatkozzanak, nem lehetnek akadályai az internaciona­lista egységnek az imperializmus elleni harcban. Valamennyi ország kommunistái és ha'adó erői akkor harcolhatnak leg­eredményesebben saját fe'a^ata'k megoldá­sáért is, ha maguk műtött tudjék a nem­zetközi munkásmozgalom e®észét. az eb­b°n mcnvilvánuló szolidaritás lebírhatat­lan ereiét A b'táioesti konzultatív találkozó hasz­nos rez'-n-nek fgérkez'k a kívánt akció­egység útjának egyengető—'•"re BOROS BELA Alapos felmérések után megszületett a Szegedi Gu­migyár fejlesztési programja, az idén nyáron megkezdődik a Szegedi EMERGE II. gyár építése. A tervek szerint összesen 688,4 millió forintos költ­séggel, két szakaszban új üzemrészek készülnek. Az I. szakaszban a már működő gumigyári nagycsarnok mel­lé 72X120 m-es új csarnokot építenek, itt helyezik el a készáruter­melő gépsorokat A meglevő keverékgyártó üzemmel azonos nagyságban új kcverék&zemet is emel­nek. Az eddigi tapasztalatok szerint az EMERGÉ-nek ki­csik a raktárai, az új üzem­ben ezért a jelenleginél sok­szorosan nagyobb befogadó­képességű raktár épül. A szegedi gumiipar a jövőben sajátmaga gondoskodik szak­ember-képzéséről: az üze­mek mellé 1000 négyzetmé­teres, 120 tanuló oktatására szol­gáló tanműhely készül. Bővítik az energiaellátó rendszert is, az új termelő­berendezésekhez új komp­resszorokat és szivattyúkat állítanak munkába. A gyár­nak problémát okozott az ipari vízellátás, ezért az új üzem telepítése alkalmával új hűtőrendszert is kiépí­tenek. Az EMERGE II. épftése az új gazdasági mechanizmus követelményei szerint törté­nik: a beruházási összegbe foglalták a várható kamat­terheket, az üzembe helye­zési költségeket Az EMER­GE II. üzembe helyezésével fejlesztik a műszaki gumi­gyártást, 1970-től a Szegedi Gumigyár kétszer annyi szál­lítóhevedert, háromszor any­nyi mélyfúrótömlőt gyárt majd, mint jelenleg. Import­pótlásra megkezdődik a nagynyomású műszakitömlő­készítés is. A tömlőgyártás korszerűsítésével a fontos műszaki tömlők­ből is kétszer annyit ter­melnek majd, mint 1968­ban. Az EMERGÉ Il.-ben azon­ban a hagyományos gyárt­mányokon kívül 1971-től ék­szíj is készül. Ezt a terme­ket jelenleg a budapesti CORDATIC gyárban készí­tik. Az új szegedi üzemben teljesen új csehszlovák be­rendezéssel végzik majd a feladatot; a korszerű gépe­ket a gottwaldovi ékszíjgyár­tól vásárolja az OGV olyan feltételekkel, hogy a cseh­szlovák szakemberek Szege­den termelésre készen adják át az ékszíjüzemet. A beruházásból előrelátha­tólag 151 millió forintot for­dítanak építkezésre, 104 mil­lió forintba kerülnek a ma­gyar ipar által gyártott gé­pek. A Szovjetunióból, Cseh­szlovákiából és NDK-ból 9C millió forint, az NSZK-ból és Angliából összesen 88,C millió forint értékű gépet vásárolnak. A korszerű üzent az előzetes számitások sze­rint 730 munkást foglalkoz­tat majd, termelési értéke — a második szakasz meg­épülése után — eléri a 686 millió forintot Hegyi József, az EMERGE II. létesítmény igazgatója ar­ról is tájékoztatást adott, hogy az EMERGE II. Gumi­gyár állami költségvetésből, részben pedig bankkölcsön bői készül. Gondolnak az ú; üzem szakembereinek lakás­Igényeire is, a beruházási programban 9 millió forintot szántak új lakások építésére. A nagyértékű beruházás előkészítése már megkezdő­dött. A Szegedi Gumigyár területén előgyártott elemek­ből csaknem 100 fő befoga­dására alkalmas munkás­szálló épül, amit még az el­ső negyedévben átadnak ren­deltetésének. m. l í II Néjúent Országos Tanácsának elnökségi ülése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnök­sége hétfőn ülést tartott. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke tájékoztatta az elnökséget az időszerű bel­és külpolitikai kérdésekről. Fog'a'.kozott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának leg­utóbbi ülésén hozott határo­zatokból adódó népfrontfel­adatokkal: különösen a gaz­daságirányítás reformja megvalósulásának további következetes segítése, vala­mint a vietnami nép hősi és eredményes harca iránti testvéri szolidaritás kérdé­seivel. Erdei Ferenc főtitkár be­számolt a Hazafias Népfront IV. kongresszusának előké­születeiről, s előterjesztette a kongresszusi irányelvek tervezetét. Bugár Jánosné főtitkár­helyettes ismertette a kong­resszus elé terjesztendő — a nemzeti egység egyes kér­déseiről szóló — vitanvagok előkészítéséinek munkála­tait. Az elnökség a beterjesz­tett anyagokat megtárgyal­ta. A vitában felszólalt: Balla János, Bencsik István, Bugár Jánosné, Darvas Jó­zsef, Erdei Lászlóné, Harrer Ferenc, Kállai Gyula, Mi­hályfi Ernő, Nánási László, Ortutay Gyula és Z. Nagy Ferenc. Az elnökség határozatot hozott az előterjesztett anya­gokra, s megbízta az Orszá­gos Tanács titkárságát, hogy az irányelveket — a vitá­ban elhangzottak figyelem­bevételével — terjessze az Országos Tanács elé. UJ „olaj­át falvak Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem szegedi üzemegységé­nek kőolajkutatói, olajbá­nyászai az idén újabb kő­olajtároló rétegeket tárnak fel, elsősorban a szegedi já­rás néhány községének ha­tárában. Üllés, Algyő, Tápé, Kiskundorozsma után most Ásotthalom és öttömös is az „olajfalvak" sorába lépnek. A szegedi köolajfúrási üzemegység az idén 20 fúró-, illetve kútbefejező berende­zéssel 89—90 új kutat ké­szít elő termelésre a terü­letén. A Nagyalföldi Kőolajter­melő Vállalat szegedi üze­me, így az idén félmillió tonna olajat — a tavalyi mennyiség kétszeresét — s mintegy 130 millió köbméter földgázt ad a népgazdaság­nak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents