Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-11 / 35. szám

ŰJ díszlet a Bánk bánhoz Az előzetes megbeszélések után megkezdődött a szegedi szabadtéri igazgatóságán az idei előadások díszleteinek hagyományos vitasorozata. Tegnap, az első ilyen alkalommal, a nyitódarab, Erkel Bánk bán című operájának Fülöp Zoltán Kossuth-díjas kiváló művész által tervezett díszlete került a játékok igazgatósága elé. A Bánk bán — mint ismeretes — az elmúlt kilenc év alatt Mikó András és Békés András rendezésében többször szerepelt a szegedi szabadtérin. Most, a tizedik évben, Szinetár Miklós, — aki egyébként érdekes véletlen folytán a televízióban most készíti elő a prózai Bánk bánt —, és Félix László fogalmazza az operát a Dóm előtti színpadra. Az új rendezői felfogásnak megfelelő elvek alapján készült díszlettervekről a tegnapi vita után a társrendező Félix László elmondotta, hogy az új díszlet tökéletesen kifejezi azt a folyamatot, amelyben a magyar színházművészet eltávolodik a romantikus, naturalista díszletmegoldásoktól az úgynevezett térszínpad irányába. A Bánk bán mostani változatosan tagolt térfelosztása több lehetőséget ad a rendezőnek, hogy elképzeléseit hatásosan megjelenítse, drámai tömörítésre nyújt alkalmat. A díszlettervező Fülöp Zoltán — először tervezett a szabadtérre ehhez az operához — azon felül, hogy szintén kiemelte munkájának ezt a jellegét, rámutatott, hogy a román stílusú, súlyos tömegű díszlet — az eddigi Bánk bán díszletek között a legnagyobb — sajátos megoldásaival faragott kőreliefre emlékeztet, kiemelve azt az uralkodói pompát, amely ettől a darabtól nyilvánvalóan elválaszthatatlan. Nagy szerepet játszik a megoldásban a sok kisebb díszletelem és különösen a világítás, amely a jeleneteknek megfelelően szűkíti és tágítja a játékterel. A díszlet, mely nem a régi megoldásokból indul ki, minden tekintetben újat akar adni. gálaestje A vidékieket témáik eredetisége jellemzi Szegedi szerző filmje a mesterség poéziséről Ismét gazdagabbak lettünk Czinegc Jánosnak egy nap- bájosan ügyefogyott kergetőegy hagyománnyal. A Csöng- ját mutatta be, Balásy Gyula »sébő^^nte átsittött a gyerrád megyei Amatőrfilm-Klub -Békéi János dollárpapa- J^f^^te néhány ugyanis évről évre megren- paródiája pedig (dombóvári felvétel. A Levél az újvidezi az országos fesztiválon klub) szatirikusán szólt a lágba bonyolultabb fogalmadíjnyertes alkotások szegedi Valutás rokonokról, néhány- zása, ™tTfsz snittjei tipikugálaestjét, s ez a néhány perces etűdben megkísérelve ^ tehetséges "srarzőTsejévcs gyakorlat, meg a biz- aloszlatni az illúziókat, ami- tenek (Jeles András). Sastosílék, hogy a szegedi kö- ket határontúlról vár a csa- vári Lajos filmje (Ha Zsuzönség érdeklődése további Iád. Igazi meglepetést a haj- ZKával találkozol) klasszikus . , , .. ,,, .. .. , . . ,, . szonett a távoli kedvesről. garancia a folytatásra - duboszormenyi dr. Oláh lm- A Galambos Tamásról komán nyugodtan nevezhető ne (A 10 000 453-ik) és a sze- rábbi szegedi bemutatója altradíciónak. gedi dr. Németh András (A kalmából szóltunk, a MeheKilenc kisfilmet vetítettek filn»Je okozott. Az előb- a te!le,nck- drKismmeT \emeueic , .... „ , , ,. Mihály raizfilmie pedig — teltházas kíváncsi tekintetek bl mely> belülről fakado romén est omen — szellekt-resztlüzében, hamisítatlan Cszinte humanizmusával, nles fricska a mehemedekgáir,hangulatban péntek este életigenlésével egyszerre ról. a tehenekről, és egy a Tisza Szálló koncertterme- fogalmazva a születés kozismert W szam ürügyen ben. Az. első konzekvenciát « természetrajzát és az ön- ^rlfXVtó, £££ mindjárt a meghívó prog- kentes számkiveteltsőg. egy- tesen akipek nem inge, ne ram-cédulája kínálta: négy másrautaltság heroikus da- vegye magára! vidéki szerző törte meg az cát a civilizációval, az utóbamatcriilm eleddig fővárosi bi " munka dicséretével, privilégiumát. S ami még cgy nemzedékváltásra aligha számító mesterség kemencéhez ragadt poézisével, színes képtechnikájával. Ezekből a filmekből hiányzik a keren. i. Magyar felszólalás Delhiben Furulyás Ferenc, az ŰjDelhi-ben folyó világkereskedelmi konferencián résztvevő magyar küldöttség tagja pénteken kifejtette a magyar álláspontot a fejlődő országoknak nyújtandó különlegesen kedvező vámelbánásról. E kérdéseket különbizottság tárgyalja a konferencia keretében és a gazdaságilag elmaradott úgynevezett fejlődő országok nagy várakozással tekintenek exportjukat előmozdító vámelbánás megvalósítása elé. A magyar küldött ismertette, hogy az új gazdasági mechanizmus keretében ez év elején életbeléptetett új kereskedelmi vámtarifa lehetőséget teremt arra. hogy a fejlődő országok termékeit a szokásosnál kedvezőbb vámfeltételekkel importáljuk. E referenciás vámokat életbeléptetjük, aztán nemzetközi megegyezés jön létre ennek feltételeiről. jellemző, kameráikat sem a nagyvárosi csúcsforgalom, a százirányú macskaköves ttanzit, vagy körúti presszósarok vonzotta, hanem a zajló, sebes idő, a modern szazad szélére sodródott „konzervált" paraszti valóság. A debreceni Nagy László János a szomszédos Hortobágyról lesett el életképet: nyugdíjas továbbszolgáló gulyásnak, a szájhagyománytól grófi címet nyert settség, eszközeiket nemegyszer nyíltan választják a naturalizmus kelléktárából. Jóllehet önkényes a megkülönböztetés, inkább tematikailag különíthetők el a budapesti filmesek munkái. Legtöbb konvencióval Horváth Zoltán Születésnap-ja hadakozott, a szerelmesek Somogyi Károlyné felvétele A tervező Fülöp Zoltán és a társrendező Félix László megbeszéli a Bánk bán.új díszletének makettjét Időjárási rekordok Európa nagy részén enyhe az idő, túlnyomó részben borult, esős. A Szovjetunió európai felének északi részén havazik, s a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet elérte a mínusz 25—26 falcot. A Kárpátmedencében viszont — a szeszélyes időjárásra jellemző — 5—10 fokkal magasabb a hőmérséklet a sokévi átlagnál. Ritka egyheség tanúi raamink. Magyarországé*! majdnem abszolút rekordot javított az időjárás. Budapesten mérték eddig február 9-én a legmagasabb hőmérsékletet 13,3 fokot. Kaposvár, Szolnok, Békéscsaba vonalától délre inost 12—13 fokra emelkedett a higanyszál. A Meteorológiai Intézet i jelentése szerint az enyhe- I ség túljutott csúcspontján, i Érdekesség: Nyíregyházáról zivatart jelentettek, mennydörgéssel kísérve. Magyor-oszfrák együttműködés Pártnapok Szegeden A magyar—osztrák gazdasági kapcsolatokban mind jelentősebb szerep jut a vegyiparnak, ezen belül az egyik súlypont a linzi Stickstoffwerke, Ausztria legnagyobb állami tulajdonban levő vegyipari üzeme. Dr. Hans Buchner, a 7000 dolgozót foglalkoztató gyár igazgatótanácsának elnöke, az MTI tudósítójának adott nyilatkozatban a két ország kereskedelmi és műszaki kapcsolatainak további kiszélesítése melleit szállt síkra. — A kelet-európai szocialista országokkal — mondotta — már hosszú évekre viszszanyúló jő kapcsolataink vannak, főként műtrágyaszállításaink, illetve a mi üzemünket szolgáló nyersanyagszállítások révén. Jellemző például, hogy KeletEurópából származó behozatalunk öt év alatt csaknem háromszorosára emelkedett. Hosszabb ideje folynak sikert ígérő tárgyalások magyar vállalatokkal a műszálgyártásban való együttműködésről. A tervek szerint a mi üzemünk akril-típusú műszál alapanyagát szállítaná Magyarországra, maid mi hoznánk forgalomba a készterméket. Február 12-én, hétfőn a Rostkikészítő Vállalat Központjának dolgozói részére (a Szegedi Építőipari Vállalat Dám utcai kultúrtermében) 16 órakor, előadó: dr. Tari János: az Üveg- és Porcelán Nagykereskedelmi Vállalat dolgozóinak (Gutenberg u. 12.) 16 érakor, előadó: dr. Dudás Béla: a Mező Imre általános Iskola dolgozóinak (Alsóid kötő .sor 2.) 17 órakor, előadó: Székely Sándorné: a Szegedi Élelmi szer-kiskereskedelmi Vállalat dolgozóinak (József Attila sgt. 31. szám alatti klubhelyiségben) 18 óra ko*. előadó: Farsang ! LászLóné dr. Február 13-án, kedden a Sz®! gedt Tömegcikk Ktsz dolgozótj nak (a Zákány uteai központban) 14 órakor, előadó: Jáhnl László. Február 14-én. szerdán a Szogedi Ecset- és Seprűgyár dolgozóinak (Cserzy Mihály u. 35.) 15 órakor, előadó: dr. Biczó György: a Felsőfokú Vasútforgalmi Technikum és a Vasútforgalml Technikum dolgozóinak (Marx tér) 15 órakor, előadó: K. Tóth Ferenc: a Szegedi Gépjárműjavító Ktsz dolgozóinak (Cserzy Mihály u. 14.) 16 órakor, előadó: Berzsenyi Lajos; a 2. számú Postahivatal dolgozóinak (Szeged-állomás, posta) 15 órakor, előadó: Kecskeméti Ferenc. Február 15-én, csütörtökön: a Felszabadulás Tsz dolgozóinak (Rózsa-féle tanyában) 12 órakor, előadó: Laesán Mihály; a Cscmegakereskedelmi Vállalat dolgozóinak (KISZ városi bizottsága termében) 18 órakor, előadó: dr. Kúti Árpád: a Szegedi Bőrdíszmű Ktsz dolgozóinak (Kölcsey u. 10.) 14 órakor, előadó: dr. Komáromi László: a Társadalombiztosítási Igazgatóság dolgozóinak (Lenin krt. 97.. ír. em. nyörtelen képét adta a társadalmi harcoknak, a szükségesek nek és szükségteleneknek • egyaránt, nem kímélt semmit és senkit. A képet amelyet "elénk rajzolt, a. szocializmus legkritikusabb szemlélője sem tarthatta szépítettnek, mégis azt a meggyőződést erősítette, hogv úrrá lehetünk és leszünk az elénk tornyosuló nehézségeken. Művészi módszerének sajátossága az volt. hogy a társadalom minden rétegének megadta a módot, hogy a maga igazát bizonyítsa. Ha a hasonló ismérvek alapján megvi?Báljuk a Szegénylegényeket, nyomban szem-beugrik r»2 eltérő sajátosságok sora. Itt szó sincs objektivitásról a Húsz óra értelmében. S nemcsak azért, mert száz évvel korábban játszódik, amikor gyöketesen mások voltak a társadalmi harcok. Az eltérés lényege nem a témában van. hanem az alkotók szemléletében, akik az erők harcának — így mondhatnám — csak módszertanát vizsgálják, nem pedig indokait ós érvejt. Hogy az elgépiesedett elnyomó hatalommal szemben az alföldi sáncba befogott szegény nep képviseli az emberséget, az nem ts képezi vita tárgyát, mint ahogy a film nem is tesz különbséget közöttük; egyetlen áruló kivételével mindannyian azonos elszántsággal állnak szemben az önkénnyel. S hasonlóan egynemű a velük szembenállók frontja. Nem azt vizsgálja ez a film, hogy ki, milyen ügyért, milyen érdekekért harcol, hanem az elnyomás arctalan mechanizmusának működését mutatja be. Ami azt is jelenti, hogv másodrendű, szinte lényegtelen kérdéssé válik, milyen hatalomról és milyen elnyomottakról van szó. Igaz, éhhez hozzá kéli tenni: Jancsó annyiban eltér a bevezetőben említett művektől, hogy a laderu, amelyei döbbenetes látomásai érzékeltetnek, nem korlátlan: vele szembeszegül a szegénylegények kétségbe esett kapaszkodása az életbe. De képtelenek átlátni elnyomóik céljait és praktikáit, s ezért ellenállásuk nem több, miivt ösztönös és kilátástalan tiltakozás. Példa egy harmadik változata a Hideg napok, amely annyiban hasonlít a Húsz órára, hogv ugyancsak világosan differenciái: az újvidéki vérengzést az események négy részesének oldaláról mutatja be. De annyiban közeledik a Szegény Legén vekhez te, hogy a konkrét történelmi helyzeten túllépő, időtlenebb, elsősorban morális tanulságokat keres. (Ezt tanúsította a film vitája is. amelyben lényegesen több szó esett a jelenről, mint a múltról.) Csakhogv eltérően a Húsz órától, ez a film nemcsak sokoldalúan mutatja be a társadalmat, hanem keresztül-kasul elemzi is. A Húsz óránál a figurák mozaikjából szinte önkéntelenül adódott a válasz a történelem kérdéseire, a Hideg napoké szinte tudományosan elemzett megoldás. Ü.jra meg újra szembesíti egymással a figurák okfejtését, lépésről lépésre haladva veti össze az álláspontokat, majd összegezi a eredményeket, hogy újabb oldaláról folytathassa a vizsgálódást. Ha a Szegénylegények emlékezetes teljesítménye az volt, hogy nyomasztó vízióiban felidézte a homályt, a káoszt, amelyet az elidegenedett hatalom az emberek tudatában okoz, altkor a Hideg napok nagy érdeme az, hogy megmutatja, miért képes az elnyomó ezt megtenni, milyen, korlátolt gondelkodásformák és előítéletek teszik védtelen eszközzé az alávetett egyént. Az összbenyomás tehát nem abban tér el egymástól, hogy az egyik negatív, a másik pozitív képet rajzol, és nem is abban, hogy az egyik beletörődik, a másik tiltakozik. Mindketten elég sötéten festik a valót, és mindketten lázadnak ellene, tagadják, hogy ennek így kell lenni. De az az ábrázolásmód, amely feltárja az okokat, mégis felszabadítóan hat, akármilyen súlyos tényeket mond is él. cselekvésre, változásra ösztönöz — nagy szóval: utat mutat — míg a másik, mert csak elvont tiltakozást fejez ki, a tehetetlenség érzetébe torkollik. H

irom példára hivatkoztam, a terjedelem miatt persze csak vázlatosan. De többet is idézhettem volna, mert. még egy sor különböző vagy másmilyen irányzat is benne foglaltatik az új magyar film eredményeiben. Ami viszont nincs benne — s erre céloztam feljebb — az az úgynevezett közönségfilm kívánt fejlődése. Pedig a magyar film lehetőségei nemcsak azokban az érdekes esztétikai és ideológiai vállalkozásokban rejlenek, amelyekről az új törekvések kapcsán itt szóltunk, hanem a rendezők mesterségbeli tudásában, a magyar tömegfilm tradíciójában is, amely már régen megmutatta, hogy képes levetni a harmincas évek édeskés, szirupos illúzionizmusát, képes olyan mozgalmas és eleven műveket alkotni, amelyek milliók számára értelmes szórakozást nyújtanak. A közönségnek is, a hagyományoknak is tartozunk azzal, hogv a fellendülés a művészfilmben, amelyet üdvözlünk, ne járjon együtt más. életrevaló filmtípnsok elsorvadásával. Nem kiszorítani kell az egyikkel a másikat, hanem ezt. is. azt is fejleszteni. Legyünk büszkék a legújabb eredményekre, az elismerésre. de abban a reményben, hogv ez filmművészetünk egészének gazdagodását fogja szolgálni. RENYI PÉTER tanácsterem) 14 órakor, előadó: dr. ördügh Piroska; a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat dolgozóinak (Szövetkezett út 1. örleménycsomagoló) 14.15 órakor, előadó: Kovács János; a Gyufaipari Vállalat 2. sz. telepe dolgozóinak (Bakay Nándor u. 7—9.) 14 39 órakor, előadó: Horvátit Sándor: a Szegedi Konzervgyár dolgozóinak (Rókusi ff. 6.. ebédlő) 14.39 ór kor. előadó: Siklós János: a József Attila Tudományegyetem dolgozóinak (Dugonics tér 13.. Aula) 15 órakor, előadó: dr. Kurucz Imre; a Szegedi Orvostudományi Egyetem dolgozóinak (Szemészeti Klinika tantermében) 15 órakor, előadó: dr. Szabó Zoltán; a Tanárképző Főiskola dolgozóinak (Április 4. útja 6.. díszterem) 15 órakor, előadó: dr. Voksán József; a Hangszergyár dolgozóinak (Hétvezér u. 9.) 15 órakor, előadó: Kispál Jenő; a Dél-magyarországi Gázgyártó és Gázszolgáltató Vállalat dolgozóinak (Külsó Pulcz u. 2.) 16.15 órakor, elóadó: Juhász Géza; a 19. sz. AKtJV dolgozói részére (Marx tér 19—11. ebédlő) 16.15 órakor, előadó: Deák Béla; a Szegedi Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum dolgozóinak (Marx tér 7.. I. sz. előadóban) 15 órakor, előadó: Maróti János. Február 16-án. pénteket) a Szegedi KÖJÁL dolgozói részére CTolbuhin sgt. 57.) 14 órakor, előadó: dr. Szilárd János; a V(vó Faipart és Játékkészítő Ktsz dolgozóinak (Rókusi ff. 22.. ebédlő) 14.38 órakor, előadó: Szigeti János; a Csongrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat dolgozói részére (Hajnóczy n. 18. ebédlő) 15.38 órakor, előadó: Balassy Sándor: az EM Szeged Tervező Vállalat dolgozóinak (Klauzál tér 8.) 16 órakor, előadó: Kincses András, a DAV Üzletigazgatóság dolgozói részére (Kossuth Lajos sgt 68.. ebédlő) 16 órakor, előadó: Lugosi József: a Dél-magyarországi RÖVIKÖT és a Dél-magyarországi Cl ponagy kereskedelmi Vállalat dolgozóinak (Lenin krt. 85—87. RÖVIKÖT ebédlőben) 17 órakor, előadó: Sárvári Mhály; a béketelepi pártszervezet és a béketelepi általános iskola dolgozóinak (a béketelepi pártszervezet székházában) 18 órakor. előadó: Kovács József: a Csongrád-Bács megyei Téglaipart Vállalat központja dolgozói részére (Deák Ferenc n. 39 ) 16.90 órakor. eKSadó: Kispál Jeni. FcbrtiSr 11-én. szombaton a Szegedi Patyolat Vállalat dolgozóinak 14.30 órakor, előadó: dr. GazdagTt tetvánf Február 29-án. kedden a Siketek Altalános Iskolája dolgozóinak (Bécsi krt.) 14.88 órakor, előadó: Faragó Mihályné. Február »-«n, csütörtökön a Dél-magyarországi Textilnagykereskedelml Vállalat dolgozóinak (a Belváros I. pártszervezet Vtrtor Hugó utcai helyiségében) 16.38 órakor-, előadó: dr. Sándor János. 1W*. febmar M. Dli Má«r4*Oft$*I« 5