Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-10 / 34. szám

Vita a választógyűlésen 'A választógyűlés szabály- re után — dr. Várkonyi front város! bizottságának szerűen, a gyűlések megszo- László is hangsúlyozottan titkára örvendetes tényként kott rendie szerint kezdő- rámutatott említette, hogy a vitából teldött Bézi Ferenc, a cipőgyár Az érdekes vita végén jesen hiányzott fiatalok szidolgozoja, a Hazafias Nép- Papp Gyula, a városi tanács dalmazásának „megszokott" front H. kerületi bizottságá- vb elnökhelyettese, aki hangja. A felszólalók az ifnak titkára, a leköszönő ve- egyébként részletesen táie- júságért érzett felelőséggel aetőség nevében és képvise- kcz'atta a résztvevőket a leg- és a segítés szándékával letében — sorra véve a nép- fontosabb várospolitikai szóltak a problémákról frontmunka különféle ágait problémákról ls, ezzel kap- A evű,&. befejeztével » számok, adatok, és tények csolatban rámutatott, hogy -Tsokaságával ismertette a ke- há" a 20 ezer szegedi fiatal resztvevok ellenszavazat rületi bizottság munkájának művelődése, szórakozása nem nélkül megválasztották a 43 legkiemelkedőbb eredmé- megoldatlan, a 1L kerület tagú kerületi bizottságot, a nyeit. A Hazafias Népfront ilven szempontból valóban városi bizottságba a kerületIV. kongresszusának elő- súlyos gondokkal küzd. De ben lakó 9 tagot és nyolc készítésének jegyében a ke- a városi tanács foglalkozik küldöttet a megyei értekezrületi bizottság újjáválasztá- ezekkel a problémákkal, Ietre. A gyűlés után a kerüsára a Postás kultúrotthon-' egyebek között például a leti bizottság azonnal öszban össziegyűlt lakosok e jól petőfitelepi művelődési ott- szeült és elnökké Toldi Istösszeválogatott tényanyagból hon ügyével, ifjúsági klu- ván vezető igazgatót, tithelyes képet kaptak a nép- bok létesítésével. kárrá Sarnyai Istvánt, a béfront aktivistáinak munká- összefoglalójában Hofge- ketelepi iskola igazgatóját járói. Többek között az or- sang Péter, a Hazafias Nép- választotta, szággyűlési és tanácsválaszA Portugál KP főtitkára Budapesten A Magyar Szocialista. Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára rövid látogatást tett hazánkban, amelynek során megbeszélést folytatott Komócsin Zoltán elvtárssal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottság titkárával a két testvérpártot érintő kérdésekről és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű problémáiról. (MTI) tások előkészítéséről, a tanácstagok munkájának támogatásáról, a békemozgalmi tevékenységről, és több más, sok munkát követelő feladat elvégzéséről. A beszámoló egyik szakasza azonban megváltoztatta a megszokott módon kezdődő gyűlés hangulatát és érdekes, izgalmas, eleven vitát váltott ki. Nem mintha a felszólalók nem értettek volna egvet a beszámolóval, ellenkezőleg: még jobban kiemelték, hangsúlyosabbá tették a benne foglaltakat Az ifjúságról volt szó, illetőleg pontosabban arról, hogy a kerület művelődési intézményei vagy egyáltalán nem, vagy csak részben alkalmasak arra, hogy biztosítsák az ifjúság kulturált szórakozását. Ahogyan a beszámoló megfogalmazta: „Talán ezen a téren vannak kerületünkben a legnagyobb hiányosságok.'' Hegy mennyire elevenbe vágó kérdést vetett fel ezzel a beszámoló, azt az utána következő eleven vita bizonyította. Milyen tényeken alapult ez a vita? Többek között olyanokon, hogy Petőfitelepen jelenleg nincs művelődési otthon; hogy a rókusit bővíteni kellene; s hogy a Béketelepen is szükség lenne művelődési házra. Aztán, hogy nincsenek a kerületben elegendő számban kulturált szórakozóhelyek. c művelődési otthonokban nincsenek klubok. A fiatalok nem tudnak hol láncolni, kocsmákba kényszerülnek, s ez a helyzet egyebek között az alkoholizmus elleni küzdelmet is akadályozza, ahogyan erre több más felszólaló — Pálfi István, Nagy József, Balázs lmCsupa felkiáltójel... öt sándorfalvl fiatalkorú sörre más szeszesitalt inni, nézni. Itt először „kibukott" fiúval — K. József Sándor- ugyebár megárthat a na- közülük K. József, aki itral, B. Jánossal, N. Ferenc- gyobb teljesítményre „hite- tassága miatt úgy viselkecel, S. Péterrel és M. Já- lesített" felnőttnek is, hát dett. hogy kivezették a nénossal — furcsa eset történt Szegeden. Valamennyien 17 évesek és beengedték őket rjgni a felnőttek, sőt tudatosan lerészegítették valamennyiüket, éspedig szórakozóhelyen. Ügy látszik, ezt egyes helyeken ma még meg lehet tenni. Ha ez az eset csak kirívó példa lenne, még a serdülőkorúnak. A felnőttek szeme láttára zőtérről. Hasonló sorsra jutott B. János is: rosszul lett. Azután rendőr kísérte őket vissza a Debrecen Étterembe, hogy ott meggyőződjön a „kulturált" vendéglátásról. A következmény: Nagy Imre felszolgáló ellen a rendőrség eljárást indított — Kérem, én megkérdeüEgymás után fejenként akkor nem is "kellene szóf- háromszor egy deci őszibani róla. De sajnos nem az. rack-likőrt rendeltek és tem ,tőlük- hany é,ves,ek ~ Ha e tényt nevén is nevez- kaptak. A felszolgáló, Nagy védekezett a felszolgáló utózük, akkor ilyesmik illetik Imre (Szeged, Veresács utca meg: felelőtlenség, közöm- 4- szam alatti lakos) kész- —Megnézte a személyi bösség, könnyelműség, nem- ségesen sietett vendégeinek igazolványokat is? törődömség. kívánságára tenni. Vendég- .,,.„. . ... vendég, fifti-fifti, csak fi- —Azt a kollegám intezte. zessen! s a fiúk fizettek. —Nyugodt a lelkiismere»„ ••! ,r , Miért ne, ha engedték őket te? dOlTC IIKort fogvasztani? Először N. Jánosban kezdett dolgozni az Senki nem kérdezte meg itaI úgyannyira, hogy nyoa lányosképű sándorfalvi fi- masztó terhétől kénytelen úkat a Napsugár bisztróban, voit megszabadulni a melahol ebédeltek, majd meg— Ha nem az én comra ülnek, akkor semmi baj ... placnincs — Mármint magának... — Hát igen... Az alaprendelet, miszerint fejenként 2 korsó sört: lékhelyiségben. Az előbb „Fiúk, vagytok már 18 éve- méS készséges felszolgáló sek"? A feledékenységet felháborodva ment utána, fiatalkorúakat nem szabad fogjuk rá afc élénk forga- nyilvánvalóan más felelős kiszolgálni szeszesitallal szólomra. A pénztáros blokkolt, feln6Uek (igyeimeztetésére. Sba" a csapos apatikusan kiszól- . .... .. . letett Nagy Imre 36 eszgált, a gyerekek pedig — A f,ut felszólította, hogy tendeje dolgozik a vendégmert még azok —, koccin- vagy fizet, vagy kitakarítja, látó szakmában. Ennyi idő tottak és ittak. Ihattak, s amit otthagyott. És N. Já- alatt nem tudta megtanulni ettől a szabadságtól" már nos takarított bódult, kótya- * szóbanforgó rendelkezést? meg is részegedtek, de meg . ., , , , Vagy a tudatlansagnak mas nem annyira, hogy... At- gos fe"el es megszégyenít- oka lenne> a bevétel minmentek a Széchenyi térre, a ve, felelős felnőttek röhögé- den áron való gyarapítása? Debrecen Étterembe, ahol sétől kísérve. Kinek jó ez? A társadalom ismét asztalhoz ültek. A r dobozban Többéves hagyománya van már a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál a levespor-gyártásnak. Idén számos új termékkel jelentkezik az üzem. Hosszas kutatások után megszületett a képünkön látható halászlékocka is. Már útnak indítottá k az első szállítmányokat, Szegeden is pultra került ez az új, jellegzetesen szegedi ínyencség. Mi i JLi 1.1 A harmadik felvonás nak nem! A fiatalkorúaknak nem! Szüleiknek nem! Csupa nem, csupa felkiáltás! Hát akkor kinek milyen érdeke fűződik a fiatalkorúak elleni vétséghez? És a felnőtt vendégek, akik ezt A Napsugár bisztrótól idá- az «®tet is látták, miért , ... , , ...... nem leptek közbe? Raiat ig kétfelvonasos a tortenet. gyermekeik „szereplésével" A harmadik a Szabadság mindezt nem nézték volna Filmszínházban folytatódott, szótlanul. ahova a fiúk beültek filmet Lidi Ferenc EF«BB'lffBt€&Sg ess filSér©Sc B

arátom kocsit vásárolt. Megkérdezi-m tőle, mennyiért vette. Tréfásan válaszolt: „Fillérekért... hét és fél millió fillérért". Igaza volt, tényleg ennyi a vételára egy olyasféle autónak. Engern mégis gondolkodóba ejtett ez a filléres kifejezés. Valóban, mennyit is ér egy fillér? Attól függ, hogyan számolgatunk és mennyi van belőle. Egy fillér önmagában nem sok, még száz is csak egy forint, de sok kicsi sokra megy. Így tartja a mondás is. S ebben van a lényeg! Az igaz, hogy tízfillérért nem hajol le az ember, de ha sok tízfillérest látunk, összeszedegetjük. Láttam egy öregembert a szegedi cipőgyárban, aki szorgalmasan szedegette ezeket a tízfilléreseket bőrhulladék formájában. Egy cipőgyárban mindig volt és lesz is hulladék, olyan is, amelyet valamiképpen hasznosítani lehet. Régebben tűzre vetették a gyárban a hulladékot, most az a nyugdíjas bácsika válogatja a nagyját, a használhatóját. Az öreg havi ötszáz forintot keres ezzel. A vállalatnak megéri, s többet keres rajta, hisz az így keletkezett forintok talált pénznek számítanak. Ellenkező példát is láttam. A gyufagyárban földgázzal fűtik a kazánokat. A földgáz fűtőértéke meghaladja a 10 ezer kalóriát. Igen kényelmes, praktikus ez a tüzelési mód, s ami a legfontosabb, magas a hatásfok, a kalória felhaszálása. Ezért „szúrt szemet", amikor láttam, hogy a gázfűtésű kemencékbe faháncshulladékot lapátolt két ember. A gyufagyárban sok a faháncshulladéik. Papírvékony ez az anyag, a dolgozóiknak sem kell, hogy odahaza eltüzeljék, hiszen csak ellobban, nem tart meleget. Persze ez sem értékesítés, hogy bedobálják a gyári kazánba, meit ott sem javít a fűtőértéken. De valamikor hasznosabb utat járt meg: a szegedi falemezgyárban kísérletezgették a magyar farostlemezgyártás technikáját és technológiáját. Majd Moháeson fel is építették hazánk egyetlen es modern farostlemezgyárát, ahol lágy, lombos fákból készítenek igazán kiváló lemezeket Ügy gondolom — legalábbis nemzetgazdasági érdekből —, sokkal helyesebb lenne, ha ott a mohácsi gvárban tüntetnék el ezt a hulladékot A szegedi seprűgvárban viszont igen jő megoldást találtak a valamikori hulladék hasznosítására. Az exportra szánt seprűknél ugyanis levágták a cirok végét, s azt eldobták, szemétre került. Érték veszett el önmagában is, ,'e új megoldásukkal jóval nagyobb értékhez jutottak. Ebből a rövidebb méretű cirokból ízléses és igen hasznos termőket állítanak elő: szőnyegseprűt. A vásárlók szívesen és örömmel fogadták ezt a kis seprűalkalmatosságot, s az ára sem magas. Sok-sok példát lehetne elmondani pro és kontra, láttam értékes hulladékot a kábelgyárban, a gumigyárban, a ruhagyárban és a kenderfeldolgozó iparban is. Némely területen hasznosítanak ezekből, máshol nem. A bútorgyárban például sokkal többet lehetne, mint amennyit egyáltalán tesznek. Eladják tüzelőnek, gyújtásnak. Ez is egy módja a hasznosításnak. De gyakran látni a hulladéknak minősített szállítmányok között egészen kitűnő és olyan méretű darabokat, amelyeket vétek eltüzelni. Ha nem is nagyméretű kombináltszekrényt, de valami más, kisebb szerkezeteket biztosan lehetne belőlük összeállítani. Tudom, hogy nem jelentenek nagy összeget ezek a dolgok, amelyeket elmondtam, de minden fillér érdekes lehet. A végösszeget mindig apró tételek együttese adja, s sok apró tétel jelentősén is befolyásolhatja azt a végösszeget. E

nnek a „filléreskedésnek" azonban több más oldala is előtérbe kerülhet. Egyik az érdekeltség, méghozzá a népgazdasági érdek. A nemzet nem hagyhat veszendőbe menni semmilyen megtermelt értéket. Vállalati érdek is ez a mentőakció, mivel valamilyen formában nyereséget növeL Eíbből a meggondolásból kiindulva viszont az egés-z vállalati kollektívának is érdeke, hogy minden használható anyag a legjobb csatornákon fusson végig. Ha ez az út növeli a nyereség tömegét, akkor az egyén is magasabb nyereségrészesedéshez juthat. Tovább menve: egynéhány hulladéksorsra ítélt anyag felhasználásával sok ember kenyérkereseti lehetőséghez juthatna. Több csökkent munkaképességű embernek és otthon lévőnek lehetne munkát, hasznos elfoglaltságot biztosítani. Nem folytatom tovább, hiszen ez a láncolat nagyon hosszú. Csak hangsúlyozni szeretném a köznapi igazságot: fillérekből lesznek a forintok, a millió1; és a milliárdok. Ha egy tízfilléresért nem is hajolunk le, de ott, ahol sok tíz filléres van együtt, érdemes hajlongani, felszedegetni az értéket, hiszen az mindnyájunké. „ GAZDAGH ISTVÁN Több mint 694 miiiió forint értékű munka Tegnap, pénteken Szegeden ülést tartott a Csongrád megyei kisipari szövetkezetek választmánya. Ezen részt vett és felszólalt Horváth János, a Csongrád megyei pártbizottság képviseletében és dr. Kertai Tibor, az OKISZ titkárságának vezetője. A választmánynak a KISZÖV vezetőségének beszámolóját a tavalyi munkáról, az új mechanizmusra való felkészülésről és az idei feladatokról Jenei Lajos, a KISZÖV vezetőségének tagja, a Csongrád megyei Papírfeldolgozó Ktsz elnöke terjesztette elő, amit élénk vita követett. Csongrád megye 55 kisipari szövetkezete és közel 8 ezer dolgozója tavaly tovább növelte a termelést, nőtt a termelékenység, javult a gazdaságosság. A megye ktsz-ei 1967-ben 694 millió 83 ezer forint értékű munkát végeztek. Ez a teljes termelési érték 12,7 százalékkal több az 1966. évinél, örvendetesen emelkedett az építőipar lakóházépítési munkája, s tavaly 371 lakást adtak át gazdáiknak. A megye kisipari szövetkezetei tavaly több mint 130 millió forint értékű árut szállítottak külföldre. Igen jelentős volt tavaly és lesz idén is a kisipari szövetkezetek javítószolgáltató tevékenysége, közvetlenül a lakosság számára A munka és körülményei javulásával tovább emelkedtek az átlagkeresetek. Az egy főre eső átlagbér tavaly 19 ezer 983 forint volt, s ez a megelőző évhez képest 2,5 százalékos keresetnövekedésnek felel meg. A tavalyi termelési eredmények jó alapot nyújtottak az új gazdasági mechanizmus bevezetéséhez. A választmány megállapította — egyebek között —, hogy az új mechanizmus követelménye' a megye szövetkezeti ipara vezetőinek munkastílusában ts általánossá kell válnia a közgazdasági szemléletnek, a kombinatív készségeknek Aláhúzták a szövetkezeti demokrácia jelentőségét, s nagy figyelmet fordítottak a munkásvédelemre. Szóvá tették az anyagellátás, a pénzforgalom zökkenőit, s a szövetkezeti élet több más kérdését. Figvelmet szenteltek a maid bevezetésre kerülő csökkentett munkaidő kérdéseinek, az ide feladatoknak Tovább „ulazik" az influenza A déli határszélen kezdődött járvány jelenleg Baranya megyét és Pécsett, valamint Somogy megve nyugati felét érinti erősebben. Kisebb mértékű Somogy keleti és Tolna megye déli részén. Korábban csak egy óaranyai határátlépő helyen rákezett hozzánk a járvány, iegújabban azonban Röszkén ls nagyobb számú megbetegedést jelentettek és Ra'án ls megkezdődött a betegség behatolása mintegy 1500 megbetegedéssel. . A járvány terjedésében nagvban közrejátszik a tömegközlekedés is. Igv jutott az influenza Baranyából Budanestre. Csütörtök, 1968. február 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 10