Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-09 / 33. szám

Belga művészek Pesten Újabb reprezentatív bemutató várja a képzőművészet hívéit Budapesten: a modern belga képzőművészet utóbbi 45 évének java termését felvonultató tárlat A kiállításról szólva először is a megrendezés tényét kell üdvözölnünk, azt hogy végre Belgium, ez a tőlünk földrajzilag is, kultúráját tekintve is távol levő állam elküldte hozzánk szellemi energiáinak legjobb hordozóit: festőinek legszebb képeit, szobrászainak legmutatósabb alkotásait A „legszebb" és a „legmufcatósabb" jelzőket joggal használtuk. A belga kiállításon ugyanis éppen azok az alkotások vannak túlsúlyban, amelyek primer látványukkal a szép, a mutatós minősítést kiérdemlik. S ezzel lényegében már meg is mondtuk, hogy a modern belga képzőművészet szinte valamennyi irányzata az impresszionizmusból táplálkozik. A régi francia mesterek kezenyoma érződik mind a kifejezetten impresszionista képeken, mind a dekoratív irányzattól távolabb álló alkotásokon. Meg kell azonban mondani, hogy ez az impresszionista alaphang mégis különbözik a francia iskoláétól: fanyarabb — így is mondhatjuk: intellektuálisabb igényű — a modern belga képzőművészet A kiállítóik közül neve szerint Paul Van Hoeydonck, René Magritte, Jacques Chemay, Gaston Bertrand, Jo Vellohant és James Entor említhető meg, mint az átlagból kiemelkedő, igazán karakteres művészegyéniség. Hogy a hazai alkotásokhoz szokott látogató tulajdonképpen mit is kap ettől a tárlattól? Elsősorban is egy igen korrekt, s teljesnek mondható tájékoztatást, másodsorban pedig néhány képével maradandó élményt. A legmaradandóbbat feltétlenül az elsőként említett Paul Van Hoeydonck két hatalmas, háromdimenziós képe, az Ikarus bukása és az Ariadné fonala adja. Háromméteres létükre is kozmikus alkotások. A. L. Móravárosi vízügy Elek Sándor és Kószó Sándor olvasóink (Gólya utca 23. szám alatti lakosok) panaszukkal fordultak hozzánk, mert házuk tövét és a pincét állandóan víz borítja Írják, hogy körülbelül két éve az utcájukat rendezték, a járdát aszfaltozták, az úttestet kőburkolattal fedték be. Há Előlegért sem kaptak taxit Nóvák Zoltán és Thirring vő eszpresszóhoz jön fél 8Akos, a szegedi Radnóti ra, ahol mi várni fogjuk. A Gimnázium IV. osztályos ta- gépkocsivezető felírta a tanulói a következő szövegű xit rendelő tanulótársam, panaszlevelet' küldték szer- Thirring Akos nevét. A takesztöségünknek: „Február xit hiába vártuk a megbe2-án délután iskolai kirán- szélt időben, nem jött. Egy duláson voltunk Hódme- másik taxi sem vette fel zóvásárhelyen. Az esti 8 órás nehezen járó osztálytársunvonattal akartunk hazajönni, kat, noha a kocsi egyetlen Velünk volt egy testifogyalé- utasa az állomásra tartott kos osztálytársunk is, aki Hogy le ne késsük a vonanehezen tud járni és részére tot, gólya viszi a fiát alapon, délután körülbelül 6 órakor felkaptuk osztálytársunkat taxit rendeltünk a hódmező- és kicipeltük a hódmezővávásárhelyi Béke Szálló előtti sárhelyi Népkert-állomásra, taxiállomáson. A Ja 37-85 ahova utolsó pillanatban érrendszámú taxi vezetője keztünk. Kérdezzük: a tacsak úgy volt hajlandó az xisofőr most hogyan száelőrerendelt fuvart elvállal- moi ei az előleggel, miután adunk3 ^nnefatdásfÜ^n a megrendelésnek nem tett eleget? Vagy így is lehet az ! Kiváló áruk fóruma A múlt év őszén alakítót- forgalomban levő, vagy röták meg a kiváló áruk fóru- videsen piacra kerülő termát, amely 30 vállalat és mékekkel. A pályázaton kiüzem 61 termékét jogosította válónak minősített cikkeket fel a megkülönböztető jelzés áprilisban kiállításon mutathasználatára. ják be a közönségnek, s máAz Országos Piackutató In- jusban a BNV-n már az tézet már meghirdette az arany-fekete háromszögletű újabb pályázatot. A kiváló emblémával jelezhetik kiváló áruk fórumára március 10-ig gyártmányaikat a nyertes fogadnak el benevezést a kiállító vállalatok. megállapodtunk, hogy a zuk előtt a gyalogjárda taxiállomással szemben le- utasok érdekét szolgálni?" azonban befelé lejt, követkeSzegedről Szeged nélkül zésképp a csapadék odafolyik, majd le a pincébe, ahol most is 25—30 cm maOlasz furcsaságok gassagban álL Tetőzte a bajt, — írja Szabó Zsigmond ol . „_, „ vjrozi,,,- vasónk (Jósika u. 14.) —, hogy az árkot ugy kimélyi- amely r^viden ismerteti a tették, hogy az áteresszel város történetét, miközben „„„, v™; Dankó-dalokat hallunk a nem hoztak egyszintbe. Emi- Dankó pista.zenekar kísére_ att az árokban áll a víz, tében. Ennyi a szegedi vonem tud elfolyni. Ezt az ál- natkozású zene, de az énekesek kozott meg veletlenul lapotot jelentették már a sem akad szegedi szereplő. Szegedi Víz- és Csatorna- sőt> a szegedi romantika megtörésére a magyar daloműveknek, a II. ker. tanács kon kívül a többi között halépítési és közlekedési cso- lunk két táncdalt is, az egyik Colé Porté szerzeménye, a portjának. Mindkét helyen másik is olyan természetű, azt a választ kapták, hogy h°Sy szövegének, zenéjének a probléma nem tartozik semmi köze sincs Szegedhez. ., Szegednek van színháza, hozzájuk. Kerdezik panaszos vannak színésze}> énekese)( olvasóink: ki akkor Mórává- sőt ha kell táncdal- és nép ros gazdája? dalszerzői is. Ügy gondolom, A villamosok udvariassága Lapunk január 30-i számá- Mint írja: „Igaz, hogy az ban Melyik az igazi? cím- utasok ismerik a menetrenmei megjelent írásunkban det, de az sem ártana, ha tettük fel a kérdést: az az a villamosok be is tartaudvariasság, ha a villamos nák." Boros Gyevi János megvár minden egyes utast maga is villamoskalauz volt: a megállóban, vagy ha me- „A 44-es számmal jelöltek netrend szerint közlekedik? — írja —, akkoriban ugyanKorács Antalné (Kandó Kál- is nem az újságnak írtak az mán utca 36.) és Boros Gye- elégedetlen utasok, hanem a ri János (Feltámadás utca vállalatnak, miután leolvas17.) olvasónk véleménye egy- ták a számot." Szerinte, ha aránt az, hogy a legnagyobb a kocsi menetidőben van, udvariasság a pontos közle- megvárhatja azt az utast, kedés. Kovács Antalné leve- aki eléri a villamost, de ha lében elmondja, hogy a Ság- késik, induljon el azonnal, Megvettem a Szegedről eredményesebb, igazabb szekészült új Cityvox lemezt gedi hangulatot tudtak volna teremteni, ha a lemez műsorát Szegeden, szegedi szereplőkkel készítik el." Hát vannak még ismeretlen olasz furcsaságok? Eddig minden olasz film ezekről szólt: tele voltak különös, extrém helyzetekkel és után valaimj érdemlegesen újat mondani ebben a tárgykör bein? Naiuii Loy, a megrendítő Nápoly négy napja rendezőváritelepről a 2-es villamossal jár be dolgozni a vasútra. Január 29-én reggel 7.21kor indult el a végállomásról az a kocsi, amelynek 7.24 az indulási ideje, s emiatt többen lemaradtak róla. Ilyesmi gyakran előfordul. különben végül összevissza járnának a kocsik." Ügy látszik tehát, hogy lapunk olvasói egyetértettek a cikk mondanivalójával: a a villamosok igazi udvariassága a pontos közlekedés. Ki tudja, mi hol van? özv. Schmidt Józsefné, tőlem, hol van az AlabárPartizán utca 11. szám alat- dos. Mondtam, hogy a ti olvasónk szerkesztősé- nagyállomásnál. Tévedtem günknek küldött levelében és szidhattak is érte, de kicsit sajnálkozik azon, hogy ma sem tudom, merre talála valamikori kisvárosi jel- hatom. Olvastam, hogy érdelegű Szeged ma már annyira kes előadást tartanak a DÉterebélyesedik, hogy alig is- MASZ kultúrtermében. Mi merik egymást a város kü- ez és hol található? Már lönböző pontján lakók. Az- csak kíváncsiságból is elelőtt a kisvárosban viszont mentem volna, de a szolgászinte mindenki ismerte a latos rendőr sem tudta megmásikat. Olvasónk viszont mondani. Azt mondta, bepanaszkodik, hogy hirdetik a széljek magyarul, vagy nézNapsugár bisztró ételeit, Ita- zem meg az újságban. A M de kevesen tudják a Klauzál téren? De hány lait, de kevesen tudják a hirdetésből megfejteni, hogy ez a bisztró hol található, szám? Nem tudtam „Szilveszter este kérdezték lálnl. megtaMagyar fofosiker A szocialista országok foto- és 2. díját Járai Rudolf, az szaklapjai és az NDK-beli MTI foto főmunkatársa nyerORWO filmgyár a Nagy Ok- te az ösz a Dunán és Métóberi Szocialista Forrada- nesterelés című felvételeivel, lom 50. évfordulójának tisz- Utóbbi képével az 1966. évi teletére nemzetközi fénykép- moszkvai nemzetközi „Interpályázatot rendezett, amely- press" sajtó-foto pályázat re több mint 30 ezer kép ér- küiöndíját és az 1967. évi bukezett be. A nemzetközi zsűri a napokban Lipcsében értékelte a pályamunkákat. A színes képek csoportjának 1. dapesti nemzetközi színesfoto kiállítás első díját is elnyerte. Prototípus Turista-pulykák Angliából jellemekkel. Lehet még ezek furcsa szerkezetű új filmjében bebizonyítja, hogy lehet Egészen rövid történe| tekből, sőt villanásnyi epizódokból áll ez a filin; mintha Örkény István „egyI perces novelláit" kötötték ! volna csokorba, i A sok apró történet tárgyát tekintve öt nagy témakört foglal egybe. Beszél a munkáról, bírálja és kigúnyolja a képmutató polgárokat, elemzi a családi élet konvencionális felfogásának ellentmondásait, a szokásokat és végül — természetesen — bemutatja az olasz nőt A történetek nemcsak hangulatban, atmoszférában sokszínűek, hanem értékben ls különbözők Egyik, másik megmarad a felületes nevettetés szintjén. A legtöbb azonban eljut a lényegig, a társadalmi igényű és értékű bírálatig. Egy beesett arcú fiatal falusi tanító például felolvas egy tanteremben — amely inkább istállóra emlékeztet — rongyos és éhes tanítványainak — valami hivatalos dicsőítést a mindig vidám és napfényes Olaszországról. Egy másik epizódban egy kisfiú ebédet visz útépítésen dolgozó apjának, s ebéd közben nagyokat nyelve nézi apját, aki erre megkínálja. De a fiú visszautasítja: — A mama azt mondta, hogy már ebédeltem. Nem hiányoznak persze a filmből a pikáns, sőt borsos, harsányan mulattató jelenetek sem. Ha még feljegyezzük, hogy Loy olyan sztárparádét rendez ebben a filmben, amely szinte páratlan — többek között Nino Manfredi, Anna Magnani. Alberto Sordi, Virna Lisi, Sylva Koscina, Jean Sorel és Caterina Spak , szerepel az epizódokban — nem kell különösképpen bizonyítanunk, hogy az Olasz furcsaságok csakugyan a legszinvonalasabban szórakoztató filmek közé tartozik. ö. l. Angliából 555 napos-puly- Ferihegyi és ka érkezett szerdán este a csütörtökön főapátom, tiándop Csodálatos keze van az én Sándor barátomnak. Még hegedűt is csinált, valódi, igazi hegedűt, amely éppen úgy rítt, mint a többi. Pedig hát sose tanult ilyesmit. A maga szeme és esze után faragta. Csontból borotvanyelet, ökörszarvból fésűt, kukoricacgöből takaros pipát... Ez volt a szenvedélye: a barkácsolás. Ezen kívül horgászni és vadászni szeretett még nagyon. Meg kártyázni. Csak egyet nem csípett semmiképpen az istenadta, a mesterségét, amiből kenyeret kellett dagasztania magának. Hajat vágni és borotválni... ezt mindig szívből utalta. Ott állt az üzlete velünk átellenben, a poros kocsiút mellett, s ő ott töltötte el a napot — fúrással, fara-' gással. kártyagusztálással. Afféle kis falusi klub volt a műhelye. Legutóbb, mikor hazamentem, átfüttyentett értem. Megmutatta és megszólaltatta a hegedűt, aztán vette a kártyát. __— Csapunk egyet? — Nem bánom. Ultizgatunk a csöndes délelőttön, később megjöttek a kibicek is, s igen vígan telt az idő. Különösen Sándornak akinek ügy futott a lap, mintha rendelésre kapta volna. Mi meg csak fizettünk. Közben akadt kibic, aki maga megborotválkozott a nagy tükör előtt, s az anyagköltség fejében növelte Sándor kasszáját. Hanem egyszer beállított egy hetyke legényke. sietősen, nagy sjellel, és azt mondta Sándornak: — Hajvágást! — Mindjárt... mindjárt... nem látod, hogy megkontráztak? — Sietek. Nemsoká jön a busz... Lement két kör is, anélkül, hogy Sándor mozdult volna. Gyönyörűsége tellett a lapban. — Lesz már valami? — türelmetlenkedett a legényke. — Hogyne, hogyne! Negyvenszáz ultimó... Sándor ismét nyert. Rakásba fénylett előtte a pénz. A legényke meg ott toporgott idegesen. Ugyan mi lesz? Felbomlik a játék? Sándornak hajat kell vágni... De Sándor nem volt fejreesett gyerek. Egyszer csak nagv hirtelen belemarkolt a pénzbe, s úgy saccra a legényke tenyerébe nyomott pár csörgő forintot. — Itt van! Eridj el a konkurrenciához! Gémes Palihoz... Én mondom neked, nagyon jól nyír! És a fiú ment. Sándor meg kézbe kapta a hegedűt, tust húzott vele, és utána megkérdezte r — Akar még valaki nyiratkozni, borotválkozni az urak közül?... — s minthogy senki sem akart, csodálatosan ügyes kezével újra osztott... Sz. S. I. repülőtérre, hajnalban a szállítmányt már tovább is vitték a Baranya megye! mezőgazdasági vállalat boldogasszonyfai telepére, ahol berendezkezdtek az angol hibridpulyka nagyüzemi tenyésztésére. A pelyhes kispulykák egy része a rendkívül gyors növekedésű és jó takarmányértékesítő apai, más része a kiváló tojástermelő, de kis testű anyai vérvonalhoz tartozik. Keresztezésükkel — még ez év őszén — létrehozzák a „szülőpárokat", amelyek megfelelő keresztezésével 1969-ben állítják majd elő az áru-pecsenyepulykaknak való szaporulat első néhány tízezer példányát. Az angol Matthewscég a „,napos-nagyszülők'" szállításával egyidőben megadta a magyar szakembereknek a hibridpulyka-nevelés, tartás és a keresztezés optimális sikeréhez szükséges szakmai tanácsokat. (MTI) Rablák között Szegénység, főúri garázdaság, rózsasándori igazságtevés — Western-vágtábaíi, szélesvásznon. Georgij Sengelaja Rablók között című filmjének hősei cselekszik mindezt, izgalmasan, vad hegyek között, ebben a romantikus kalandfilmben. Ami igaz, igaz. Pardaillan lovag kikent-kifent vívóleckéi és az előregyártott makettverekedések hiányoznak ebből az ősi grúz legendát feldolgozó történetiből; viszont annál több az „igazi" csetepaté, á helyét rablók közt sem találó, igazságkereső, daliás Maci Hvitija körül. A rendezőt csupán egyetlen dologért vádolhatjuk. A kalandfilmekkel mostanában elárasztott közönséget tulajdonképpen egészen színvonalas kalandtörténettel ls megajándékozhatta volna: ha .tudja mikor kell pontot tenni a végére. Mi ugye, a heppiendnél szoktuk meg. J. A. n Péntek, 1968. február 9. oel-magyarorszag 5