Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-01 / 26. szám
Emberi gondoskodás Tiszteletre méltó elhatározás született mostanában a forráskúti Haladás Tsz vezetőinek fejében. Tekintettel arra, hogy a közösség ma már nem szegény — s ez alapvehető lehetőséget ad — elhatározták, hogy az arra leginkább rászoruló idős szövetkezeti gazdák öregségi, illetve betegségi járulékát az eddigi 260 forintról havi 500 forintra egészítflc ki. Jelenleg 208 nyugdíjasa van a termelőszövetkezetnek, s az előzetes számítások alapján mintegy 100 személynek juttatnak nyugdíj kiegészítést. Ügy vélik. a havi 500 forinttal, a háztáii földdel és a földjáradékkal együtt az ioari nyugdíjasokéhoz hasonló életkörülményeket biztosíthatnak azoknak, akik küzdelmes földműves életük végén családi támasz né'kül maradtak, s tu'ajdonkéopen csak a társadalom. embertársaik megértésére, tiszteletére számíthatnak. Tervezik azt is, hogy akik ebbe önként beleegyeznek. tiSZtéteéi-s pénzösszegért megváltiák tőlük a háztáji földet. Megfigyelték ugyanis a tsz vezetői, hogy elég sokan — mivel dolgozni már nem bírnak — részesbe adják ki a háztáji földeket, s végül alig kapnak valamit. Ráadásul az ilyen részes háztáji földeket rosszul is művelik meg a vállalkozók. Ez pedig már hosszabb távon a szövetkezetnek is kár. Viszont a megváltott háztáji földekkel növelhető a közösen művelt terület. A pénz amit fizetnek ezekért a földekért, tulajdonképpen már a fejlettebb agrotechnikai módszerek kapcsán visszatérül, s az sem jár rosszul, akivel „üzletet" kötöttek. A forráskúti kezdeményezés több szempontból is életre való és tiszteletre méltó. Az emberiesség, az elődök iránt érzett tisztelet találkozik a józan gazdasági logikával. Cs. 3. fiz alkalmazottak és a háztáji Számosan keresték meg lik-e fizetésüket és hogyan szerkesztőségünket levelek- állapítják meg. kel és érdeklődtek; a terme- A . j ren(jelkezések halőszövetkezetekben dolgozó ... . alkalmazottaknak jár-e ház- ^lyon kívül vannak. A fizetáji föld? tést illetően is munkaszerA rendelkezések értelmé- ződésben rögzítik a feltéteben nem minden tsz-ben leket. A bér megállapításádolgozó alkalmazottnak jár háztáji föld. Mégis illet- nal ményföld címén kaohat. figyelembe veszik a szakAmennyiben a termelőszö- képzettséget, a munkában vetkezet működési helyén, , . . ... . _ • , , ,.„„,„ eltöltött évek szamat stb. vagy a szomszédos kozsegben állandóan bejelentett la- Az elv az, hogy ne legyen kos. és nem rendelkezik kevesebb a havi fizetés, mint semmiféle földtutaidonnal, ... . „,,,„,„,„„„/, _ ,, • _ ii íii-.—í-.. allami vállalatoknal a haakkor jogosult az illetményföldre. sonlo beosztásban dolgozókéDe a városból kijáró al- náL kalmizott eleve nem része- A Termelőszövetkezetek sülhet ilyen kedvezmény- Országos Tanácsa rövidesen ben- részletes tájékoztatót ad ki, Minden közös gazdaságban s ebben javaslatokat, iránya vezetőség munkaszerződést elveket tesz közzé a vezeköt az alkalmazottakkal. Ebben feltünteti, hogy az illetményföld megilleti őket A döntés minden esetben a közgyűlésre tartozik. Az új alapszabályban is meg kell határozni, hogy az ily módon kiosztott illetményföldek nem haladhatják meg a szövetkezet tagjainak kiadott háztáji föld felét. Sokakat foglalkoztat az is. ugyancsak termelőszövetkezetekben dolgozó alkalmazottakról van szó, hogy emetők és az alkalmazottak javadalmazásáról. Algyői siker Az algyői Napsugár Tsz nem tartozik még a legjobbak közé. Az elmúlt évi munkájával azonban sokat javított helyzetén. Jellemző, hogy amíg tavalyelőtt az egy munkanapra jutó és kifizetett készpénz, valamint a természetbeniek 47,90 forintot tettek ki, a most 60,07 forintot kapnak a gazdák. Mindenképpen említésre méltó a szociális és kulturális téren elért változás. A szövetkezet tagjai táppénzt, szülési és egyéb segélyeket kaptak a közös kasszából. Tavaly összesen 24 ezer 500 forintot. Nem feledkeztek meg a termelőszövetkezet nyugdíjasairól, valamint a járadékosokról sem és megélhetési gondjaikon háztáji föld juttatásával enyhítettek. 1967-ben díjtalanul munkálták meg az öregek földjeit. A jól dolgozó tagoknak a magasabb jövedelem mellett több kedvezményt is nyújt a közös gazdaság. így tavaly hozzájárult a kétnapos budapesti kiránduláshoz. örvendetes, hogy a közös munkában szorgoskodó tagok száma megnőtt. Azok is akik korábban mindössze 10—50 napig dolgoztak a nagyüzemi táblákon meggondolták magukat és több munkát vállaltak.. Jellemző, hogy amíg 1966-ban 37 tag keresett 5 ezer forintnál kevesebbet. addig tavaly már csak 24 tag jövedelme maradt 5 ezer forint alatt. Kishatárközi forgalom Korszerűsítik a sertéstenyésztés és hizlalás feltételeit a deszki Táncsics Tszben. Az új fejlettebb termelési. technikai feltételek bevezetéséhez 254 ezer forint állami támogatást kapott a közösség. Hasonló tenyésztés megkülönböztetett támogatást nyújt az állam a sertéstenyésztés fejlesztéséhez a baksi Magyar—Bolgár Barátság Tsz-nek is. Bakson az 504 ezer forint értékű beruházás 70 százalékát az állam viseli. A Kis-sor kivisz a hatá- Kerekednek a történetek, rig. Nyári Sándor háza Sok minden megesik a hamindjárt ott van a nvom- tár mentén. Mint a nyáron sáv mellett. Hajításnyira egy is barackos-kert, drótkerítéssel — Este lett már. Láttam, körülhúzva. Az ott már kóvályog itt valaki. Szólok Jugoszlávia. A magas őr- hozzá. Hát raccsolta a matoronyból katona figyel gyar nvelvet Mire ideértek ránk. a határőrök, megvolt fogAz udvaron házak. Kettő va. Lekísértük a figyelőhöz, is. A régi igen-igencsak ne- így volt. kibúsult a világnak. nád- Egyszer meg jött az Illésteteje beszakadt, alig áll- gyerek. Ismerték, az öregnak már a falai is. Az új apja Itt él a faluban. Hozta hatalmas, erős, de még nem az úi kerékpárját is. Azzal készült el. nem lakható. együtt jött át a határon. Berúgott a gazdaságban, ahol dolgozott. Gondolt egyet, hát átjött. Kazi Istvánnal talál, , | . . kozott. SZOlgalataert — Hová mész. te? — öregapámhoz, merre a Üldögélünk a földes kony- kövesút? hában. Bekopognak a szom- — Ügvis elfognak. Nem szédok. Nyári Sándor ma- mégy sehová, tat a konyhaszekrényben, A határörök mondták is: előkeríti a kitüntetést. „A _ Nem ez a kapu, Illés. Haza Szolgálatáért Érdem- lgy nem barátkozunk, érem". Bronz fokozat Mellé teszi az oklevelet is. — Ünnepi tanácsülésen adták át tavalv. Mellé kétszáz forintot. Nem a pénzért teszi az ember. A haza A Tisza menti lucernamag A tiszaszigeti Búzakalász Tsz főagronómusát hallgattam a napokban és arról beszélt hogy szép sikereket értek el tavaly a lucerna és a vöröshere mag termesztésében. A tiszaszigetiek, az újszent ivániak, a tápáiak, az algyőiek és a deszki egyéni gazdák termelték az akkori magyar lucernamag export zömét. A gazdasági törekvések mellett tán jó adag hagyománytisztelet is van Molnár Imre íöagronómus törekvésében, amikor modern nagyüzemi viszonyok között akarja újjáéleszteni gazdaságában ezt a növénytermesztési kultúrát. Szándékuk szerint a Búzakalász Tsz egyik jeles specialitása lesz a következő években a lucerna-, általában a heremag termesztés. Tavaly már 125 kilogramm lucernamagot és közel 200 kilogramm vörösheremagot fogtak holdanként. Remélhetjük. hogy tán nemsokára rangos védjegye is lesz a Tisza menti lucernamagnak. „A kormos fülűek" Manapság ritkábban próbálkoznak. Legtöbbször eredménytelenül. Azok jönnek, akiknek kormos a fülük, ötvenhatban falkástól jártak erre. Szögi József sorolja: — Két férfi követelődzött. mutassam meg a határt. Asztalra tették a pisztolyt Mit csináljak? Hoztam nekik egy liter bort, igyanak. Pénzt adtaik volna. Nem kell nekem a pénzük, dehogy kell. Csak menjenek isten hírével. amerre látnak, amerre akarnak. Utánuk bedrótoztam a kaput. Ha jött valaki, én már mentem. bújtam el. Ezeket beszélik. így múlik az idő. Esténként is előelőhozakodnak történetekkel, kártyáznak, szomszédolnak, koccintgatnak, mindenkinek akad mondanivalója. Az Ilka esetét elmondták már sokszor. Merthogy megjárta a rokonokkal. Pestről jöttek le. tele pénzzel, még aranyat is hoztak magukkal. Valamit csináltak odafönn, dehát Ilkának azt nem mondták. Egy éjszaka átsegítette őket a határon. Persze. elfogták odaát a rokonokat. Ilka mindent elmondott. Lejátszották. hogy mentek át a határon. Kötelességünk.. „ Mennek a szomszédok. Télen is szólít a munka. Nvári Sándor meg elteszi a kitüntetést. Ezt mondja: — Észen kell lenni. Én itt születtem, ebben a házban, még ha átdobAának, akkor is visszesnék. Az, meg, hogy segítünk a halárőrségnek. nem olyan nagy dolog. Kötelességünk. Három határsértőt fogott már el. Jó darab ember, az Alkotmány Tszcs tagja. Tizenkét évig volt egvfolvtában tanácstag Ásotthalmán. Motorral, kerékpárral járt be a faluba. Tizenöt kilométer oda, tizenöt kilométer vissza. Mutatja a készülő új házat. — Én már nem megyek el innét. Kiballagunk a kaou elé. Srál'org a hó. Nézzük a határt. Csendes. A szomszédok behúzzák maguk mögött az ajtót. — Jól megvagyunk igy együtt Szeretünk itt. A határszél is megszerette őket. Sb. Lukács Imre Az elmúlt év során sok hasznos baráti kapcsolat szövődött határmenti termelőszövetkezetek és jugoszláv mezőgazdasági nagyüzemek között A szegedi Felszabadulás Tsz például tenyészkocákat vásárolt a szabadkai agrokombináttóL Mások különféle vetőmagok cseréjére kötöttek jelentős megállapodásokat. A legnagyobb üzlet azonban kétségkívül az a 300 vagonnyi nyers répaszelet-szállítás volt. melyet a Szegedi Járási Városi Tsz-ek és Tsz-csoportok Területi Szövetségének közbenjárására szállított tsz-eink számára a verbáczl cukorgyár. A szállítmánvt szükségletek szerint elosztották a gazdaságok között, s jelenleg már újabb 300 vagon nyersrépaszelct szállításáról folynak tárgyalások. Az üzlet mindkét fél számára előnyös. Cserébe magyar mészkövet kap a verbáczi cukorgyár. Ez az ásványi anyag nélkülözhetetlen a cukorgyártásnál, ugvanakkor a gyártás melléktermékét, a rénasze'etet Jugoszláviában eddig általában semmire sem tudták hasznosítani. Amíg a lenoze! alszik, addig a Balástya felsőgajgonyai tsz gazdái szorgalmasan készülnek ébredésére. Száz és ezer mázsa szám érkezik a központi anyagtelepre a Tiszai Vegyi Művekből az ammonikát és még számos másféle műtrágya. Elmondták: ennyi műtrágyát tulajdonképpen még egyetlen évben sem vásároltak. 3 hogy most nem sajnálták érte a rengeteg pénzt, ez összefügg egy kicsit az új mechanizmussal is. Az egyik legjobb befektetésnek tartják a talajerő-színvonal növelését. Nagyobb terméshozamokra csak így számíthatnak, s bizonyos, hogy nem fognak csalatkozni Pénzes gombák Üj módszer terjedt el néhány állami gazdaságban és termelőszövetkezetben, mégpedig, a fán tenyésző késői laskagomba termesztése. Kitűnő ízű, s az erdei vadgomba mesterséges termesztése nem igényel épületet, jelentős beruházást, munkaráfordítást. Ugyanakkor a másra nem való mezőgazdasági területeket is hasznosítják. A nagyarányú termesztést az tette lehetővé, hogy a hosszúhegyi Állami Gazdaság és a rábatamási Uj Elet Tsz laboratóriumokat állított fel a faanyag beoltásához szükséges steril oltóanyag üzemi előállítására. Ugyanezek a gazdaságok vállalnak a heyszíneken béroltást, kisebb termesztők részére pedig már forgalomba hoznak termőképes, oltott farönköket is. Képünkön: mezőgazdaságilag művelhetetlen területen szétrakott túzi fa gurigák láthatók, óriás laskagombákkal megrakodva. A laskagomba drágább, mint a vágottbaromfi. t