Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-08 / 32. szám

„Iránytű" a gazdaságoknak .A Szegedi Járási Városi Tsz-ek és Csoportok Területi Szövetsége értékes segítséget nyújt a termelési és pénzügyi tervek elkészítéséhez tagszövetkezetei számára. Mélyreható számszaki elemzéssel feldolgozták valamennyi gazdaság termelési adatait. A számok szigorú törvényeivel mutatták ki. melyek azok a termelési ágazatok, amelyek jelenlegi állapotukban lerontják a jövedelmezőségi szinvonalat. S a dokumentáció számtengeréből azt is kiolvashatjuk, hol mely gazdaságban szükséges sürgősen változtatni a helyzeten. Ez a közgazdasági elemzés kézenfekvő tanácsokkal is szolgál a munka javításához. Például tsz-enként különkülön is kimutatja a termelési érték felhasználásának arányait, összességben pedig az derül ki. hogy a halmozat'an termelési értéknek, melyet tsz-eink egy év alatt hoznak létre — kétharmada sem válhat tulajdonképpen áruvá. Igen magas tehát a gazdaságok önfogyasztásának mértéke. A kedvezőtlen helyzet megváltoztatásához az elemzések alapján három célravezető lehetőség kínálkozik: a termelési struktúra fejlesztése, szerkezetének ésszerű javítása, továbbá a termelési színvonal emelése és az előállított értékekből az áruhányad növelése. A kiaknázatlan lehetőségek igen nagyok. Jellemző, hogy az 1966-os gazdasági év adatai szerint a szegedi járásban egy szántóegységre csak 3865 forint halmazatlan termelési érték jutott, s ez olyan nagyfokú külterjességről tanúskodik, amelyet állami dotációval sem lehet annyira „megfejelni". hogy ezáltal tartósan gazdaságossá váljon a munka. A területi szövetség útmutató számai fontos figyelmeztetéssel szolgálnak valamennyi tagszövetkezet számóra. Érdemes a segítséget elfogadni, s hasznosítani. DEL-MA^BRSZÁG B EITE"RZIÍ ^^ ^m^m rnm mm u mm mm • ^m m IWW* mmm Tartanak a zárszámadó bizottság éves munkájáról A MAGYAR SZOCIALISTA MUNK Hányszor vesznek traktort a mórahalmiak? Régi szövetkezet a mórahalmi Vörös Október. Kis területen 147 ember keresi meg itt évről évre a kenyerét. Nem tartozik a legjobb gazdaságok sorába, hol ez, hol az faragott le valamicskét mindig az évi jövedelemből. Tavaly is. Pedig az aszállyal még csak megbirkóztak valahogy. Sikerült a fészerpaprika, jól jövedelmezett az állaltenyésztés is. így aztán az éves bruttó bevételi tervét teljesítette a közös. Sőt az előző esztendőhöz viszonyítva ez 10 százalékkal magasabb lett, elérte a 4 millió forintot. Mégis, kevesebb lesz a jövedelem, a forint. Már amit a tagoknak kiosztanak. Az évi jövedelem 14 —15 százalékkal csökkent a tavalyihoz viszonyítva. Miért? A traktorok miatt. Drágán javítják, öreg gépek, sokszor meghibásodnak, s fogyasztgatják a tagság jövedelmét. Hét traktor pöfög, munkál, ha munkál a termelőszövetkezetben.' A javításukra létrehoztak egy műhelyt is Siralmas felszereléssel. Satupadok, rossz fúrógép, jónéhány kulcs, hegesztő berendezés, majdhogy ennyiből áll az egész. A toldozás, foltozás így aztán nagyon sokba kerül. Tavaly összesen 130 ezer forintot terveztek a javításokra. Többe került. Meghatazta jócskán a 200 ezer forintot Igaz, nemcsak erőgépeket. hanem munkagépeket is javítgatnak. Azért ez mégiscsak sok. Hét traktorra ennyi pénz. Kis túlzással azt mondhatnánk, az elmúlt esztendőben újra megvásárolták a mórahalmiak ütött-kopott gépeiket. Bizony ez pénzbe került. Méghozzá a tagság pénzéhe. S hányszor akariák még ezt a gesztust megismetelni? A körülmények meghatározzák a szövetkezetiek lehetősegeit. Kevés a pénz. Kicsi az amortizációs alap és korszerűtlen a műhely. Mégis ezen változtatni kell. Már az idén. Nem engedhetik meg maguknak, hogy ismét jzázesrekbe kerüljenek ezek az öreg gépek. — A tanulságokat levontuk — mondja Vincze István, a szövetkezet főagronómusa. — Az idén beszerezzük a legszükségesebbeket, hogy a kisebb javításokat valóban megcsinálhassuk, s ezzel a nagyobb hibákat, kiadásokat is megelőzzük. Ideje is. Mielőtt e ritkaságszámba menő gépek .megeszik" az egész szövetkezetet. közgyűlések. A vezetőség beszámolója után, amelyben az elmúlt év eredményeit, hibáit ismertetik, az ellenőrző bizottságok elnökei mindenütt számot adnak tevékenységükről, munkátokról. Ez a rendje ennek. Hiszen az ellenőrző bizottság csupán a közgyűlésnek tartozik felelősséggel, kizárólag ennek van alárendelve. Az egyik közgyűlésen hallottuk; „kigúnyolták az ellenőrző bizottságot, olyan vélemények is elhangzottak, ne csavarogjanak, inkább dolgozzanak ellenőrzés helyett". Mindenesetre egy bizonyos, itt nem teremtődött meg az összhang a közös gazdaság vezetősége és az ellenőrző bizottság között. És ez nagy hiba, és tanulságokkal szolgál. Különösen a jövőre nézve. Az említett helyen az ellenőrző Hasznos téli foglalkozás Somogyi Károlyné felvétele Az újszentivánl Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz gazdái télen, nyáron, az év valamennyi munkanapján dolgoznak. Ha elfogyott a munka a faluban, nem restek új munka után nézni a városban sem. Ezekben a hetekben többek között új vasbeton kerítést készítenek a Szegedi Konzervgyárnak. Az előregyártott elemeket saját üzemükben készítették. S mint képünkön is látható, a kész méretes elemekből gyorsan halad a szerelés. fl jó munka jutalma A balástyai Felsőgajgonya Tsz-ben íi zárszámadás nemcsak jó tanulságokkal szolgál a gazdáknak, hanem megérdemelt örömökkel is. A szép, terven felüli gazdálkodási eredményből minden dolgozó — akinek a munkáját készpénzzel fizették — a munkadíj tíz száztlékát kaniii meg inost évi nyerési grész-sedés címén. Messzemenően érvényesítik azt az elvet, hogy aki többet dolgozott, többet ls kapjon S hogy mégis kt mennyit kap. erre Juhász József főkönyvelő hozott fel néhány szép példát: Az állattenyésztők közül Sutka Józsefet említette elsőként. akinek 43 ezer 635 forintot fizettek ki tavaly, s ehhez kap még 4363 forint nyereségrészesedést. Losonrzi Pál tavaly kilenc hónapot dolgozott a közösben, az alapjövedelme 25 ezer 927 forint volt. Palócz István tehenész szakmunkást 32 ezer 77 for in I alapkeresettel számolták el. Dékány András traktorista keresete pedig 29 ezer 215 forint volt. Természetesen az említett jövedelmek is most. további tíz százalékkal emelkednek. A tsz gazdái gondoltak a holnapra is. A nyereségből 1 millió 301 ezer forintot biztonsági tartalékalapba tettek. ,C5 épkönyuelökM A Szeged vidéki termelőszövetkezetek közül elsőként a forróskúti Haladós Tsz gazdái határoztak úgy, hogy szakítanak a hagyományos könyvelés, ügyvitel rendszerével. Gépesítik az adatfeldolgozást, elektronikus gépek végzik a könyvelést. A bonyolult műszerek kezelésére a Pénzügyminisztérium Szervező Irodájának munkatársai tanítják meg a Haladás Tsz számviteli szakembereit. A közel ötezer holdas gazdaságban egész éven át olyan nagymennyiségű adattömeget kell nyilvántartásban szerepeltetni, hogy azokat kézi erővel, egyszerűbb irodaképek segítségével már lehetetlenség naprakész állapotban tartani, az irodai létszám növelése nélkül. Bizonyos, hogy a forróskúti kezdeményezés a könyvelés gépesítésében követésre talál majd más tsz-ekben is. Garázs, a doktornak Nem szívesen mennek vidékre, falura az orvosok. A közelmúltban a televízióban is nyilatkozott erről néhány fiatalember. Pedig minden igényüket, kívánságukat kielégítik. A legkisebb faluban is kényelmes, szép házakat építenek, kerüljön akár 200 ezer forintba is, csakhogy ne panaszkodhasson a doktor, jól érezze magát. Mert mi lenne, ha még lakás sem lenne? Manapság a garázs dívik. A szegedi járásban is. A doktor előbb-utóbb aulót vásárol. Szüksége van rá. S akkor jön az újabb igény, a község építessen neki a lakáshoz garázst is. Jó emberek a tanácstagok, megszavazzák. Ha már egyszer autót vett a doktor, ne álljon az a szabad ég alatt. Elkészül a garázs. Elkészülnek a garázsok. Benyújtiák a számlót. a község fizeti. Előfordult már. 89 ezer forintba került egy ilyen építkezés. Hovatovább, ötvenezer forinton alul ritkaságszámba mentek ezek a garázsok. Pedig, ha saját zsebből kotorná elő a tulajdonos az árát, aligha költene rá többet 20 ezernél, vagy 10-nél. Az új mechanizmus szigorúbb gazdálkodásra szorítja ilyen szempontból is a községi tanácsokat Jobban meggondolják, hová teszik a pénzüket. Nem azért, hasznos, célszerű a garázs, még ha a doktor személyes használatában van is. Hanem ami az építési költségeket illeti, elviselhetné maszek alapon. Még szerencse, nincsenek falun követelődző emberek, különben a tanító, vagy éppenséggel a tanácstitkár, a gyógyszerész, esetleg a szövetkezeti agronómus ugyancsak ilyen garázsra tartana számot. Igaz, az utóbbira ez nem vonatkozik, ö csak a közös gazdaságtól követelhet Sz. L. S. Megérdemlik a gratulációt Kilencszázkilencven literes átlag tejhozam növekedést értek el 1967-ben a tiszaszigeti Búzakalász Tsz tehenészei. Érdekes, hogy 1965-ben még mindössze 1960 liter volt ebben a gazdaságban az egy tehénre jutó tejtermelési átlag, a tavalvi tervben azonban ezt már 2400 literre emelték. S a végeredmény 2950 liter lett. Ehhez az átlaghoz természetesen még hozzá kell adni a borjak takarmányozásához felhasznált tejmennyiséget is. E szép sikerért a közelgő zárszámadás napján megérdemlik a gratulációt a tehenészet dolgozói. szóló beszámoló mindössze négy mondat erejéig terjedt. Szánalmas és egyben elgondolkoztató. Az 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelet meghatározása szerint „a termelőszövetkezet ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság". Ez a megfogalmazás nem fejezi ki hűen ennek a szervnek a lényegét és rendeltetésének valódi értelmét. Különcsen most, hogy az új gazdasági mechanizmus napjait éljük, a közös gazdaságok nagyobb önállósággal. nagyobb felelősséggel, vállalatszerűén tevékenykedhetnek. Nyilvánvaló, megnövekedett az ellenőrző bizottságok feladata és hatásköre Ennek tudatáb-n választják majd újra, s bővítik ki e fontos szervet a közgyű'ések. A működés és gazdálkodás ellenőrzésének joga, s feladata magáé a termelőszövetkezeti tagságé. Ezt a jogát a közgyűléseken gyakorolja. A folvamatos ellenőrzés részfeladatait saját soraiból választott ellenőrző bizottságra bízza. Tehát ez a nagyüzem egrik vezető testületi szerve. Ebből következik, elnöktől és minden más vezetőtől független. s kizárólag csak a közgvű'ésnek tartozik felelőssegei. Minthogy az ellenőrzések fő célja az esetleges hibák, szabálytalanságok kijavítása, ezért köteles a bizottság megállapításairól a vezetőséget tájékoztatni. Mi a feladata? Egy évben legalább egyszer köteles a közösben általános vizsgálatot tartani. ellenőrizni a közös vagyon kezelését, a gazdálkodást, a tagokkal való elszámolást. a közgyűlés határozatainak végrehajtását, a vitás ügyek intézését. A most készülő új alapszabályokban részletesen és körültekintően határozták ezt meg. A nagyüzem működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet bármely időpontban megvizsgálhat az ellenőrző bizottság. Mivel a tagjai rendszeresen és beosztásoktól függően dolgoznak, az ellenőrzések, a vizsgálatok idejére munkájuk alól mentesíteni kell őket, s egyben a keresetüket megtéríteni. Ha a jogszabályokba ütköző. az alapszabályt, vagy a termelőszövetkezet érdekeit sértő magatartást tapasztal a bizottság, akkor a vezetőséget figyelmezteti. Külső szervek a közös gazdaságban ellenőrzést törvényes hatáskörükben is csak e bizottság előzetes értesítésével, bevonásával végezhetnek. Az új alapszabályokban rögzítik azt is. hogy az ellenőrző bizottságokat ezután nem három évre. hanem öt esztendőre választják meg, sőt a bizottság elnökét is a közgyűlés választja. Legkevesebb három tagból áll egy-egy ilyen szerv. A közgyűlések idejét éljük. A tagok meghallgatják az elmúlt évről elkészített beszámolókat. megvitatják, majd elfogadják. Ezeken a közgyűléseken egyet azonban nem szabad elfeledniük, nemcsak az önállóság, a szövetkezeti demokrácia nőtt meg. hanem a felelősség is. A termelőszövetkezeti tagok felelőssége. És a feleiősség már itt kezdődik. Kik kerülnek be az ellenőrző bizottság soraiba. Gondolják meg alaposan. Sz, I* L Uj irodaházat építtetett tavaly a Kisteleki Gépjavító Állomás. A szemnek is igen tetszetős új épületben kaptak helyet az igazgatóság mellett az üzem szociális berendezései: fürdők, ö'tözők és egy szép nagy étterem is.