Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-07 / 31. szám

Arab újságírók Szegeden A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének vendé­geként több napja hazánk­ban tartózkodik az Egyesült Arab Köztársaság újságíró szövetségének öttagú dele­gációja, amely hétfőn és ked­den Szegedre is ellátogatott. A delegáció vezetője Ibra­him Amer, a Kairóban meg­jelenő „A1 Mussawar" című lap főszerkesztő igazgatója. A küldöttség tagjai: Fat'hy Khalil, a kairói „Roesgl Youssef", Mrs. Hosny Sham, a kairói „Akher Sa's", Ab­dái Samy'i Abdullah, a kai­rói „A1 Mussawar", Tala'at Sma'at, az alekszandriai „A1 Gummouryeh" vezető mun­katársai. Az arab újságírók a többi között látogatást tettek a szegedi textilmüvekben. Megtekintették az üzemet, elbeszélgettek az üzem ve­zetőivel és dolgozóival. Az idegenforgalmi hivatalban tájékozódtak Szeged idegen­forgalmáról, különös tekin­tettel a szabadtéri játékok időszakára. Ellátogattak a szegedi Móra Ferenc Tsz 1. számú üzemegységébe, ahol ismerkedtek a nagyüzemi baromfitenyésztéssel. Ezt kö­vetően a szegedi Felszabadu­lás Tsz-ben tanulmányozták a nagyüzemi melegágyi zöld­ségtermesztést. Találkoztak a József Attila Tudomány­egyetem vezetőivel is. Az egyiptomi újságírók ma délelőtt utaznak vissza Budapestre. Készül az új világ-KRESZ Ősszel Bécsben összeül az új nemzetközi közlekedési szabályokat tárgyaló ENSZ­bizottság. Napirendjén a már elkészült „világ­KRESZ" tervezete szerepel. A tervezet néhány változ­tatást javasol ta jelzőtáblák külsején. Üj jelzőtáblák be­vezetését ls javasolja a ter­vezet. A nemzetközi közlekedési szabályok új tervezete az eddiginél sokkal részleteseb­ben határozza meg az elő­zés, az áthaladás és más ka­tegóriák fogalmát. Ha jóvá­hagyják, az új „világ­KRESZ" előreláthatólag 1969-ben lép életbe, s ak­kor megfelelően módosítani kell majd a magyar KRESZ-t is. Űj félév a Collegium Artiumban Mi legyek? Pályaválasztási útmutatók Dr. Nagy István zenemű­vészeti szakiskolai tanár igényes előadásával tegnap este a Tudományegyetem ÍBéke-épületében megkez­dődött a Collegium Artium idei második félévének elő­adássorozata. A zenetudo­mányi szekció előadásait március 5-ig továbbra is minden kedden dr. Nagy István tartja Beethoven mű­vészetének legizgalmasabb, mai vonatkozású kérdései­ről. A szekció zárófoglalko­zására március 12-én ke­rül sor. Ezen a résztvevők dr. Káldor János zeneeszté­ta előadását hallhatják a IX. szimfóniáról. Közremű­ködik — Vaszy Viktor ve­zényletével — a Szegedi Ze­nebarátok Kórusa és Péter Józsefné főiskolai docens. Egy héttel később, már­cius 19-én kezdődik a kép­zőművészeti szekció elő­adássorozata. A nyitóelő­adást — Csontváry művésze­téről — Németh Lajos, a Szépművészeti Múzeum fő­osztály-vezetője tartja. A következő alkalommal dr. Mezei Árpád nyugalmazott főiskolai tanár Kornis Dezső festészeteit ismerteti. A ne­ves művész alkotásait kiál­lítás mutatja be az érdek­lődőknek. Ezután dr. Po­gány Frigyes, egyetemi ta­nár, az Iparművészeti Főis­kola igazgatója Róma mű­vészeti emlékeit ismerteti. Az április 2-án kezdődő színháztudományi szekció előadássorozatában Brecht drámai munkásságát dr. Székely György, a Színház­tudományi Intézet igazgató­helyettese mutatja be. Dr. Hermann István kandidátus Dürrenmat színpadi müvei­ről tart előadást. Az Art Kino vetítései most pénteken, február 9-én este kezdődnek az Ady téri egyetem nagytermében a hí­res lengyel rendező, Skoli­movszky, Sorompó című filmjének bemutatásával. A továbbiakban Kovács Anrás új filmjét, A falak-at, Brynich (Ötödik lovas a fé­lelem), Formann (Fekete Péter) Klein és Svoboda (Helyjegy retúr nélkül) és Schvom (A tékozló fiú visszatér) alkotásait, vala­mint a Balázs Béla Stúdió új filmjeit vetítik. A taxisok véleménye az illetékes Sárga villamoson Lapunk 1967. december 20-i számában Sárga villa­moson című cikkünkben, mint jelenséget szóvá tet­tük, hogy a megállóban nem várt be a villamos egy idős asszonyt, aki csak pár lépés­nyire volt a kocsitól. Má­sik esetben a kalauznő csak aprópénzt akart elfogadni az utastól, 20 forintosból csak este 11 óra után akart visz­szaadni, miután végzett munkájával. Cikkünkre vá­laszolt Peták József, a Sze­gcdi Közlekedési Vállalat igazgatója. A többi között ezeket írja: „A cikkben foglaltakkal csak általánosságban tudunk foglalkozni, mert sem he­lyet, sem időpontot nem tar­talmaz. Mindenesetre szak­mai oktatáson foglalkozunk, felhívjuk dolgozóink figyel­mét ilyen és ehhez hasonló hibák és hiányosságok meg­szüntetésére." Mikor takarítsanak? Lapunk január 19-i szá­mában, az Olvasóink írják rovatban közöltük Bullás János Szeged, Zrínyi utca 10. szám alatti lakos szóvá tette, hogy a Napsugár­bisztróban akkor takaríta­nak, amikor a vendégek még ott-tartózkoanak. A cikkre válaszolt dr. Salgó László, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat főosz­tály-vezetője. „Egyetértünk az olvasóval abban, hogy záróra előtt helytelen a takarítás, mert azzal a vendégek szórakozá­sát zavarják. Intézkedünk, hogy üzleteinkben a jövő­ben hasonló panasz ne for­dulhasson elő." Lapunk január 16-i szá­mában Lesz-e „gebines" ta­xi Szegeden? címmel cikket közöltünk, amelyben szóvá tettünk bizonyos visszásságo­kat is. A 10. sz. AKÖV és az utazóközönség érdekét egy­aránt szolgáló cikkre most levélben válaszolt a taxiso­főrök négy szocialista bri­gádvezetője, Kelemen Fe­renc, Tóh István, Feil Tibor és Nagy István. „Örömmel olvastuk a munkánkkal kapcsolatos cik­ket a Dél-Magyarországban — írják. — Ügy véljük, a cikk segit a meglevő hiányos­ságok megoldásában, vitára, megbeszélésre adott alkal­mat, helyes állásoglalásával csak segíti munkánkat. Hogy lesz-e „gebines" taxi Szege­den? — Ez elég sokat vita­tott kérdés. Úgy akarunk dolgozni, hogy az utas és a népgazdaság érdekei egybe­vágjanak. A cél a gazdasá­gos fuvarozás. Vállalatunk meghatározta, hogy 100 kilo­méter megtett útból 80 hasz­nos legyen, ezért a fuvar be­fejeztével mindig a legköze­lebbi mellékállomásra ál­lunk. Ezek az állomások a város különböző részein van­nak. Ez az oka annak, hogy olykor a város központjában, a Takaréktár utcában vagy a Búbos étterem előtt nincs kocsi. A távolabbi állomásról érkező kocsi többletkiadást okoz az utasnak, s ez tény­leg bosszúságra ad okot. A cikkben arról olvasha­tunk, hogy Szegeden 40 taxi fut, azonban csupán 25 van. Ebből kettő állandóan túra­útra jár. Ezeken a kocsikon taxióra nincs. A huszonhá­rom taxiból általában három javítás alatt áll. Marad te­hát összesen 20 kocsi. A vállalatok, intézmények — évi átlagot számolva — a két túrakocsin kívül napon­ta legalább hat taxit vesznek igénybe. A gépkocsivezető ha megjön a túrából — amint a cikk nagyon helye­sen megjegyezte — a váltója lakására megy. akár este 10 órakor >s. A váltótárs azon­nal volánhoz ül és folytatja a munkát. Ami pedig a 15— 20 kilométer többletigazolást illeti, nem tudunk olyan esetről, hogy valaki is fel­használta volna saját céljára az ilyen kilométereket. A vállalat igazgatója éven­ként többször is meghív ben­nünket tanácskozásra, hogy a? adódó problémákat meg­beszéljük. A vállalat párt­szervezete és szakszervezete is figyelemmel kíséri mun­kánkat, és segítséget is ad. A problémákat közös erővel igyekszünk megoldani. Ha előfordul fegyelemsértés, a kollektíva összefogásával igyekszünk az illetőt jobb belátásra bírni. Ami pedig a „gebines" rendszer, a szerző­déses taxifuvarozás bevezeté sét illeti; ha a népgazdaság érdeke úgy kívánja, hogy ezt a fuvaroztatási módszert al­kalmazzák Szegeden is, mi a legjobb tudásunkkal igyek­szünk majd a követelmé­nyeknek eleget tenni " A SZEGEDI TEXTILMÜVEK fonó-szövő ipari tanulónak szerződtet 8 általános Iskolát végzett fiúkat és lányo­kat Jelentkezés a gyár szakoktatási előadójánál (Sze­ged, Tolbuhin sug. 87.), minden napon, 7 órától 11 óráig. levélben érdeklődőknek válaszolunk. Jelentkezhetnek más megyében lakó fiatalok is. HK. 35. Egész sor olyan füzet és könyv jelent meg az idén, amely a pályaválasztás kér­déseire ad feleletet. Fontos­ságukat most, a demográfiai hullám tetőzésének évében, a „csúcskorosztály" útrabo­csátása idején nem lehet eléggé hangsúlyozni. Korábban mar ismertettük a szegedi és Csongrád me­gyei pályaválasztási tájékoz­tatót. Ez általános képet adott, perspektívát rajzolt. Ujabban a könyvesboltokban jó néhány részletekbe menő ismertetőt találhatnak az ér­dekelt szülők, tanulók. Száz szakmát ismertet a „Mi legyek?" címmel megje­lent könyvecske. A forgá­csoló szakmákról, az építő­ipari szakmunkásképzésről, távlatokról, s úgyszintén a vegyiparról külön útmutatók jelentek meg. • Ismeretes, hogy mindin­kább szakosodik a mezőgaz­daság; a mezőgazdasági szakmákat ls külön kiad­ványból ismerhetik meg a fiatalok. A gimnazisták pá­lyaválasztási útmutatóját és a „Pályák — leányoknak" című füzetet ugyancsak ha­szonnal forgathatják az ille­tékesek. S talán az is aján­latos lenne — ha ugyan még nem történt meg —, hogy mindezeket az iskolák, az osztályfőnökök is felhasz­nálják tanácsadó-eligazító munkájukban. Annál is in­kább, mert a mostani idő­szakban kerül sor a diákok végleges döntésére, a jelent­kezési lapok kitöltésére/. Üvöltés — magyar módra Az Irodalmi Színpad új bemutatója A színpad nyitva várta közönségét. Közép>en diszlet­fal, diszkréten harsány kép­montázs újságokból, a téren arányosan elosztva hangsze­rek, a jobb felső sarokból rikoltva csüngött alá a pi­rosbetűs reklám: jobb ma egy szemüveg, mint holnap két üvegszem. Már feszült­ség vibrált a teremben, mi­kor kijött a rivalda elé Sza­bó Kálmán, részletet olva­sott fel Sükösd Mihálynak az Üvöltés kötetéhez írt elő­szavából, aztán lesétált a zongorához és — rágyújtott. Nem a zongorára, cigarettá­ra. Hogy feleszméljenek az álmodók — címmel mutatta be új műsorát a Fiatalok Irodalmi Színpada hétfő este a Móra Ferenc Művelődési Otthonban. Téma és műfaj­megjelölése szerint vallomá­sokat állítottak össze a be­at-nemzedékről, Voznye­szenszkij és József Attila, Menelaos Ludemis és Papp Lajos, Rozsgyesztvenszkij és Zelei Miklós, meg mások vallomásait — irodalmi mu­sical formában. Már a szín­lapra tekintve meglepetést keltett a névsor: vajon mit keres az alig évtizedes múl­tú, üvöltve tagadó nemze­dék házatáján József Attila? Később kiderült. Az össze­állító és rendező színmű­vész, Szabó Kálmán prog­ramjával tudatosan vallja: a San Franciscóban született mozgalom, Allén Ginsberg, Jack Kerouac és Gregory Corso nemzedéke, a dog­máktól, konvencióktól és a társadalomból magukra ér­zett lelki kényszerből az esz­telen-nihilista szabadságösz­tönbe kimenekülő korosz­tály — amerikai specifikum, nálunk nincs. Belőle csupán egyfajta világlátási reflex, kritikus szemüveg szárma­zott át a hazai fiatalságra, fez a mi generációnk nem tagadja a társadalmat. Pél­daképei között sem kevere­dik misztikus eleggyé Schopenhauer és Marx, Jé­zus és Zen. Sartre és Kirke­gaard. A mi fiataljaink Marxtól, Lorcától és Theo­dorakisztói tanulják becsülni a társadalmat — a mienket —, s a dacot sem avatják az üres felhőmeszelés ide­ológiájává, hanem az alko­tás, a jobbá-szebbé tenni akarás motorjának hiszik: „fiúk, ha nem kérik számon, akkor is" — mondja a mű­sorban valaki. A sápadtra sikerült Reed­bemutató után ez az elő­adás helyreállította a Fia­presztízsét. A kitűnő pro­dukció értékéből vajmi ke­veset árnyékol, hogy ezúttal hivatásosakkal erősítették soraikat. Csernák Árpádot sohasem hallottuk ilyen ér­zelmi telítettséggel, kifogás­talanul verset mondani, s Szabó István, Csala Bene­dek (zenei összeállító és a Rigoletto-persziflázs szer­zője), meg természetesen a végig szereplő Szabó Kál­mán közreműködése profi­teljesítményekkel vetekedő színvonalra segítette az elő­adást. A jelenetek ritmiku­san, passzentosan követték egymást, s mikor tornyosult a szózuhatag, a művelődési otthon beat-együttesének (jó lenne már nevet is adni ne­kik, előkelő rangjuk mellé!) számai biztosították a fel­oldást (szólisták: a tehetsé­ges Baráti Edina és Hor­nyák Irma). Dicséret illeti a fiatal színjátszókat: Czakó Jánost, Czompó Mariannt, Elekes Mihályt, Fekete Gi­zellát, Fodor Erzsébetet, Horváth Pétert, Hunyadkür­ti Istvánt, öze Évát, Pribelsz­ky Pált, Pusztaszeri Emíli­át és Szladek Györgyöt, akik talok Irodalmi Színpadának bebizonyították, tudnak bán­ni a bizalommal. A nagysi­kerű irodalmi musicalt feb­ruár 12-én megismétlik a Móra Ferenc Művelődés' Otthonban. Nikolényi Istvái Tragikus gázmérgezés Székesfehérvárott a Fürst Sándor utca 25. számú ház­ban tragikus gázmérgezés Tüzet a hölgyeknek! Nyakamat rá, hogy nincs több 10 évesnél! A másik még ap­róbb. Kócosak, maszatosak, s mintha fáznának is nvűttes, vé­konyka kabátjuk­ban, ahogy oda ­sündörögnek elém a sétányon. — Bácsi kérem, ha volna egy szál gyulája? Ezt a nagyobb mondja, s igazi dohányos flegmá­val húzza ki zse­béből a kezét a cigarettával. A ki­csi híven utánoz­za. Nyilván föl se tételezik, hegy egy ilyen nagy szál, kalapos em­bernek ne legyen akár skatulyányi gyulaja is. Annyira megle­pődöm ezen a meglepő kéré­sen, hogy szinte elröstellem rem­dohányos volto­mat, gyufátlan Sá­gomat egy pilla­natra. Csak le­gyintek, hogy nincs. S mire sort kerítenék aniiak kifirtatására, hogy is állunk azzal a szívnivalóval, ara­nyoskáim, addigra már el is surran­nak a tűzkeresők. Utánuk fordu­lok. Egy kövér bá­csit állítanak le. Idehallik ugyan­az a szöveg: — Bácsi kérem, ha volna egy szá! gyufája?! Dehát a bácsi­nál sincs gyufa, se öngyújtó Ha­nem apróoenzr. azt talál a zsebé­ben. Markába nyomja a na­gyobbiknak, sőt, oda is mutat a közeli trafik irá­nyába. Lám-lám. Van­nak még jóságos felnőitek, akik nem füstölögnek azon, ha füstölni akarnak szegény picikék. Az én kövér bácsim is, nyilván a jótett magasztos érzésé­vel a szívében, elégedetten ballag tovább. A két kislány pedig futóiépéi­ben célbaveszi a trafikot. S. M. történt. Posta Gábor 39 éves anyagbeszerzőt négytagú családjával együtt eszmélet­len állapotban találták a la­kásban. A kórházba szállí­tás után megállapították, hogy valamennyien gázmér­gezést szenvedtek. Két nappal később Bal­mazújvárosból vendégségbe érkezett az akkor már kór­házban ápolt családhoz idő­sebb Posta Gábor, 62 éves Isz-tag és 53 éves felesége. Megérkezésüket követően néhány órával őket is esz­méletlen állapotban találták a lakásban. Mire az orvos megérkezett, id. Posta Gá­boron már nem tudott se­gíteni, feleségét életveszé­lyes állapotban szállították kórházba. A február 2-án kórházba került család tagjai közül ifj. Posta Gáborné 37 éves oetaaított munkás meghalt. A Fejér megyei rendőr­főkapitányság — műszaki -zakértők bevonáséval le­folytatott — vizsgálata meg­állapította, hogy a mérgezést mindkét esetben a ház előtt húzódó gázvezetékből kiszi­várgott gáz okozta. Azt is megállapították, hogy a gáz­művek szakemberei már az első alkalommal mulasztást követtek el. A Fejér megyei rendőr-főkapitányság ezért bűnvádi eljárást indított és a vizsgálatot tovább foly­tatja. (MTI) Szerda, 1968. február X OEL-MAGYARORSZA6 5 i

Next

/
Thumbnails
Contents