Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-07 / 31. szám

Több felelősséggel! KÖJÁL-ellenőrzések az élelmiszer üzletekben Kiben nem fordult még meg; vajon az élelmiszer üzletekben betartják-e a higiénia írott és íratlan szabályait, s az üzletek megfelelnek-e az áru higiénikus tárolásához szükséges követelményeknek? Dr. Csiszár Béla, a KÖJÁL közegészségügyi felügyelője az elmúlt év ellenőrzési eredményeit vizsgálva készségesen tárja fel vizsgálataik tapasztalatait. Ötven figyelmeztetés — Az üzletek Szegeden többnyire régi épületekben vannak, ahol a falak szigetelése már nem megfelelő. Vizesek, üregesek, „ideális" környezetet képeznek a különféle rovarok és rágcsálók megtelepedéséhez. Teljesen kiirtani csak az épületek felújításával lehetne, vegyszeres irtással, folyamatos, rendszeres takarítással — amelyre mód van és kötelező ls — úgy ahogy vissza lehet szorítani őket. Az irtást sok üzletben elhanyagolják és baj van a takarítással is. A zsúfolt raktárakban alig lehet mozogni. Festeni az üzlethelyiségeket évenként két alkalommal kellene. De ez időbe és pénzbe kerül, sokhelyütt elmulasztják. A KÖJÁL csak ezért legalább 50 esetben figyelmeztette az üzleteket tavaly. A rendetlenséget, nem megfelelően tárolt árucikkeket látva, a KÖJÁL dolgozói rendszerint mintát vesznek az egyes élelmiszerekből és a kapott eredmények szolgálnak egy-egy határozatuk alapjául. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat üzleteiből 937 mintát vizsgáltak meg tavaly, bakteorológiai szempontból és 23,2 százalékban fertőzött volt az áru. Ez jóval több a „megengedhetőnél". 499 mintából pedig szennyezettségét tekintve 20 sztealékot találtak kifogásolhatónak. E minták közül sok volt a tej minta. Baj van a tejjel Szegeden 30 kijelölt élelmiszerüzlet van, ahol egész nap lehet tejet kapni. Tárolása gondot okoz: megfelelő nagyságú hűtőtérre van szükség, hogy az előírásos hőmérsékleten, 10 Celsiusfok alatt tarthassák a tejet. Ilyen hűtőberendezés mindenütt van. a tej mégis sokszor 16 Celsius-fokos. A kannástej kimérésénél az eladók gyakran pancsolnak. A tejtermékek és cukrászáruk szavatossága 24, 48, illetve 72 óra. Betartását sokszor elmulasztják. Néha már a kereskedelem is a szavatosság lejárta után kapja ezeket a cikkeket. Például naorói-napra készülnek az Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalat cukrászárui, de nem fogynak el ilyen gyorsan. Ezért aztán néha az ő készítményeikből kikerülő másfél hetes tortakarikát veszi meg a vevő. Mérgezések veszé'ye De ez még nem a „nagy" baj, mert az említett áru nem romlik gyorsan. A nem, vagy félig tartósított áruk, felvágottak húsfélék annál inkább. Napközben a propagálás miatt, a pultra rakják óket — hűtőpult nincs mindenhol — és szellős, tüllszerú anyaggal védik például a legyektől. De záráskor is sokszor ott felejtik őket. Külső városrészekben vásárolt hentesáru még ma is okoz néha ételmérgezést. A kenyeret általában kosarakban viszik a raktárba. Néha leesik egy-egy, de ha nem, akkor is szennyeződik, mert sok üzletben a földön húzzák a kosarat. A kiflit, zsemlét pedig válogatja a vevő, konyákig beletúr a kosárba, vagv ládába, amelyben tartják. A zöldség, burgonya, hagyma úgynevezett földesárú. Vegyesboltokban oda kerül a többi áruk közé és természetes, hogy szennyeződést okoz. Ezért is volt helyes az üzletek szakosítása, külön zöldség- és gyümölcsboltok létrehozása. Ha erre nincsen mód, meg kell oldani a más-más fajta árucikkek elkülönítését. Mint például a Széchenyi téri zöldségüzletben. ahol ezután élelmiszeri is árusítanak. A tanács kéL reskedelmi osztálya és a KÖJÁL is hozzájárult ehhez; de kikötötték, hogy az üzletteret üvegfallal el kell választani. A legtöbb hanyagság a tapasztalatok szerint, általában külvárosi üzletekben fordul elő. Ritkábban és egyszerre több árut kapnak, s így nagyobb a lehetőség az áruk megromlására. Viszont a legkevesebb hibára az önkiszolgáló- és gyorskiszolgáló üzletekben akadnak. Itt könnyebb rendet tartani és mindent megfelelően csomagolva, maga a vásárló vehet le a polcokról. H. Zs. Influenzaprognözis A január 18-án a Baranya megyei Udvar községben elkezdődött influenzajárvány a korábbiaktól elsősorban lassú terjedésével különbözik. A három hét alatt lényegileg Baranya megyét és főleg Pécset érintette erősen, ahol becslés szerint a lakosság 20 százaléka influenzás. A járvány a szomszédos Somogy megyére is átterjedt, különösen Kaposvárott fordult elő nagyobb számú megbetegedés, az egyik iskolában például a 25 százalékot is elérte a hiányzók száma. Mindkét megyében elrendelték az ilyenkor szokásos óvintézkedéseket: beteglátogatási tilalmat vezettek be a kórházakban. A Baranya megyével szintén szomszédos Tolnából szórványos megbetegedéseket jelentettek ugyan, de a fertőzési veszély csökkentésére ott is életbe léptették a beteglátogatási tilalmat A Jugoszláviával határos Bács és Csongrád megyéből, va'amint Szegedről nem jeleztek megbetegedéseket, úgy látszik, a betegség csak a baranyai határon tört be. Észak felé terjedésének határa jelenleg a Bonyhád— Bátaszék vonal. A fővárosban egyelőre ugyancsak szórványosan jelentkezik az influenza. Az iskolákban a szokásos 5—6 százalékról 7—8 százalékra emelkedett a hiányzások száma; tehát még mindig jóval alatta vrn a járvány esetén szokásosnak. Az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálatai egyébként — a külföldi eredményekhez hasonlóan — mind Budapesten, mind vidéken több esetben kimutatták az A—2 vírust, mint kórokozót. A betegség lefolyása az eddigi tapssz'a'atok szerint kimondottan enyhe. A magas lázzal, fejfájással, levertséggel, rossz közérzettel, végtagfájdalmakkal kezdődő betegség néhány nap alatt gyógyul. A szövődményes esetek száma jóval egy százalékon alul van. Halálozás mindössze két esetben fordult elő, ezek azonban az illetők magas kora — 83, illetőleg 77 év — miatt nem írhatók teljes mértékben az influenza terhére. Bővül a „hozom-viszem" Fejleszti szolgáltatásait a GELKA Az elmúlt esztendőben egymillió hatszázezer híradástechnikai és háztartási gépet javított az ország legnagyobb szervizvállalata. a Gépipari Elektrpmos Karbantartó Vállalat, közismert nevén GELKA. — Hogyan kívánja a fontos, országos hatáskörű vállalat tovább fejleszteni tevékenységét az idén? — ezt kérdeztük Mónath László termelési főosztályvezetőtől. — Elsősorban hálózatunkat növeljük — mondta a főosztályvezető. — A múlt esztendőben Budapesten hét, vidéken huszonkét új szervizt állítottunk fel, illetve bővítettünk. Az idén a fővárosban négy, vidéki városokban tíz új szerviz-állomást létesítünk, s 220 gépkocsiból álló autóparkunkat is tovább bővítjük. Szervizeinket úgy fejlesztjük ki, hogv komplex szolgáltatást tudjunk nyújtani: bármilyen elektromos készülék javítását elvállalhassuk. Az idén — a híradástechnikai gépeken kívül — már az összes hazai és külföldi gyártmányú erősáramú háztartási gép javítását is vállaljuk. Szolgáltatásaink egvik legfontosabb továbbfejlesztése, hogy bevezetjük a külföldi márkájú hűtőgépek karbantartását. Máris létrehoztunk egy spe?iális hűtőgép-szervizt Dunaújvárosban (Budapesten pedig a Nagymező utcában), ezek kedvező javítási lehetőségeket biztosítanak a Szaratov hűtőgép-tulajdonosoknak; eddig ugyanis esetleg elromló gépükhöz 2800 forintért kellett új agregátort beszerezniük. — Ügy tudjuk, minden megyeszékhelyen és nagyobb városban működik GELKA. De mi a helyzet a községekben, a kisebb településeken? Hogy kívánják javítani a falusi lakosság körében szolgáltatásaikat? — A lakosság igényeinek ellátására — hangzott a válasz — eddig 150 szervizt létesítettünk; ez mind saját kezelésben működik. Ahol nem gazdaságos telepet létrehozni, ott szerződést kötöttünk. tanácsi vállalatokkal, ktsz-ekkel, amelyek — az általunk szállított alkatrészekkel és a mi ellenőrzésünk mellett — látják el a szolgálatot. Ennek alapján vidéken további 38 szövetkezeti és 8 tanácsi vállalat végzi a garanciális (és a garancián túli) javításokat. Miután minden kis faluban nem tudunk s nem is lenne értelme szervizt létesíteni, bevezetjük és a jövőben tovább fejlesztjük a „hozom-viszem" szolgálatot. Ennek az a lényege, hogy megbízást adunk a falusi üzlethálózat vezetőinek, a kultúrházak igazgatóinak, a helyi szerveknek: gyűjtsék össze a kisebb hibás készülékeket (tv-t, rádiót, stb.) és ezeket lehetőleg a helyszínen megjavítjuk. A többit beszállítjuk javításra körzeti üzemeinkbe. Műszerészeink (egyelőre hetenként kétszer) felkeresik a távoli helységeket is. Mivel a lakossag igényeit szeretnénk minél jobban kielégíteni, még akkor is kimegyünk egy-egy készülékért, ha a kérdéses hely 20—25 kilométernyire esik területi szervizünktől. Gyors oda-vissza szállítással kívánjuk elérni, hogy a javítási idő, s így az elromlott háztartási gép, egyéb készülék kiesése a használatból minimumra csökkenjen; ezért most újabb 25 gépkocsival gyarapítottuk autóparkunkat, s olyan műszerészeket is alkalmaztunk, akiknek van saját autójuk. — A múltban sok javítást kellett visszautasítaniok anyaghiány miatt. Hogyan kívánják megoldani ezt a problémát? — Valóban, korábban sók nehézségbe ütközött anyagtervezésünk és igényiésünit. Most ezekkel is meg tud.unk végre birkózni. Sikerült szert tennünk a legkorszerűbb elektromos adatfeldolgozó gépekre és segítségükkel most már csak a tényleges szükségletnek megfelelő anyagokat tartjuk készleten raktárainkban. Már tavaly is bővültek, gyorsultak a gyártó vállalatok alkatrészszállításai, s az idén további javulásra számítunk. Zs. L. Tévedések töriínele Milyen régi közmondás, meg a latinból öröhűLÜK.: tévedni emberi dolog. Méltó parja volt ennek az örökölt örökigazságnak, ot már hazai termes: a lónak négy lába van. mégis megbotlik. Sokat hallottuk az eimuit évtizedekben gazdaság: életünk egy-egy területén mind a kettőt. Kopott az igazságuk, sót időnként-helyenként mintha el is ferdült volna. Érdemes végigkísérni, hogyan ívelt a használati görbéjük. Kezdetben volt a tévedhetetlenség, mint egyedül helyes a követendő irányvonal. Unos-un tálán hallottuk, hogy tévedni bizony nemhogy emberi dolog lenne, de kifejezetten rosszindulatú, sőt ellenséges indulatú valami. Dehogyis szabadott például letévedni a tervmutató szépen kimunkált — kitaposott ösvényeiről! Aztán mivel lovas népi hagyományaink is vannak, meglovagoltuk a lovacska másik oldalát is. A szigor után az engedékenység reakciója tette fölkapottá a két bölcsességet Nem járt különösebb pénzbeli következményekkel a gazdasági „félrelépések" egy része. Ami igaz igaz; szerencsére az utóbbi esztendőkben vezető gazdasági szerveink egyre közömbösebbek lettek az üres bölcsességek, s egyre 'érdek'ődőbbek az okozott kár iránt. Mort pedig a gazdaságirányítás új rendszere, a vezetők anyagi felelőssége valahára véget vet a „sajnos, tévedtem" póz maradék divatjának. Az efajta botlások időszaka véget ér. Ki-ki a maga gazdája abban is, amit nyer, de abban' is. amit elveszít esetleg e1 herdál. S ha egyszer tévedni kellemetlen. sőt nagyon is deficites dolog, nyilván mindenki megtanul alaposan elgondolkodni a döntések előtt. Ez pedig mindenképp haszonra' kecsegtet. A saját zsebükre ugyanis valahogy nehezebben tévednek az emberek. Simái Mihály Nagy nemzetközi céllövölde Kertész László rajza Restaurátorok Fárasztó, nagy türelmet igénylő munkát végeznek ? Móra Ferenc Múzeum restaurátor laboratóriumaiban, ahol sok száz, sőt ezeréves maradványok, emlékek várnak feldolgozásra. Az ásatásokból előkerült fémanyagok, csontok konzerválása, az égetett agyagedények öszszeragasztása és kipótlása mind a restaurátorok feiadata. Szeged környékén, az i. e. 4. ezredik évtől napjainkig folyamatos volt a lakosság megtelepülése, így igen gazdag régészeti leleteket tártak itt feL Első képünkön Saliga László egy avarkori temető sírjában talált agyagedényen dolgozik. Fekete Lajosné pedig egy bronzkori temető sírjából kiemelt urnát állít össze. A több évszázados textíliák megóvása és javítása ugyancsak aprólékos munka. Tésik Józsefné feladata. hogy a pótolhatatlan, értékes anyagokat megmentse a pusztulástól. Egy-egy régi zászló. 48-as honvéd atilla, vagy hímzett öv tobb hónapos munkát is igényel. Képünkön egy 1806-ból származó fémmel hímzett zászlón dolgozik Tésik Józsefné. Somogyi Károlyné felvételei Csütörtök, 1968. február 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 3