Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-28 / 49. szám

Folyamatos fogászati inspekció Szegeden egy lépéssel ls- sítették. Dr. Tóth Károly mát tovább javult az egész- egyetemi tanár, a Szegedi séffügyi ellátás. Ismeretes, Orvostudományi Egyetem hogy folyamatos fogászati rektora, aki egyben a Szeinspekció nem volt eddig az ged m. j. város stomatológus SZTK-biztosítottak számára, főorvosa és dr. Bódis Lajos, A Párizsi körúton az általá- a városi kórház igazgató-főnos éjszakai orvosi ügyelet orvosa együttesen kidolgozmellett néhány órás fogá- ták az állandó fogászati insszati inspekció ugyan volt, pekció rendjét, de csak átmeneti megoldás- Március 1-től kezdve a szeként E tekintetben a min- Kedi SZTK-biztosítottaknak den igényt kielégítő folya- és hozzátartozóiknak ügyeleti matos fogászati inspekció szolgálatot tart fenn a Lelétrehozását szorgalmazta dr. nin körúton a Fog- és SzájDudás Béla főorvos, a Sze- betegségek Klinikája. Az ged m. j. városi tanács egész- inspekciós ellátás rendje: Bégügyi osztályának vezetője, minden munkanapon este Végül a Szegedi Orvostu- fél 8-tól másnap reggel fél dományi Egyetem Fog- és 8-ig. Ünnep- és munkaszüSzájbetegségek Klinikáján neti napokon az ellátást nem nyílt erre lehetőség, amelyet fejezik be reggel, hanem toaz utóbbi években bővítet- vább folytatják a következő tek, berendezését korszerű- munkanap reggeléig. Uj tudományos szakosztály A Közlekedéstudományi A szakosztály elnökévé FoEgvesület szegedi területi dor Istvánt, a szegedi Postaszervezete tegnap, kedden igazgatóság vezetőjét, titkádélelótt ülést tartott Szege- rává pedig Kopasz Flórián den, a Postás Művelődési postai osztályvezetőt válaszOtthonban és_ közel három- tották. A tudományos szakszáz résztvevő közreműködéosztály kebelében forgalmi sével megalakították az egye- . - , . . sülét postai és távközlési es műszaki csoportot is letszakosztályát rehoztak. A Zenebarátok Miskolcon Hétfőn este a miskolci Dé- nyén. Mura Péter, a zenekar ryné Színházban a Szegedi fiatal, ambiciózus vezető Zenebarátok Kórusa nagy karnagya vezényelt, sikerrel működött közre a Az es<- els° felében a Promiskolci szimfonikus zene- metheus-nyttany es a hangkar Beethoven-hangverse- versenyeinken ritkán szereplő, zenekarra, kórusra es ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^zongoraszólóra írt Ábrándot, 'a művészet megváltó, teremtő hatalmáról zengő vallóKettős fesztivál Szegeden rendezik első ízben közösen a kamarazene országos szakközépiskolai és zeneiskolai fesztiválját. A Szeged m. j. városi tanács vb művelődésügyi osztálya irányításával előkészítő bizottság tevékenykedik az április 6—7—8-án sorra kerülő XI. Országos Zeneiskolai Kamarazenei Fesztivál, valamint a 9—10-én ezt követő III. Országos Szakközépiskolai Kamarazenei Fesztivál szervezésén, programjának . összeállításán. Hat művészeti szakközépiskola •— két fővárosi, a debreceni, a pécsi, a győri,, a miskoléi — közel száz tanulója mellett mintegy 50 zeneiskola küldi el több mint 200 növendékét Szegedre. Természetesen a házigazda szegedi Tömörkény István gimnázium és művészeti szakközépiskola zeneművészeti tagozata, valamint a Liszt Fereric Zeneiskola tanulói is fellépnek a nagyszabásúnak ígérkező kettős fesztiválon. Szembekötősdi Pedagógus-túlórák egy vizsgálat tükrében A napirendi pontok közül szakszervezeti bizottság kikiváltképp élénk, heves vitát küldött illetékesének pontos, váltott ki tegnap a Pedagó- részletes felvilágosítása elől gusok Szakszervezete Csöng- ugyanis legtöbb helyen egyrád megyei bizottságának ér- szerűen elzárkóztak. S mitekezletcn a szegedi oktatás- nek a féltő aggodalom, ha ügyi dolgozók túlmunkájáról nem fúj a szél, nem zörög és helyettesítéseiről szóló a haraszt. Pusztán egyetlen beszámoló. A Pedagógusok indokolás hangzott el — teSzakszervezete Szeged városi gyük hozzá, elfogadható — bizottságának tavaly novem- az építőipari technikumban: beri felmérése nyorpán ki- a mérnök-tanárok magasabb derült, olyan iskola is volt túlóráztatására szükség van, a városban, ahol — a szocialista erkölccsel szembeköp c ' III tÖsdit játszva — egyetlen ^ZOmOKKŰI pedagógus 2938 foriht, más _ r helyen 2334 forint alapbéren jclSZVO mást hallhattuk korrekt előadásban. A műsor második része a IX. szimfónia volt. A sikerben a miskolci zenekar, a dirigens és a szegedi énekkar mellett méltán osztoztak a szólisták: Barlay Zsuzsa, Sudlik Mária, Tárná y Gyula és Dene József. A Zenebarátok miskolci sikere — akár a két évvel előbbi Erkel színházi János passió — fájdalmasan emlékeztet arra, mennyire kellene Szegeden is a színházi koncerteken „hangszóródást" gátló „szekrény". Hiánya már évek óta fosztja meg a kórust az igazán sikeres szereplés egyik legfontosabb feltételétől. Cs. F. Mindnyájunk portáján... Alig néhány nappal ezelőtt írtunk a KÖJÁL tapasztalatai alapján Szeged tisztaságának helyzetéről, s nyomban több olvasónk fűzött hozzá észrevételt. Egyesek csak a lakóhelyükön szerzett közvetlen tapasztalataikat, magyarán: panaszaikat vetették papírra, mások tanácsokat is adtak, a maguk módján igyekeztek segíteni a bajon. Csupán a legilletékesebb, a Városgazdálkodási Vállalat nem hallatta még hangját az ügyben. Vajon miért nem? Okát találgatni teljesen felesleges, de az kétségtelen, hogy a legnehezebb helyzetben ők vannak: nekik kell „hivatalból" gondoskodni a rendről, tisztaságról. S hogy erre alig-alig képesek, azt mi tudjuk, a város lakói. Ezért van kétszeresen is igaza H. D. olvasónknak, amikor ezt írja: „A város tisztaságának mindannyiunk ügyének kellene lennie. Az eldobált szemét: rendetlenség. Ha csak a közterületek elpiszkolódását vesszük figyelembe, s a lakóházakét elhagyjuk, akkor is szomorúan kell megállapítani, hogy igen sok a tudatosan rendetlen ember, aki szinte virtust csinál a piszok és szemét szaporításából." Mintha csak illusztrálni akarta volna ezt a megállapítást Kovács István Odessza-lakóncgyedi olvasónk, amikor így ír: „A lakónegyed házat között levő gyepet beborítják a zanaszét hajigált papirfoszlányok. Undorodunk kinézni az ablakon, olyan elhanyagolt, szemeles a környék. Legalább a házfelügyelőnek adnának egy gereblyét és utasítást, hogy időnlcént takarítson össze. Nem is lenne olyan nagy munka!" Folytatva H. D. levelét: „A szemétgyűjtő ládikákat jórészt letörték „ismeretlen tettesek"... A jóindulatú emberek sajátmaguknak rendesek, őket nem kell meggyőzni, a notórius szemetelöket meg aligha lehet. Sajnos régóta nerr, láttam sem utcáinkon, sem köztereinken rendőrt vagy parkőrt, aki lefülelte, megbüntette volna a szemetelöket. Az is kifogásolható, hogy különösképp az élelmiszerholtok előtt sok a szemét. Ezért az üzletvezetőt kellene feltétlenül felelősségre vonni." Talán elég is ennyi az idézetekből! Summázva olvasóink véleményét' az eddiginél intenzívebben kellene harcolni a város tisztaságáért. Ennek egyik módja, hogy a varosgazdálkodás és az IKV szigorúbban ügyeljen arra, hogy dolgozói miként tevékenykednek: nemcsak az utcaseprők, a locsolósok, a házfelügyelők, hanem az ezzel megbízott, a munkát szétosztó tisztviselők is. A másik: ha kell, büntetéssel is akadályozzák, meg az erre hivatott hatóságok, hogy az utcán valaki is eldobáljon szemetet Régi tapasztalat, hogy ilyenkor tavasz előtt a legporosabb, legpiszkosabb Szeged. A havas, esős napok maradványaként rengeteg sár, por rakódott le még az aszfaltot utakra is. Az idén azonban mintha a „szokásosnál" is több lenne belőle, ezért is érthető olvasóink érzékeny reagálása minden olyan szóra, cselekedetre vagy kötelességmulasztásra, ami a város köztisztaságával kapcsolatos. Érdemes odafigyelni véleményükrel r. k. felüli díjat vett fel az említett hónapbán. Aránytalanságok Az egyik precedens techr nikumban, a másik általános iskolában történt. A szakminisztériumokhoz tartozó technikumok vonatkozásában egyelőre az is bizonytalan, vajon a legszembeszököbb példát érte-e tetten a vizsgálat. A Tápéi véradók Az általános iskolákban azonban nem. Az itt készített „tabula rasá" egyébként mégállapította: a három kerületben összesítve 193 nevelő 1680 túlórában 30 ezer 374 forintot. 194 helyettesítő pedagógus 858 túlórában 13 ezer 737 forintot kapott. A számokikai játszadozva — az óriási túlórázások láttán — az is elgondolkodtató, hogy egyébként Szeged pedagógus apparátusa tudomásunk szerint zsúfolt, túltelített. Persze a túlórázások javarésze rövidebb időre, napokra, néhány hétre szól, gyakran spontán alakul, s a pillanatnyilag állástalan szegedi tanárokon, tanítókon ez nem segít További vizsgálat Szót is emeltek a szegedi szakszervezeti székházban tartott értekezleten, ahol a Pedagógusok Szakszervezete Csongrád megyei bizottsága az új mechanizmussal kapcsolatos feladatokat, munkamódszereket vitatta meg. A tanácskozás — melyen egyebek között Forgó Pál, a megyei pártbizottság munkatársa és Boros Ferenc, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének munkatársa is felszólalt — tapasztalatcsere jellegű volt, hiszen eljöttek Szabolcs-Szatmár és Somogy megye pedagógus szakszervezetének titkárai, egyéb tisztségviselői is. A túlórázásokkal és helyettesítésekkel kapcsolatos problémákat egyébként tovább vizsgálják. Soha még ilyen véradó nap nem volt Tápén, mint a tegnapi. Délután 3 óráig 112 jelentkézőt vezettek be a „nagykönyvbe" és még egyre jöttek az újabb véradók a MAHART hajójavító telepéről. a háziipari szövetkezetből és különösen sokan a Tiszatáj Termelőszövetkezetből. Lehetséges, hogy a nap sikeréhez volt valami köze a távoli országokból érkezett vendégorvosoknak. az Egészségügyi Világszervezet ösztöndíjasainak, akikegyhónapos gyakorlatra kerültek Szegedre a véradó állomásra. Képünk a művelődési otthonban készült, előtérben dr. Cissy King Ma Khin Thint asszony Burmából, dr. Rustem Masri Indonéziából, hattérben pedig a lelkes véradók egy csoportja. Somogyi Kíróimé Uj magyar grafikák a Nemzett Galériában Csak közhellyel lehet kezdeni: grafikai nagyhatalom vagyunk! Tudtuk ezt eddig is, hiszen a különféle tárlatok rajzanyaga jól példázta grafikusaink nem mindennapi tehetségét, s a miskolci biennálék is mindig hatásos érvnek bizonyultak, mégis, a Nemzeti Galéria szombaton megnyílt, Mai magyar grafika című kiállítása a felfedezés, a ráismerés örömével hat. Negyvenöt művész munkái sorakoznak a Galéria földszinti termeiben, s a kiállított többszáz lap szinte kivétel nélkül p műfaj remekének nevezhető. Honnan ez a tömegesen jelentkező tehetség, honnan ez a százféle hangszeren szóló, mégis egy dallamot játszó hang? Aligha tudná ezt valaki megmagyarázni. Mégis, ha az egyetemes siker okait kutatjuk, feltétlenül hivatkozni kell a tehetségében most kiteljesedő 35—40 éves korosztály olyan grafikai nagymesterére. mint Barcsay Jenő, aki valóban világszínvonalon „oktatt^" s oktatja a rajztudomápyt, s éppígy meg kell emjíteni egy sem tehetsége, sem hatása szerint nem kellőképpen méltányolt művészt, Koffán Károlyt, aki több éven át a kiállító grai fikusok nem kis csapatának Filmeseink Belgrádban Hétfőtől magyar filmművész küldöttség — Máriássy Félix rendező, Illés Győrgv operatőr és Bíró Yvette filmkritikus — tartózkodik Jugoszláviában. A Jugoszláv Filmművészek Szövetsége hétfőn este a küldöttség látogatása alkalmából Belgrádban filmesek, kritikusok és a kulturális élet más képviselőinek jelenlétében bemutatta a Tízezer nap című magyar filmet. A bemutatón részt vett Manaí József, hazánk belgrádi nagykövete is. „edzője" volt — mint azt nagyon találóan írta egy vele foglalkozó újságcikk. A Barcsay- és a Koffántanítványok kiállításának is nevezhetnénk tehát a Galéria tárlatát — ám ez a minősítés mégis megtévesztő lenne, már csak azért is, mert már régen nem „tanítványokról" van szó: iskolateremtő mestereknek is joggal nevezhetjük a kiállítók többségét Mert nem iskolateremtő művész-e például Kondor Béla, akinek rajzlátomásai már annyi országban keltet tek feltűnést és arattak megérdemelt sikert vagy — hogy egy másik végletre hivatkozzunk — nem egyedülálló, senkiéhez sem hasonlítható művészet-e Gross Arnoldé, akinek virágfejes, emberkórós rajzai, legutóbb éppen Indiában szereztek elismerést a mai magyar grafikának. Kondor Béla, Gross Arnold! A két véglet között még nagyon tág a skála. Újságokból, plakátokról, könyvek lapjairól ki ne ismerné például Reich Károly, Wiirtz Ádám, Kass János, Pásztor Gábor, Szász Endre, Stettner Béla, Feledy Gyula művészetét, ki ne látta volna már első pillantásra azonnal felismerhető, karakteres rajzaikat Grafikusaink sokszor és sokféle formában találkoznak a közönséggel — ez örvendetes, munkára inspiráló tény. De épp ilyen örvendetes tény az is, hogy művészeink közül éppen a grafikusok tartják a legelevenebb kapcsolatot más országok művészetével, a leggyorsabban felismerve és feldolgozva minden felismerésre és feldolgozásra alkalmas értéket Tájékozottak, mozgékonyak grafikusaink, s minden bizonnyal ez a magasrendű tájékozottság őrzi meg őket attól, hogy rövid életű divatok követőivé váljanak. Aki csak távolfól kíséri figyelemmel fejlődésüket, az is láthatja, hogy milyen ritka a látványos hangváltás grafikánkban, milyen ritka a más művészeti ágak művelőinek körében oly gyakran tapasztal-, ható „útkeresés". Grafikusaink erős művészegyéniségek módjára mennek a maguk útján — ki-ki saját eszközeit csiszolgatva. Hogy a sok irányba vivő út mégsem olyan egymástői távol eső célok felé halad? Ezt megintcsak a művészek jóértelemben vett „intelligenciája" magyarázza. Valamennyien tudják: a legegyet emesebb téma feldolgozásánál ír esak javukra lehet a hagyományok tisztelete, csak erősítheti őket a nemzeti jegy. Ezért korszerűek. ezért lehet könnyen „világszám" szinte valamennyi! S ezért üt ki a tárlat egyetemes anyagából a fiatal Lakner László néhány lapja. ö ugyanis más úton akar modern lenni. Motívumait egy modoros gesztussal a szürrealizmus kozmikus rendetlenségébe dobja, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy látványosan felrázzon, megdöbbentsen. Nem ráz fel, nem döbbent meg. Csak tiltakozásra késztet. Az efféle díva tkergetés elleni tiltakozásra. A rajzai társaságában függő rajzok jogosítanak fel erre. Akácz László Szerda. 1968. február 28. DÉL MAÜYÁRORSÍAG