Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-27 / 48. szám

Se termés - jó expert Somogyi KÁroiyné felvteeJa Bő termést hoztak a környékbeli gyümölcsösök a nyá­ron; nagy mennyiségű almát, szilvát, kürtét dolgoznak fel a konzervgyár gépei most télen. A gyár sikert ara­tott vegyesbefőttjével külföldön is. ebből a termékből as első negyedévben 900 tonnával szállítanak a Szovjet­emióba. Képünk a sterilizálásra — azaz kifőzésre — váró ötliteres befőtteket mutatja be Munkábautazás és költségtérítés Pénzügyminiszteri állásfoglalás jknoáT 1 -tői a miniszter! utasítások rendezték a mun­kábajárást szolgáló távolsági személyszállítási kedvezmé­nyeket, a költségek elszámo­lását és térítését A Pénzügy­minisztérium most közle­ményt adott ki az utasítások helyes értelmezése és a vég­rehajtás egységes gyakorlata érdekében. A közlemény utal arra. hogy a munkábajárásra szol­gáló félhavi jegyek változat­lanul a tárgyhónap 8-tól 20­ig. illetve 21-tói a következő hónap 5-lg, míg a havi je­gyek a következő hónap 5­ig (a BHÉV-nél 4-ig) érvé­nyesek. Gyakran előfordul, hogy a dolgozó elseje, vagy tizenötö­dike körül áll munkába, ilyenkor felmerül, hogy ér­demes-e néhány napra félha­vi bérletet váltani. Ezekben az esetekben a munkáltató dönti el, mégpedig a gazda­ságosság alapján, hogy bérletet vált-e, vagy pedig a dolgozónak teljes árű napi menetjegyet ad, illetve meg­téríti a 100 százalékos jegy­ár és a dolgozó által fizeten­dő összeg közötti különböze­tet A Pénzügyminisztérium rámutat, hogy a munkábajá­rással kapcsolatos űj rend­szer bevezetése a dolgozók részére nem járhat a koráb­ban élvezett kedvezmények megvonásával, vagy csökken­tésével. Ha a munkavállaló 1908. január 1. előtt első osz­tályon, vagy gyorsvonaton utazott és ezt igazolja, akkor a munkáltató az első osztály­ra, vagy gyorsvonatra szóló bérletet illetve ennek árából őt terhelő összeget a dolgozó rendelkezésére bocsátja. Űj felvétel esetén sem gyorsvo­natra, sem pedig első osz­tályra, nem lehet bérletet vagy térítést adni. Budapest és más városok közigazgatási határán belül abban az esetben, ha a dol­gozó 1988. január 1. előtt is távolsági személyszállító esz­közt vett igénybe a munká­ba járáshoz, úgy a munkálta­tó bérletet ad a dolgozónak, de készpénzben nem térítheti meg a költségeket (MTI) Kádár 3ánm elvfári üdvSzIff hüszéde a budapesti konzultatív találkozón (Folytatás az 1. oldalról) káspártoknak Ennek a harcnak az élén személyileg rendszerint, a legádozat­készebb és legkövetkezete­sebb harcosok, a kommunis­ták járnak, akikre éppen ezért a vezetés tisztessége és minden terhe is hárul. Mind­ebből következik, hogy ha ma világméretekben napi­renden van az imperialista­ellenes harc fokozása, újabb tömeglek bevonása ebbe a harcba, az összes haladó erők egyesítése, akkor mind en­nek elvégzésére csak az alap­kérdésekben közös álláspon­tot valló, akcióegységben fel­lépő kommunista és mun­káspártok képesek. Az egész világra kiterjedő Imperialistaellenes harc fo­kozásának, új erők bevoná­sának. az összes haladó erők tömörítésének, az egység megerősítésének helyet útját, módját kidolgozni, úgy, hogv az valamennyi kommunista és munkáspárt elképzelésé­nek megfeleljen, az adott viszonyok között nem köny­nyű. de szükséges és lehet­séges. A kommunista és mun­káspártok a föld úgyszólván mindemi országában és a leg­különbözőbb viszonyok kö­zött dolgoznak. A testvér­pártok egy része a régi és új gyarmati függés megsem­misítéséért, népük nemzett függetlenségének és önálló fejlődésének kivívásáért küzd. Más pártok a mono­póliumok diktatúrájának korlátozásáért, megint má­sok a hatalom kivívásáért küzdenek kapitalista viszo­nyok között A kapitalista országokban dolgozó testvér­pártok egy része az illegali­tás súlyos viszonyai között más része legálisan dolgo­zik. A testvérpártok egy ré­sze már a szocialista világ­rendszer szabad országaiban kormányoz, gyakorolja a ha­talmat és a szocializmus, il­letve a kommunizmus építé­sét szervezi, vezeti. Ez a sokféleség természe­tes és a világ jelenlegi ál­lapotát a nemzetközi hely­zet egészének bonyolultságát és sokrétűségét tükrözi. Vi­lágmozgalmunk növekvő ereje, a szocialista rendszer országainak szakadatlan fej­lődése, az imperializmus el­leni harc eredményei azt bizonyítják, hogy pártjaink mind sikeresebben oldják meg közvetlen feladataikat. Minden országban egyre több ember ismeri fel. hogy a kommunisták a dolgozók jobb életéért, népük bizton­ságáért, nemzetük felemel­kedéséért folytatott küzde­lem legjobb harcosai, és a kommunista párt a munkás­osztály. a nép hivatott ve­zető ereje. Működési területén, hazá­ja viszonyai között minden testvérpárt a marxizmus— leninizmus önálló, alkotó al­kalmazására. a legnagyobb eredményességre törekszik. Munkájának eredménye nünk kell a testvérpártok li a nemzetközi kommunista azonban nem kis mértékben meglátásaival és véleményé- mozgalom politikai súlyát függ a nemzetközi helyzet vei. segíti az összes haladó erő alakulásától, a nemzetközi kommunista mozgalom fel­lendülésétől, sikerétől vagv megtorpanásaitól, a szocia­lista országok általános hely­zetétől, eredményeitől. Min­den egyes testvérpárt mun­kájára hat az összes többi A nemzetközi kommunista akcióegységének megterem­mozgalom, a szocialista or- tésére irányuló erőfeszítése ­szagok együttes ereje nö- ket. vekszik, s mindinkább a vi- Kedves Elvtársak! lágfejlödés meghatározó ere- Az elmondottakkal a mi­jévé válik. Ennek az együt- gam részéről a találkozó tes erőnek a hatásfokát nagy jelentőségét a megvizi­azonban csökkenti, s objek- gálandó kérdések nagy fort­testvérpárt munkája, a nem- tíve az imperializmus számá- tosságát kívántam hangsú­zetközi kommunista mozga- ra bizonyos manőverezési le- lyozni. Meggyőződésem, lom egysége, vagy megosz- hetőséget ad az a körülmény, hogy a budapesti konzulti­tottsága. hogy mozgalmunk jelenleg tiv találkozó közelebb visz Közvetlen politikai célja- nem egységes. Komoly elmé- bennünket a kommunista és ink különbözősége óhatatla- lett, filozófiai és politikai munkáspártok nemzetközi nul azzal jár, hogy a nem- nézeteltérések jelentkeztek értekezletéhez és hozzájárni zetközi kommunista mozga- az utóbbi években a nem- egységünk erősítéséhez. Ha lom kérdéseit hajlamosak zetközi kommunista mozga- megvan közöttünk az elvi vagyunk saját pártunk napi lomban. egyetértés a célt illetően, munkájának alárendelve A testvérpártok körében megtaláljuk a célhoz vezető vizsgálni. Lehet, hogy má- mindinkább erősödik a tö- utat, a megfelelő formákat, soknál is hasonló a helyzet, rekvés: induljunk ki közös hogy egyetértésünket a vi­mi magyarok például azt érdekeinkből, tegyünk félre lág tudtára adjuk, s mozgó­gondoljuk, hogy Budapesttől mindenféle nézeteltérést, sítsuk a tömegeket a harcra számítódnak a világtájak, rendeljünk alá mindent az a jó ügy .érdekében. Észak, Kelet, Dél és Nyugat, imperializmus elleni harc ér- a magyar kommunisták, azaz számunkra ez a világ dekeinek. A nemzetközi egész népünk, a világ kom­közepe. Komolyan szólva, ha kommunista mozgalom ezen munistáival együtt azt kf­mozgalmunk nemzetközi kér-, általános igényét, követve az vánja, hogy egyesítse erejét déseit pontosan és reálisan eddiginél átfogóbb és haté- valamennyi kommunista és akarjuk megítélni, akkor sa- konyább akcióegységre kell munkáspárt. A kapitalista ját meglátásainkat össze törekednünk, mert a harc- világ kizsákmányoltjai és kell vetnünk és egyeztet- ban nem lehet megállni. elnyomottai, Vietnam harco­ló népe, a szocialista orszá­gok dolgozói, a világ min­den haladó embere azt vár­ja pártjainktól: fogjunk ösz­sze minden haladó erővel és egységben mérjünk újabb csapásokat a nemzetkőzi im­perializmusra, a haladás és a béke ellenségeire. Sok sikert kívánok mun­kájukhoz! Köszönöm figyelmüket Közös érdekek, összehangolt fellépés Tisztelt Elvtársak! fejlesztheti tovább ehnéle­A nemzetközi kommunts- tünket, a marxizmus—le­ta mozgalomnak ma nincs ninizmust. A közös tanács­központja, s általános az a kozáson történő vélemény, hogy nincs is szükség sem egy, sem több központra. Az egyes kom­munista és munkáspártok ma teljes önállósággal dolgoz­nak és ez így lesz ezután is. Közösen megvizsgálandó kérdések, közös feladatok azonban vannak. Közös vi­lágnézetünk, közös elméle­tünk a marxizmus—leniniz­mus, közös elvünk az inter­nacionalizmus. Közösek érde­keink, s közös az ellensé­günk, az imperializmus; mi tehát a megoldás ebben a helyzetben ? Szükséges a kommunista és munkáspár­tok értekezlete, amelyen a marxizmus—leninizmus fé­nyénél, az internacionaliz­mus szellemében megvizs­gáljuk a helyzetet, megálla- | pitjuk feladatainkat, s a kö­zös érdekű kérdésekben ösz­szehangoljuk fellépéseinket. A demokratikusan előké­szített és lebonyolított nem­zetközi értekezletek tiszte­letben tartják, nem érintik pártjaink önállóságát. A kö­zös tanácskozások következ­tetéseit összefoglaló közle­mények, nyilatkozatok, fel­hívások és kiáltványok a pártokhoz, országokhoz és népekhez szólnak, nem az egyes pártok tagságára köte­lező határozatok. Az egyes eszmecse­re erősíti egységünket, nőve­Küldöttség utazott az NDK-ba Az NDK kormányának vezésének és szervezésének meghívására hétfőn reggel módszereit magyar küldöttség utazott A négytagú delegációt dr Berlinbe, hogy tanulmányoz- Ajtai Miklós, a Miniszter, za az NDK kutató intézetei- tanács elnökhelyettese vez«­nek munkáját a kutatás ter- ti Szegedi találmány: a mesterséges gyöngyház A Szegedi Univerzál Ktsz- vizahozam: pótolták a kő­ben sokfélével foglalkoztak rábbi behozatalt, másrészt már eddig is, de most, az új gazdaságirányítási rendszer pedig a pasztából is, meg a körömlakkból is nagy meny­reggelén még több újdonság- nyiséget exportáltak. Gyöngyházfényű gombok. pártok központi bizottságai fiVaTfolb6fígeSebb AVála!?T ... , a maguk hozzák meg a hatá- tekkal jelentkeznek. A vegyi klipszek, gyöngysorok, s mer részleg ujitasokat találma- mi A huakeszltmfenyek; Állatorvosok tanácskozása Szegeden Takács János és dr. Simovfi Zoltán, a budapesti mar­havágóhid föállatorvosai a gyulai kolbász kémiai össze­tételét és a szalmonella­mentesség problémáit vizs­gálták meg. Rámutattak, hogy a gyulai módra gyár­tott kolbászkészítmények igen elszaporodtak, azonban a gyártási előírásokat sok helyen nem tartják be. Sok inas kötőszövetből álló hús kerül a kolbászpasztába, másrészt pedig a kereskede­lembe kerülő kolbászoknak igen magas a víztartalma, bár a túlságosan kiszárított áru sem felel meg a minő­ségi követelményeknek. Az iparban, a kereskede­lemben, a közegészségügy­ben és a mezőgazdaságban dolgozó állatorvosok több mint százan jelentek meg ezen a tanácskozáson, mely ipari szakemberek számára is sok tanulsággal, jótanács­esal szolgál. A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület Állatorvosok Társasága nagy jelentőségű tájértekezletet rendezett teg­nap Szegeden a szalámigyár kultúrtermében. Az országos jellegű tanácskozáson meg­jelent dr. Kárpáti György, a Mezőgazdasági és Élelme­zésipari Tudományos Egye­sület főtitkára is. A tanács­okozás napirendjén elsősor­ban élelmiszel higiéniai és minőségi kérdések szerepel­tek. A délelőtti órákban az állatorvosok tanulmányozták az üzemben a különféle gyártási folyamatokat. Alta­lános vélemény volt, hogy ebben a korszerű ipari nagy­üzemben helyenként rég el­avult eszközökkel, berende­zésekkel dolgoznak még. s ez az állapot a higiéniai köve­telményeknek sem kedvez. A délutáni órákban öt tu­dományos előadás hangzott el a magyar húsipar, a me­zőgazdaság és a kereskede­l»m közös gondjairól. Dr. Jirknvski Margit, a budapes­ti szalámigyár laborvezető fóállatorvosa a szárazáru­gyártás hazat és külföldi problémáit ismertette. Dr. Makó Imre, a húsipari ál­latorvosi ellenőrző szolgálat szegedi kirendeltségének osz­tályvezetője a szalámihibák­ról és megelőzésükről be­szélt. Rámutatott többek kö­zött, hogy a magyar szalá­minak gyorsan szaporodnak versenytársai a nemzetközi piacokon. Ráadásul a ver­senytársak árai lényegesen alacsonyabbak a miénknél. Ezért nemzetközi kereske­delmi pozícióink növelése céljából szükséges a minő­ség további javítása. Ezzel kapcsolatban néhány jóta­náccsal is szolgált. Dr. Szakái Sándor bakte­riológus állatorvos a sózás­sal, füstöléssel és szárítás­sal tartósított húskészítmé­nyek minőségének alakulá­sát mutatta be a múlt év ke­reskedelmi forgalmiban. Dr. rozatokat, amelyekben köz­lik, hogy mit tesznek saját munkájukban a közös ta­nácskozásról kibocsátott fel­hívásokban megjelölt célok elérése érdekében. Ez már sok éve kialakult és a test­vérpártok által követett gya­korlat. Így volt ez az 1957­es és 1960-as értekezletek, a nyugat-európai pártok bé­csi értekezlete, az európai pártok Karlovy Vary-i ér­tekezlete. és más, a közel­múlt években volt több kö­zös értekezlet esetében. Nyilván így lesz ezután is. A testvérpártok nemzetkö­zi értekezletén folytatott elv­társi eszmecsere, szabad, de­mokratikus vita keretében és csak közösen alakithatjuk ki a helyes marxista—leninista válásit korunk központi és legfontosabb kérdéseire. A nemzetközi kommunista mozgalom hatalmas megnö­vekedésének és kiterjedésé­rtek mai körülményei között egyetlen testvérpárt sem vállalja és nem is vállalhat­ja magára, hogy a világhely­zetet egyedül értékelje, s egyedül állapítsa meg, mi az összes kommunista és mun­káspárt feladata . a nemzet­közi helyzet általános kér­déseiben. Egyetlen párt sem léphet fel azzal az igénnyel, hogy saját véleményét az összes többi párt kötelezően fogadja el. Valamennyi test­vérpárt elméleti felismeré­seinek és forradalmi tapasz­talatainak összessége adja közős elméleti tudósunkat. nyokat is bevet a vevőért fo­lyó küzdelembe. Évekkel ez­előtt fölfedezték, hogy a ba­latoni halak pikkelyéből ter­mészetes ezüstöt lehet kivon­ni, abból pedig . . . Nos, hogy mi mindenre lehet használ­ni, azt már az Univerzál fe­dezte föl. A Balatoni Halá­szati Vállalattal kötött szer­ződés alapján vagonszámra dolgozták fel a pikkelyt a mindenhez kellene a gyöngyházpaszta! Pótolni kell a természetes anyagot! — töprengtek a szakemberek A szövetkezet vegyészéi — dr. Laczkó István és Kocsis Jenő — egy szegedi egyete­mi kutató, dr. Bán Miklós docens segítségével — végülis kikísérletezték a mestersé­ges gyöngyházpasztát. A ta­lálmány alapján készült ter­mék tizedannyiba kerül. Már szövetkezetiek. Gyöngyház- hozzá is kezdtek gyártásához, pasztát készítettek a kivont idén 6 tonnányit termelnek ezüstből, s vagy ilyen formá­ban értékesítették, vagy gyöngyház-körömlakkot gyártottak belőle. Nőtt a de­belöle. Így valószínűleg végképp leveszik a gombké­szítők válláról az import­gondokat Keresztyén békevilág­gyűlés Prágában Tavasszal Prágában nagy jelentőségű egyházi tanács­kozást tartanak; megrende­zik a III. keresztyén béke­világgyűlést. A prágai ke­resztyén békekönferencia szervezésében tartandó vi­lággyűlés előkészítő bizottsá­gának elnöke dr. Bartha Ti­bor, a tiszántúli református egyházkerület püspöke. A III. béke-világgyűlésen 40 tagú magyar küldöttség vesz részt, amelynek tagjai között képviseletre talál gya­korlatilag minden magyar­országi egyház. Kedd. 1988. február 27. DÉL-MAGYARÓRSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents