Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-18 / 41. szám

Nyilvános interjú Téma: az áruellátás, a vásárlók érdekvédelme Válaszols Csakmag György és Fodor Pál A Dél-Magyarország szerkesztősége a Hazafias Népfront városi bizottságának elnökségével közösen nyilvános interjút rendezett a népfront székházában. A téma az áruellátás és a vásárlók érdekvédelme volt. A kérdéseket szerkesztőségünk nevében Morvay Sándor főmunkatárs tette fel Csakmag Györgynek, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága ipari osztálya vezetőjének, a Csongrád megvei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesének es Fodor Pálnak, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség Csongrád megyei kirendeltsége vezetőjének. Lapunk nyilvános interjúján megjelent Balog István, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője, Lácsán Mihályné. Szeged országgyűlési képviselője, Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára is. A témához kapcsolódva a résztvevők közül többen tettek fel kiegészítő kérdéseket. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a nyilvános interjún elhangzottakat. Jobb együttműködést! Elsőként Csakmag György válaszolt a kérdésekre. Elemzően vázolta, hogy Csongrád megye ipara miként segíti a lakosság szükségletéinek kielégítését. Hangoztatta viszont, hogy az MSZMP Központi Bizottságának 1967. novemberi határozata és a Csongrád megyei pártbizottság állásfoglalása megköveteli a lakosság áruellátásának további javítását. A megye könnyű- és élelmiszeripari vállalatainak, a megye egész iparának rugalmasabban kell alkalmazkodnia a piaci mechanizmus követelményeihez, folyamatosan figyelemmel kell kísérniök a fogyasztói igények változását. Sokkal szorosabb kapcsolatot kell kialakítani az ipari és a kereskedelmi vállalatoknak egymás között, különösen az árképzésben, a minőségi követelmények megtartásában, a fogyasztói igények követésében. Szólt a megye iparának tartalékairól, amelyekkel élni kell. Megállapította, hogy a kereskedelmi tevékenység körében szükséges fokozni a különböző szektorok közötti versenyt. Jó kezdeményezés például, hogy élelmiszerboltokat nyit Szegeden a Városellátó Szövetkezet, közvetlenül a lakosságnak árusít majd boltjában a Minőségi Cipőgyár szegedi üzeme. Fontosnak ítélte, hogy a tanácsi szervek hathatósabb intézkedéseivel a jelenleg más célra használt kereskedelmi helyiségeket átadják a kereskedelemnek. Részletesen válaszolt a kereskedelmi pártszervezetek tevékenységéről, megnövekedett szerepükről feltett kérdésre. rok nélküli átállást tükröznek. A gazdálkodó szervek magatartásában azonban van némi bizonytalanság. Ez megnyilvánul abban, hogy mind a szállítók, mind a vevők részéről tartózkodó volt az üzletkötés. Probléma mutatkozik az ármegállapodásokban. A kereskedelem januári forgalmára erős befolyást gyakorolt az árak ismeretének hiánya. Elsősorban a vegyes iparcikkek közül számottevők azok a cikkek, amelyeknek az árát a termelő vállalat nem közölte, vagy nem volt ármegállapodás. A Szegedi Ruhagyár esetében például a nagykereskedelmi vállalatok részéről vontatott a szerződéskötés és az áruátvétel. A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárnál a nagykereskedelmi vállalatok korábbi rendeléseikből visszavonták az árfekvés miatt részükre nem megfelelő termékeket. Több más példát is felsorolt ezután Csakmag Györgv, s szólt a tanácsi vállalatok, kisipari szövetkezetek termelésére, munkájára negatívként ható jelenségekről. Ezután elmondta: — A NEB tavaly számos vizsgálatot folytatott. Ezeknek mintegy Í0 százaléka foglalkozott a kereskedelem problémáival, a fogyasztói érdekvédelem helyzetével. A tavalyi vizsgálatok a hiánycikkek okait a következőkben foglalták össze: egyes ipari alapanyagok hiánya; ipari kapacitáshiány; kedvezőtlen termelői és fogyasztói ár; a kis- és a nagykereskedelem nem kielégítő kereskedelmi kapcsolata, valamint egyes kereskedelmi dolgozók esetenkénti hanyagsága. A továbbiakban részletesen válaszolt a népi ellenőrzés megnövekedett szerepével összefüggő kérdésekre. Megállapította, a NEB megnövekedett szerepének lényege abból ered, hogy a népi ellenőrzés általános hatáskörű állami ellenőrzőszerv, s feladatait a dolgozók széles rétegeinek az ellenőrzési munkába való közvetlen bevonásával oldja meg. Már megállapítható, hogy az idei év, a gazdaságirányítás új rendjének első éve, az indulásban és a végrehajtásban a népi ellenőrzés részére is nagyobb felelősséget, több helyi realizálást és segítést követel. Végül Csakmag György arrá felelt, hogy idén a népi ellenőrzés közérdekű vizsgálatait mire irányítja Csongrád megyében, Szegeden. Új szálloda Közép-Dunántúl idegenforgalmi központjának gondjait könnyíti az ugyanesak 196"-ben átadott Hotel Veszprém. A kileneven szobás épületben egyszerre száznyolcvan vendéget fogadhatnak. A szállodában étterem, eszpreszszó és társalgó biztosítja a vendégek kényelmét Árképzés, árjelzés Az áruforgalom helyzete — A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tapasztalatai szerint folyamatos-e az áruellátás az árcsökkentett cikkekből? A vásárlók e tekintetben többször panaszkodnak. — A NEB — kezdte válaszát Csakmag György —, az elmúlt években is központi kérdésként kezelte az áruellátás alakulását, a fogyasztói érdekvédelmet. Az új árrendszer bevezetése fokozottabban megköveteli ezt. Néhány tapasztalat: élelmiszercikkeknél némely lisztes áru cikkcsoportján beiül mutatkoznak átmeneti ellátási gondok, a rendkívül megnőtt kereslet miatt. Például nincs folyamatos utánpótlás a Békéscsabai Tésztagyár márkás készítményeiből. A Baromfiipari Országos Vállalat kiárusítási kampányt indított vágottbaromfiból, kilogrammonkénti 5— S forintos árengedménnyel. Kiderült, hogy a baromfiipar — bár rendelkezésre áll a baromfimennyiség — nem tud folyamatos ellátást biztosítani, nem készült fel megfelelően. — Azokból a ruházati és vegyes iparcikkekből, amelyeknek az* ára csökkent, a folyamatos ellátást ma még gátolja — feltehetőleg ez átmeneti jelenség —, hogy az utánpótlási árakat vontatottan állapítják meg. Ilyen probléma jelentkezett a Minőségi Cipőgyár, valamint a Szegedi Ruhagyár termékeinél. Az áruellátási hiányosságok elsődleges okozója azonban nem az új árrendszer nehézkes alkalmazásából fakad, hanem az úgynevezett „klasszikus" okok (alapanyaghiány, ipari kapacitáshiány stb.) játszanak közre. Itt meg kell jegyezni, hogy az új gazdaságirányítási rendszer előnyei a szükségleti cikkek nagyobb számának és tömegének előállításában, a szükségletekhez való jobb és rugalmasabb alkalmazkodásban csak folyamatosan fognak kibontakozni. — Az ellátás szállítási okok miatt nem kielégítő szintetikus női kardigánokból, női pulóverekből és garnitúrákból, férfi vulkanizált cipőkből, női divatcipőkből, több fonalféleségből, gvermek-bundacsizmából, 35— 3R-as számú gyermekesizmákból sem. A vegyes iparcikkek közül a jelentkező igényeket csak részben tudják kielégíteni zománcos edényekből, rozsdamentes evőeszközökből, olajkályhákból, huzalokból, Komar és Riga motorkerékpárokból, a 70 literes Lehel és a B5 literes Szaratov hűtőszekrényekből. Hiánycikk többféle szappan és mosópor. Milyen okokkal magyarázható ez? Egyes termékekből az igény, a kereslet ugrásszerűen megnőtt. Például korábban egy hónap alatt egy szaküzlet két darab hűtőszekrényt adott el, januárban viszont fél nap alatt 40 darabot. A kereslet ilyen lökésszerűségét nem lehet előre kiszámítani; azaz a kereslet új módon jelentkezik, az utánpótlás viszont a régi módon történt. — összességében az árvellátási helyzet — a kétségtelen problémák ellenére — egyáltalán nem rosszabb, mint korábban. Sőt: az áruellátás javult. Néhány újszerű probléma azonban sajátos módon ma még akadályokat gördít a folyamatos áruellátás biztosítása elé. Ilyenek például az ipar és a nagykereskedelem, a nagykereskedelem és a kiskereskedelem közötti árviták, néhány vállalat és szövetkezet vonatkozásában a pénzügyi problémák (kevés a saját forgóalap és a hitel). A nagykereskedelemben az igen megnövekedett adminisztráció is lassítja az áruforgalmat, nehézkesen jut el az áru a kiskereskedelemhez. — A NEB szerint mi gátolja (i még jobb áruellátást, a: esetenkénti hiánycikkek listájának szűkítését? — Tények alapján megállapítható, hogy a januári tapasztalatok lényegében zavaFodor Pál először a kereskedelem és a vendéglátóipar rendeletben előírt árképzési lehetőségeiről nyújtott tájékoztatót. Egyebek között megállapította, hogy a kereskedelem és a vendéglátóipar Szegeden is — a rendelkezéseknek megfelelően — egyre bátrabban él az árképzés nyújtotta lehetőségekkel. Azaz: a vevőkért, illetve a vendégekért a változtatható és szabadárak csoportjában árengedményt tesznek. Ezzel összefüggésben hangoztatta. hogy a változtatható és szabadárak csoportjában sincs azonban joga egy-egy üzletnek új árat megállapítani, ez a jog — helyesen — a boltot irányító vállalaté, szövetkezeté. Ezután az ár jelzésekre vonatkozó kérdésekre felelt. Kiemelte, hogy a forgalomba kerülő termékeken, vagy azok csomagolásán fel kell tüntetni az árakat. Kötelező ezzel együtt az áru minőségi osztályának megjelölése is. — Előfordulhatnak burkolt árdrágítások. Ennek megakadályozásáért mit tesz az Állami Kereskedelmi Felügyelőség. hogyan járnak el az árdrágítókkal szemben? Általában mit tesz az AKF a fogyasztók érdekvédelméért? — Burkolt árdrágításokkal — felelte a kérdésre — az elmúlt időszakban is találkozhattunk, s erre a jövőben is lehet számítani. A burkolt árdágításokat azonban mindenekelőtt nem a kereskedelemben, hanem az iparban lehet elkövetni. A kereskedelem nem elköveti, hanem leginkább „csak" hallgatólagosan tudomásul veszi a burkolt árdrágítást. A burkolt árdrágítás fogalmán ugyanis leginkább azt értjük, amikor egy bizonyos áruféleség elkészítéséhez nem az előírt mennyiségű vagy minőségi nyersanyagot használják fel, esetleg a készítéskor egy-egy munkafázist kihagynak. Szó lehet még olyan jelenségről, amikor a típus tökéletesítésének címén magasabb árat számítanak fel, de a gyártmányon a változtatás nem található meg. — A burkolt árdrágítások megakadályozása érdekében eddig — megfelelő jogszabály hiányában — konstruktív intézkedés nem történhetett, vagy ha tettünk is intézkedést, azok az ipart indokolatlanul védő jogszabályok labirintusaiban célt tévesztettek. Ennek felszámolására határozott intézkedés született. Világos és egyértelmű rendelet írja elő, hogy azzal a vállalattal szemben, amely a fogyasztók megkárosítása révén illetéktelen jövedelemhez jut, gazdasági bírságot kell alkalmazni. A jogok érvényesítése — Az AKF feladatairól — mondotta — tömören csak annyit említek, hogy apparátusunk a jövőben igyekszik a legjobban kiválasztani és meghatározni azokat a munkaprogramokat, amelyek a fogyasztók megkárosításának felszámolását célozzák. Kívánatos eredményt elérni azonban csak a fogyasztók támogatásával tudunk. Maximálisan állunk az olyan fogyasztók rendelkezésére is, akik a szabályok ismeretének hiányában hozzánk fordulnak tanácsért. Űgy hiszem viszont, hogy a fogyasztói jogok nyílt megsértésének tapasztalásakor a vevőknek saját maguk és mások érdekében szót kell emelniük. Akkor, ha a vevő kifogásait nyíltan és azonnal, már a boltban megteszi, a fogyasztói érdekek érvényesülését valósítja meg. Befejezésül Csakmag György és Fodor Pál elismeréssel szólt a kereskedelem és vendéglátóipar dolgozóiról, akik általában becsülettel tesznek eleget megnövekedett feladataiknak. Keserű poén — Megy-e valaki orvoshoz? írasson fel nekem is gyógyszert! — Nincs köztünk várandós asszony. — Én az vagyok, Péter bácsi — nyitotta szét a köpenyét az egyik asszony. — Majd gondoskodunk róla... — Válassza ki Amálkát, vagy Erzsit — Az attól függ — folytatta a felszólított —, szemüveges, vagy anélküli legyen a jövevény. Az utolsó mondatra kirobbant a nevetés azok között akik a . munkakezdés kemény perceit viccelődéssel akarták meglágyítani. Az Erzsinek nevezett asszony játékosan beleboxolt Péter bácsi 90 kilójába. A nagydarab ember pedig megölelte Erzsikét aki a padlóra csúszott a karok közül. A papucs sarkával Ezzel vége is szakadt volna a viccelődésnek, incselkedésnek már csak azért is, mert a két főszereplő együttes kora száz esztendőnél több. Az öreges bakugrást nem veszi komolyan senki, egyikük mégis megsértődött olyannyira, hogy kilépett a papucsából, azt kézbe vette és ütötte vele az „aranyszájú" Péter bácsit, aki így vallott erről jegyzőkönyvben: — Először a papucs talpával, aztán a sarkával ütötte a fejemet. Jutott belőle a kezemre is, mert odakapkodtam az ütések helyére. Ehol ni, a kezemen látszanak a sebek, a fejemen pedig a dió nagyságú Kimerültség púpok. Én őt nem bátettam, nem ütöttem meg. Hol a viccelődés határa? Talán nem, talán igen. A viccelődéssel megbánthattak önérzetében egy embert, aki munkatársainál esetleg érzékenyebb. Megtörhette az élet, idegei gyengébbek. Magányossága pedig jobban fájhat, mint a nyitott seb. Egyik embernek közelebb, a másiknak messzebb esik a viccelődés határa, amelyen belül még nem vág a szó, mint a beretva. Nincs a földön munkahely, ahol ne viccelődnének az emberek egymással. Aki ezért felhúzza az orrát, arra „rászállnak", s az élcelődés céltáblájává vélik. Ha nincs patrona viszszalőni, még rosszabb. Ha van és célba talál vele, akkor az élcelődök is jót nevetnek rajta. Elégtétel fegyelmivel Akit megpapucsoltak, fordulhatott volna jogorvoslásért bírósághoz is a könnyű testi sértés miatt Előbb munkahelye, a Szegedi Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat vezetősége mérlegelte az ügyet: a papuccsal hadakózótól megvonta a reá eső tavalyi nyereségrészesedést az önbíráskodás miatt. Ez bizony zsebbe vágó és határozott döntés, amit fellebbezés után jóváhagyott az üzemi döntőbizottság is. Az elmarasztalt ezután szerkesztőségünkhöz fordult levelével, hogy panaszát vizsgáljuk ki. Megtettük és tanúságként szereztük, hogy ez az ügy nyolcórányi kiesést okozott a munkából a vállalat egyik részlegében, mert ki keliett hallgatni 11 tanút, a két főszereplőt, 9 oldalas jegyzőkönyvet írtak, maid e sorok íróját is tájékoztatták, kiteregették előtte a tényeket. A Munka Törvénykönyvre hivatkozva megvolt s jogalap, hogy az. önbíráskodónak azonnali hatállyal felmondjanak. Cselekményével veszélyeztette munkatársa testi épségét Tekintettel voltak azonban olvan momentumokra, amelyek humánus intézkedésre késztették az üzem vezetőit és a döntőbizottságot. Az igazság az, hogy a viccelődés ezúttal sokba került a résztvevőknek. Eh F. Vasarnap, 1368. február 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 9 r