Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-18 / 41. szám

Kártérítés Érdekes perben ítélkezett a miskolci járásbíróság. Az Észak-magyarországi Horgász Egyesület, amelynek területéhez tartozik a Sajó is, kártérítési keresetet indított a sajóbábonyi Észak-magyarországi Vegyiművek, a kazincbarcikai Borsodi Vegyikombinát, valamint az ózdi kohászati üzemek ellen, mert az üzemek olyan ipari szennyvizet engednek a folyóba, amely a halállományt pusztítja. A bíróság a három borsodi üzemet 240 000 forint megfizetésére kötelezte, öt évre visszamenően, s így a kártalanítás összege eléri az 1 200 000 forintot. Szakácssikerek A londoni Hilton-szálló nemzetközi éttermében véget ért a háromhetes magyar étel-ital fesztivál, amelyen vezető budapesti szakácsművészek mellett Lakatos György cigányzenekara is részt vett A Hilton étterme estéről estére zsúfolásig megtelt, s az igazgatóság hetekkel meg akarta hosszabbítani a fesztivált, de erre a magyar résztvevők otthoni elfoglaltsága miatt nem volt mód. A rendezők véleménye szerint a magyar fesztivái minden eddigi hasonló rendezvénynél nagyobb sikert aratott MaeiBc ca leüt®! Színes polietilénből — Szakítópróba — teherautókkal Új olasz gép — Svájcba és Nigériába is Nem is láttam még olyan hosszú és keskeny üzemcsarnokot. mint a szegedi kötélgyárét, ötszáztizennégy méter hosszú. Roppant egyszerű építmény: kívülről, a Tolbuhin sugárút felőli oldala nem magasabb egy normális kerítésnél. Ez az oldal téglából van, minden többi része fából, a belső oldala is. Sőt, valamikor nem is volt oldala az udvar felől... — Télen a szél befújta a havat — mondja Molnár László segédművezető, aki szívesen kalauzol végig az óriás tekepályának , beillő műhelyben. — Gyakran úgy kezdtük a munkát, hogy havat lapátoltunk. Már 1902-ben... — Mióta dolgozik itt? — kérdem a fiatalos megjelenésű embertől. — Huszonkét éve. Kerékhajtóként kezdtem. Akkoriban minden gyerek úgy kezdte. Ma már nincs ilyen munka. — Nehéz volt? — Az. — öreg ez a gyár? — Elég idős már. Apám jobban tudná, ötven esztendőt dolgozott ebben a csarnokban. Kilencszázkettőben már készítettek kötelet ezen a helyen. Szép, fehér színű perion anyag fut a végtelenbe. Három szálból áll össze egy pászma — így mondják —, s három pászmából lesz a kilenc ágú kötél. Vastag és nagyon erős. A honvédség rendelte mentékötélnek. A sarokban színes műanyagkötelet látok. Polietilénből készítették. —- Ez nem ázik át, vízhatlan, úszik a víz tetején — mondja kísérőm magyarázatképpen, s büszkeség van a hangjában. Eszembe jut erről. hogy valamikor ázott a kötél, nem csak a gyárban, hanem odahaza is. Apám áztatta a lavórban. Ijesztgettek vele, de néha oda is csaptak. Azóta I nem is szeretem a köteleket. Szíj helyett is A nagy és vastag kötelek talán hasznosabbak. Segítségükkel hajók vethetnek horgonyt a tengeren, vagy parthoz köthetik tatjukat. Érdekes, hogy itt a kötélgyárban transzmissziós megoldású a gépek mozgása. Szíj helyett kötelek hajtják a kerekeket is. Erős és vastag kenderkötelek. — Milyen erős? — mutatok a karikába csavart vastag perion kötelekre. — Nem is tudnám hirtelen megmondani — válaszol zavartan a segédművezető. — Pesten végzik a szakítópróbákat. Aztán példázódunik. Azt mondja Molnár László, hogy két erős teherautó háttal egymásnak elindulhatna ellenkező irányba, de ezt a kötelet nem tudnák elszakítani. Az erősebbik kocsi elhúzná a gyengébbet,' de a kötél maradna. A munkások többsége férfi. Általában idősebbek. Nehezen kapnak új munkaerőt. Télen hideg ez a keskeny hosszú hodály. Egy azonban biztos: aki itt kihúz egy telet, megmarad hűségesen a kötélgyártó üzemben, mint Báló Jani Pesti esték Neruda költői játékának európai ősbemutatója Az előadás plakátja világosan és félreérthetetlenül közli, hogy Pablo Neruda Joaquin Murieta tündöklése és bukása cimű darabja, melyet nem sokkal a chilei ősbemutató után Európában először a mozgékony Thália Színház vitt színpadra, „zenés, táncos, költői játék". Azaz: nem árama. Legalábbis különös tehát némely bírálók erőlködése, akik a hagyományos dramaturgia régi lövészárkaiból szórják a tüzet erre a tradíciók normáival nem mérhető, nem skatulyázható alkotásra, és azt kérdik tőle számon, ami természeténél fogva nincs es nem is lehet benne: a drámát, a drámai intenzitást Pablo Neruda nem drámát írt Költői játékónak az a célja, hogy emléket állítson Murietának, ennek a „tündöklő chilei haramiának", aki — több mint száz esztendővel ezelőtt — tetté, cselekedetté, akcióvá fogalmazta az USÁ-ba vándorolt honfitársainak jogos és tüzes elégedetlenségét A költő eszközeit — éppen ennélfogva — nem a drámából, hanem az epikából és a lírából választotta. Színpada legjobban Brecht epikus drámáira emlékeztet. azzal a sajátos és lényeges különbséggel, hogy Neruda nem Brecht intellektuális analíziseivel dolgozik, hanem a líra érzelmesebb. szenvedélyesebb anyagárai. Még játékának furcsa, szürrealista tarkasága. néhol szinte triviális tobzodása is brechti. Zene, balett, sőt még jónéhány trükkös, bűvészmutatvány is hozzátartozik e stilizált költői játék különös világához. Nem is beszélve olyan motívumokról, mint például a fekete jelmezű, cigarettázó es végig néma Halál szerepeltetése. A cselekmény azt mondja el, hogyan került Joaquin Murieta, chilei szegényember társaival, ínég a múlt században, az aranyláz idején Valparaisóból Kaliforniába; hogyan dolgozott es dolgoztak ott, verejtékezve, kimerülve, éjt napallá teve; hogyan kerültek szembe az Uncle Sam jelmezében rájuk támadó Szélhámos úrral és barátaival, a csuklyásokkal, akik üldözték és pusztították őket; s végül hogy miképpen vált Murieta — felesége gyalázatos megerőszakolása után — félelmetes hírű banditává, haramiává. A Thália Színház vállalkozása szerintem — szemben a fanyalgókkal — műsorpolitikai telitalálat. Nem arról van szó ugyanis, hogy a színház valamiféle romantikus betyárlegendát, amolyan chilei Rózsa Sándort akart bemutatni. DélAmerika mai problematikája, mind erőteljesebb akciókban megnyilvánuló szembekerülése az Egyesült Államokkal, a világpolitika egyik legaktuálisabb és legizgalmasabb kérdése. A színház a Neruda-darab előadásával. a maga módján, ehhez szól hozzá. Hogy mivel? Egyetlen nézőnek sem nehéz rájönni arra, hogy a költői játékban látott, több mint százéves konfliktus lényege a mai napig sem változott. Ha más formában is, mint annakidején, az Egyesült Államok ma is hóditóként, leigázóként, kizsákmányoló hatalomként lép fel DélAmerikában. Teljesen megváltozott viszont a másik oldal. Az elégedetlenség, a lázadás ma nem haramiákat, nem banditákat teremt a murietákból és a szegenyemberekből, hanem a célt és a feladatokat egyaránt jól ismerő harcosokat, igazuk tudatában büszkén és okosan fellépő gerillákat, igazságos háborút viselő partizánokat. Sajnos viszont maga a Kazimir Károly rendezte előadás csakugyan nem elég egyenletes, nem eléggé kimunkált. kidolgozott. A balett, az ének előadása, a tömegek mozgatása ingadozóan bizonytalan. De néhány szép alakítás — mindenekelőtt Kozák András szenvedélyes Költője, Somogyvári Rudolf fölényes Szélhámos ura és Harsányi Gábor groteszk Bölcs Adalbertje — azért mégis méltó a vállalkozás színvonalóhoz. A többi főszerepben legjobban Mécs Károly (Murieta), Polónyi Gyöngyi (a felesége), továbbá Szabó Gyula, Peti Sándor, Drahota Andrea és a vendégként közreműködő Felföldi Anikó tetszett. ökrös László bácsi és társai, Selyem Ferenc, Sándor György, és maga az üzemvezető is, Zöldi József. Fehér munka Selyem Feri bácsi mondja, hogy az apja is itt dolgozott, s most már ő is kihúzza azt a néhány évet a nyugdíjáig. Nézi a fehér perlonkötelet, s nosztalgikusán megjegyzi, hogy régen is volt „fehér munka". — Fehérítettük a kenderkötelet, az angolok úgy kívánták. Áztattuk vízben, aztán klórban. Szép volt az, igazán príma volt. Társa, Sándor György is meséli a régi időket. Kérdem tőle, hogy rokona-e a volt híres futbalista: a Csikar, Sándor Károly. Nem rokonok, de az ő famíliája is kiterjedt, s ha úgy összejönnének, „nagy tál szilvásgombóc" elfogyna uzsonnára — mosolyognak Gyuri bácsi megjegyzésén. Persze van itt kontraszt is. Nemrégiben megérkezett egv olasz kötél gyártógép a SíMA-cégtől. A munkások tréfásan „síminek" becézik a fürge és ügyes masinát. A munkaterem nem nagy, talán tízszer hat méteres, s a két részből álló gép kényelmesen elfér benne. Nyolcmilliméter vastagságú kötelet sodor a SIMA-gép és két munkás irányításával nyolc óra alatt ötezer méter az eredmény. Az öreg munkások csodájára járnak a termelékeny szerkezetnek. A raktárban szép rend van. Van itt mindenféle és fajta kötél: a kévekötő zsinórtól a haiókö télig. Címkézik a készárut A takaros kötőfékeket a svájci gazdák tehenei viselik majd, de van olyan csomag is, amelyet a távoli Nigériában várnak. Búcsúzóul megkérdem Selyem Ferencét, hogy mennyi kötelet gyártott életében. — Hajaj — néz rám csodálkozva — ki tudná azt összeszámolni? Naponta tizenhárom-tizennégyezer métert. Néhányszor körülérné ezt a golyóbist. Igen, Nem is ártana ennek a golyóbisnak, ha jól megkötöznék, nehogy szétessen egyszer. Gazdagh István Jegszönt egy privilégium Lapunkban korábban többször is szóvá tettük, hogy a DÉGÁZ Szegeden nem elég gyorsan tud eleget tenni megrendelői kérésének, mivel a gázkészülélvek beszerelését. a gázkészülékek meghibásodásának javítását egyedül és kiváltságosán a DEGAZ szerelői végezhették. A gázszolgáltatásba bekapcsolt előfizetők száma azonban mind nagyobbra növekedett az évek során, különösen az elmúlt esztendőkben, s ez a folyamat napjainkban is tart Érthető, hogy a lakosság szolgáltatásában mind nehezebb problémák hárultak a DÉGÁZ-ra. Privilégiumát részben mór korábban megosztotta egy szerződés alapján a Csongrád megyei Építőipari' Vállalattal és más építővállalatokkal, hogy az újonnan épült házakban a gázbeszereléssel kapcsolatos munkákat elvégezhetik saját szerelőikkel, csupán a bekötéskor, a munka átvételekor tart műszaki vizsgálatot a DÉGÁZ. hogy a beszerelés minden tekintetben szakszerű legyen. Maradt azonban továbbra is a fogyasztói igény kielégítésének megoldása. Sok olvasónk tette ezt szóvá az utóbbi időben is. Újabban Csányi Ferenc Madách utca 9/b szám alatti lakos írta levelében: „A gáz bevezetésével kapcsolatos berendezési munkák egy részét át kellene engednie a DÉGÁZnak szakipari vállalatoknak és kisiparosoknak, természetesen megfelelő előzetes és utólagos ellenőrzés mellett Jótállási alapon az elromlott készülékek javítását aránylag kevés kifogás mellett a DÉGAZ végzi. Sok készülék jótállása azonban már lejárt, s ez folyamatos. Azt jelenti, hogy ezután a tulajdonos költségén javítanak. A karbantartáshoz azonban nemcsak szerelő, hanem pótalkatrész is szükséges. Ez a kérdés tisztázatlan és máris sok a panasz." A sok éves probléma, a DÉGÁZ privilégiuma, mint értesültünk, e tekintetben is megszűnőben van. Árvái József, a Szeged megyei jogú városi tanács vb elnökhelyettese arról tájékoztat bennünket, hogy a probléma megoldása miatt megkeresték az Országos Gázipari Trösztöt Bencze László vezérigazgatóhelyettes arról informálta a tanácsot, hogy Szegeden a jövőben azok a kisiparosok is végezhetnek gázbeszerelést gázkészülék-javítást akiknek erről szakképesítésük van. Természetesen az általuk végzett munkát mindig követi a hatósági átvétel. Hogy ilyen munkát végezhessenek a szakiparosok, arra engedélyt kell kérniük az illetékes kerületi tanácsoktól. l. f. A Pillangókisasszony felújítása Puccini remekének pénteki előadása őszinte sikert aratott. A siker tényezői: a Szegedi Nemzeti Színház együttesének jól felépített, a legapróbb részletekig kidolgozott zenei és színpadi munkája, a rendezés bátor lendülete és egyenesvonalú fokozása, ami Versényi Ida hagyománytisztelő, de az eddiginél emberibb, megOdnoposoff kamaraestje Másodszor járt nálunk Riccardo Odnoposoff bécsi hegedűművész. Péntek este a Tisza-szálló nagytermében zsúfolt nézőtér csodálhatta egészen kivételes zenei tehetségét. Partnerével, Eduárd Mrazekkel a kamarairodalom három népszerű darabját: Veracini (e-moll szonáta), Prokofjev (II. szonáta) és Beethoven (Kreutzer szonáta) műveit szólaltatta meg, programja második részében pedig Bach ugyancsak közismert E-dúr szólószonátáját mutatta be. Odnoposoff kivételes egyéniség, s ha hasonlítani akarjuk valakihez, talán Dávid Ojsztrah nemes veretű, energikus, immanens élményanyagból fakadó játékára emlékezhet: az 1937-es brüsszeli zenei versenyen például megosztva nyertek első díjat. Művészetét a klasszikus iskolázottságú, tökéletes mesterségbeli tudáson túl magas hőfokú koncentráltság, szigorú igényesség, hangszerének a művek szelleméhez igazodó példás fegyelme jellemzi. A muzsika belső törvényeinek tiszteletéből fakadóan úgy építi fel zenei gondolatait, hogy szüntelen azonosulást, eggyé-lényegülést keres az esztétikus rendszeredet, tiszta eszközű előadásmód és a hangszer lehetőségei között. A művekből valami egyetemes, örök zenei érték kiérzésére törekszik, kerüli az esetlegességet, hogy a forma rakoncátlan öncélúsága akár egyetlen pillanatra is megkísértse. (Talán ezzel magyarázható a Prokofjev szonáta számunkra kissé szokatlan értelmezése.) A koncertre — régi és következetes figyelmessége a filharmóniának — most se iilt be tájékozatlanul a publikum: a pénztárnál műsorfüzetet árultak. Az Odnoposoffról szóló tájékoztatóból idézünk: „Zenei őserdő birtokosa, amely mesteri technikai tudással és a szellemi kultúra legmagasabb fokával társul. (Egy zürichi kritikából)". A mellékmondattal nem vitatkozunk. Az őserdőről viszont — úgy látszik — tévesek az ismereteink . . . N. -I. győzőbb hangvételű jellemábrázolásaiból ered. Vaszy Viktor vezénylése, drámai feszültséget, lírai bájt, igazi költőiséget (a darabban oly sokszor tapasztalt érzelmes egzotikum nélkül) kapcsolt egybe szuggesztív hatással. A méltán népszerű opera 130-ik szegedi színpadravitelének díszlettervezője, Sándor Lajos felfrissítette a színpadot: a korszerű játékhoz igazodott lérben és színben. Külön elismerés illeti az énekesek jól egybehangolt, tiszta szövegmondását.. A címszerepben Karikó Teréz a törékeny lány szívéi, és emberségét mind hajlékony hangjának egyre gazdagabb árnyalataival, mind játékának póztalaiiságával hozta közel a hallgatósághoz. Második felvonásbeli áriáját megismételtették. Bársonyos meleg mezzójával megérdemelt sikert aratott Lengyel Ildikó Suzukija. A tengerésztiszt szerepében Vadas Kiss László hőstenorjának fényére figyeltünk fel. Megjelenése és hangkultúrája erre a szerepkörre predesztinálják. Pinkerton mellett igazi férfiasságot hangsúlyozott Gyimesi Kálmán konzulja, amikor a léhább barát lelkiismeretét igyekezett ébren tartani. Hangban és zeneileg hibátlan volt, s az előadás egyik biztos támasza. A kisebb szerepekben is csupa új erőt felvonultató darab sokat ígérő, hangilag és szerepformálásban egyaránt meglepő énekesét ismertük meg Juhász Józsefben. Halmi László, Szabady István és Vígh Irén jól egészítették ki az együttest. A női kar kamarakórusi létszámával hibátlanul alkalmazkodott a címszereplőhöz. A forró sikerű előadásról felvétel készült a rádió számára. Szatmári Géza Vasárnap. 1968. február 18. DfL-MAGYARORSZAG 5