Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-17 / 13. szám

Lakógyűlés - a KISZ­bizottságon Szegeden, a Bécsi körúti KISZ-társasházak után a Római körúton is elkészült újabb hatvan lakás. Egy épületrészbe már beköltöz­tek, s a napokban a további hármat is elfoglalják a tu­lajdonosok. Tegnap, a KISZ városi bizottságán lakógyű­lést tartottak, hogy közösen döntsenek a legsürgősebb tennivalókról. Párkányi Gyula, az egvik lakó. Ismertette a KTSZ-tár­s&sházak szervezeti szabály­zatát. majd megegveztek a közszo'g'Itatási díjak és kö­zös költségek fizetésének módj''brn. Az egyszerűbb el­intézés érdekében, minden egyes új lakástulajdonos egv összegben, OTP átutalási betétkönyvre fizeti be a kü­lönböző szolgáltatási díja­kat Csonka Istvánnak, a KISZ Szeged városi bizott­sága szervezési osztályveze­tőjének javaslatára megvá­lasztották a lakóbizottság el­nökét — Benkő Ferencet —, s lépcsőházanként egy-egy intéző — és ellenőrző bi­zottsági tagot is kijelöltek. Ezután a várható közös ki­adásokról és a közös tevé­kenységek elvégzéséről be­széltek. Mi lesz a vegyesműveiésű tSZ-ek SOrSa? Szatymazi tapasztalatok Figyelemre méltó tapasz­talatokkal szolgált a tegnap Szatymazpn sorra kerülő mezőgazdasági aktívaülés. A községi tanácsházán a há­rom termelőszövetkezet gaz­dasági és pártvezetői, bri­gádvezetői ismerkedtek az új tsz-törvénnyel, a földjoga törvénnyel, meghallgatták és megvitatták a két törvény eddigi végrehajtását A feladat Szén és acél Az európai szén- és acél­közősség országai 1967-ben 69 889 000 tonna acélt termel­tek. Ez 5,5 százalékkal ha­ladta meg az előző évi termelési eredményt (85 105 000 tonna.) Dr. Somogyi Ferenc, a községi tanács vb titkára beszámolójában hangsúlyoz­ta a két törvény létrehozá­sának szükségességét, s azt, hogy végrehajtásuk egybe­esik az új gazdasági mecha­nizmussal. A falusi pártszer­vezetek és a termelőszövet­kzetek vezetőinek, a többi között feladata az ls, hogy a tagok jól ismerjék meg a törvényeket, tudják jogaikat kötelességeiket. Az új ter­melőszövetkezti törvény vo­násai közül kiemelte a rész­közgyűlések szerepét, hatá­rozathozó jogkörét Ezután a termelőszövetkezeti tagokat is megilletik azok a kedvez­mények, amit korábban az alkalmazottak élveztek, így például a fizetett szabadság, vagyis 12 nap alapszabad­ság. és a tagsági viszonyban eltöltött évek számától füg­gően járó pótszabadság is. Széli János, a Finn—Ma­gyar Barátság Tsz elnöke ar­ról számolt be, mit tettek eddig az új termelőszövet­kezeti törvény végrehajtásá­ért. Felvetette, mi lesz a vewesműve'ésű termelőszö­vetkezetek sorsa, mi lesz a családi művelésre kiadott sző'őterütótckkel? Knkuszi Imre, a Béke Tsz elnöke a már korábban megalakított különböző munkabizottságok tevékenységéről szólt, így a többi között az új alapsza­bály előkészítéséről is. A termelőszövetkezetben eddig 136 pártoló tagot tartottak nyilván, s ilyen címen év­ről évre 94 hold sző'ő- és gyümölcsíteriilet esett ki a nagyüzemi termelésből. Az Írásbeli felszólításra a volt pártoló tagok 94 százaléka azzal válaszolt, hogy nem óhajt szövetkezeti tag lenni és mentesítési kérelmet ad be a felettes hatóságokhoz. Mennyire jogps a mente­sítési kérelem, hogyan is rendezik majd ezeket a föld­ügyeket? ö is felvetette, ho­gyan szüntessék meg a ve­gyes művelést. Elmondotta, a szövetkezeti tagok közül több mint 40-et törölni akar­nak nyilvántartásukból, mert eddig nem vettek részt a közös munkában, jóllehet néme'yek, mint Leimetter M'hályné. éveken át dolgoz­tak látástól vakulásig a pártoló tagok földjén. Rend­behozták a földet, a szőlőt és most majd a kártalaní­tás során a párto'ó tag jót nevethet., szép summa pér.z üti a markát I elmertemét pedig, mivel egválta'án nem vett részt a közös munká­ban. kizárják a termelőszö­vetkezetből. Kérdések Fűz Ferenc, a Homok­gyöngye Tsz elnöke csatla­kozott az előtte szóló elnö­kökhöz és hangsúlyozta, most a zárszámadás és tervkészí­tés idején ke'lene tisztázni, hogyan is lesiz tehát Szaty­mazon a termlés. Ez fogtal­koztatja az embereket, a fa­Az idei árualapokért Népi ellenőrök tapasztalatai az iparban A népi ellenőrzés nemrég lefolytatott vizsgálata során azt ls szemügyre vette a megye és Szeged néhány vál­lalatánál és szövetkezeténél, hogy az áttérést az új me­chanizmusra hogyan készí­tették elő, mennyiben bizto­sított az árutermelés a bel-, illetve külkereskedelem ré­szére az idén. Az ipar már tavaly számottevően segítet­te a kereskedelem felkészü­lését. A Szegedi Ruhagyár — például — 1967 második felében a kereskedelem ré­szére mintegy 15 millió fo­rint értékben szállított ter­ven felül munkaruhákat, köpenyeket, közöttük több új modellt. A Tisza Bútor­ipari Vállalat ezer darab Szundi heverőt adott át többletként Az idei évre valamennyi vizsgált vállalat a termelés növelését tervezi, aminek realitását alátá­masztja a kereskedelem igé­nye. A belföldi árutermelést meghaladó ütemben növek­szik az exporttermelés a Ru­hagyárban, a Bútoripari Vál­lalatnál és megfelelő meg­rendelés esetén a Szegedi Szabó K tsz-nél. Ezek a fel­futások azonban nem ront­ják a lakosság áruellátását. Az export részarány jelen­tősen csőkken a Hódmező­vásárhelyi Divat Kötöttáru­gyárban, ahol. elsősorban a közkedvelt szintetikus és fé­sűsgyapiú kötöttáruk terme­lését növelik, míg csökken a pamutáruk gyártása. Az ioar rendelésállománya kielégítő. Az első félévi ka­pacitást általában lekötötte a kereskedelem. A megálla­podások gyártmányonkénti tisztázása azonban még nem mnmdé'rtalan. Érnek elhú­zódása zavarja az anyagbe­szerzést és a munkaszerve­zést A vállalatok felismerték, hogy az új körülmények megkövetelik a minőség ja­vítását, a választék bővíté­sét A Ruhagyár módosítja, tökéletesíti a vasalás techno­lógiáját új cikkeitkel, mo­dellekkel lepi meg a vásár­lókat Ízléses és kedvelt a már gyártott szintetikus anyagból készült divatköpe­nye. Növekszik a Hódmező­vásárhelyi Divat Kötöttáru­gyár termelésében a bel- es külföldön egyaránt igen ke­resett szintetikus alapanya­gú kötöttáruk (szettek, pu­lóverek) és a durva síkhur­kolt áruk részaránya. Újdon­ságként gyermekbocskort és hátul nyitott lányka köröm­cipőt ad piacra a Hódmező­vásárhelyi Szandál üzem. Az árak nivellálása ked­vezően érezteti hatását. Idén elegendő mennyiségben gyárt az ipar gyermekkádállványt, alumínium ételhordót, csi­szolt edényt stb. Az állami támogatás csökkenése foly­tán az alumínium- és zo­máncedény, drótfonat, szer­számok exportja csökken, s ezáltal nő a belföldi árualap. Amíg általánosságban meg­állapítható. hogy a vállala­tok többsége átérzi felelős­ségét az általa gyártott cik­kek termeléséért, addig né­hánv esetben durva negatív példákkal is találkozunk. A Zomán cinari M"vek és a Vas Műszaki Naavkereske­de'mi Vállalat közötti szer­ződés azért hiúsult meg. mart a sri'Utó az áru átvé­tett helvéül a gvárte'enet kí­vánta mes'eirtni, áttrfrítva ezzel a szánkás kárfeielős­sé"ét. A Söripari V'üaiat kó-'-'-o'ői >1 a kisteleki vezetővel szemben, aki nem volt hajlandó azonnali in­kasszó nyilatkozatot adni, nem titkolták burkolt fe • nyegetésüket, hogy az a szö­vetkezet áruellátásában majd vissza fog ütni. A termelővállalatok a ren­delkezésükre álló kapacitás erejéig általában hajlandók szerződést kötni. Az új hely­zetben azonban igyekeznek egyesek olyan feltételeket szabni, amelyek igen hátrá­nyosak a másik félnek. A Röviköt-től szerzett Infor­mációk szerint egyik-másik szállító vállalat a negyedév első és második hónapjában csak forint teljesítést akar vállalni, s csak az utolsó hónapban a választék szám szerinti teljesítését. Ez az­zal járna, hogy bizonyos áru­féleségből. pL pulóverből egyik hónapban csak az egyik, másik hónapban csak a másik szám érkezne a ke­reskedelembe. Gyakori, hogy a szállítók az eddiginél jó­val rövidebb fizetési határ­időt akarnak elérni, áthá­rítják az egyes költségeket, vagy túlzott hasznot tarta­nak meg maguknak. Az anyagkiutalási rend­szer megszűnésével több ktsz és helyi vállalat alap­anvag-eltétása bizonytalanná vált. A Vas-Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalat ezért több cikk szállítására (üst­ház. etetőválvú. kálvhacső) a vizsgálat időpontjáig niég nem tudott szerződést kötni. Összegezve megállapítható, boey a megvizseált. fogyasz­tást ciM'eve.t gvártó meevei és szegedi vállalatok az áru­utánnótlás. a termelés za­vartalansága érde'-éHen ál­talában kellő előrelátással, megfontoltsággal járnak el. a tapasztalt hiánvosságok. hibák peö;" f-'—'m"'hatók. Dr. Majer János Lut, és rövidesen kezdődnek a különböző rendezvények, ahol ezt számonkérik majd tőlük. Fodor József, a Finn— Magyar Barátság Tsz elnök­helyettese az új alapszabály készítésének fontosságáról és az „ismeretlen" földek mű­velésére, megváltására hívta fel a figyelmet Leitner Fe­renc, a Béke Tsz párttitká­ra javasolta, hogy a három gazdaság vezetősége közösen vitassa meg a legfontosabb teendőket Haszon tanácskozás volt — több szempontból. A fa­lut érdekli, hogyan is tör­ténik hát a két törvény vég­rehajtása Szatymazon kü­lönösen megnőtt azoknak a száma, akik politikai előadá­sokra járnak, s ezekről a témákról szeretnének halla­nt A tegnapi tanácskozásom kiderült: sajnos, nem értet­ték meg teljesen és világo­san a törvények végrehaj­tási utasításait, ezért ter­jedhetett el az a nézet; ezért nem tudnak most mit csi­nálni; ezért nem tudják, mi lesz a vegyestípusú tsz-ek sorsa, s mi lesz a családi művelésű szőlő- és gyü­mölcsterül etek keL Ezt saj­nos, elősegítette a határo­zatlan és bizonytalan tájé­koztatás is. Még szerencse, hogy a véletlenül „betévedt" dr. Gál Gyula, a megvei föld­hivatal vezetője és dr. Diet­rich Gábor, a megyei tanács vb csoportvezetője, akik részletesen és a végrehajtási utasításoknak megfelelően tájékoztatták az aktívaülés résztvevőit Lecsillapodtak tehát a kedélyek és a felve­tett problémákra — maid­nem mindre — megnyugtató választ kaptak a szatyma­ziak. A törvénynek megfelelően Mi tehát a lényeg? A me­gyei konzultációs bizottság fogjalkozott a vegyes típusú termelőszövetkezetek helyze­tével. s rövidesen egy ki­adványt tesz közzé. Az új törvény érteimébén nincs szükség ilyen megkülönböz­tetésre, ugyanolyan jogok illetik a szóban forgó gaz­daságokat. mint más terme­lőszövetkezeteket. Azt, hogy milyen művelési módot, ré­szesművelést, családi műve­lést, s milyen munkadíja­zást alkalmaznak Szatyma­zon, az a helyi szövetkeze­tek ügye. Lényegében az edddig bevált módszerek alapján kell ezt rendezni, s az új alapszabályban is rög­zíteni, valamint majd a mu nkamegálla pod ásókban. A pártoló tagság helyze­tét illetően pedig; január 1-ével megszűnt ez az in­tézmény, de azért az idén még a háztáji földet használ­hatják, hiszen tulajdonjogi­lag az övéké. Csak 1969 ja­nuár után kerülhet szövet­kezeti tulajdonba Nem rendezik máról holnapra, nem is lehet ezeket az ügye­ket. Szatymazon még nem tisztázódott minden kérdés. A közeli napokban ismét ösz­szeülnek a falu vezetői és a szakemberekkel megvitatják a legfontosabb tennivalókat Sz. Lukács Imre Túl az első rohamon E gyik napról a másikra megenyhült, túl vagyunk a tél első rohamán. Mint mindig, a szegediek most is becsületesen helyt álltak, amikor mínusz 10 fokot mutatott a hőmérő, végezték munkájukat, kit hová állított a kötelesség. Nemcsak azoké az érdem, akiknek a szabad­ban kellett dolgozniuk, a többieké is: a tél megpróbáltatá­sai mindenkit sújtanak: gyári munkást, tisztviselői, kisis­kolást. Hiszen tudjuk jól, hogy Szeged közlekedése még koránt sem tökéletes, s különösen nem az, hóban, fagyban. Késnek, elakadnak a villamosok, autóbuszok, olykor negyedórákat kell várni rájuk a megállóban, ami bizony egyáltalán nem kellemes. Még akkor sem, ha történetesen nem fúj száz­kilométeres sebességű észak-nyugati széL Több tüzelőre is szükség van, amit nap mint nap fel kell cipelni a pincéből a lakásba. S még a központi fűtéses házak sincsenek bizto­sítva a hideg ellen: éppen a legnagyobb fagyban mondta fel a szolgálatot a fűtés a megyei tanács székházában vagy pél­dául a Lenin körút 18—20. számú lakóházban. Persze a tél örömöket is hoz. Elsősorban a gyerekek, a fiatalok számára jelent sok élményt, vidámságot. Benépe­sült szánkózókkal a töltésoldal meg a múzeum előtti lan­ka, az alíöldi gyerekek hegyvidéke, s megnyitották kapu­jukat a korcsolyapályák is. A téli szünetet is okkal-joggal számolhatjuk az örömök közé. Voltak napok, amikor a felnőtt emberek csak akkor léptek ki az utcára, ha nagyon muszáj volt, este 9 óra után szinte kihalt a város. Még nappal is abbamaradtak a más­kor szokásos városcsinosító munkák: fagyszabadságra men­tek az aszfaltozók, c*ak a kátyúk, földhányások maradtak posztjukon; elodázták szebb napokra a híd új lámpá nak szerelését; el-elmaradt a szeméthordás is. Különösen az ün­nepek alatt volt visszataszító a városban a sok KUKA­edény az utcán, s mellettük a felgyülemlő szemétkupacok. Az enyhülés is bajjal járt. Már hótakaró borította rég az egész országot, amikor Szegeden havazni kezdett s az­után gyorsan el is olvadt. Ilyenkor viszonylag könnyű el­takarítani, de — szokás szerint — megint nem volt hozzá elég erő. Az útátjárók egy része még a belvárosban is jár­hatatlan: a színház előtt valóságos tenger van, a híd letisz­tításához is csak kedden fogtak hozzá istenigazából. Talán érdemes lett volna a pesti példát átvenni, s még ősszel egyezségei kötni hóeltakarításra az arra vállalkozó KISZ­szervezetekkel. Megnyugtathat bennünket, hogy a gondok, nehézségek kö­zepette sem jutott eszébe senkinek, hogy az „előre nem lát­ható", „rendkívüli" télre, fagyra, hóra, esőre hivatkozzék. Végre lejárt ez az „álobjektív" érv, s mindenki természetes­nek vette, hogy ebben az évszakban hideg van, amivel szá­molni kell , amire fel kell készülni. Ha valami nem sike­rült. annak más oka van. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy tudjuk: csak a tél első rohamának van vége, az enyhülés átmeneti előbb­utóbb visszatér a szigorú tél. Jó lenne ha az illetékesek máris megpróbálnák hasznosítani az első felvonás tapasz­talatait. hátha sikerülne az eddiginél még jobb körülmé­nyeket teremteni a városban. Fehér Kálmán MTI Foto — Bajkor József felvétele JÉGTÖRŐK vfz"By1 f8ík»**»­„ x , t6sá« Jégtörő- flottája napok óta teljes üzemben van. Négv hajó Jugoszláv területen hat pedig JéTöi6kír szakaszon tevékenykedik. Képünkön munkában a II Mtauasziéé-kőrok A rendkívüli hideget kö­vető gyors, „tavaszias" fel­melegedés károkat okoz or­szágszerte. A biztosító tájékoztatást adott arról, hogy milyen „ta­vaszi" károkat térítenek meg. A lakosság biztosítása; alapján azokat a 200 forin­ton felüli viharkárokat fize­tik, amelyeket óránként 54 kilométeres, vagy annál na­gyobb erősségű szél okoz. A lakások ajtó- és ablaküveg­kárait, tekintet nélkül érté­kükre, megtérítik. A vízve­zetéktörés, a központi fűtő­testekből kiömlő víz, gáz miatt keletkező 100 forinton felüli károkat kifizetik és megtérítik az emiatt szüksé­gessé váló festés, takarítás költségeit A vagyonbiztosí­tás alapján kifizetik a csó repedés okozta beázással s szomszédban okozott 100 fo­rinton felüli károkat is. Hi­bás csővezeték javítására vagy cseréjére a biztosítós nem terjed kL Ha nem megfelelő... Az építésügyi és város­fejlesztési miniszter és a pénzügvminiszter közös ren­delkezésben módosította a szociális követelménveknek meg nem felelő telepek fel­számolásáról 1965-ben ki­adott ém—PM. rendeletet. Az újabb kiegészítéssel szélesítették a kedvezménye­zettek körét. Így a gyorsított ütemű és teljes felszámolás­ra kijelölt felepek lakóinak már nem kell megvásárol ni­ok a kisajátított földrészleérk. bői kapott házhelyeket sem. Szerda 196& Január IX 9tLrMáGtARORSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents