Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-16 / 12. szám

I Szovjet miniszterelnök-helyettes Tokióban 0 Moszkva (TASZSZ) Nyikelaj Bajbakov, a szov iel minisztertanács elnökhelyettese a japán kormány meghívására hivatalos láto. gatásra hétfőn • repülőgépen Tokióba utazott. ünnepi gyűlés Ulan Bator-ban 0 Ulánbátor (TASZSZ A Mongol Népköztársaság és a Szovjetunió közötti burátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 22. év. fordulója alkalmából hétfőn ULanbatar-ban ünnepi gyűlést rendeztek. Az ünnepségen jelen volt Ceden-bal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke és Szambu, a Nagy Népi Hurál elnökségetek elnöke is. Tito Kelet-Pakisztánban 0 Dacra (MTI) Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök feleségével és munkatársaival hétfőn repülőgépen Daecába, Kelet-Pakisztán fővárosába érkezeit, a repülőtéren a jugoszláv vendégeket Abdul Monen Khán. Kelet-Pakisztán kormányzója fogadta Tito elnök két napig tartózkodik Kélet-Pakisztánban, s ezzel be is fejeződik egyhetes pakisztáni látogatása. SOS és Mao idézetei 0 Moszkva (MTI) Mint a Pravda tokiói tudósítója jelenti, a kínaiak már a nemzetközi sepélyjelokre, a SOS-re fenntartott hullámhosszon is propagandát fejtenek ki. Néhány kínai adóállomás tavaly cta az 500 kilociklus frekvencián Mao-idézeteket sugároz. Jelentkezések, előkészületek a budapesti tanácskozásra 0 Santiago (TASZSZ) A Chilei Kommunista Párt részt vesz a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív tanácskozásán — jelentette ki Luis Vocorvalan a párt központi bizottságának főtitkára a párt lapjának, az El Siglonak adott nyilakozatában. 0 Oslo (AFP) Oslóban bejelentették, hogy a Norvég Kommunista Párt szintén képviselteti magát a budapesti tanácskozáson. 0 Párizs (MTI) Január 16-án és 17-én Párizsban ülésezik a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma. A napirenden két kérdés szerepel: előkészületek a kom* munista- és munkaspái tok nemzetközi tanácskozására, ideológiai harc és propaganda-munka a tömegek kö. zött. 0 London (MTI) Nagy-Britannia Kommunista Pártjának végrehajtó bizottsága Jack Woddis-t, a politikai bizottság tagját és Betty Matthews-t jelölte ki a budapesti konzultatív találkozón résztvevő angol pártküldóttség tagjaivá. Megyéket és municfpiumokat szerveznek Romániában 0 Bukarest (MTI) Vasárnap Romániában közzétették a központi pártós állami bizottság javaslatait a megyék és municipiumok megszervezésére. A megyék és a municipiumok megszervezésénél figyelembe vették a fennálló gazdasági, társadalmi, politikai és földrajzi adottságokat, a laitosság nemzetiségi összetételét. Azokban a helységekben, ahol a románokkal együtt nemzetiségek is élnek, biztosítani fogják ezek anyanyelveitek használatát az államigazgatásban, az iskolákban, a kulturális intézményekben, teljes lehetőséget az összes dolgozó számára ahhoz, hogy élvezztic állampolgári jogaikat, hogv zavartalanul érvényesüljön minden állampolgár. A központi párt- és állami bizottság az ország területének a következő, 35 megye szerinti megszervezését javasolja: A Javasolt megyeszékhelyek a megyék neve mellett eiröjelbcn: Fehér • (Gyulafehérvár), Arad (Arad). Arges (Pltesti), Bákó (B&kú). Bcszterce-Naszód (Beszterce), Botosanl (Botosani), Brassó (Brassó), Buzau (Buzau). Krassó-SzOrény (Reslca). Kolozs (Kolozsvár), Konstanca (Konstahca), Krlsána (Nagyvárad), Dlmbovlta (Tlrgovlste), Dol] (Cralova), Galac (Gatar), GorJ (Tirgu Jlu), Hargita (Csíkszereda). Hunynd (Déva), Jalomita (Slobozta), lasi (Iasl). Ilfov (Bukarest) . Máramaros (Nagybánya). Maros (Marosvásárhely), Neamt (Pietra Neamt). Olt (Slatlna), Trahova (Ploestt). Szatmár (Szatmár), Szeben (Szeben), Suceava (Suceava), Teleorman (Alexandria), Temes (Temesvár), Tulcea (Tulcea), Vasiul (Vasiul), Vilcea (Rimnlcu Vllcea). Vrancea (Focsanl). Az ország 187 városából a következő 31 város municipiummá nyilvánítását ajánlják: Arad, Bákó. Nagybánya, Birland, Botosani, Brassó. Bralla, Bukarest, Buzau, Kolozsvár, Konstanca, Cralova, Galae, Giurgiu, Vajdahunyad, lasi. Medgyes, Nagyvárad, Petrozsóny, Piatra Neamt, Pltesti, Ploesti. Reslca, Román. Szatmár, Szeben, Suceava, Temesvár. Marosvásárhely, Törd a. Turnu-Severin. Leszerelési értekezlet 0 Genf (TASZSZ) Hoscsin, aki a 18-hatalmi leszerelési értekezleten reszvevő szovjet küldöttséget vezeti, hétfőn reggel Genfbe érkezett, ahol az értekezlet január 18-án folytatja munkáját. a napirenden továbbra is a nukleáris fegyverek terjesztésének megakadályozására vonatkozó szerződéstervezet vitája szerepel. flngol miniszlertanács 0 London (Reuter) Hétfőn — január 4-e óta immár hatodszor — újra ülést tartott az angol minisztertanács. Az ülés •) délelőtti órákban kezdődött és a hírügynökségek este fél 8-ig még nem jelentették a tanácskozás végét. Napirenden a külföldi ós hazai kiadások csökkentésének kérdése szerepelt. A brit KP új elnöke 0 London (MTI) A Morning Star közli: Nagy-Britannia Kommunista Pártjának elnökévé a 33 éves dr. Tony Chater-t" választották. a munkáscsaládból származó Chater fiziokémiai szakos előadó egy műszaki kollégiumban. John Gollant újra megválasztották a Központi Bizottság főtitkárává, Frank Stanley, a párt eddigi elnöke pedig a Politikai Bizottság tagja és a londoni városi pártszervezete titkára lett. Tegnap ü KULPOLITIKflBUN Miközben hétfőn az amerikai légierő ismét bombázta Hanoit, világszerte nagy visszhangot váltott ki két fontos amerikai megnyilatkozás: az egyik Mansfield szenátoré, a szenátus demokrata többségének vezetőjéé, a másik a legtekintélyesebb amerikai lapé, a New York Timesé. A bombázásokat eddig helyeslő Mansfield ezúttal azok megszüntetését sürgeti, s ő is csatlakozik azokhoz, a nagytekintélyű polgári politikusokhoz, akik rendkívül figyelemreméltónak tartják a VDK külügyminiszterének legutóbbi megnyilatkozását. A New York Times vasárnapi vezércikke is „veszélyesnek és ellenszenvesnek" minősíti a bombázásokat. E két megnyilatkozás fokozott jeléntőséget kap azáltal, hogy mindkettő megértéssel kezeli a Johnson-kormány érveit, s ily módon jut el a végkövetkeztetésre, hogy ezek az érvek éppen az Egyesült Államok szempontjából nem elfogadhatók. Ezzel szemben a saigoni rezsim vezetői változatlanul harciasságra biztatják Washingtont. A libanoni fővárosban valószínűleg reménytelen kísérletet tesz a Khartumban megalapított arab hármas bizottság a közvetítési-e a jemeni royalisták és köztársaságiak között. A két fél közvetlen tárgyalására aligha kerül sor, a hármas bizottsággal külön-külön tárgyalnak. A királypártiak máris jelezték, hogy nem fogadják el a bizottság által ajánlott túzszünetet. Állítólagos szovjet beavatkozást emlegetnek: érthető, hogy a jemeni köztársaság ellenfeleit csalódással töltötte el, hogy az egyiptomi csapatok kivonása után a köztársaság arab és nem arab barátaitól megkapta az anyagi támogatást. Annál inkább lehet beavatkozásról beszélni éppenséggel a royalisták oldalán, akiket immár nem is csak Szaúd-Arábia támogat, hanem a nyugatról özönlő — brit, nyugatnémet, amerikai — zsoldosok váltak a royalista tábor fő erőivé. Itt kell említenünk a fontos hírt, hogy Dél-Jemenben a szultánok hatalomra juttatása végett szervezkedő összeesküvést lepleztek le. Nyilvánvaló, hogy a múltheti jelentések a két Jemen fokozódó együttműködéséről az imperialistákat és dél-arábiai szövetségeseiket mindkét fél ellen fokozott támadásra ösztökéli. Az arab világ egy másik pontjáról, Irakból is a nyugati aknamunkát tanúsító hírek érkeznek. Aref elnök lényegesen átalakította kormányát, s bár a jelek szerint kifejezett személyi jellegű ellentétekről is szó van, az elnök által említett imperialista nyomás szorosan összefügg az iraki változásokkal. Egyelőre még csak jelzések érkeztek Jarring ENSZközvetítő új terveiről, melyeket a napokban fog megtárgyalni Kairóban és Tel Avivban. A kairói Al Ahram és a UPI egyaránt fontos új javaslatokról tud, az amerikai hírügynökség szerint területi kérdések is napirendre kerülnek. Anglia nem aharta megállítani Hitleri 0 London (MTI) Az angol kormány most feltárt titkos irattárának 1936. évi anyagaiból kiderült, Iiogy sem a kabinetben, sem a - külügyminisztériumban egyetlen kormányférfiú sem akarta megakadályozni a Rajna-vidék náci katonai megszállását. Mint timere. tes, Hitler bizalmas körben maga ls úgy nyilatkozott, bármilyen angol—francia ellenállás minden további terjeszkedési tervének feladására késztette volna. A kormánypapírok között nvoma sincs semmiféle előzetes tervnek a náci bevonulási kísérlet esetére. Ellenkezőleg, n brit vezetők mindent megtettek, hogy Hitlert minél engedékenyebben kezel, jék. A hadügyminisztérium például 1936. március' 9-én, két nappal Hitler csapatainak rajna-viöéki bevonulása után. azt írta a kabinetnek, hogy „fegyveres erői jelenlegi helyzete, valamint egyiptomi kötelezettségei miatt Nagy-Britannia csupán jelképes erőt állíthatna ki". A brit kormány örömmel vette azt a „nagylelkű engedményt". hogy Hitler az agresszióval egyidőben megígérte/ vissza fog térni a Népszövetségbe. A hadügyminisztérium kifejti, hogy „éppen ez az alku volt a brit kormány tevékenységének célja ez év (1936) elejétől fogva". A sok ezer kötetnyi levéltári anyagban hangyaszorgalommal búvárkodnak tovább a történészek és újságírók, bizonyos, hogy néhány héten belül még sok szenzációs titok fog napvilágot látni. S

védországban ma nemcsak a hatalmas trösztök gondosan párnázott igazgatósági termeiben, a tőzsdepalota folyosóin, a pártok gyűlésein, hanem az utca embereinek körében is mindennapos téma a Közös Piachoz való csatlakozás kérdése. Erről vitatkoznak a svédek még hétvégi vikendházaikban, sztügáikban is. Bár a svéd életszínvonal közismerten egyike a legmagasabbaknak, a belépés vagy be nem lépés — „zsebrevágó" probléma számukra is. Nem véletlen hát. hogy még a világgazdasági kérdésekben járatlan emberek is a bankok, mindenekelőtt a Skandinawiska Bankén füzetecskéjét tanulmányozzák. Ennek egyik legizgalmasabb fejezete Svédország és a Közös Piac export-importjának alakulása. A közös piaci országokból származó 8 milliárd 539 millió koronás importtal szemben ugyanis csupán 6 milliárd 690 millió koronás svéd export áll; vagyis Svédország külkereskedelmi hiánya 1966ban a Közös Piac országaival szemben meghaladta az egymilliárd 800 millió svéd koronát. A töke külföldre kacsintgat Érthető tehát, miért szorgalmazza a svéd nagytőke olyan rendkívüli igyekezettel a Közös Piachoz való csatlakozást. A monopóliumok részint ezirányban befolyásolják a kormányt, részint pedig egyes közös piaci országokban, így Nyugat-Németországban, Hollandiában, jelentős vállalkozásokat létesítenek. Érdemes megemlíteni, hogy Nyugat-NémetorA svéd dilemma szág — megelőzve Angliát és az Egyesült Államokat — Svédország legnagyobb kereskedelmi partnere. Az utca embere számára is egyre világosabb, hogy a svéd gazdaságnak — a konjunkturális helyzet miatt — értékesítési nehézségei vannak. Csökkent a világpiaci érdeklődés a svéd vasérc és papír (papírmassza) iránt. Pedig ezek az ágazatok rendkívül fontosak; az ország átlagos évi vasérctermelése például megközelíti a 30 millió tonnát. Ez a világ vasérctermelésének csak 6 százaléka ugyan, Svédország mégis a második legnagyobb vasérc-exportáló állam. A fa- és a papíripar bázisát az adja, hogy az ország területének több mint felét erdőségek borítják, s így a fa az egyik legfontosabb nyersanyagforrás. A fakitermelés jelentőségét növeli, hogy az erdőségek 45 százaléka az iparilag rendkívül használható lucfenyő, 40 százaléka pedig erdei fenyő. Stockholmi utam alkalmával olyan érvelést is hallottam, hogy a svéd tőkének előnyös lenne megvetnie a lábát a közös piaci országokban, amelyekben lényegesen alacsonyabbak a munkabérek, mint Svédországban. Nyilvánvaló, hogy ez jelentősen éreztetné a hatását a munkabérekre. Magyarán mondva: a svéd nagytőke ilymódon meghúzhatná a dolgozók nadrágszíját. Semlegesség és profitéhség A Közös Piacba való belépés nagy konfliktusát mindenekelőtt egy elsőrendű politikai kérdés okozza: a hagyományos svéd semlegesség. Ismerve a NATO és a Közös Piac szoros kapcsolatait, ha Svédország belépne a Közös Piacba, az véget vetne semlegességének. A svéd hadiipar közismerten fejlett. A Boforsch Művek ma Európában — Kruppék mellett — az egyik legismertebb hadiüzem. Mint mondják, találkoztak már Vietnamban is Boforschágyűkkal. A Nitro Nobelgyár amerikai megrendelésre is dolgozik. A Volvo-művek úgyszintén nemcsak gépkocsikat, hanem harckocsikat és egyéb katonai szállítóeszközöket is gyárt. A svéd hajóipar foglalkoztatási nehézségein nagymértékben segitett a közel-keleti válság, hiszen a Szuezi-csatorna lezárásával a felfutóban levő tankhajó-gyártás mégjobban kiépülhet; az elmúlt hónapokban komoly megrendeléseket kaptak száz, kétszázezer tonnás tankhajókra Izraeltől és az Egyesült Államoktól. A kommunista javaslat: nép-zavazás Az országszerte rendkivül népszerű Hermansson elvtárs, a Svéd Kommunista Párt elnöke azt a nagy visszhangot keltett javaslatot tette, hogy az ország Közös Piachoz való csatlakozása ügyében tartsanak népszavazást. A kormányon levő szociáldemokraták viszont manővereznek. A kormány elment a kompromisszum felső határáig: kéri a felvételt, azonban a „megfelelő formában". Azt sem határozta meg, hogy a csatlakozást teljes jogú tagként vagy csupán társult tagként óhajtja. A nyilatkozat szerint olyan belépési formát keresnek, „amely lehetővé teszi a hagyományos svéd semlegesség fenntartását"; ez viszont fából vaskarika. Lange svéd kereskedelemügyi miniszternek az a véleménye, meg kell várni, hogy a Közös Piacot illetően meddig jut el Anglia. Nem tartja ugyanis indokoltnak, hogy az északi államok külön kezdeményezzék a belépést. Akadémikus annak a kérdésnek a latolgatása, vajon a skandináv országokat, mindenekelőtt ezek legfejlettebbjét, Svédországot Anglia elé engedhetik-e a Közös Piachoz való csatlakozásnál; hiszen itt a központi kérdés az Egyesült Királyság belépése. Mindenesetre De Gaullenak a Downing Street-hez címzett legutóbbi „non"-ja egyben a különben is hidegvérű svédek illúzióinak további „mélyhűtését" jelentette. De Gaulle ugyanis nem-kívánatosnak minősítette, a „nyolc, vagy kilenc' avagy tiz ország Európáját", magyarán eleve ellenzi a Közös Piac bővítését. A svéd dilemma tehát két irányú: csatlakozás-e vagy kívülmaradás, s ha az előbbit választanák, mi maradna a svéd semlegességből? Az utca embere, az európai közvélemény szemében a kívülmaradás döntőbbnek tűnik, mint a nagytőke által remélt gazdasági előnyök. Boros Béla Ajánljuk népszerű tv-készülékeinket! VQ •V TON a r MINIVIZOR MONA USA 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Kcdd» 1968- i*auar 164