Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-14 / 11. szám

Fiataloknak - ffiatalokra! A Hanságtól Gorzsáig A SAJTÖ és a rádió 19,58­ban gyakran foglalkozott egv addig ritkán emlegetett vidék, a Hanság nevével. Akkor nyíltak meg ott az első önkéntes ifjúsági épí­tőtáborok. A tíz előtti út­tótáborok. A tíz év előtti út­törők — és az elmúlt tíz év — tiszteletére 1967 nya­rán emlékoszlopot avattunk. Az emlékoszlop szimbóluma annak a munkának, mely­lyel diákifjúságunk — erejé­től tellően — résztvesz a népgazdaság fejlesztésében. A tíz év alatt ledolgozott munkaórák száma megha­ladja a 15 milliót, a fiatalok megmozgattak 1,8 millió köbméter földet stb. A száraz számok helyett Idézzünk inkább néhány ér­dekes adatot, mely az első kilenc év munkájának mér­legénél készült. Több mun­kaidót dolgoztak le a fiata­lok kilenc év alatt a tábo­rokban. mint amennyi idő eltelt Magyarország törté­nelmében a magyar nép kalandozást időszakától nap­jainkig. Akkora tömegű föl­det mozgattak meg, amely­nek kitermelésével a jelen­leg épülő budapesti földalat­ti vasút több mint négysze­resét lehetne megépíteni. Annyi kötözőányagot hasz­náltak fel a szőlőtőkék kö­tözésére, amelyet, ha egy­vegbe sodornánk, Budapest­től Havannáig érne. Annyi zöldséget és gyümölcsöt szedtek le, amely egy vidé­ki nagyváros lakosságának több mint másfél évi szük­séglétét fedezné. Diákságunk a jubileumról eredményes munkával em­lékezett meg. A tizedik nyá­ron a fii táborban ledolgo­zott órák száma meghalad­ja a 2,2 milliót. Több mint 130 ezer köbméter földet mozgattak meg, 25 ezer ka­tasztrális hold szőlőt kötöz­tek és csonkoztak, 5 ezer katasztrális holdon ápoltak növényeket. Az országos eredmények­ben benne van Csongrád megye diákságának mun­kája is. Csupán a jubileum nyarán mintegy 2 ezer 500 középiskolás és egyetemista vett részt a központilag szervezett társadalmi mun­kán, ami e tanulóifjúság létszámának 17 százaléka. A szegedi, a szentesi, a vásár­helyi és a makói közgazda­sági technikumok, a szegedi Rózsa Ferenc és a szentesi Batsányi János gimnáziu­mok tanulóinak emléklapjai és zászlói bizonyítják, hogy megyénk tanulói jól képvi­selték „színeinket". A központi építőtáborolj létszámának kétszerese dol­gozott a megyében rende­zett, helyi építőtáborokban. Hagyományos a címerező munka a vásárhelyi és gor­zsai gazdaságokban, ahol 1967-ben mintegy 500 diák végzett címerezést, fattya­zást, kapálást 2 ezer 500 holdon. Az eredményes mun­ka a keresetben is tükröző­dött, hiszen az átlagos napi kereset 50—60 forint között volt. A legjobb brigádok — Tatár István csapata a vá­sárhelyi Kossuth Zsuzsa szakközépiskolából és a Ge­recsényi Piroska vezette szovjet—magyar egyetemi csapat legjobb napi kerese­te meghaladta a 70 forin­tot. Ezer szegedi tanuló segí­tett a konzervgyári idény­munkában. Közülük legtöb­ben a Rózsa, a Ságvári és a Radnóti gimnáziumokból dolgoztak — iskolánként 140—150-en. Végzett munká­juk közel 90 ezer óra, át­lagórabérük meghaladta az 5 forintot. MEGYÉNK TANl'I.ÖI mellett a mezőgazdaságban és az építőiparban ezen a nyáron is dolgoztak vendé­gek. Az építőiparban 54 odesszai, lvovi és harkovi egyetemista dolgozott a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem KISZ-bizottságával szervezett csere alapján. Át­lagteljesítményük megköze­lítette, sőt a legjobbaké meghaladta a száz százalé­kot, s az átlagos napi kere­set is 50 forint körül volt. A címerező táborban szov­jet, német, csehszlovák fia­talok dolgoztak szép ered­ménnyel. Az építőiparban hazai vendégek is dolgoztak. A Budapesti Műszaki Egyetem közel .300 elsőéves hallgató­ja szakmai gyakorlatát töl­tötte a Csongrád megyei Készülnek az akcióprogramok Ezekben a hetekben a legtöbb munkát és fejtörést a KISZ-szervezetekben az egesz évre szóló munkaterv, az akcióprogram elkészítése adja. Milyen legyen, hogy jó legyen, kedvét találja benne mindenki? \ KISZ Csongrád megvei bizottsága a napokban meg­tartott ülésén elfogadta az !963. évi akcióprogram el­készítéséhez szükséges irány­elveket, melyek összesítik a legfontosabb tennivalókat. Tanácsot adnak, hogy az üzemi, a mezőgazdasági és az iskolai KISZ-szervezetek milyen feladatok elvégzését vegvék figyelembe, majd részletesen kifejtik a forra­dalmi ifjúsági napokkal, a IX Világifjúsági és Diákta­lálkozóval. valamint a KMP és a KIMSZ megalakulásá­nak 50. évfordulójával kap­csolatos programot. Ezek adják ugvanis a munka ge­rincét 1968-ban. De az. akcióprogramok el­készítéséhez tulajdonképpen még többre vhn szükség, mint amennyi az irányelvek­en található. Feltétlenül be­> kell dolgozni például azo­at a javaslatokat, vélemé­nyeket, melyek a tagössze­•rással kapcsolatos beszélge­téseken elhangzottak. Nyil­vánvaló. hogy az sem árt. •öt. nagyon is használ, ha a 'SZ-vezetőség megérdeklő­í a párt. a szakszervezeti • s a gazdasági vezetőktől, hogv mihen számítanak az idén különösképpen a fia­talokra. S mindennek szin­tén bele kell kerülnie az akcióprogramba. Politikai megmozdulások, munkaverseny szervezés, a szabadidő hasznos és kelle­mes eltöltését szolgáló öt­letek és a szervezeti felada­tok — mind-mind együtte­sen teszik ki egy-egy KISZ­alapszervezet, KISZ-bizott­ság programját. Érdemes tehát sokat gondolkozni a tervek összeállításán, mert a siker, az ere.dmények függ­nek tőle! Építőipari Vállalatnál. A közel 60 ezer teljesített munkaóra segítség volt a vállalatnak, de a 42 száza­lékos átlagteljesítmény sok problémát is jelez. A nyári munkák közvet­len gazdasági értéke vi­szonylag könnyen kiszámít­ható, s bár mértékegységgel nem mérhető, de legalább olyan fontos az a nevelési hatás, mely tanulóinkat e munkánál éri. Közvetlen kapcsolatuk a fizikai mun­kával, a fizikai dolgozókkal, azok jobb megismerését, tiszteletét erősíti. A külföldi diákokkal való közös munka hozzásegít egymás életének jobb megismeréséhez és ez az internacionalista neve­lést erősíti. A hasznosan el­töltött szabadidő a nehéz tanév után a tartalmas pi­henést " is szolgálja. Visszatekintve a tizedik építőtábori nyár eredmé­nyeire, nyugodtan állíthat­juk: méltó megemlékezése volt e sikeres munka kez­detének. S diákifjúságunk ezzel is hozzájárult a Nagy Október jubileumának mél­tó megünnepléséhez. A végzett munka további feladatokra hív! Hiszen alig fél év választ el a tizen­egyedik épílőtábori nyártól. A balatonaligai egyetemista leánytábor közel 400, a Ba­dacsony-lábdihegyi egyete­mi fiútábor közel 100, a Szolnok megyei Alcsisziget középiskolai leánytábora 500, a Fejér megyei Pol­gárd középiskolai fiútábora közel 300 diákof vár. A ta­valyinak megfelelő létszá­mot, közel kétezer diákot kérnek a helyi gazdaságok, vállalatok. összességében mintegy ezer tanulóval töb­bet kér idén iskoláinktól a népgazdaság, mint tavaly. az építőtáborok résztvevőinek toborzása és felkészítése a munkára nem kis gondot ad a KlSZ-szer­vezeteknek. Meggyőződésünk azonban, hogy az iskolai KISZ-szervezeteink sikeres munkája megfelelő alap az új feladat eredményes tel­jesítéséhez. Dr. Ronez János, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára START Jön, negyedszerre is jön a Ki mit tud?, miután a KISZ Központi Bizottsága, a Mű­velődésügyi Minisztérium és a Magyar Televízió 1968-ra ismét meghirdette. Nem is olyan régen láttuk viszont a televízióban, a Halló, fiúk' Halló, lányok! műsorában a korábbi vetélkedők győzte­seit, az azóta már befutott­nak tekinthető Kovács Ka­tit, Koncz Zsuzsát, Poór Pé­tert, Supala Kolost, Szegedi Molnár Gézát Dobos Attilát meg a többieket. Hátha is­mét támadnak új tehetsé­gek, új kedvencek! Mi az, hogy hátha? Sta­tisztikai tény immár, hogy Szegedről és Csongrád mc­gvéből 654 fiatal nevezett az idei Ki mit tudra, mégpedig 272 produkcióval. Legtöbb a vers- és a prózamondó (118). de a beat-muzsika is válto­zatlanul dívik: 48 táncdal­énekes és 25 beat-zenekar pályázik a televízió képer­nyőjére. Csak úgy közbevet­ve jegyezzük meg, hogy a dzsessz- és a tánczenénck egyik vidéki központja Sze­geden alakult ki. a Kristály-, a Móra-, a Dixieland-, a Fortuna-együttes, a Hulin­trió sok babért aratott az utóbbi években. Érthető te­hát, hogy most is nagy a lelkesedés. De befejezve a sort: igen kevesen jelentkeztek a többi műfajban, mindössze 7 ka­marakórus. 13 operaénekes és 16 népdalénekes nevezett csupán a Ki mit tudra. A vetélkedőt — mint más­kor is — selejtezők, döntök előzik meg, melyeket a for­radalmi ifjúsági napok ide­jén, márciusban rendeznek. Már nem sok idő van tehát hátra a startig, az erők elsó vidám-kedves összecsapásáig A tsz-fiatalok szava Egyre gyakrabban teremt lehetőséget a KISZ arra, hogy a fiatalok a nyilvános­ság előtt is hallassák hang­jukat, véleményüket. A di­ákparlamentek, ifjúmunkás­parlamentek után legutóbb a megye tíz községében — közöttük a szegedi járásbeli Mórahalmon és Kisteleken is — a termelőszövetkezeti fiatalokat hívták meg egy kis beszélgetésre. Sok mindenről szó esett ezeken az összejöveteleken: az országos tennivalókról éppúgy mint a helyiekről. Annál is inkább, mert a vi­Innen-onnan • A jubileumi munka­versenyben 11 ezer fiatal vett részt Szegeden és Csongrád megyében, közü­lük ötezren 400 ifjúsági brigádban tömörültek. A szocialista címet 83 brigád érte el, s több mint har­minc a címért versenyez. © Az Expressz utazási iroda tavaly 15 országba 40 útvonalon szervezett társasutazást. A legtöbb csoport, a Szovjetunióba és az NDK-ba indult. Csong­rád megyéből 1100 fiatal utazott külföldre. < A legátgondoltabb, leg­színvonalasabb munkát a szegedi Balázs Béla iro­dalmi színpad nyújtja a mégve ifjúsági klubmozgal­mában. Országos fesztiválo­kon is sikerrel szerepeltek. A Kiváló ifjúsági klub pá­lyázaton az 1967/68-as évadban 51 klub vesz részt. A kenderipari vállalat KISZ-klubja is a legjobbak közé tartozik. | Több mint hatmillió forint értckű újítást dol­goztak ki tavaly a szcgcili és a Csongrád megyei fia­talok. A jubileumi munka­verseny idején 426 újítási javaslatot adlak be, s kö­zülük 371-et elfogadtak, il­lctvé be is vezettek. Egye­dül a textilművekben 46 újításból 1 millió 400 ezer forint megtakarítás szüle­tett. Q Az összetett honvédel­mi versenyeken több mint 20 ezer fiatal vett részt 1967-ben a megyéből, tízez­ren a tömeglövészeti verse­nyeken indultak. Az úttörők közül 650-en Ismerkedtek meg a lőfegyverekkel. taindító előadásokat mező­gazdasági szakemberek tar­tották, a vitára pedig meg­hívták a község és a tsz ve­vetőit is. A pusztaszeri Petőfi Tsz KISZ-titkára, Szeri Antal felszólalásában arról beszélt, hogy ma már egyre több fia­tal választja élethivatásául a mezőgazdaságot, cppen ezért érdemes lenne többet törődni velük: ha a tsz biztosítana nekik házhelyet, az építöbri­gádok pedig segítenének csa­ládi házuk felépítésében — hamarabb gyökeret vernének a faluban. Hasonló céllal modta el észrevételét Makra Lajos, a röszkei KlSZ-szer­vezet csúcstitkára is: szerin­te azért idegenkednek a fia­talok az állattenyésztési munkától, mert még nem megfelelő a munkaszervezés és a gépesítés. A másik rösz­kei felszólaló, Tanács Imre, a Kossuth Tsz küldötte arra hívta fel a figyelmet, hogy sok tsz-ben gyenge színvona­lú a szakmunkásképzés. Ke­veset foglalkoznak a tanu­lókkal és iskolai előmenete­lüket sem kísérik figyelem­mel. Lehetne még idézni a fel­szólalásokból, de ennyi is minden bizonnyal elég ah­hoz, hogy lássuk: nemcsak, hogv érdemes volt megren­dezni ezeket az. összejövete­leket, a folytatásra is szük­ség van! Evenként 160 ezer futball-labdát exportálunk A magyar gyártmányú fut­ball-labdák ugyanolyan is­mert, keresett sportcikkek a világpiacon, mint amilyen jó hírük van a világban a ma­gyar futballistáknak. Olasz, holland, német, dán, finn, belga, svájci és még egy se­reg más országbeli pályákon magyar labdákkal cseleznek a csatárok, iramodnak a szél­sők, szereznek gólokat a ti­zenegyek. Évenként 160 ezer futball-labdát exportálunk. A legnépszerűbb az. op-art labda, a futballviadalok, a televíziós közvetítések sztár­ja. Pöttyös mintájáról bece­neve is van: „Pötyi". Hat­és ötszögű bőrök kombiná­ciójával varrják, 12, 18, 30 vagy 32 fehér és fekete sze­letből. Van csíkos változata is. ha a megrendelők külön; leges színösszeállítást kérnek — olyat is készítenek: piro­sat, kéket, sárgát, zöldet. Néhány munkafogás, míg futballá gömbölyödik a byers bőr: durvacsiszolás, hengs­r'elés, vászonragasztás, ala­pozó festés, 100 Celsius-fo­kos hőmérsékleten- v.asalis 20 atmoszféra nyomással, fi­nom festés, szabás, kollek­ciók összeválogatása, kézi varrás a belső oldalról, az utolsó szelet előtt a bórhéj kifordítása egy vasököl se­gítségével, gumibelső beil­lesztése. Az utolsó művelet a laboratóriumban történik, ahol megadják a végleges, mértanilag pontos gömb for­máját. Acélból készült, pe­reménél záruló két fél gömb­héj közé szorítják a labdát, és egy sörpisztolyra emlékez­tető kopresszorpuskával há­rom atmoszféra nyomást „lőnek" bele. Hogv azután a kapura milyen lövések men­nek, az már a futballistá­kon múlik. A késszúrástői a kibékülésig Mindkettőjük házassága zátonyra futott, s így kerül­lek össze. Közös háztartás­ban éltek nyolc hónapig. A férfi lakásáról azonban egy­szer elköltözött az asszony. Hogy miért, arra később kapunk feleletet. G. Jánost bántotta a dolog és járt az asszony után, hogy vissza­édesgesse magához. Kitartó megkövetése három hónap után sikerrel járt. Ismét életközösségre léptek, de Szegedről Sándorfalvára költöztek, ahol tragédiájukat lejátszották. Meghívás nélkül — Megint iszol és későn jársz haza — fogadta egy este emberét ^z asszony. — Pedig hogy fogadkoztál. .. — Semmi közöd hozzá, nem vagy a feleségem, kü­lönben is megcsalsz — vá­gott vissza borgőzösen. Reg­gel a szomszédos házból ki­vonuló lakodalmas menet zenekísérete verte fel őket. Kapták magukat, s eléggé hiányos öltözetben kiálltak a kapuba. A feléjük kínált üvegekből ittak az új pár egészségére. A férfi talán többet húzott az üvegből, mert hatására rögtön öltö­zött, hogy átmegy a lako­dalmas házba. — Csak nem szégyenílesz meg, hogy meghívás nélkül beállítasz? — tiltakozott az asszony de hiába. A konyhakés körül A kocsmából féldeciket vitt a vőlegénynek, dél kö­rül pedig italosan egy má­sik szomszéd házanépét tar­totta szóval. Az asszony in­nen vitte volna el, ha sér­tett önérzetében meg nem fenyegeti pofonokkal, ame­lyeket később meg is adott, amint hazaért. Az első csat­tanástól összelapult az asz­szony függője a fülében. A másodiknál védekezett, és megharapta a férfi ujját. A harmadik pofon után vi­szonylagos csend állt be, miközben az ember füstölt oldalast falatozott. A kis konyhakést aztán az éjjeli­szekrényre dobta, majd a cipőjét lerúgta és lehevere­dett a sezlonra. Az asszony az ágyon sírta könnyeit be­felé. — Adj takarót, hallod! Semmi válasz. Egy újabb pofon kíséretében lerántotta a takarót az asszonyról, aki felugrott és papucsába lé­pett, hogy nekiugorjon. A dulakodás közben a kés le­esett a szekrényről. Az asz­szony felvette, visszatette előbbi helyére, nehogy a bolond ember belelépjen zoknis lábával. Üjabb pofon, és most már rúgást is. ka­pott, mire a kést felkapta és csapott vele . . . A lakodalmas háznál ott állt egy taxi, az szaladt be a vérző férfivel a szegedi klinikára. A kés a májába talált amit összestoppoltak. Az asszonyt nem engedték be hozzá látogatóba, aztán meg úgyis letartóztatták egy idő­re emberölés kísérlete miatt. Utána hazaköltözött az any­jához. Egy fedél alatt A színjáték lényeges moz­zanatait azért kellett rész­letezni, mert anélkül nem érthető a szegedi megyei bí­róság most hozott ítélete az ügyben. Tavaly november R-tő! de­cember l-ig klinikai gyógy­kezelés alatt állt a sertett. Attól fogva a tárgyalást megelőzően ... — Egy héttel előtte ott­hagytam az asszonyt, tisztelt bíróság. — A klinikáról tehát egyenesen hozzá költözött? — Utána mentem a szü­leihez, s- úgy éltünk, mint azelőtt. — S miért jött el éppen a tárgyalás előtt egy héttel? — Akkor jöttem rá, hogy a gyilkosommal lakom egy fedél alatt. — De egy asztalhoz ls ült vele ... — De most bosszút akar­tam állni rajta — vallotta, miközben az asszony köny­nyeit törölgette, a vádlottak padján. A második tárgyalási na­pon pedig az asszony ezt mondta: — Bíró úr, kérem, tegnap is eljött hozzám a tárgya­lás után. Tele ette, tele itta magát, de nem sajnálom tő­le, csak szeretem ... Jogos védelem A bíró és két ülnöke már ennek előtte is tisztában volt a történtekkel, s ezt tükrözi az ítélet is. A 26 éves O. Lajosné cselekmé­nye elesik az emberölés kí­sérlete vádjától. Erre utalt mfríden körülmény, noha a veszekedést ő kezdeményez­te. A kést jogos védelemből használta, s ezért az ellene emelt vád alól fel kellett volna menteni, de nem lő­hetett, mert olyan eszközök­kel védekezett, amely súlyos 1 estisértés előidézésére al­kalmas. Tehát a jogos vé­delem mértékét mégis túl­lépte. Ez esetben a törvény korlátlan enyhítésre ad le­hetőséget a bíróságnak, s O. Lajosnét akár fel ls .menthette volna. Mivel azonban az ideges légkör előidézésében, a veszekedés­ben kezdeményező szerepe volt, a bíróság 2 500 forint büntetést szabott ki rá. Az ügyész a bűncselekmény el­térő minősítése miatt sú­lyosbításért fellebbezett. Az ítélet tehát még nem jogerős. Vajon a családi bé­ke végleges lesz-e? LMí Frrene TatónuB, 19M. január 14. dél-magyarország 9

Next

/
Thumbnails
Contents