Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-14 / 11. szám
Fiataloknak - ffiatalokra! A Hanságtól Gorzsáig A SAJTÖ és a rádió 19,58ban gyakran foglalkozott egv addig ritkán emlegetett vidék, a Hanság nevével. Akkor nyíltak meg ott az első önkéntes ifjúsági építőtáborok. A tíz előtti úttótáborok. A tíz év előtti úttörők — és az elmúlt tíz év — tiszteletére 1967 nyarán emlékoszlopot avattunk. Az emlékoszlop szimbóluma annak a munkának, melylyel diákifjúságunk — erejétől tellően — résztvesz a népgazdaság fejlesztésében. A tíz év alatt ledolgozott munkaórák száma meghaladja a 15 milliót, a fiatalok megmozgattak 1,8 millió köbméter földet stb. A száraz számok helyett Idézzünk inkább néhány érdekes adatot, mely az első kilenc év munkájának mérlegénél készült. Több munkaidót dolgoztak le a fiatalok kilenc év alatt a táborokban. mint amennyi idő eltelt Magyarország történelmében a magyar nép kalandozást időszakától napjainkig. Akkora tömegű földet mozgattak meg, amelynek kitermelésével a jelenleg épülő budapesti földalatti vasút több mint négyszeresét lehetne megépíteni. Annyi kötözőányagot használtak fel a szőlőtőkék kötözésére, amelyet, ha egyvegbe sodornánk, Budapesttől Havannáig érne. Annyi zöldséget és gyümölcsöt szedtek le, amely egy vidéki nagyváros lakosságának több mint másfél évi szükséglétét fedezné. Diákságunk a jubileumról eredményes munkával emlékezett meg. A tizedik nyáron a fii táborban ledolgozott órák száma meghaladja a 2,2 milliót. Több mint 130 ezer köbméter földet mozgattak meg, 25 ezer katasztrális hold szőlőt kötöztek és csonkoztak, 5 ezer katasztrális holdon ápoltak növényeket. Az országos eredményekben benne van Csongrád megye diákságának munkája is. Csupán a jubileum nyarán mintegy 2 ezer 500 középiskolás és egyetemista vett részt a központilag szervezett társadalmi munkán, ami e tanulóifjúság létszámának 17 százaléka. A szegedi, a szentesi, a vásárhelyi és a makói közgazdasági technikumok, a szegedi Rózsa Ferenc és a szentesi Batsányi János gimnáziumok tanulóinak emléklapjai és zászlói bizonyítják, hogy megyénk tanulói jól képviselték „színeinket". A központi építőtáborolj létszámának kétszerese dolgozott a megyében rendezett, helyi építőtáborokban. Hagyományos a címerező munka a vásárhelyi és gorzsai gazdaságokban, ahol 1967-ben mintegy 500 diák végzett címerezést, fattyazást, kapálást 2 ezer 500 holdon. Az eredményes munka a keresetben is tükröződött, hiszen az átlagos napi kereset 50—60 forint között volt. A legjobb brigádok — Tatár István csapata a vásárhelyi Kossuth Zsuzsa szakközépiskolából és a Gerecsényi Piroska vezette szovjet—magyar egyetemi csapat legjobb napi keresete meghaladta a 70 forintot. Ezer szegedi tanuló segített a konzervgyári idénymunkában. Közülük legtöbben a Rózsa, a Ságvári és a Radnóti gimnáziumokból dolgoztak — iskolánként 140—150-en. Végzett munkájuk közel 90 ezer óra, átlagórabérük meghaladta az 5 forintot. MEGYÉNK TANl'I.ÖI mellett a mezőgazdaságban és az építőiparban ezen a nyáron is dolgoztak vendégek. Az építőiparban 54 odesszai, lvovi és harkovi egyetemista dolgozott a József Attila Tudományegyetem KISZ-bizottságával szervezett csere alapján. Átlagteljesítményük megközelítette, sőt a legjobbaké meghaladta a száz százalékot, s az átlagos napi kereset is 50 forint körül volt. A címerező táborban szovjet, német, csehszlovák fiatalok dolgoztak szép eredménnyel. Az építőiparban hazai vendégek is dolgoztak. A Budapesti Műszaki Egyetem közel .300 elsőéves hallgatója szakmai gyakorlatát töltötte a Csongrád megyei Készülnek az akcióprogramok Ezekben a hetekben a legtöbb munkát és fejtörést a KISZ-szervezetekben az egesz évre szóló munkaterv, az akcióprogram elkészítése adja. Milyen legyen, hogy jó legyen, kedvét találja benne mindenki? \ KISZ Csongrád megvei bizottsága a napokban megtartott ülésén elfogadta az !963. évi akcióprogram elkészítéséhez szükséges irányelveket, melyek összesítik a legfontosabb tennivalókat. Tanácsot adnak, hogy az üzemi, a mezőgazdasági és az iskolai KISZ-szervezetek milyen feladatok elvégzését vegvék figyelembe, majd részletesen kifejtik a forradalmi ifjúsági napokkal, a IX Világifjúsági és Diáktalálkozóval. valamint a KMP és a KIMSZ megalakulásának 50. évfordulójával kapcsolatos programot. Ezek adják ugvanis a munka gerincét 1968-ban. De az. akcióprogramok elkészítéséhez tulajdonképpen még többre vhn szükség, mint amennyi az irányelveken található. Feltétlenül be> kell dolgozni például azoat a javaslatokat, véleményeket, melyek a tagössze•rással kapcsolatos beszélgetéseken elhangzottak. Nyilvánvaló. hogy az sem árt. •öt. nagyon is használ, ha a 'SZ-vezetőség megérdeklőí a párt. a szakszervezeti • s a gazdasági vezetőktől, hogv mihen számítanak az idén különösképpen a fiatalokra. S mindennek szintén bele kell kerülnie az akcióprogramba. Politikai megmozdulások, munkaverseny szervezés, a szabadidő hasznos és kellemes eltöltését szolgáló ötletek és a szervezeti feladatok — mind-mind együttesen teszik ki egy-egy KISZalapszervezet, KISZ-bizottság programját. Érdemes tehát sokat gondolkozni a tervek összeállításán, mert a siker, az ere.dmények függnek tőle! Építőipari Vállalatnál. A közel 60 ezer teljesített munkaóra segítség volt a vállalatnak, de a 42 százalékos átlagteljesítmény sok problémát is jelez. A nyári munkák közvetlen gazdasági értéke viszonylag könnyen kiszámítható, s bár mértékegységgel nem mérhető, de legalább olyan fontos az a nevelési hatás, mely tanulóinkat e munkánál éri. Közvetlen kapcsolatuk a fizikai munkával, a fizikai dolgozókkal, azok jobb megismerését, tiszteletét erősíti. A külföldi diákokkal való közös munka hozzásegít egymás életének jobb megismeréséhez és ez az internacionalista nevelést erősíti. A hasznosan eltöltött szabadidő a nehéz tanév után a tartalmas pihenést " is szolgálja. Visszatekintve a tizedik építőtábori nyár eredményeire, nyugodtan állíthatjuk: méltó megemlékezése volt e sikeres munka kezdetének. S diákifjúságunk ezzel is hozzájárult a Nagy Október jubileumának méltó megünnepléséhez. A végzett munka további feladatokra hív! Hiszen alig fél év választ el a tizenegyedik épílőtábori nyártól. A balatonaligai egyetemista leánytábor közel 400, a Badacsony-lábdihegyi egyetemi fiútábor közel 100, a Szolnok megyei Alcsisziget középiskolai leánytábora 500, a Fejér megyei Polgárd középiskolai fiútábora közel 300 diákof vár. A tavalyinak megfelelő létszámot, közel kétezer diákot kérnek a helyi gazdaságok, vállalatok. összességében mintegy ezer tanulóval többet kér idén iskoláinktól a népgazdaság, mint tavaly. az építőtáborok résztvevőinek toborzása és felkészítése a munkára nem kis gondot ad a KlSZ-szervezeteknek. Meggyőződésünk azonban, hogy az iskolai KISZ-szervezeteink sikeres munkája megfelelő alap az új feladat eredményes teljesítéséhez. Dr. Ronez János, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára START Jön, negyedszerre is jön a Ki mit tud?, miután a KISZ Központi Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Televízió 1968-ra ismét meghirdette. Nem is olyan régen láttuk viszont a televízióban, a Halló, fiúk' Halló, lányok! műsorában a korábbi vetélkedők győzteseit, az azóta már befutottnak tekinthető Kovács Katit, Koncz Zsuzsát, Poór Pétert, Supala Kolost, Szegedi Molnár Gézát Dobos Attilát meg a többieket. Hátha ismét támadnak új tehetségek, új kedvencek! Mi az, hogy hátha? Statisztikai tény immár, hogy Szegedről és Csongrád mcgvéből 654 fiatal nevezett az idei Ki mit tudra, mégpedig 272 produkcióval. Legtöbb a vers- és a prózamondó (118). de a beat-muzsika is változatlanul dívik: 48 táncdalénekes és 25 beat-zenekar pályázik a televízió képernyőjére. Csak úgy közbevetve jegyezzük meg, hogy a dzsessz- és a tánczenénck egyik vidéki központja Szegeden alakult ki. a Kristály-, a Móra-, a Dixieland-, a Fortuna-együttes, a Hulintrió sok babért aratott az utóbbi években. Érthető tehát, hogy most is nagy a lelkesedés. De befejezve a sort: igen kevesen jelentkeztek a többi műfajban, mindössze 7 kamarakórus. 13 operaénekes és 16 népdalénekes nevezett csupán a Ki mit tudra. A vetélkedőt — mint máskor is — selejtezők, döntök előzik meg, melyeket a forradalmi ifjúsági napok idején, márciusban rendeznek. Már nem sok idő van tehát hátra a startig, az erők elsó vidám-kedves összecsapásáig A tsz-fiatalok szava Egyre gyakrabban teremt lehetőséget a KISZ arra, hogy a fiatalok a nyilvánosság előtt is hallassák hangjukat, véleményüket. A diákparlamentek, ifjúmunkásparlamentek után legutóbb a megye tíz községében — közöttük a szegedi járásbeli Mórahalmon és Kisteleken is — a termelőszövetkezeti fiatalokat hívták meg egy kis beszélgetésre. Sok mindenről szó esett ezeken az összejöveteleken: az országos tennivalókról éppúgy mint a helyiekről. Annál is inkább, mert a viInnen-onnan • A jubileumi munkaversenyben 11 ezer fiatal vett részt Szegeden és Csongrád megyében, közülük ötezren 400 ifjúsági brigádban tömörültek. A szocialista címet 83 brigád érte el, s több mint harminc a címért versenyez. © Az Expressz utazási iroda tavaly 15 országba 40 útvonalon szervezett társasutazást. A legtöbb csoport, a Szovjetunióba és az NDK-ba indult. Csongrád megyéből 1100 fiatal utazott külföldre. < A legátgondoltabb, legszínvonalasabb munkát a szegedi Balázs Béla irodalmi színpad nyújtja a mégve ifjúsági klubmozgalmában. Országos fesztiválokon is sikerrel szerepeltek. A Kiváló ifjúsági klub pályázaton az 1967/68-as évadban 51 klub vesz részt. A kenderipari vállalat KISZ-klubja is a legjobbak közé tartozik. | Több mint hatmillió forint értckű újítást dolgoztak ki tavaly a szcgcili és a Csongrád megyei fiatalok. A jubileumi munkaverseny idején 426 újítási javaslatot adlak be, s közülük 371-et elfogadtak, illctvé be is vezettek. Egyedül a textilművekben 46 újításból 1 millió 400 ezer forint megtakarítás született. Q Az összetett honvédelmi versenyeken több mint 20 ezer fiatal vett részt 1967-ben a megyéből, tízezren a tömeglövészeti versenyeken indultak. Az úttörők közül 650-en Ismerkedtek meg a lőfegyverekkel. taindító előadásokat mezőgazdasági szakemberek tartották, a vitára pedig meghívták a község és a tsz vevetőit is. A pusztaszeri Petőfi Tsz KISZ-titkára, Szeri Antal felszólalásában arról beszélt, hogy ma már egyre több fiatal választja élethivatásául a mezőgazdaságot, cppen ezért érdemes lenne többet törődni velük: ha a tsz biztosítana nekik házhelyet, az építöbrigádok pedig segítenének családi házuk felépítésében — hamarabb gyökeret vernének a faluban. Hasonló céllal modta el észrevételét Makra Lajos, a röszkei KlSZ-szervezet csúcstitkára is: szerinte azért idegenkednek a fiatalok az állattenyésztési munkától, mert még nem megfelelő a munkaszervezés és a gépesítés. A másik röszkei felszólaló, Tanács Imre, a Kossuth Tsz küldötte arra hívta fel a figyelmet, hogy sok tsz-ben gyenge színvonalú a szakmunkásképzés. Keveset foglalkoznak a tanulókkal és iskolai előmenetelüket sem kísérik figyelemmel. Lehetne még idézni a felszólalásokból, de ennyi is minden bizonnyal elég ahhoz, hogy lássuk: nemcsak, hogv érdemes volt megrendezni ezeket az. összejöveteleket, a folytatásra is szükség van! Evenként 160 ezer futball-labdát exportálunk A magyar gyártmányú futball-labdák ugyanolyan ismert, keresett sportcikkek a világpiacon, mint amilyen jó hírük van a világban a magyar futballistáknak. Olasz, holland, német, dán, finn, belga, svájci és még egy sereg más országbeli pályákon magyar labdákkal cseleznek a csatárok, iramodnak a szélsők, szereznek gólokat a tizenegyek. Évenként 160 ezer futball-labdát exportálunk. A legnépszerűbb az. op-art labda, a futballviadalok, a televíziós közvetítések sztárja. Pöttyös mintájáról beceneve is van: „Pötyi". Hatés ötszögű bőrök kombinációjával varrják, 12, 18, 30 vagy 32 fehér és fekete szeletből. Van csíkos változata is. ha a megrendelők külön; leges színösszeállítást kérnek — olyat is készítenek: pirosat, kéket, sárgát, zöldet. Néhány munkafogás, míg futballá gömbölyödik a byers bőr: durvacsiszolás, hengsr'elés, vászonragasztás, alapozó festés, 100 Celsius-fokos hőmérsékleten- v.asalis 20 atmoszféra nyomással, finom festés, szabás, kollekciók összeválogatása, kézi varrás a belső oldalról, az utolsó szelet előtt a bórhéj kifordítása egy vasököl segítségével, gumibelső beillesztése. Az utolsó művelet a laboratóriumban történik, ahol megadják a végleges, mértanilag pontos gömb formáját. Acélból készült, pereménél záruló két fél gömbhéj közé szorítják a labdát, és egy sörpisztolyra emlékeztető kopresszorpuskával három atmoszféra nyomást „lőnek" bele. Hogv azután a kapura milyen lövések mennek, az már a futballistákon múlik. A késszúrástői a kibékülésig Mindkettőjük házassága zátonyra futott, s így kerüllek össze. Közös háztartásban éltek nyolc hónapig. A férfi lakásáról azonban egyszer elköltözött az asszony. Hogy miért, arra később kapunk feleletet. G. Jánost bántotta a dolog és járt az asszony után, hogy visszaédesgesse magához. Kitartó megkövetése három hónap után sikerrel járt. Ismét életközösségre léptek, de Szegedről Sándorfalvára költöztek, ahol tragédiájukat lejátszották. Meghívás nélkül — Megint iszol és későn jársz haza — fogadta egy este emberét ^z asszony. — Pedig hogy fogadkoztál. .. — Semmi közöd hozzá, nem vagy a feleségem, különben is megcsalsz — vágott vissza borgőzösen. Reggel a szomszédos házból kivonuló lakodalmas menet zenekísérete verte fel őket. Kapták magukat, s eléggé hiányos öltözetben kiálltak a kapuba. A feléjük kínált üvegekből ittak az új pár egészségére. A férfi talán többet húzott az üvegből, mert hatására rögtön öltözött, hogy átmegy a lakodalmas házba. — Csak nem szégyenílesz meg, hogy meghívás nélkül beállítasz? — tiltakozott az asszony de hiába. A konyhakés körül A kocsmából féldeciket vitt a vőlegénynek, dél körül pedig italosan egy másik szomszéd házanépét tartotta szóval. Az asszony innen vitte volna el, ha sértett önérzetében meg nem fenyegeti pofonokkal, amelyeket később meg is adott, amint hazaért. Az első csattanástól összelapult az aszszony függője a fülében. A másodiknál védekezett, és megharapta a férfi ujját. A harmadik pofon után viszonylagos csend állt be, miközben az ember füstölt oldalast falatozott. A kis konyhakést aztán az éjjeliszekrényre dobta, majd a cipőjét lerúgta és leheveredett a sezlonra. Az asszony az ágyon sírta könnyeit befelé. — Adj takarót, hallod! Semmi válasz. Egy újabb pofon kíséretében lerántotta a takarót az asszonyról, aki felugrott és papucsába lépett, hogy nekiugorjon. A dulakodás közben a kés leesett a szekrényről. Az aszszony felvette, visszatette előbbi helyére, nehogy a bolond ember belelépjen zoknis lábával. Üjabb pofon, és most már rúgást is. kapott, mire a kést felkapta és csapott vele . . . A lakodalmas háznál ott állt egy taxi, az szaladt be a vérző férfivel a szegedi klinikára. A kés a májába talált amit összestoppoltak. Az asszonyt nem engedték be hozzá látogatóba, aztán meg úgyis letartóztatták egy időre emberölés kísérlete miatt. Utána hazaköltözött az anyjához. Egy fedél alatt A színjáték lényeges mozzanatait azért kellett részletezni, mert anélkül nem érthető a szegedi megyei bíróság most hozott ítélete az ügyben. Tavaly november R-tő! december l-ig klinikai gyógykezelés alatt állt a sertett. Attól fogva a tárgyalást megelőzően ... — Egy héttel előtte otthagytam az asszonyt, tisztelt bíróság. — A klinikáról tehát egyenesen hozzá költözött? — Utána mentem a szüleihez, s- úgy éltünk, mint azelőtt. — S miért jött el éppen a tárgyalás előtt egy héttel? — Akkor jöttem rá, hogy a gyilkosommal lakom egy fedél alatt. — De egy asztalhoz ls ült vele ... — De most bosszút akartam állni rajta — vallotta, miközben az asszony könynyeit törölgette, a vádlottak padján. A második tárgyalási napon pedig az asszony ezt mondta: — Bíró úr, kérem, tegnap is eljött hozzám a tárgyalás után. Tele ette, tele itta magát, de nem sajnálom tőle, csak szeretem ... Jogos védelem A bíró és két ülnöke már ennek előtte is tisztában volt a történtekkel, s ezt tükrözi az ítélet is. A 26 éves O. Lajosné cselekménye elesik az emberölés kísérlete vádjától. Erre utalt mfríden körülmény, noha a veszekedést ő kezdeményezte. A kést jogos védelemből használta, s ezért az ellene emelt vád alól fel kellett volna menteni, de nem lőhetett, mert olyan eszközökkel védekezett, amely súlyos 1 estisértés előidézésére alkalmas. Tehát a jogos védelem mértékét mégis túllépte. Ez esetben a törvény korlátlan enyhítésre ad lehetőséget a bíróságnak, s O. Lajosnét akár fel ls .menthette volna. Mivel azonban az ideges légkör előidézésében, a veszekedésben kezdeményező szerepe volt, a bíróság 2 500 forint büntetést szabott ki rá. Az ügyész a bűncselekmény eltérő minősítése miatt súlyosbításért fellebbezett. Az ítélet tehát még nem jogerős. Vajon a családi béke végleges lesz-e? LMí Frrene TatónuB, 19M. január 14. dél-magyarország 9