Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-13 / 10. szám

Készülnek a zárszámadások Ezekben a napokban a szegedi járás 53 közös gazdaságában, 17 termelőszövetkezeti csoportjában és egy halászati szövetkezetében készülnek a zárszámadásra. Felelősségteljes munka ez, s egyben lezárja az eddigi gazdálkodási szakaszt Elkészültek már az első zárszámadások. így a csengelei Aranykalász, a dóci Virágzó, az algyői Napsugár és a pusztaszeri Petőfi Termelőszövetkezet fejezte be ezt a munkát Az utóbbi két gazdaság sem lesz mérleghiányos. örvendetes ez, különösen az algyőiek esetében, hiszen korábban elsősorban a szakszerűtlen vezetés hibájából jelentős mérleghiánnyal bajlódtak. Diákok találkozója A KISZ Központi Bizottságának döntése alapján június 9—13 között Felsőtárkányban rendezik meg az országjáró diákok harmadik országos találkozóját előreláthatólag több mint kétezer résztvevővel. Az ezzel kapcsolatos feladatokról tanácskozott pénteken Egerben a központi előkészítő bizottság, amely megvitatta és jóváhagyta a fesztivál részletes programját Közölték, hogy a találkozót a VIT jegyében rendezik meg. „Az elkötelezett színházban hiszek... MM Beszélgetés Dániel Ferenccel Kapcsolata a színházzal, amely később szenvedélyévé, hivatásává és munkájává vált, mindenkinél, nála is színházlátogatással kezdődött Aztán a középiskolában — a budapesti geológiai technikumba járt — részt vett egy paródiaegyüttes szervezésében és mindenesként, íróként, színészként, rendezőként közreműködött a munkájában. Mielőtt a színművészeti főiskolára került volna, több helyen négy és fél évig dolgozott, s közben műkedvelő színjátszó csoportokat vezetett. Á főiskolán ötszáz jelentkezővel együtt felvételizett. A rendezőszakra heten kerültek, s négyen végeztek. Tanárai között volt Marton Endre, az osztályfőnöke, és Sulyok Mária, Gyárfás Miklós, Hegedús Géza. Diplomamunkaként 1965-ben a győri színházban Shaw Pygmalionját rendezte. Azóta itt dolgozik Szegeden. Született komédiarendező? Aki látta eddigi szellemes, jóhumorú rendezéseit, tavaly a Szegény Dánielt és a Bajnokcsapatot, s az idén a Kamaraszínházban a Kaktusz virágát és a Két férfi az ágy alatt című bohózatot, joggal hiheti, hogy a fiatal Dániel Ferenc, akinek pályafutását a fentiekben röviden bemutattuk, született komédiarendező. Pedig nem az. — Mi az igazság? — A főiskolán az első három évben — mondja — csak tragédiát vagy tragédia részleteket rendeztem. Ez a műfaj és a pszichológiai dráma jobban vonzott, mint a komédia. De azért ez és a tragikomédia ma is jóval közelebb áll hozzám, mint például az úgynevezett „középfajú színmű", a polgári irodalomnak ez a jellegzetes terméke. Ezt a fajta színházat nem szeretem. — Milyet szeret? — Az elkötelezett színházat. Ebben hiszek. Abban a színházban tehát, amely benne él saját korának valóságában és ennek a valóságnak színházszerűen tud kérdéseket feltenni. Nem leegyszerűsített kérdéseket természetesen, hanem olyanokat, amelyek mélyen érintik, felkavarják a nézőt és válaszadásra kényszerítik. Ez a színház nem mereven tanít, nem dogmatikusan leszögez, hanem játékosan nevel. Egyik alapelve: nem szabad az embereket sebezhetetlennek bemutatni. Színház és közönség — Milyen darabokat szeretne rendezni? — Mai magyar drámákat és más szocialista országok Uj köntüs - új feladatok Megjelent a Pártélel /anuári száma A megszokottól eltérve, nagyobb formában, színesebb tartalommal jelent meg az MSZMP Központi Bizottsága folyóiratának januári száma. Cikkei felvázolják az új esztendőben előttünk álló megnövekedett feladatokat és sok hasznos gondolatot adnak a politikai munkásoknak. i Kállai Gyula cikkében a Hazafias Népfront tavasszal sorrakerülő IV. Kongresszusával foglalkozik. Többi között megállapítja, hogy a párt vezetésével százezernyi aktivista dolgozik a mozgalom keretei között a politikai és társadalmi egység erősítéséért, a szocialista társadalom teljes felépítéséért. A területi pártszervezetek fontos feladata a népfront bizottságok munkájának — mint fontos politikai tényezőnek — segítése. Dr. Szűrös Mátyás írásában o kommunista és munkáspártok februári, Budapesten megrendezendő konzultatív értekezletének előzményei és körülményeit fejtegeti. Fő gondolata az, hogy pátrjaink előző, regionális és kétoldali találkozói után az együttműködést fokozni kell, a mostani eszmecsere széleskörű és új típusú egységet szolgál Rév Lajos az újesztendő egész népünket foglalkoztató eseményéről, a gazdaságirányítás reformjának fontos részét alkotó árreformról ír. Megállapítja, hogy a mintegy 160 ezer árucikket érintő árváltozások után a fogyasztói árak közeledtek a ráfordítás költségeihez. Egyben kifejti, hogy a lakosság reáljjövedelme 1968-ban — noha differenciáltan — 3—4 százalékkal emelkedik. A Pártélet januári számában több szerkesztőségi cikk ad eligazítást o reform és a politikai munka összefüggéseiről. Propagandisták és népnevelők számára figyelemre méltó Blaskovics János cikke, amelyben a munkásosztály klasszikus fogalmának változásaival, a társadalom átalakulásával, az egyes dolgozó rétegek közeledésével és meglevő különbségeivel foglalkozik. A munkásosztály gerince továbbra is a nagyipari munkásság, de már ide közeledik sok más — részben szellemi munkát végző — réteg is. Egy tájékoztató a lakóház-építési kölcsönök új kamatfeltételeit és okait ismerteti. Végül érdekes tényeket és adatokat ismerhetünk meg a tőkés cégekkel — a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság elve alapján — kialakult gazdasági kapcsolatainkról. A folyóiratban két Csongrád megyei írást talál az olvasó. Forgó István, a makói tanács vb elnöke beszámol arról, milyen társadalmi öszszefogással oldották meg a város százéves vízellátási gondját. Portrét közölnek Görbe Bálintnéról, a hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár Munka Érdemrenddel kitüntetett párttitkáráróL J. L. íróinak alkotásait Ezekben az a valóság, amelyben mi élünk, áttétel nélkül jelenik meg. — A szegedi színházról mi a véleménye? — A szegedi színház nagyon sokat dolgozik: tíz hónap alatt 17 bemutatót kell tartania. Kevés idő jut a próbákra, és ami különösen nagy gond: a főpróbákra. Ezen kívül a színház a városban nem eléggé érezhetően vitafórum. Kapcsolata a közönséggel szemérmes és tartózkodó. Közvetlenebb kapcsolatra lenne szükség. A közönségnek éreznie kellene, hogy a színház előadásai róluk és nekik szólnak. A másik szenvedély: a film Dániel Ferenc dédnagybátyja, Sonnenthal annakidején Bécs leghíresebb Shakespeare-színéeze és Ferenc József kártyapartnere volt; a család művészi múltja ezzel ki is merült. A fiatal szegedi rertdezőé azonban az elmondottakkal még nem. Színházi tapasztalatokat gyűjtött már Romániában és Lengyelországban, látta többek között a Krakkói Groteszk Színház jónéhány remek előadását. Szabadidejében egy hónap óta albérleti szobát keres. Azelőtt főképpen olvasott és írt is. A dráma zeneiségéről című nagy tanulmánya rövidesen megjelenik a Valóságban. A színházon kívül van még egy szenvedélye: a film. írt már két filmnovellát, munkatársként közreműködött Kósa Ferenc világihrű Tízezer napjában, s a nyáron szeretne az új Kósa-film, a Dózsa forgatásában is résztvenni. — Legközelebbi munkája' — Január 26-án mutatjuk be Moliere Képzelt betegét a Kamaraszínházban. Nem Hogyan lehet több sertéshús? Az első kérdést tegyük fel le, ha a szaporítási, felneveié- — a tudományos vizsgáúgy, ahogy a legtöbben fel- si és hizlalás! módszerek latok és a gyakorlati tapaszteszik: miért kevés a sertés- elavultak, korszerűtlenek, talatok egyaránt arra oszhús? Ezt is számok bizonyítják, tönöznek, hogy egy-egy álA választ érdemes olymó- A törzskönyvi adatok sze- lománycsoportot (falkát) midőn keresnünk, hogy meg- rint az egy-egy kocára jutó nél ritkábban mozgassák, tenézzük: egyes időszakokban évenkénti ellések száma ha- lepítfék át más épületbe, mennyi volt hazánk sertés- zankban 1,7—1,8; viszont a mert minden ilyen attelspíállománya; miként alakult a legfejlettebb nyugat-európai tést megsinylenek a sertések; sertéshús-termel és; mennyit államokban 1,9—2,1. És — a malacoknál alkalmazfogyasztott a lakosság. Az ugyanígy: az ország sertés- ni kell a „doppingoló takar1934—38-as évek átlagában állományában az egy ellésre mányozást", mert így lehet négy és fél-ötmilliós volt ha- jutó választott malacok szá- jól kihasználni a fiatalkori zánk sertésállománya és az ma 8,8, viszont a nyugat- fejlődési erélyt, amely naévenkénti sertéshús-termelés európai országokban 9,8— gyon fontos a további neve160 000 tona körül mozgott. 10,8. A nálunk gazdaságilag lés, Illetve a hizlalás alatt. Sertéshús-termelésünk 1950- fejlettebb országokban az A sertéshús-termelési re megközelítette a 200 000 átlagos napi súlygyarapodás program keretében több áltonnát, majd 1960-ban már meghaladja a 760 grammot, lami gazdaság és termelő300 000 tonna fölé emelke- viszont hazai sertéstenyész- szövetkezet rátér, a legkoidett. A legnagyobb tételt tésünkben még a 650 gram- szerúbb módszerekre. E?ikeddig 1965-ben termeltük, mot sem éri el: egy kiló nek közös vonása, hogy lel • amikor is valamivel több súlygyarapodáshoz kereken jesen korszerű, gépesi:ett mint 400 000 tonna sertéshúst három és fél kiló keményítő épületekben helyezik el a állítottunk elő. A sertések éi téket használunk fel, ho- sertéseket, olyan körülmészáma: hétmillió. Ezek az ada- lott az előbb említett orszá- nyek között, hogy kevés emtok a fejlődést dokumentál- gnkban ugyanezt a gyarapo- beri munkaerővel szinte auják. dást elérik 2—2 kiló tíz de- tomatikusan történjék a takás keményítő értékkel. karmányozás, az épületek C •(" J" • ' Az igazság az, hogy a tisztántartása. reilOŰO Igény gazdaságilag legfejlettebb A sertéstenyésztés fejlesz° ' országokban sem tekint nagy tésében fontos helyet fogAz utóbbi évek sertésállo- múltra a korszerű sertéste- lal el a hibridizáció; olyan mányának és hústermeié- nyésztési, tartási és hizlalás! hibridsertések előállítása, sének alakulása arról ta- eljárások kidolgozása, alkal- amelyek jó minőségű húst és núskodik, hogy ez a fejlő- mazása. Persze, ez nekünk különösen nagy sonkát addés nem egyenesvonalú, ha- sovány vigasz; ezért határo- nak. nem túlzottan ingadozó. Néz- zott úgy a közelmúltban a zük meg itt is a számokat, mezőgazdasági kormányzat, 1960-ban 230 000 tonna ser- hogy az egész országra kiter.téshús került kereskedelmi jedő sertéstenyésztési és húsforgalomba; 1965-ben 370 000 termelési programot kell tona, viszont 1967-ben (a kidolgozni. Ennek a programnem végleges, csak előzete- nak vannak olyan eleme', sen becsült adatok szerint) amelyek általánosan megvaalig 300 000 tonna. lósithatók, és kitűz különlc- nek az ár-kérdés, a nagyobb Az egyik oladoln tehát azt ges feladatokat is, amelyeket anyagi érdekeltség megtelátjuk, hogy a sertéshús-ter- egyes gazdaságokban hajta- remtése. Ezért született az melés egyik évről a másik- nak végre, azért, hogy hazai az intézkedés, hogy 1967. ra elég nagy mértékben in- 1-örülmények között kialakít- október elseje óta az addigi gadozik, viszont ugyanakkor sák és később elterjesszék a 19 forintos kilónkénti íelváa másik oldalon az igények legkorszerűbb eljárásokat. sárlási ár helyett — a meglehetősen egyenletesen fejlődnek. Ennek megfelelő- » 1, 1 r en növekedett'a sertéshús r\IZQ100 OS fogyasztás is: 1934—38-ban . . az egy főre jutó évenkénti tenniVOlOK. sertéshús-fogyasztás 15 kiló volt és még 1950-ben is csak Az általános elveket és éppen elérte a 16 kilót; 1960- tennivalókat röviden a kö- saját maguk termelik, a serban már megközelítette a 25 vetkezőkben foglalhatjuk tóshús-termelés így már 8— kilót, 1965-ben pedig 29-re össze: 12 százalékos tiszta haszonemelkedett. — a gazdaságok egy-egy nal jár. Ez az eredmény toA második kérdés: milyen sertéstartásra használt épti- vább fokozható, ha általátényezők akadályozzák a letét egyszerre kell betele- nosabbá válik az a törekvés, sertéshús-termelés nagyobb pfteni állománnyal és ugyan- hogy jobb munkamegosztás növelését; az olyan iramú csak egyszerre kívánatos k1- érdekében a sertéstenvesztő fejlődést, amely biztosítékot üríteni. Ilymódon ugyanis a gazdaságok egyesülésekbe tönyújtana a hazai igények ki- két nevelési, illetve hizlalási mörülnek, igyekeznek elavult elégítésére és az export fo- szakasz között el lehet vé- telepeiket felújítani, illetve kozására? gezni az épület karbantnr teljesen korszerűeket építeni. Hazánk sertésállományá- tását, fertőtlenítését s ezzel Az állam e törekvéseket nak fajta szerinti összetéte- jelentősen növelhető az iliatle a legutóbbi egy évtized- egészségügyi biztonság; ben kedvezően alakult. 1957- — célszerű egy-egy kocaben a sertésállomány több csoportnál a pároztatást és költségeit jelentős mértékben mint 43 százaléka zsírsertés a ma.'a<ozási időszakot ösz vi«?za nem térítendő hitellel volt; ez az arány 1964-re 6 szetömöríteni, mert így a m ára vál!aija. szazalekra csökkent. Terme- malacok nagy csoportia egyszetesen ennek megfelelően időben választható el; Horváth Laszlo növekedett a hússertések — - — aránya; Anyagi érdekeltség Fontos eleme végül a sertéshústermelés fejlesztésénagyüzemi felárral együtt — a gazdaságok 22 forintot kapnak a hússertés kilójáért. A számítások azt mutatják, hogy azokban a gazdaságokban amelyekben a takarmány 80 százalékát azzal is támogatja, hogy az új sertéstelepek létesítésének a 1964-re már elérte a 65 százalékot. Vagyis a hazai sertésállomány fajtaszerinti összetétele nem gátolúgynevezett korhű előadásra I ja a hústermelés nagyobb' készülünk. Nem arról aka- | arányú növelését, runk szólni, hogy a főhős egészséges, de betegnek képzeli magát. Egy groteszk kispolgári zsarnokság természetrajzát, analízisét akarjuk bemutatni. Sok sikert kívánunk hozzá. ). L. Korszerűtlen módszerek De hiába kedvező az állományfajta szerinti összetéteben Január elsején megszűnt a Magyar Likőripari A kéffejű kutya 5S!^észet Muhtár kutya, amelyre szívvel és tüdővel együtt a kölyökkutya kinyitotta a egy második fejet operáltak Muhtár nyakán létrehozott száját és ugatni próbált, rá, jól érzi magát. operációs mezőre helyezték. Csütörtökön, három nappal A műtétet Vlagyimir Gye- Miután a szokatlan „ku- a műtét után Muhtár lábramlhov patofiziológus néhány tyapár" felébredt, Muhtár állt és viváriumába (az állanapja végezte el Kijevben, eredeti feje nyugodt volt, toknak a természetes feltéA szovjet kutató annak ide- ugyanakkor azonban a meg- telekhez hasonló körülméjén Moszkvában találkozott figyelőknek az volt a benyo- nyek között való tartására a később világhírűvé vált mása, mintha le akarná ráz- szolgáló berendezés. A szerit.) Barnard professzorral és ta- ni az idegen terhet. A Mull- ment. nácskozásokat folytatott ve- tárra ráoperált fél kölyök- Még nem tudni, a kutya le. Gyemihov egy kéthóna- kutya igen agresszívan vi- mennyi ideig viseli majd a pos kölyökkutya fejét és selkedett, többször Muhtár két élő fejet. Egy kutyn. mellső lábait átültette Mull- fülebe és lábába harapott és amelyre 1953-ban második tárra, egy négyéves kutyára, érdeklődéssel reagált min- fejet operállak rá, 29 napig A műtét négy óra hosszat denre, ami körülötte törté- élt. tartott és azt mély narkózis- nik. Szlrotylnyin professzor vésal vegeztek __ szovjet ver- Miután a nagy kutyát lemenve szerint a Vlagyimir edényvarro műszerek esmes- mindkét fején keresztül meg- Gvemihov által véazett mtíterseges lelegeztető gep se- etették, mindkét fej kezdett tétnek nagy a tudományos gítsegével. A donor kolyok- hozzászokni új helyzetéhez jelentősége. Lehetővé teszi n kutya altestét a harmadik es _ . . .., , , ,, ' . ... a negvedik borda közötti es az állat Vt'guI elaludt. szivatultetesi eljárás további résznél leválasztották. An- A második felébredés nem tökéletesítését és a kísérleti nak fejét a mellső lábakkal, különbözött az elsőtől. A sebészet fejlesztését. (MTI) Emelkedett o pálinka beváltási ára A fogyasztói ár változatlan A pénzügyminiszter rende- Vállalat felvásárlási monoletet adott ki a szeszadóról polhelyzete, a vállalat nem és jövedéki ellenőrzéséről. gyakorolhat többe hatósági A rendelkezések értelmé- funkciót. A verseny tehát a pálinkafőzés és -értekesités területén is szabadon ervenyesülhet. A szeszfőzési engedélyeket decentralizáltan a járási tanácsok adják ki. A szeszfőzdék saját, vagy vasárolt nyersanyagból fozott pálinkájukat viszonteladóknak közvetlenül értékesíthetik a földmüvesszövetkezeti szeszfőzdékben feles alapon főzött pálinkából az állami részt a Szövetkezeti Aru- es Anyagellátó Vállalat értékesíti. . A Magvar Likőripari Vallalat továbbra is beváltja a szeszt, mégpedig rögzített áron. Ha a szeszfőzdék mas vevőknek adnák el árut. bizonyos felső határ alatt az. árban az eladó és a vevő szabadon megállapodhat. A beváltási árak egvébként emelkedtek a régihez kénest, ucvanakkor a forgalmiado csökkent, tehát a mezőgazdasági üzemeknek kifizetődőbb a pálinkafőzés. A fogvasztói ár — mint maximált ár — változatlan marad. ... Az engedélv nélküli pálinkafőzés. a házi főzés változatlanul tilos. Szombat, 1968. január 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 5