Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-12 / 9. szám

Tervezik az algyői hidat Az Ot- és Vasúttervező Vállalat hídtervező mérnö­kei számos hazai és külföldi híd tervein dolgoznak. Leg­nagvobb hazai feladatuk az algyői 500 meteres acélhíd tervezése. Ehhez sikertilt olyan műszaki megoldást kidolgozniok, amelvtől 3—4 millií forintos költségcsök­kenés remélhető. Szolnokra egv 100 méteres felüljárót, a balatoni autópálya polgárdi és Siófok közti szakaszára pedig körülbelül 30 kishi­dat terveznek. Irakban már építik a Diyala-hidat: itt a tervezők­re. az UVATERV szokembe­reire már csak a művezetés feladata hárul. Ugyancsak épül az Egyesült Arab Köz­társaságban a kairói Fon­tana híd. viszont még ter­vezés alatt áll szintén Kairó számira egv 300 méter hosz­szú és 30 méter széles, nagy. Kezdeményezés, vita, ajánlás Interjú dr. Pesta Lisztóval, az országgyűlés szociális és egész égügyi bizottsága ein'okével — Még lakásüggyel ls fog- hető le a legérzékletesebben koztatást ls biztosítanak az lalkozunk — mondja dr. a parlamenti demokratizmus öregeknek. A megvalósítás Pesta László, az országgyű- sokoldalúsága is. lés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke. A kijelentés meglep. Az az idén választottak meg ne- országos mozgalom lett A ismeretes, hogy a választók gyedszer a szociális és egész- Somogy megyei tanács egész­egyéni sérelmekkel is felkc- ségügyi bizottság elnökének ségügyi reshetik a képviselőket De — Természetes, hogy nem hogy az országgyűlés szociá­lis és egészségügyi bizottsá ga személyes panaszokai, merünk köztük lakásügyeket is ta _. __ _____ nulmányozzon — az meglep. nasz is lehet közérdekű. Igv tattuk a kérdést, és ajánlá­0 Megírhatom az újságban tudtuk meg például, levelek sainkat megküldtük a me­is? Elözönlik majd a le- nyomán, hogy több helyen a gyei tanácsoknak. Az ügyet velek a bizottsági tagokat, szövetkezetek megfosztották később újra elővettük ós Nyugodtan írja — vá- a gverekgondozási segély fel- megállapítottuk, hogy javas­laszolja. — Mondanom sem vételének lehetőségétől a latainkra a tanácsok sok fon­kell, hogy fellebbezési szerződéses dolgozókat, tos in'ézkedést hoztak. Dt ügyekkel nem törődhetünk, Olyan szerződéseket kötöt- elmondhatom azt is. hogy a .fellebbezési tek, amelyek pontosan ak- bizottság módját a helyi lehetősége!: — Sok levelet kapunk — határozhatják meg. Volt mondja dr. Pesta László, akit olyan javaslat is, amelyből bizottsága kérte, hogy foglalkozzunk az isko­csak közérdekű, hanem sze- lai higiéniával és az egész­mélyes ügyekben is. Nem is- ségügyi neveléssel. Ennek merev határokat, nyomán a kulturális bizott­mert gyakran az egyéni pa- ság tagjaival együtt megvi­nem vagyunk fórum". Az ilyen leveleket kor jártak le. amikor a se munkáiába vágó minden közérdekű tapaszta­jából az Erzsébet-hídhoz ha- j továbbküldiük az Illetékes gély már esedékes lett vol- lat, javaslat tükröződhet kez­sonló függőhíd, amely a Ní lus főága felett ível majd át. Most először küldtek ki ajánlati tervet Algéria ba, ahol egv 100 méteres híd tervezésére szeretnének meg­bízást kapni. Valószínűleg sikerrel járnak jelenlegi tárgvaiásaik Pakisztánban is. (MTI) Bányászat vízzel Borsodr.áda.sdon nagy nyo mású vízzel folytatnak szén­falrepesz'ési kísérleteket A robbantás helyetti repeszt és' módszer előnye hogv dara bosabb. jobb minőségű sze­net nyernek vele. tanácsoknak. De a különös na- Ez a jelenség is példáz- deménvezéseinkben. eseteket megvizsgáljuk. Szol- za, hogy a személyes levél nokról egy dolgozó asszony közérdekű is lehet. Hiszen elpanaszolta, hogy egyetlen bizottsági feladat az is. hogy szobában élnek öten, egyik ellenőrizzük a szociális és gvereke másfél éves. a má- egészségű ovi rendelkezések 0 Miben nyilvánul meg a bizottság kezdeményező szerepe? — A bizottság törvényt kezdeményezhet, rendelkezé­lesz a belclentések, sek, intézkedések megtételé-: ajánlhatja az allami szervek­nek. Sarkalatos joga, hogy az évi költségvetés egészség­ügyi és szociális részét elő­lentősebb eseménye a teljes ményünket tudatjuk az ille- év|etölt^gwtéTS tárgvatosa­ülés. Minden évben általá- tékes szervvel. Olykor a ja- bTrottsáei iavasíltta fo­ban néevszer ül össze az or- vaslat megvalósításához na- .biZo tsá» orfzáeavűl°s ..gótikus gyobb idő kell. Egyik köz- gadta «' az országgyűlés. érdekű levélben a választó hogy bővítsék a bölcsödéi es ..... . . . . nun/lai fxirrtnp cvomn* A sikat akkor várta. Munka­nelyén többször is kitüntet­ték. Az ügvben a megyei ta­nácshoz fordultunk, azóta meg is kapta a lakást. megvalósítását. 0 Mi javas'a tok sorsa? — Előfordul, hogy egysze­rű intézkedéssel segíteni tu­A parlamenti élet legje- dunk. Ilyen esetben véle­szásgyűlés. De a házban" közben sem szüne­te! a munka. Ujabban mind kifogásolta, hogy megyéjük­többszőr ad hírt a sattó a bizottsági ülések vitáiról. óvodai férőhelyek számát. A munka fontos új vonása, hogy tavaly októberben még az előkészítés szakaszában a szociális és egészségügyi. S talán éppen ezért itt mér­Kicsi a ház. Szegényes, italozást Földes a konyha, a parányi szoba is. Két ágyat « egy Keverőt helyeztek el a fal mellett, derékszögben, szi­gorú szorosságban. Asztal. ... . , , szék. meg az ütött-kopott « kalyha. A konyhában, mindjárt az ajtó mellett stelázsi hivalko­dik. Mosatlan edények, egy tálban töpörtyű, csészék po­harak látszanak. Az ital ben kevés az öre"ek napközi otthona. Ügy véljük, az ott­Az országgyűlés talán leg- hon nagyon hasznos, külö- meai-mprhpttp „ bteottsáe a Ismertebb állandó bizottsága nősen, ha napközben meleg Ixottagt a ételt is tudnak adni, s mév H?rca elkepze­jobb, ha megfelelő foglal- léseit Természetesen a kort­ségvetés parlamenti tárgya­lása előtt ismét megvitattuk az előterjesztést. A bizottság joga az is, hogy a parla­menti ülésszakok között sa­ját kezdeményezésére egy­egy fontos kérdést napirend­re tűzzön. Ez történt, ami­kor nemrég megvitattuk a csökkent munkaképességű­ekkel való foglalkozást. Al­bizottságot választottunk, hogy megvizsgálja: hogyan hajtják végre az elmebete­gek és az alkoholisták gon­dozásáról szóló rendelkezé­seket. Másik albizottság az ifjúság egészségügyi nevelé­sét tanulmányozza. Mindkét albizottsáai előterjesztést az idén vitatjuk meg. Több más kérdés is szerepel az 1968 évi bizottsági munkatervben Ez is mutatja, hogv az úi évben nemcsak a bizottság kezdem ánvező. ellenőrző sze­repe nő. haeem tevékenvsó­op ismét sfe'es körű érdek­lődést válthat ki. Aczél Kovách Tamás Hárman, árnyékban Megkérdezem tőlük; fftja az embert Magához — Kár a családjáért. ^ Szeret titeket az apá- édesgeti és ha eluralkodik gyerekek sínylik meg legin­tok? rajta, vége. fgy járt a tehe- kább az italozást. — Szeret legalábbis azt nesz is. És most már nincs Legutóbb az ünnepek alatt mondja. Amikor nem iszik, ereje. hogy parancsoljon hajo't el a családfő Neveze­nen. rossz ember. maganak, abbahagyja az tesebbé tette a karácsonyt. Vélemények — Már az alkohol annyira vele Ismét megkérdezem a kis­lányt: — Kit szeretsz jobban? — Édesoryámet. — Nem csúfolnak a töb­biek? — Nem. Néha. — Mi akarsz lenni? — Azt még nem tudom. — Szeretsz tanulni? — Szerelek. — Esténként félsz? — Kicsit rét. hogy lehetetlen együtt élni. — Egész napokat iszik és éjjel fenyegetőzik, azt mondja hoev mindannyiun­kat le fog ölni. — Háromszor volt behí­vatva elvonókúrára, de egy- * szer sem vitték el. Kicsi, szegényes a ház. — A felesége szeret eljá- Leginkább hárman lakjak. Két gyerek tartózkodik roga+ni a búcsúkba, meg A két nagvobb gverek sza­odahaza Tanulnak. Dunántúlra is szerintünk ez badságra látogat haza. most félsz az öregtől? is zavarja a férjét. próbál kitörni az otthon kérdezem a kisebbiket Pi- — Féltékenykedik minden szűkös köréből, s elindulni ok nélkül. a világba. — Ha iszik, semmi se jó A házra árnyék borul. Az neki. összetör mindent, ami alkohol árnyéka, a keze ügyébe kerül. Sz. I.ukács Imre Igényesség és türelem M rg-megállunk a kirakatok előtt, ismerkedünk az új árakkal, érzékenyen és nagy várakozással figyeljük az új gazdaságirányítás első hatásait, tüneteit Természe­tes ez, hiszen' a gazdaságirányítás mostanában még igazán okkal viseli az „új" jelzőt; később ez nyilván elmarad mellőle. Amennyire fontos, sőt nélkülözhetetlen eleme volt az új gazdasági mechanizmus előkészítésének az új közgon­dolkodás kialakítása, annyira sajátos helyzetet teremhet mindez most, a gyakorlati alkalmazás első időszakában. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a közvélemény — voltaképpen a januári start első pillanatától —, akarva-akaratlan szem­besíti a valósággal a korábban már megtanult új kifeje­zésmód fogalmait. Márpedig megeshet, (sőt hellyel-közzel ez szükségszerű is), hogy a köznapi valóság még nem tel­jesen egyezik az előzetes kialakított gazdasági elképzelé­sekkel. A következő hetekben, hónapokban nemcsak arra lesz szükség, hogy a szakemberek megtanuljanak új módon gazdálkodni, tehát élni az önálló döntés nyújtotta lehető­ségeikkel, hanem arra is, hogy a széles közvélemény akli­matizálódjék a változott gazdasági atmoszférához, mind jobban „otthon érezze magát" a sok elemében szokatlan gazdasági közállapotokban. Korábban sok szó esett például a mozgó árakról. Ám más erről elvben hallani és megint más valóságban is ta­pasztalni, hogy egy-egy árucikk ára emelkedik vagy csök­ken. Nyilvánvaló, hogy ez annyira új, olyan szokatlan gazdasági tényező, amit csak bizonyos átmeneti időszak után lehet majd természetesként felfogni. Lényegében új, szokatlan eleme lesz társadalmi életünknek az is, hogy a munkával összefüggő problémák zömét — a keresettől a felmondásig —, a vállalat intézi, mindebben dönt is, hogy tehát a munkaviszonnyal összefüggő tényezők (né­hány átfogó keretszabályt leszámítva) a dolgozó és a válla­lat közvetlen kapcsolatain alapulnak Folytathatjuk a szo­katlan elemek sorát; ilyen például, hogy ha ezt vagy azt nem kapni, illetve ha ez vagy az az árucikk rossz minő­ségű, a bírálat „illetékese" nem „általában" a gazdaság­irányítás, hanem az a vállalat, amely közvetlenül felelős az ügyben. S a vállalat kapuin belül sem lehet többé a gyakorlati gazdálkodás kérdéseiben a döntéseket felülről várni; számolni kell minden vállalati elhatározáskor az abból származó anyagi konzekvenciákkal, önállóan kell megrendelést szerezni, a gazdaságos termelés fettételeit biztosítani. Mindezt voltaképpen bizonyítékként sorakoztattuk fel annak a társadalmi magatartásnak az indoklásául, amelyre a következő időszakban nélkülözhetetlen szükségünk lesz, s amely két fogalommal fejezhető ki: igényesség és tü­relem. Igényesség. A gazdasági reform bizonyos alapelvei már a gyakor­lati bevezetés első percétől érvényesek, számonkérhetők. A vállalati gazdálkodás új stílusa, jóllehet a módszerek csak a gyakorlatban alakulhatnak ki, már most érvényes, hiszen a korábbi kötelező tervmutatók, a központi elosz­tás szabályai stb. már január 1-től „hiányoznak" a válla­lati eszköztárból. Hasonlóképpen a reform első percétől érvényesek például az új árak, amelyek a változó gazda­ságirányítás elveinek — bárha kezdeti jelleggel is —, de tükörképei. Vagyis elkezdődött az elmúlt időszakban hozott jogszabályok teljesítése. Megvalósításukat pedig azzal az igényességgel kell számontartanunk — illetve a közvéle­mény erejével is számonkérnünk — hogy ezek az alap­elveket rögzítő szabályok alapjábanvéve már érvén ves«k. Egyébként természetesen „menet közben" tökéletesíthetők is. Türelem. A szakköröknek, az irányító hatóságoknak és a köz­véleménynek egyaránt számolniok kell a mechanizmus telies sebességre gyorsulásának szükségszerűen fokozatos jellegével. Ez egyfelől azt jelenti, hogy a vállalati gazdál­kodás kezdeti zökkenőivel szemben is érvényes a türel­mi időszak. Érvényes továbbá olyan — eleve tervezett — értelemben is, hogy azok a vállalatok, amelyek a többi­hez képest anyagilag viszonylag rosszabbul voltak „el­eresztve", átmeneti támogatást kapnak, hogy legyen ide­jük a többiekhez felzárkózniok. Másrészt a hétköznapi közegben, fogyasztói oldalról is szükség van ndmi türe­lemre; világos például, hogy a piaci hatások vállalati ér­vényesítése — amit korábban, mint reform-elvet olyan jól megtanultunk —, nem tüntetheti el máról-hottapra a hiánycikkeket, nem bővítheti egyesapásra az áruválasz­tékot. nem hozhat létre azonnal úi termelA'-anir'tásoVat. Igényességre és türelemre van tehát szükség a szak­körökben és a széles közvéleményben egyaránt. tABTRI ANDRAS roskát. — Nem. — Olyankor? — Akkor igen, Kiabál fe­nyegetőzik. — Megver? — Nem. — Sohasem bánt? — Ha anyu elé állok, ak­kor. A fiú nagyofcb. Városban tanul, technikumban. A téli szünetre hazajött. — Amikor mi idehaza va­gyunk, nem mer hangoskod _ ni. Van egy bátyám is. 5 katona Szegeden. Előttünk talán jobban tartja magát. A családfő 52 esztendős, j Uj szív — régi szerelem Kasperak levele — Rosszabodott Blaiberg állapota A kaliforniai Stanford írta első levelét a súlyos mű­egyetem klinikájának orvo- tét óta. A levél, amelyet fe­sai tovább küzdenek Mike leségéhez intézett azt kíván­_ 1 Kasperak 54 éves munkás ta bizonyítani, hogy a belé fi rt^toJ -íh^ fkö életéért. Szerdán a beteg ál- helyezett új szív ellenére a jar dologra. Tehenész a ko- , _ , , t „xi. i. lapota valamelyest javult, férfi érzelmei változatlanok. de még mindig válságos. A A „levél" mindössze egy szó­belső vérzést az orvosok bői állott: „Szeretlek", megállították és eddig semmi A fokvárosi Groote Schuur jel sem mutat arra, hogy a kórház csütörtökön délelőtt n beteg szervezete ki akarná kiadott közleménye szerint rAor nincs ero vet"i a beültetett szívet, de Philip Blaiberg egészségi ál­az orvosok újabb kompliká- lapota „csütörtökön nem cióval számolnak. Kasperak olyan jó, mint szerdán volt". vérkeringésének fokozása cél- A közlemény szerint a szív­jából az orvosok szerdán a átültetéses beteg új szive kö­beteget az ágy szélére üttet- rül vizenyő képződött, ame­ték és mintegy 10 percen ke- lyet le kellett csapolni. E ná"a. Aztán megnvugszik és resztül könnyű tornagyakor- beavatkozás után Blaiberg hónapokig feléje se néz az latokat végeztek végtagjai- jobban érezte magát. Blai­~ ~ berg orvosait nem nyugtala­va nítja ez a komplikáció, — Kasperak ezután papírt hangoztatja a kórház közle­és töltőtollat kért és meg- ménye. zös gazdaságban. Munkí'á ban semmi hitaa. Részes művelést is vá'lal a család. Megélnek. Csakhát az ital. A tanácselnök ezt mondja­— Nem ismer határt az az ember. Ha szájához veszi a poharat, iszik, iszik, abba se hagyja. Napokig eltart ita'nak. Ismerem őket J" már hozzam n^wera a fele­sége, nem egyszer. Nagy úr az ital, Megcsú­CSca^dlcBii ci IClfüZ-istciKa: programja A KISZ megyei bizottságának ülése Tegnap, csütörtökön ülést Szófiában rendezendő IX. KB a VIT napiává nvllvá­tarlott Szegeden a KISZ Világifjúsági és Diáktalálko- nította. A KMP és a KIMSZ Csongrád megyei bizottsága, zó jegyében április 24-én megalakulásának 50., vala­Ezen résztvett Rózsa István, rendezik meg a gyarmati mint a Kommunista Kiált­oz. MSZMP Csongrád me- ifjúság napját. Tervezik, vány megjelenésének 120. gyei bizottságának titkára és hogy Csongrád megyéből évfordulója alkalmából töb­Szabó Imre, az MSZMP motoros konvojok indulnak bek között a Hósök nyo­Központi Bizottságának a világifjúsági találkozóra, mában című történelmi-iro­rendjét iflUTszTvS: A f"28" ™ V6SZnek ség 1968. évi Csongrád me- án sorra kerul° u- Szegedi részt a fiatalok, s több ta­gyei feladatai, valamint a Ifjúsági Napokat a KISZ lálkozót is rendeznek. megyei bizottság és a vég­rehajtó bizottság első fél­éves munkaterve szerepelt. A megyei bizottság a be­terjesztett jelentést, illetve javaslatot megtárgyalta és elfogadta. A forradalmi ifjúsági na­pok keretében az idén megemlékezik Szeged és a kön sajtótájékoztatót tartott kenyen és gyorsan reagál megye ifiusaga nagv törte- n t„„„0i »„>, ,.;•. " \agdl Jól dolgoznak a fsr-ek területi szövetségei A Termelőszövetkezetek lalatok szerződéses kapcso­IS Országos Tanácsa csütörtö- latainak kialakítását. Érzé­nelmi évfordulóinkról. Már­cius 15-én és 21-én koszorú­a termelőszövetkezetek terű- tak körzetük speciális terme­leti szövetségei munkájának lésfejlesztési, értékesítési és zási ünnentesek fednek ánl tapasztalatairól és más idő- más gazdálkodási vagy ér­rilis 4 én Sreeeden a Rákó- SzerŰ kérdésekről. A sajtótá- dekképviseleti problémáira czitéreti tesaiekfo£dafmat {^T^LT BT ?? °rSZ?g0S ta™cs az úi KISZ-taaok Ugvan- István' a TOT elnoke ls- » területi szövetségek között lyenünne?flyesg kereYeklö- . Y^ J8"*^ ^^é-rendelt.ségi k-cso­lyettes elmondotta, hogy a lat nincs, a tapasztalatok területi szövetségek megala- szerint a szövetségek igénv­kulásuk óta már hatékonyan lik a TIT elvi útmutatását és segítették a tsz-ek és a vál- a szoros együttműködést, zött tesznek fogadalmat az új KISZ-esek Csongrád me­gye többi városaiban és nagyobb községeiben. A Péntek. 1968. január 12. Qtl-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents