Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-11 / 8. szám

I „Pótkarácsony" a fogyasztási szövetkezetek üzleteiben Bőséges áruválaszték, előzékeny kiszo gálás, kellemes megiepeiesek Kétszeresen nehéz esztendő után Felzárkózik-e az élvonalba az üllési Kossuth Tsz? Olvasóink talán még cm. tészet lesz. Kaptak egy med- kell állítani az elrongyol ő­1 ékeznek arra, hogv egy jó dó olajkutat az olajosoktól, do't provizórikus épületeket, évvel ezelőtt hirt adtunk az Gáz és olaj nincs benne, de s közben meg kell kezdeni üllési Kossuth Tsz gazdáinak víz igen. Ez éppen jó lenne az újabbakat, a véglegeseket akkori nogy bajáról. Egy-két a 20 hold ön özéséhez, csak is. Megvásárolták a Községi kiskirálykodó, felelőtlen ve- rrég egy vállalkozó kellene, nagy gabonamalmot. Ha zelő majdnem a tönk szélére aki üzembe helyezné a majd telik rá. átépítik köz­juttatta a közöst. Végül a kutat. ponti irodaháznak, és szolgá­leghosznosabb az utolsó lé- - 6röme k lati lakások is lesznek itt. pésuk volt tudniillik vették rasz,embernek a5ban. ^ yan A 'eromlott homoktalajokon kalapjukat, « knK.it ' —.-biicsút rnire vetni a szemét- ilyen 300 holdon me sértett tagsággal. Mi tör­tént ezóta? Helyre állt a bizalom Akik ,, , „ , . mű* tcuii a Nemei' i.Yeí. — vágnak bele mondtak a szövetkezeinek. K az ÜJ törzskacsa tnjóte. szántóföldi váltórendszerű r^y teljes,m szétzilált ados- , b amj ugyancsak a ^ szálastakaimány terme ztés­sagba süllyedt gazdaság ma- valyi m kritikus esz- oe. Sok takarmányt tervez­radt mogottiüc, önérzetükben tendöben létesült. 2100 pe- nek a háztáji állattenyésztés 01 <,gL 'rá"U - bizalmukban klngI Mó uU " számára is. Ha a háztájiak­g| ^^ tn^aoaai Mi n vt;sztojásra kötötteic szel._ ban tovább nő a szarvasmar. zödést. Takaros kis tavat is ha-lenyésztés, hizlalás, je­készítettek a kacsáknak, 'ékezik ennek haszna a Kacsa ügyben felkeresték a közösben is. környező legtapasztaltabb Most az újságírónak is jól gazdaságokat, hisznek abban, »,,.„„ hogy ami Szarvason Puszi CSlk arró1 tud6síkul1­. t if taszeren lehetséges ' sikerül magukra találtak az üllési 'iát ó" kormám'át kézbe vet- i,z Üllésen i&' A Pecwnyekn- gazdák. Mennyivel külön, ték emberfelet Mai sokat dol 7 ÍS Mznek a mostani g°ndf* a gozUk azóta. Egy jo eszten- A^lJ^Jn, 7 A'0 er>, tavalyiaktól?! Már nem az "L.tlav^'m^ a °tcr' 'EfiSKlS a k< Evetett el Sris^StüklsküdS: kkiskabcf*al- Kt * hogy ki mTnyire \z örökölt tengernyi ndos- Lgyamey vágtek bele a bűnös, vagy nem az. A cse­sálot nS leSnrt 2,5 mü- ^cyüzenü Pulykatenyésztés- ]ekvő munka gondjai már Hós víz és aszálykár tetézte l's" a mostaniak. Jóllehet mér­a nyáron. Arn mégis, aki léghiány lesz még az idén ^U^/Sncs^meg! MagU^a találtak % - «i„ évek keltenek érzi, hamar meg is érti: el- még ahhoz, hogy a múlt, a múlt az egy évvel ezelőtti Lgeföbb gond a férőhely kezdeti sikertelenség végleg reménytelenség, fásultság. Az építőbrigádra ezernyi feledésbe hulljon. Minden kéz munkával van munka vár Sürg6sen hel Csépi József tele, s ha nagyok is még a gondok, ismét van már biza. —- • lom a vezetők és a holnap iránt. Az új vezetőség első lépé­sei közé tartozott: rendezni a gazdák iránti adósságokat. Csunán a ki nem fizetett munkabérek, a háztáji ter­mékekért járó tartozások ki­fizet .'se jó 700 ezer forintot emésztett fel. Mint Herczeg István főmezógazdász mon­dotta. ettől valamelyest visz­szatért a régi szorga'om az emberekbe, s már lehetett számítani rájuk. Elkezdődtek az építkezések — Megragadni minden fii­lilszentívánon központi kérdás az álíalíenyészlés leleszlése A zárszámadás tengernyi adatainak összesítése zaj­lik most az újszentiváni Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz-ben is. Ugyanakkor már kialakult az újesztendei gazdasá­gi terv kontúrjai is. Ezekből ítélve 1968-ban alighanem az új­szentiváni közös gazdaság lesz a szegedi járásban az a hely, ahol a legerőteljesebben fejlődik a közös állatte­nyésztés. Többek között az 1967. évi ezer darab helyett ezer­ötszáz hízott sertés állami értékesítését készítik most elő. A meglevő férőhelyeket is jelentősen korszerűsítik, ugyanakkor egy teljesen új 600 férőhelyes hizlalda épí­tését is elhatározták. E munkával párhuzamosan készül el egy újabb 108 férőhelyes tehénistálló. Ezáltal lehetővé ért, "ez°"voit ez ma is a ' válik, hogv a tehénállományt 90-ről 150-re gyarapítsák. A ie'yih hallottam Bartol szarvasmarha-hizlalás már tavaly is közel 100 százalékos József főál'attenyészíőtől. ' növekedést mutatott. A tervek szerinti 60 hízott marha Megpróbálkoztunk nagviize- helyett 112-őt adtak át az állatforgalmi vállalatnak. S az mf liba es csibeneveléssel is. ; új viszonyok között ezt a mennyiséget 200-ra akarják Túl nagy haszon egyiken j növelni. , •sem jelentkezett, de azért1 Az állattenyésztéshez szükséges ujabb nagy beruhá­éröemes volt Munkához ke ' zásokat. többnyire saját erőből végzik el. Ez annál inkább resethez jutottak azok akik is lehetséges, mert jól jövedelmező téglagyára, beton­' 'elemüzeme ls van a tsz-nek. Mi több: a fémvázas tető­íoglalk'-'ztak vele. — Klóiról kezdtük lefek- szerkezeteket ls helyben készíthetik el, csupán tetőfedő tctnl a szarvasmarha­tenyésztés alapjait is. Egyik lép-.-sk *nt telepítettünk 70 nold her?£üvei rétet, a kö­ve'kező 100 holdat pedig most készíti ük elő. Ugyan­akkor többfé'e építkezésbe is kezdtünk. Készül egy 108 férőhelyes tehén istálló, bár ha meg'enne már az is ké­sőn vo'na. Aztán so-ra elmondták azt is: szarvasmarha állományuk 80-nal több most, mint a tava'v ilyenkori állomány. Egy'lőre nem szorulnak vá­sár'á«ra. Megalakult a házi építöbrl"ád is. Csakhamar, tető alá hoztak két üveg­házat. Az üvegházakban cserepes tulipánok nyílnak, most mintegy 300 ezer hiev­mából. Megnyíltak Miskol­con és más városokban a tsz saját etarusító üzletel. Ezekben árusítják a virágo­kat is. Remény van arra, hogv a kis tulioánok vissza­adják azt a pénzt, amit az üvegházakra költöttek. Fér­sz? nem valami drága üveg­í.azak ezek. Nem hévíz, még csak nem is fö'dgáz áramlik a csövekben. Crak rozsa ro­po;{ a kemencékben. A fon­tos rz volt, hogv mielőbb kezdődjék el ez a munka is. Hisznek... Az idén az üvegházak kö­rül már 30 hold konyliaker- i anyagot, cserepet kell vásárolni. A minap felkerestük a kiskundorozsmai, a kisteleki és a szőregi fogyasztási ts értékesítési szövetkezeteket: lássunk, halljunk valamit arról, hogy milyen vissz­hangra talált a falusi vásár­lók körében a megreformált új kereskedelmi árrendszer? Mindenekelőtt tanúsíthatjuk a kereskedők és a vásárlók egyöntetű véleményét, afféle pótkarácsonyi vásárlás zaj­lik most a községekben Ugyanis az igazi karácsony előtt nagyon sokan azon a véleményen voltak: érdemes várni a nagyobb beruházá­sokkal. Ebből is látható,- so­kan számítottak arra, hogy a karácsonyi, újévi ajándé­kokrak kiszemelt árucikk olcsóbb lesz. Kiskundorozsmán Fekete Antal, a kiskundo­rozsmai 17-es szövetkezeti rádió és villamossági szak­üzlet vezetője mondotta el: — Addig, míg 1966 decem­berében 480 ezer forint ér­tékű árut adtunk el a la­kosságnak, a mostani de­cemberi nagy szövetkezeti vásárunk csak 327 ezer fo­rint forgalmat eredménye­zett. A vevők gusztáleatták az áruinkat, s mondták, itt a pénz a zsebben, de meg­várjuk az új mechanizmust És most ígéreteiket sorra­rendre be is váltják. A 17-es KERAVILL például már az első öt nao alatt 104 ezer forint bevételt számolt el, jóllehet egy-egy csendes havi forgalma 120 ezer forint kö­rül mozog. Jellemző, hogy a karácsonyi vásár idején egyetlen mosógépet sem si­került itt eladni, most a né­mileg felemelt ár mellett >s, igen kelendőek a legjobb márkák. Nagyképernyős tv­készülékekből néhány nap alatt a mélyen leszállított árak alaoián 10 darab ta­lálta meg itt a gazdáiét. Dómján József, a dorozs­mai folvasztási és értékesí­tési szövetkezet igazgatósá­gának elnöke a dicséret hangián szól a kereskedelmi doleozók szinte emberfeletti munkáiéról, melyet a gyors tattározás ide'én védetek. A 46 üztetből 31 már január 2-án fel hú "Hatta a redőnyt a vevők előtt. Ennek érde­dében a kereskedelmi dol­gozók többsége az ünnep rpín^en napját munkában töltötte. Ezekben a napokban so­kan jönnek az üzletün'-be olvanok is — beszélte el Ba­gónzki Jánosné textilt-eres­kedelni eladó —, akiknek eredetileg nem is volt vásár­lási szándékuk. S mivel az esetek többségében kelleme­sen csalódnak, mégis vásá­rolnak néhány ruhadarabot, főleg olyasmit, aminek csök­kent az ára. Például a tex­tilüzemi dolgozók — főleg a stafirungjukat most készítő lányok — örömmel vásárol­ják gyári utalványaikra az ágyneműket. Annál is in­kább. mert a legtöbb ágy­neműféleség olcsóbb lett, a drágulás viszont egyes ágy­neműfajták esetében szinte jelentéktelen. Például a Pan­nónia párnahuzat ára 55 fo­rintról 56,50-re emelkedett, ugyanakkor a 221 forintos dunnahuzat 210 forintra csökkent. A paplanlepedők ára nem változott, viszont a cihák ára csökkent. Természetesen elhangzot­tak már az első panaszok is. A dorozsmai kereskedők el­mondották. hogy az, úgyne­vezett szettek — a műanyag­szállal kombinált holmik — ára jelentősen csökkent, s most érthetően megnőtt irán­tuk a kereslet. Ugyanakkor ezek a portékák a dorozsmai üzletekben már korábban is a hiánycikkek listáién szere­peltek. Például a 170 forin­tos bánion pulóvert most 136 forintért árusítiák, de már kifogyófélben van. Pe­dig bizonyára az illetékes árhatóságnak komoly oka volt erre a mély árcsökken­tésre. Bizonyos, hogy valahol bőséges raktérkészletek van­nak a szettanvagokból, de ezek szerint még nem elég­gé rugalmas a nagykereske­delem a felderítésében. riába tartozó szabadáras portékáknál. Főleg kisipari, szövetkezeti ipari textiláruk­ra, cipőkre vonatkozik ez. Annak rendje, módja sze­rint megállapították a ter­melőárakat és az úgyneve­zett induló kereskedelmi árakat. Üj árukat ezekből a cikkekből még nem káptak, de jelzéseik már vannak, hogy az induló árak alapján nem hajlandók szállítani. S ennek alighanem a túlzott haszonszerzésre való töre­kedés az oka. Mindenesetre ezek a jel­zések már arra ösztönzik a kereskedőket, hogy ha nem sikerül megegyezésre jut­niok eddigi partnereikkel, felkutatják a konkurrenciát, s más kisipari szövetkeze­teknek juttatják megrende­léseiket. E néhánv aoróság kivételével már Kisteleken is mindenki megnyugvással tért napirendre az új ren­dezett árak felett Szőregen Kisteleken Zsombó csinosodik Kisteleken néhány kelle­mes meglepetéssel ls ked­veskedett fogyasztóinak, vá­sárlóinak a szövetkezet. Pél­dául a kezelésébe tartozó Vadász vendéglőt II. osztá­lyúról III. osztályúvá minő­sítették át. Ezzel havonta több ezer forint marad meg az étterem vendégeinek zse­bében. Továbbá néhány új, eddig nem árusított fogyasz­tási cikket is hamarosan for­ga'omlpa hoznak. Hogy mik ezek? Ocskó Imre igazgatósági elnök így válaszolt erre: e pillanatban még nem árulhatjuk el. mert tartunk a konkurrenciától is. Nem szeretnénk, ha a kon­kurrentta esetleg hamarabb állna elő a mi gyártásra elő­készített új termékeinkkel. Fgyébként Kisteleken is zaüik a ..nótkarácsonyi" vá­sár. A múlt szombaton pél­dául 60 ezer forintért vásá­roltak a faluban főleg nagy­képernyős tv-készü tekékét, hűtő"éneket. s különösen kanósak a szovjet tranzisz­toros tás'-nrádiók. Ocskó elv­társ szólott arról is. hogy a sikeres premier ut-ta vannak már gondjaik is. Tanasztal­iák. ho«v ertves gvártó vál­lalatoknál aligharem félre­értették az úi mechanizmust. Ilven tanasztal atak vannak az úgynevezett 4-es kategó­Szőregen Balázs Imre igaz­gatósági elnök számolt be arról, hogy ők azzal is igye­keznek kedvezni vásárlóik­nak, hogy a hagyományos 8 óra helyett általánossá tet­ték az üzletek 12 órás napi nyitvatartását. S ez a vál­lalkozás máris milliókkal mérhető a forgalom növeke­désében. Erre az elhatáro­zásra Szeced közelsége kész­tette a szőregieket. A Tiszán túli közséeek Szegedre járó dolgozóinak semmit sem kell most már a városból cipelniök. Tudják: odahaza biztosan nyitva találiák az üzleteket, s mindent meg­kanhatnak helvben. öröm ez a kereskedelmi dolgozóknak is. A nagyobb forgalom alapján növekedhet a fizeté­sük. s most 24 nani munka­bérüknek megfelelő nyere­ségrészesedésre is számol­nak. Az ételforgalom is mint­egy 10 százalékkal emelke­dett tavalv a szőregi szövet­kezet vendá"lőiben. S most további kedve7ménve'-et ad­nak az étke'ő vendégeknek Ügy szüntetik meg néMtol az esti zenés ámVat. hogy a kiszolgált étetek nannali árait is csökkentik vateme­lvest. A főtt éteteket rés-e­sftf'r plAnvben. A dunla te­kete'teyé árát neölg az teaz­peté-** döntése nlnután 70— po fillérrel szállítják a régi ár alá. -ÍJ­A szAregiek, a kistelekiek, és a dorozsmaiak eddigi ta­pns'tatatai már azt bizo­nyítják: megkezdődött a versengés a vásárlóért a vendégért. Élénken reagál­nak a vevők minden meg­jegyzésére. kívánságára. S ez nagyon jó kezdet! Cs. J. Évi ötmillió tégla gyártását tervezik Kübekházán Nem sok pénz gyűlik össze évente a községfejlesztési alapba Zsombón. Olyan 140—150 ezer forint. Takarékoskodni kell vele. Meggondolni, hová fordítsák a köz­ség vezetői. 1900-tól gyűjtik a pénzt és egy modern művelődési otthont építenek. A munkákat már tavaly megkezdte a Csongrád megyei Építőipari Vállalat. Az idén előreláthatólag augusztusban kerül sor a műszaki átadásra. A zsombóiak 2 millió 140 ezer forintot áldoznak a művelődésre. Egy 250 szemé­lyes nagyterem, klubszoba, könyvtár, ol­vasóterem, párt- és KISZ-iroda, s egy iroda talál majd elhelyezést a modern épületben. Most a téli napokban, ha bárki arra jár, meg-megáll az épülő létesítmény előtt. Ez lesz a íaiu reprezentatív helyi­sége. A takarékosságnak másban is jelentke­zik az eredménye. Még az idén egy fogá­szati , rendelő, orvosi lakással együtt ugyancsak elképzül. Erre 400 ezer forin­tot fordítanak. Szintén a községfejlesztési alapból. A földművesszövetkezet sem akar szé­gyenben maradni. Éppen ezért egy kis­vendéglőt, presszót, falatozót és cukrász­dát épít. Év végéig átadásra kerülnek ezek az épületek is. Több mint 800 ezer forintba kerül az építkezés és egymillió forintot meghaladja az az összeg, amin berendezéseket vásárolnak. A kübekházi Sarló Kala­pács Tsz gazdái a szomszé­dos Békés megyei termelő­szövetkezetek tapasztalatai alapján saiát téglaüzem lé. tesítésén fáradoznak most. Program szerint az idén már ötmillió téglát akarnak gyár­tani. Az ehhez szü'-s'ges c'ekt­rcmos présgépet máris megvásárolták. Próbaképpven már tavaly ls gyártottak téglát, ilyetén a munkában már saját tapasz­tatotokkal is rendelkeznek. Addig, amíg el nem ké­szü'nek a pinceszerűen föld­be süllyesztett rostélyos ai­jazaiü tög'aégető kemencék bokságban folytatják az ége­tést. A közösség elsősorban a szövet'ezst ép;tt:-: éscfiez Ittvan olcsó építőanyagot bizt-sííani. Természetesen számolnak a fa'u lakossá tanak téglaigé­nye; vei is, Sőt a közös épí­tőbrigádot is úgy szervezik meg, hogv az a családi há­zak építkezésében is riszt vehessen. Amint a tsz-elnök c'moudolta. erre az elhatá­rozásra az élet kényszerítette a közösséget. A múlt évre tervezett beruházásaikat is tcglahiány miatt nem tud­ták megvalósítani. A szőregi téglagvár a máiusban benyújtott tégl jegveVre csak késő ősszel szolgáltatott téglát. Nem tudták felépíteni emiatt az úi juhhodályt sem. emiatt károk jelentkeznek máris a juhászaiban. A következő években nagymártékher. akarják fej'eszteni a szarvas­marha- és a sertéstenyésztést is. Ehhez sok millió új tég­lára van szükség, s meg akarják óvni a közösséget az állandóan ismétlődő elma­radt építkezések miatti vesz­teségektől. Függetlenítik ma­gukat a téglagyártásban. ! i

Next

/
Thumbnails
Contents