Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-31 / 25. szám

Levelek A szerkesztőség postájában napról napra megtalálhatók az olvasók levelei. Sokféle az inöítélia annak, amiért tollat vesznek a kezükbe és így különféle tartalmúak a levelek is. Most azokról a többséget adó levelekről lesz szó. amelyekben íróik kisebb-nagyobb, közösséget érintő ügyeket tesznek szóvá A levelek jórészében — és amint ez részben tükröződik a hetenként ismétlődő Olvasóink írják című összeállításunkban is — mottóként újra és újra visszatér: „Áz ügyben már többször eljártunk az illetékeseknél, de nem intézkedtek." „Megígérték az illetékesek, hogy eljárnak az ügyben, de nem történt semmi, a bejelentés válasz nélkül maradt." A közérdekű sorok, az „egyéni" panaszok, amelyek leggyakrabban tulajdonképpen közösséget erintenek — például egy munkásnő arról ír, bogy nem kapott kenyeret Petőfilelep boltjában stb. — sajtónyilvánosságot kapnak, illetve érdembenj intézkedésre eljutnak a Dél-Magyarország szerkesztőségétől az illetékesekhez. Ezután az esetek nagyobb részében az illetékes közli' „Intézkedtem az ügyben, megszüntetjük a hibát." Vagy: valóban megnyugtató és elfogadható magyarázatot adnak. Mit jelez mindez? Azt, hogy lehet az ügyekben intézkedni, illetve megfelelő választ adni, s ezeket korábban is megtehették volna. Demégjs „mély hallgatásba" burkolóztak, csak .közbenjárásra" ócsudtak. Pe. dig a valóban tisztességes és köziszolgálatú ügyintézés az, ha a rendeletben is előírt határidőn belül, s packázás, „protekció" nélkül születnek intézkedések, felvilágosító válaszok. Ez ugyanis elsőrendű köte^ lessége minden kisebb és nagyobb beosztású hivatalnoknak. örülünk a szerkesztőségbe érkezett leveleknek, mert a párt szegedi lapja iránti bizalom jelei. De postánkban a jövőben a mostaninál lényegesen kevesebbszer szeretaenk olvasni: nem intézkednek, nem válaszolnak az illetékesek... Morvay Sándor Amíg a börtönök zsúfoltak Theodorakisz újra otthon, kisebbik fiával a zongoránál Kicsempészett levelek — zontos üstökével, horihongas izzó, tüzes, szenvedélyes so- termetével, mellette az aprókkal, egy dal — ami a né- ró detektív, talán a fotórima börtönfalaktál kemény porter okos lencséje zsuszolidaritássál rejtett csator- gorította meg — villogó szénán érkezett kottástól-szöve- meivel, gonosz, szánalmas gestől az újságok hasábjaira, törpének tűnt. Egy másik meg elvétve néhány fotó. A hír arról számolt be, hogv a legutóbbi napokig mindösz- hazánkba érkezett szabad sze ennyi hírt kapott a ha- görög művészek együttese ladó _ világ féltő-aggódó ér- teljes estét ad Theodorakisz deklődése Theodorakiszról, a műveiből. Közönségünk azkarmestérről és zeneszerző- óta már személyesen ls tarol. Az egyik kép hátbor- lál'kozott a szőke Dora Yanzongatóan fenséges szimbó- nakopulou-val, Tehodonakisz lumra sikerült: a háttérben dalainak első interpretátorábörtön, előtte a művész bo- val, s az együttes műsorából a televízió is sugárzott részleteket. Mikisz Theodorakisz 42 éves görög komponista és karmester, a Lambrakisz ifjúsági szövetség alelnöke, Pireusz parlamenti küldötte, zenei szervezetének főigazgatója, a szirtaki zeneszerzője, nagy sikerű filmek, az Elektra, a Phaedra kísérőzenéjének, 200 dalnak, több népoperának komponistája — néhány napja szabad. S nem kétséges tovább folytatja a harcot. „Mi, hazafiak, bizalommal a görög nép iránt, hisszük, hogy széles egységfront alakul ki az önkényuralommal szemben. A fasizmus reszketni fog még a nép dühétől és nem lesz egyetlen zug a görög földön, ahová elbújhat." ö írta, a börtönben. Theodorakisz, aki már fiatalemberként antifasiszta ellenálló volt, s akit a háború után kétszer internáltak. A harcot tehát biztosan folytatja. Amíg a börtönök zsúfoltak maradnak. Jarosz-szigetén és másutt Hellászban. N. I. Válaszol az illetékes Kap gépkocsit a DEGftZ Lapunk január 10-i szá- bi személygépkocsit, egy mában Tízezernyi gázhasz- GAZ 69-s rajkocsit, egy IFA náló érdeke címmel cikket tehergépkocsit, 1,6 tonnás közöltünk a Dél-alföldi ZIL tehergépkocsit, egy 4 Gázgyártó és Szolgáltató tonnás tehergépkocsit, két Vállalattal, jellegével kap- darab 2,5 tonnás tehergépkocsolatban. Cikkünkben arra csit, egy vegyes használatú kerestünk választ, hogy a buszt, egy darus gépkocsit, különféle gázkészülékek egy 4 tonnás csőszállító komeghibásodása esetén a be- csit, 23 darab 250 köbcenjelentéseket milyen gyorsan tis Pannónia motorkerékköveti a javítás. A DÉGÁZ párt, egy traktort, 6 darab szolgáltatási csoportvezetőié- Jawa segédmotorkerékpárt tői kapott tájékoztatás sze- és 6 darab kerti traktort várint a szerelők gyalog, ke- sárolt a vállalat. A szolgálrékpáron, villamoson, vagy tatások és javítások gyors motorkerékpáron mennek ki elvégzése érdekében tavaly, a házakhoz javítani, s vi- a második fél évben, 6 daszik magukkal az öt kiló rab M—1000 Barkas tipusú súlyú készenléti táskát is. gépkocsit igényelitek, ameCikkünkben szóvá tettük, lyet 1968 második félévére hogy gépkocsival gyorsab- igazoltak vissza, ban eljuthatnának a szere- Ezeket az adatokat azért lók a hívó felekhez. A DÉ- közölte velünk Szekeres GÁZ-nak azonban erre a István igazgató, hogy a DÉcélra kocsija nincs. Ezt szó- GÁZ nem krajcároskodik — vá tettük cikkünk megjele- mint ahogy azt cikkünkben nése előtt Szekeres István- írtuk —, amikor 13 ezer 500 nak. a DÉGÁZ igazgatójának szegiedi gázfogyasztó érdeis. Cikkünkre most írásban kéről van szó. Válaszának is válaszolt. Számbaveszi és örülni tudunk, mert cikkünkkel elértük azt, felsorolja levelében, hogy hogy jusson a DÉGÁZ szol1967. január 1. óta 3 Skoda gáltató részlege szerelőinek Combi, egy Moszkvics Com- is gépkocsi. „Körstadion — gyárban Nagy feladat vár az idén 450 tonna timföldet termela bővülő almásfüzitői tim_ nek rnajd. a kikeverő iizemföldgyár építőire, szerelőire, ben francia—olasz együttEbben az évben 400 millió működéssel gyártott ú.iabb forintot, költenek az üzem két szürűberendezéát szereirekonstrukciójára és átadják nek fel. A timföld minöséutolsó termelő berendezését, gét javítják azzal a négy, Ezzel az 1962 óta tartó más- egyenként 230 négyzetméter, fél milliárd forintos beruha- r:yi felületű óriás szűrő'oezás lényegében befejeződik, rendezéssel, amelyek IndiáMárciustól szeptemberig ból érkeztek, sorozatosan adják át az új Az ldén adJák át a termelő berendezeseket. Tob- , „. . , , bek között márciusban he- legimpozánsabb szabadtéri lyezik üzembe a legnagyobb létesítményei — a körstadihazai kalcináló kemencét, A onhoz hasonló, 100 000 'fonnyugatnémet gyártmányú nás bauxit tárolót és az 5000 forgó kemencében naponta köbméteres timföld silóikat. Rókus „kopogtat" A tág határú Szeged-Ró- élő emberek javaslatait és kőzni. Nemcsak a tanácstakuson, ahol zömmel mun- továbbítsuk a kerületi ta- gok, a városrész országgyűkáscsaládok laknak, a mi- nácshoz, meg időszerű hazai lési képviselőjének választánap választották újjá a 37 és nemzetközi kérdésekről sakor, hanem szinte hónaptagú körzeti népfrontbizott - beszélgetünk az emberekkel, ról hónapra. Ebben is — ságot. Ebbe az elnökségoe Mondom, hogy ez így túl mint mindenben — útmutaúj erők is kerültek a régiek általános, s néhány tényt is- tást, támogatást nyújt a rómellé; az itt élő lakosság mertessenek, olyan Rókusra kusi pártszervezet és titkára, minden rétegének képviselői, „szabottat". Bökönyi János. Rókusnak 14 — Kérem, nincs ennek tanácstagja van, velük is jó i f i r akadálya — válaszol Süli a népfrontbizottság együtlLatvanyossag István és a titkárral fel- működése. ...... váltva képet adnak a rókusi A tanácstagok és a népriélKUl népfrontmunkáról. Békegyű- frontbizottság tagjai évről lések sorozata, szolidaritás a évre beszámolnak a lakosVelem szemben ül a 67 karcoló Vietnammal, isme- ságnak a kerületi tanács éves, korát meghazudtoló ""elterjesztő előadások, évek programjáról, arról, mire Süli' István, a körzeti bi- alatt sok tucattal. Hogy hol költik a pénzt. Tavaly — a zottság elnöke, akit újból tartják a gyűléseket? A körzeti népfrontbizottság felmegbíztak ezzel a tisztséggel, és Zsarkó Imre, aki titkárnak új, de a népfrontmozgalom régi munkása. Süli István valóban „törölmetszett" rókusi, negyven pártszervezet helyiségében, kérésére — Lacsán Mihályaz építők művelődési házá- né szegedi országgyűlési képban, a városgazdálkodási viselő népes gyűlésen adott vállalat, az ecsetgyár és a számot a parlamenti munfonalfeldolgozó művelődési káról. termében. Békegyűléseket Bár kétségtelen és érzé_ éve él ott. A titkár, aki fia » hazak udvarán, kelhető fejl5des Rokus lehetne, hosszú esztendők vagy az "tcak sarkam is. jücskan vanJmt,g feladaSt0t!; ota ugyancsak Rokuson la- városrész fejlesztésében. Ezekik- l-lnnnfornl ket a többségi érdek és sür— Nem csinál a mi bizott- llUllUfJIUI gósségi sorrend szerint jelságunk látványos dolgokat— zik a tanácsnak, ahol áltamondják. — Azon vagyunk. IlUIjUPra iában ugyan ismerik a probhogy segítsük a lakosság ja- léniákat, de Rókus „kopogvát célzó politika megvalósí- A népfront alkotmányjogi tatása" mindig és újra jó fitását; összegyűjtsük az itt szerepével Rókuson is talál- gyelmeztető. A véges anyagi Temetésen Nem nekrológot írok. És nem érzelgős búcsúszavakat. De a temetésen valahogy minden előjött. Elszenesedett szegedi évek egyszerre kristálytisztán élni kezdtek. Ismerős arcok, fájó pillantások sokasága sűrűsödött a katafalk körül. Kiterjedt család. Színészek, írók, újságírók... Farkasrét. Gelléri Andrást temetjük. A libegő gyertyafény függönyt von a koporsó elé. A fényfüggöny mögötti sejtelmes sötétben egy halovány asszonyi arc és két puha kéz tapad a koporsó fekete fedeléhez. Amint ráborul, ölelése egyre szorosabb, egyre kisajátítóbb, mintha hozzá akarna nőni a deszkához. Harmincnyolc év ölelése van ebben a néma, hosszú, hitvesi búcsúzásban, amit csak kivételes egyéniségek mernek közeledésükkel, baráti csókjaikkal megzavarni, mint Honthy Hanna, Latabár Kálmán, Kazimir Károly, Tabi László, Boldizsár Iván, Kellér Dezső, Vészi Endre és még sokan. (... Bennem pedig feltörnek a szegedi évek. Látom a Báró Jósika utca 19-et, a sokgyermekes, nagyon szegény családot, melynek eltartási gondjai nagyrészt az alig húszéves, vékonydongájú fiatalemberre hárulnak. Alig jutott neki négy polgárira de a szükség parancsa kicsiholja képességeit, szorgalmát. Művelődik. És 21—22 éves korában lapot, alapít. Színházi Üjság"-ot, azzal az eredeti elgondolással, hogy az nemcsak a szegedi, hanem a miskolci, debreceni, pécsi, győri és valamennyi vidéki színtársulat tevékenységét fogja népszerűsíteni, az egész vidéki színházi közönség igényeit fogja szolgálni. Én akkor Szeged-nél újságíróskodtam és Gelléri engem kért meg — hogy mért éppen engem? máig sem tudom — vállaljam el a szercsökken, mindenki eljön a sírhoz. Alig hallik egy-egy rövid mondat, a legtöbben magukba kesztés munkáját, öt a szervezés, a vidékre mélyednek, miként én is. utazgatások, a hirdetésszerzés, a nyomdai elő- (... Egyszer megfogta a kopott könyökömet s állítás, a terjesztés, az inkasszó és minden egyéb azt mondta: „Hozok neked egy másikat". És hotúlságosan is terhelte. A címlap megrajzolására zott egy vajszínű lüszter zakót. A sötét nadráDinnyés Ferencet kértük fel. Díszes keretet raj- gom nem nagyon illett hozzá, a zsirádi szalmazolt a színészportrék befogadására.) Búcsúbeszédek. Demeter Imre szép szavai lágy ecsettel festik fekete vászonra 67 esztendő legfontosabb mozzanatait. Havas Andrást pedig a fel-íeltörő zokogás fojtogatja beszéde közben. kalapom viszont annál inkább. De ez nem minden. Jött a Szeged munkatársainak sztrájkja. Aztán mint felbujtó, megkaptam a felmondó levelet. Budapestre készülődtem. Közben még elvállaltam Juhász Gyula 25 éve Megkezdik a koszorúk kihordását. Három-négy költői jubileuma ünnepségének megszervezései temetkezési munkás térül-fordul. De a sokaság nem mozdul, míg itt a halott. Míg a koporsót meg nem mozdítják. Aztán mégis megindulnak. Az özvegy, Baba, nem engedi, hogy karonfogják. Egyedül akar menni vinni fájdalmát. (... Adósa vagyok Bandinak. Mindmáig feloldatlan a bennem lerakódott egykori jósága. Fizetést a szerkesztésért nem adott, de annál többet kaptam tőle: mindennap megebédelhettem az ő számlájára a Tiszában. Igaz, a főúr noteszába szerényen csak a menű ára került, de az ebéd bőséges és ízletes volt. Engem mindenesetre az éhezéstől mentett meg, mivel a Szegednél kapott munkatársi fizetésből megélni bizony nem lehetett. De honnan vette a pénzt? Miből fizette ki minden elsején a főpincérnek: kettónk egész havi fogyasztását? És a többi? A nyomdaszámla, a lakbér, a család, a ruházkodás? És a szerelem? Bandi akkoriban erős vonzalmat érzett a fiatal O. E. szegedi [ma budapesti] színésznő iránt, ami szintén a zsebére ment. Csak bámultam, megérteni nem tudtam varázslatos élelmességét. Tény, hogy hosszú időn át [ma már fogalmam sincs meddig] rendszeresen megjelent a Színházi Üjság.) Kapaszkodunk fel a sírok közé. A sokaság nem 1923. májusában jártunk. Olyan személyiségekkel kellett személyes érintkezésbe kerülnöm, mint Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és a többi pesti vendégek. Nagyon kopott voltam. A Színházi Űjság úgy emlékszem már nem létezett. De Gelléri igen. És megint megfogta a könyökömet és így szólt: „Adnék neked egy ruhát". És adott egy kifogástalan szürke öltönyt. Kicsit bővebb lehetett volna, ujja kissé hosszabb, de újjászülettem benne. Mikor egy-két héttel később a fővárosba utaztam, Kosztolányi segítségével [aikit Juhász' Gyula kért meg erre] ebben a ruhában tudtam a lábam megvetni a pesti újságíró körökben. És Gelléri Bandi ruhájában indultam el aztán a nagy távlatok, Párizs, Berlin, Moszkva felé ...) A nyitott sír körül taposunk a latyakosodó, mély hóban. Hallom, amint a gurtnikon lerobban a nehéz koporsó. A föld egyenletes, nehéz dübörgéssel huppan a tetejére. Latyi és sokan mások göröngyöket dobálnak a gödörbe ... (A kórházban többször látogattam, biztattam, bátorítottam. Az operáció sikerült. De rozoga, karambolozott szíve volt. Szívátültetésre lett volna szüksége. De kaphatott volna-e másik olyan já szívet, amilyen neki volt?) SARLÓ SÁNDOR eszközök miatt csak hoszszabb idő alatt szűnhetnek meg a nyíltszelvényű csatornák. De addig is jól kell gondoskodni tisztításukról. Igen rossz a Kisteleki és a Bodzafa utca járdája. A népfrontbizottság, a tanácstagok és az ott élő lakosság társadalmi munkát vállalna rendebhozásukért, csak anyagot kérnek. Csak egy... Rókuson mindössze egy kisvendéglő és egy cukrászda van. Bizony nagyon kevés ez és jogos a kifogás miatta. Ügy véli a népfront körzeti bizottsága, hogy ezen, ha nem is máról holnapra, de változtatni lehet. Ezért hát ismét az államhatalom helyi szervének figyelmébe ajánlják, hogy legalább a távoli célok között szerepeljen a megoldás. S kellene nagyon egy olyan helyiség is, ahol a fiatalok üdítő italt fogyasztva táncolhatnának. Talán az építők művelődési házában mód nyílna erre? Végül azt kérdezem Süli Istvántól és Zsarkó Imrétől, hogy elégedettek-e a népfrontmunkával Rókuson. Gyors nemmel felelnek, mert lehet is és kell is tovább gazdagítani a népfront tevékenységét. M. S. Szerda, 1968. január 3L DEL-MAGYARORSZÁG 5