Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-31 / 25. szám
A forráskútlak A nem is olyan hajdan volt forráskúti egyéni gazdák tán sosem hitték volna: kevésre tartott sívóhomokjuk az összefogás révén a konyhakerti zöldségtermesztésben ls rangot hoz a falunak. Tavalyi 28,5 milliós közös bevételük jórészét a zöldségtermesztés adta, jóllehet hiányoznak még a modern felszerelések, néha az öntözd vizet is majdnem literezni kell. Az eddigi, s most már megbízható eredményeken felbuzdulva legnagyobb zöldségtermesztési programjuk megvalósítására készül most a Haladás Tsz. Aki csak teheti a gazdák közül, mindenki ott van a kertészetben. Sok ezer négyzetméteren készítik a hollandágyakat. AZ éjszaka fagyott, reggel kevés hó esett, de ez nem állította meg a munkát. A gazdák fedéshez készítik elő az egyik hollandágyat A már kész melegágyakat gondosan takarják, hogy a magvetés idejére meglegyen a szükséges talajhőmérséklet Somogylné felvételei „Elspórolt" zsír és tégla Nemrég adtunk hírt. arról, hogy Szegeden a nyári birkacsárdában a szezon alatt mintegy 100 ezer forinttal károsították meg a fogyasztókat. Az üzlet vezetője az ételekhez kalkulált 18 mázsa zsírt és csaknem 90 mázsa burgonyát „elspórolta" az adagokból: az Állami Kereskedelmi Felügyelőség megyei kirendeltsége bűnvádi feljelentést tett ellene. A fábiánsebestyéni szövetkezeti TuZÉP-telepen megállapította a vizsgálat, hogy szűken mérték az árut, ezenkívül másod- és harmadosztályú építőanyagokat elsőosztályú áron értékesítettek. Rövid idő alatt 74 ezer forintot loptak ki így a vásárlók zsebéből. Itt a hatéság elvonta az illetéktelen jövedelem teljes összegét, 13 ezer forinttal megbírságolták a szövetkezetet, ezer forinttal pedig a telepvezetőt. Egymillió-bélből Decemberben 12 bél-magánkiskereskedőnél állapították meg, hogy nagyfokú árdrágítást követtek el. ezért tízöjüket 300-tól 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtották, egyik ellen bűnvádi feljelentést tettek. (Egyébként a 12 maszek bé'.kereskedő iv. negyedévi forgalma megközelítette az egymillió forintot!) Több ellenőrzés következményeként — amikor a fogyasztók megkárosítására derült fény — egyes kereskedelmi, szövetkezeti és vendéglátó alkalmazottakat állásukból is elbocsátották a pénzbírságolások mellett. Százötvenből 123 csalt Csongrád megyében — Szegedét is beleértve — 2100, különböző fogyasztási cikket árusító ós vendéglátó üzlet áll a lakosság szolgálatára. Ezekben tavaly 566 alkalommal végzett ellenőrző vizsgalatot a kereskedelmi felügyelőség, s 203 esetben kellett felelősségre vonást alUj név, módosult hatáskör Az új gazdaságirányítási rendszerre való felkészülés során tavaly július I-vel mezőgazdasági és élelmezésÜgyi osztállyá alakult a Szeged m. j. városi tanács vb. addigi mezőgazdasági osztálya. Ennek megfelelően természetesen módosult hatásköre is, és azóta mezőgazdasági szakigazgatási, élelmiszeripari hatósági, a terményforgalommal kapcsolatos hatósági és termelőszövetkezeti igazgatási feladatkört tölt be. Az osztály feladatait a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ideiglenes ügyrendben szabályozta. A munkát az osztályon belül a közgazdasági és szakfelügyeleti, valamint aa igazgatási és élelmezésügyi csoport látja el. A régi mezőgazdasági osztálytól néhány fontos hatáskört átvettek más tanácsi szakigazgatási intézmények. A növényvédelmi és az állategészségügyi feladatokat a megyei növényvédelmi és állategészségügyi állomások, a földügvi igazgatási munkát a megyei, a járási és a városi földhivatal, a tsz-ek jogvédelmét a termelőszövetkezetek terű'"ti szövetségei. a tszek oénzi'gji felügyeletét a tanács vb nén7"gvi osztálya látja el. Megszűntek a tervezéssel, az anyagi-műszaki ellátással, a pénz- és hitelgazdálkodással, a beruházásokkal és a termelés fejlesztésével kapcsolatos feladatok. Amint a városi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülése megállapította; bár a munkához szükséges jogszabályok csak január 1-én léptek életbe, 1967. második félévében mégis sikerült felkészülni az új feladatokra. Csak egyetlen jellemző adat: mintegy 20 százalékkal csökkent az osztály aktaforgalma. Megváltozott a minisztérium irányítási módszere is: utasítások helyett általános irányelvekkel és rendeletekkel szabályozza a munkát. A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály több vizsgálatot végzett legutóbb. Többek között az algyői olajkutatáok miatt a Felszabadulás Tsz-nél előállt helyzetről. mivel a kártalanítások ellenére is csökken a szövetkezet jövedelme; a tsz-ek háztáji gazdaságai s más gazdaságok piaci ellátó tevékenységéről ; Szeged élelmiszerellátásának néhány problémájáról. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a sütőioari vállalatot és a minőségvizsgáló intézetet február 15-tel az osztály hatáskörébe rendeli. kalmazni. Vagyis a vizsgálatok 36 százaléka szabálytalan állapotokat tárt fel. Ezen az adaton beiül is elriasztó a vendéglátó üzletekben tapasztalt fogyasztói megkárosítások száma. 155 vendéglátói ellenőrzésből 123 zárult elmarasztalással. „Rangsorban" ezután következnek a vegyesiparcikk kereskedések, majd az élelmiszerboltok 33, illetve 30 százalékos megkárosítási szára. maL A szarkák ellen A kereskedelmi felügyelőség jelentésében tájékoztatta a megyei tanács végrehajtó bizottságát a tapasztalatokról, a telt és a 'teendő intézkedésekről. a jelentés végső következtetése a példák ellenére is bizakodó. A felügyelőség, a tanácsi kereskedelmi osztályok, a népi ellenőrök, s más társadalmi szervezetek hozzáértő, tervszerű, összpontosított és igen határozott munkája eredményeként az utóbbi időben máris javult a helyzet A legújabb kormányrendelkezéseknek is sok közük van ehhez: az illetéktelen jövedelem elvonása mellett mód van a vállalatok, szövetkezetek bírságolására is. ami a kollektívának felosztható nyereséget csökkenti. Ezért, a többségükben becsületesen dolgozó kereskedők erkölcsi hitelük megőrzésén kívül abban is érdekeltek, hogy ne tűrjék meg maguk között személyes jövedelmüket dorbézoló felelőtlen társaikat. Jobb propagandát! A megyei tanács vb elisnieiését fejezte ki a kereskedelmi felügyelőségnek a fogyasztói érdekek védelmében végzett munkáért, s az ebbeli tevékenységhez meszszemenő támogatást ígért. Hataroza'.o't hozott, hogy kereskedelmi osztálya által tokozza a vásárlók jogait is* mertető propaganda munkát — mi az eljárás a reklamációknál, hogyan lehet gyorsan érvényesíteni a garanciákat a hibás áruknál, milyen jogszabályok szolgálják a fogyasztói érdekeket, stb. — ezenkívül javasolta, hogy ja kereskedelmi és vendéglátó vállalatok, továbbá a MÉSZÖV fokozzák a belső ellenőrzést, s az eddiginél hatásosabban népszerűsítsék a példás üzleteket, azok dolgozóit, a kereskedelem szocialista brigádjait. Ugyanakkor pellengérezzék ki a harácsol ókat, a kereskedelem becsületének rnegnyirbálóit Kondoros! János Választékcsere a Szovjetunióval Az 1968. évi magyar— szovjet belkereskedelmi választékcsere-tárgyalásokra, s a megállapodás megkötésére, kedden Budapestre érkezett P. D. Kondrasov szovjet kereskedelemügyi miniszterhelyettes. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes fogadta. Turislacsere Csehszlovákiával Kedden a Csehszlovák Kultúra rendezésében, a Rózsa Ferenc utcai csehszlovák kulibban Gzstav Sladek, a Szlovák Nemzeti Tanács idegenforgalmi nemzeti bizottsága titkárságának tagja, elmondotta, hogy Magyarországról 1967-ben összesen 1 350 000 turista érkezett Csehszlovákiába, és minden harmadik külföldre utazó csehszlovák állampolgár Magyarországot kereste fel. Mit ér A z egyik olajkút környékén találkoztam Kovács Jánossal. Éppen csővezetéket fektettek le a fagyos, göröngyös feketeföldbe. Szorgalmasan, igyekvöen dolgoztak, pedig nem állt a hátuk mögött művezető. Az ilyen munkát órabérben végzik az emberek, s köztudott, hogy órabérben lehet így is, meg úgy is dolgozni. Az említett Kovács János ötven év körüli csőszerelő szakmunkás Munkájáért nyolc forint ötven fillért kap óránként. Nem kevés, de nem is sok ez a kereset. Az igaz, hogy nincs harmincöt éves praxisa a szakmában, mindössze tíz esztendeje dolgozik az iparban, a szakmát is ez idő alatt sajátította el. Felettesei meg vannak elégedve munkájával, szorgalmával. Igyekvő embernek tartják. Ebédszünetben beszélgettem Kovács Jánossal, s e beszélgetés késztetett arra, hogy megírjam ennek az embernek a mondanivalóját és egy-két dologban vitatkozzak is vele. Mondtam neki, hogy jóleső érzés látni igyekvő munkájukat, mire ő fanyar mosollyal megjegyezte: de mit ér az igyekezetük, nem látják hasznát, s éppen anynyit kapnak ők is, mint aki kevésbé töri magát a munkában! „Itt besorolás van, nyolcötven. Ha lustálkodnék, akkor is megkapnám. Így is annyit kapok." — mondta falatozás közben. Társai nem szóltak semmit, csak bólintottak a fejükkel. „Hogyan leszek én érdekeltebb?" — nézett kérdőn Kovács János. Ezután a nyereségérdekeltségről, a kategóriákról beszélt. „Mind tizenöt százalékot kap, aki ebbe a csoportba tartozik." Sokat gondolkodtam megjegyzésein, kiváltképp azért, mert teljes őszinteséggel, jószándékkal mondta azokat. Tényleg: miért is igyekezzen az ember, ha éppen annyi elismerés illeti, mintha lazsál? Ügy vélem, ez nemcsak aa igazságérzetet sérti, de a szocialista bérezés elveit is. Most meg különös hangsúllyal mondogatjuk, hogy az új gazdasági mechanizmusban jobban differenciálni kell az anyagi dotálásban. Szabályként ismerjük el, hogy aki többet ad, aki nagyobb mértekben hozzájárul a vállalat eredményeihez, az többet is érdemel, fizetésben, jutalomban. nyereségrészesedósben. A művezető is egyetértett velem abban, hogy az ilyen igyekvő és szorgalmas emberejt nek magasabb órabért kellene fizetni. Ha másképpen nem, hát azoknak a rovására, akik nem igyekeznek, törekednek megfelelő mértékben. Hiszen az ilyen megoldás jelenti a differenciáltabb elismerést. Éreznie kell a szorgalmas, jól kvalifikált munkásnak, hogy észreveszik odaadását, hibátlan munkáját Ahol disztingválnak munka és munka között, ott nem fog elhangzani ilyen megjegyzés: mit ér az igyekezet? S az elismeréssel nem is gyakoroltak valami kegyet a szorgalmasabb, hozzáértőbb emberekkel, hiszen abból a többletből részesednek — órabérükben is —, amelyet ők és csakis ők hoztak létre vállalatuknál. Kérdés, hogy ki állapítsa meg Kovács János munkájának értékét, ki ismerheti fel a szorgalmában, igyekezetében rejlő pluszt? Ügy gondolom, hogy a művezetőjének lenne ez is egyik legfontosabb feladata. S Kovács János művezetője meg is tudja állapítani, hogy kinek mit ér a munkája, még akkor is, ha nem stopperórával méri a teljesítményét, ö maga mondta: „A mozgásáról megmondom, ki mennyit ér..." Szerintem sem lehet jó művezető, aki — különösen hosszabb együttdolgozás útón — ne tudná megmondani, kinek mennyit ér á munkája. Forintra és fillérre, pontosan. Annyi ellenvetést mondtak akkor, hogy felfelé még megy valahogy a korrigálás, de lefelé már nem lehet a pénzhez hozzányúlni. Nem hinném, hogy így lenne a dolog. Persze indokolatlanul nem szabad senkinek sem csökkenteni a bérét, de hol van az a szabály, hogy aki elvesz.tette szorgalmát, igyekezetét, továbbra ls annyit kapjon, mint előzően? Ha felfelé lehet, akkor lefelé is. Ez természetesen fegyelmi eljárásokkal, előzetes figyelmeztetésekkel jár, s a hanyag emberekre vonatkozik. De én most az igyekvő emberek érdekében beszélek. Az igyekvő pedig többet kell hogy kapjon órabérben is, meg nyereségosztáskor is. Ebben viszont nem értem Kovács Jánost. Az igaz, hogy a nem vezető állásban levők a harmadik kategóriába tartoznak, amelynek a részesedési maximuma 15 százalék. De ez nem az egyén maximuma! Az egyén elismerésének nem az az útja, hogy magasabb, esetleg alacsonyabb kategóriába sorolják, hanem inkább a csoportátlagon belüli megkülönböztetés. A z elismerés mértéke szinte korlátlan lehet. Az igyekvőbb dolgozók részesedése lehet akár 100 százalék is, vagy ötven, s lehet tizenötnél kevesebb is, sőt ki is zárhatják, a részesedésből. Ha az órabérnél nincs is nagy lehetőség, de a jutalomnál, a nyereségrészesedésnél már nagyobb lehetőség nyílik a jó munka és a kevésbé jó munka megkülönböztetésére. Ügy vélem, hogy annál a vállalatnál, ahol élnek ezekkel a lehetőségekkel, érdemes igyekvőnek, szorgalmasnak lenni. GAZDAGH ISTVAN Biztosítás és szórakozás Kis híján tíz éve alakultak Szegeden és Csongrád megyében a biztosítási és önsegélyező csoportok az Állami Biztosító hatáskörében. A havi 20 forintos befizetéssel a baleset- és életbiztosítás mellett olyan szolgáltatásokat is élveznek a CSÉB tagjai, illetve gyermekeik, amelyek egyéni és közösségi érdekeket egyaránt szolgálnak. 1963-ban Csongrád megyében alig 20 ezren vették igénybe a biztosításnak ezt a formáját, 1967 végén viszont több mint 68 eze'- taggal rendelkezett a CSÉB. Tavaly 14 ezer 918 új taggal gyarapodtak Csongrád megyében a biztosítási és önsegélyező csoportok. Közülük 9170-en a szegedi üzemek dolgozói. 1967-ben több mint 8 millió forintot fizettek ki a CSÉB-csoportok tagjai részére különféle károsodás miatt Szociális a'apjaikat a biztosítási és önsegélyező csoportok olyan rendezvényekre használták fel, amelyek maradandó élményt nyújtottak a CSÉB-tagoknak. A tavalyi programban számos hazai és külföldi társasutazás szerepelt különvonatokon, illetve autóbuszokon. Az ország tájait ismertető társasutazások voltak Győr, Eger, Pécs és környéke. Különvonatokon utaztak a CSÉB-tagok a Budapesti Nemzetközi Vásárra, a Mezőgazdasági Kiállítás megtekintésére és valamennyi budapesti SZEAC-mérkőzésre is. A többnapos lengyelországi, csehszlovákiai és jugoszláviai utakon is sokan vettek részt Több mint tízezren élvezték ezeket a szolgáltatásokat, 5 ezer CSÉBtag pedig a szegedi szabadtéri játékok előadásait tekintette meg A CSÉB-tagok gyermekei közül 24 szeged! á'ta'ánns iskolából pedig 500 diák utazott Budapestre, kirándulásra. Tavaly ősszel a Szegedi Nemzeti Szróház 15 — prózai, opera és ope-ett — előadását 13 ezer CSÉB-tag tekintette meg, a szociális alap jó felhasználása révén. L F. Szombat, 1968. január 27. DÉL-MAGYARORSZÁG 3