Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-05 / 3. szám

KÉP ES tudomány-technika TUDÓS IZOTÓPOK. Az ' Izotópok jelentősége a me­zőgazdasági kutatásban el­sősorban abban rejlik, hogy lehetőséget adnak a növé­nyek legkedvezőbb táplálko­zási feltételeinek meghatá­rozásaira, valamint a gyom­növények új, hatásos irtási módszereinek kidolgozására. Igen érdekes kísérleteket végeztek a szén 14-es izo­tópjával a növények asszi­milációjának vizsgálata so­rán. A növényt megadott ideig szénizotópot tartalma­zó széndioxid gáztérbe he­lyezték, majd megfigyelték és nyomon követték a nö­vény által felvett atomokat. A kísérletekből érdekes kö­vetkeztetést lehetett levonni arra vonatkozóan, milyen vegyületek részeivé válnak a levélben a széndioxidból felvett szénatomok. E kísér­letek eredményei adnak majd választ arra a kérdés­re is, vajon milyen az asz­szimiláció során beépült szénatomok útja és további sorsa a növényben. Kimutat­tak például, hogy a cukor­rébánál, a gyapotnál a nö­vény egyes részeiben a szén­atomok mozgássebessége el­éri a 70 cm/óra értéket is. A növények másik legfon­tosabb tápanyaga a foszfor, melynek nyomjelzésére ki­válóan alkalmazható a 32-es atomsúlyú, béta-sugárzó izo­tóoja. A foszfor—32 izotóp jelentősen segítette a növé­nyek foszforfelvételének •megismerését Amennyiben a foszforműtrágya „nyomnyi" mennyiségű sugárzó foszfor­izotópot tartalmaz, végigkö­vethető felszívódása a nö­vényben. E kísérletek mu­tattak rá arra, hogy a nö­vények életük első szaka­szán több foszfort igényel­nek. mint később. Ugyan­csak kimutatható Tolt az is, hogy a foszforműtrágyát fe­lesleges az egész terméste­rületre kiszórni, gazdaságo­sabb az úgynevezett sortrá­gvázás. Az izotóoos módszer alkalmazása megmutatta azt is. hogy a különféle növé­nyek mennyi foszfort igé­nyelnek. BEPORZÓ — MÉHVR­KET,. A méhészet jelentősé­géhez nem fér kétség. Egy­részt a méhek termékei (méz és viasz) igen értéke­sek, másrészt a mébek és a virágok megporzásával felmérhetetlenül hasznos te­vékenységet folytatnak, mert növelik a mag- és gyümölcs­termést A növényvédelmi mérgek elpusztítják a porzó vadro­varokat a megporzásban te­hát mindinkább nő a méze­lő méh szerepe. Az elmúlt években a Martonvásári Kí­sérleti Gazdaságban a mé­hekkel történt intenzív be­porzás mintegy 30 százalé­kos többlettermést eredmé­nyezett a lucernamag-ter­mesztésben. A méhek be­porzó tevékenysége — kü­lönösen a napraforgónál és repcénél — mintegy 20—60 százalékkal növeli a megter­melt mag mennyiségét A megnorzás révén elérhető többlettermésben hatalmas lehetőségek rejlenek. Csak a lucernánál az intenzív be­porzással elérhető többlet­mag 250—300 vagont ielent, ami 00—90 millió forint ér­tékű. Az ország méhállománya mintegy 400 ezer család. Eb­ből körülbelül 85—90 száza­lék háztáji méhészetek ke­zelésében, a többi állami gazdaságok es termelőszö­vetkezetek tulajdonában van. Mérlegen az atlétika Á nők eredményesen, a férfiak gyengén szerepeltek Izotópos vizsgálat az Agrokémiai Kutató Intézetben Ellenőrzik a méhcsaládok fejlődését a gödöllői intézetben A hazai méhlegelők a jelen­leginél lényegesen nagyobb számú méhcsaládok eltartá­sára is alkalmasak lenné­nek. A pillangós virágú és egyéb mézelő növények te­rülete évről évre növekszik. Ennek felhasználása, vala­mint fejlettebb üzemeltetési módszerek bevezetése a je­lenlegi körülbelül 500 va­gonos áruméztermelést ezer vagonra növelhetné. A legidőszerűbb feladatok tehát: gondoskodni kell ar­ról, hogy a méhcsaládoknak bőven legyen élelmük. A fiasító család sok vizet fo­gyaszt, itatóról kell tehát gondoskodni. A méhcsalád fészket takarjuk be, hogy a méhek a fiasításhoz szüksé­ges hőmérsékletet fenntart­hassák. Ha gvanús elhullást észlelünk, küldjünk mintát vizsgálatra az állatorvos út­ján az illetékes intézetnek; a vizsgálat díjtalan. HA LffP. LEGYEN KÖ­VÉR. A lúdtartás kétségte­len előnye, hogy a legkeve­sebb importtakarmány fel­használásával igen jelentős exportlehetőséget biztosít A pecsenyecsirke és -kacsa vi­lágpiaci ára csökken, a ver­seny pedig fokozódik. Ezért foglalkoznak most minden országban olyan határozot­tan a lúdtenyésztés fokozá­sával. Két fő irányzata vi­lágosan kialakult: pecsenye­lúd- és hízottlúd-előállítás. Magyarország egyelőre nem rendezkedhet be — a ludak viszonylagosan alacsony sza­porodóképessége miatt — a nagy tömeget kívánó pe­csenyelúd-exportra. Sokkal inkább a nagy kiviteli érté­ket jelentő hízottlúd-előállí­tdst kell fokoznunk, amely­nél a toll- és különösen a máj termelés biztosít nagy előnyt De mindkettőnél igen fontos az olyan lúd­fajta tenyésztése, amely jó szaporulatot biztosít A lúdtenyésztésben a leg­szerencsésebb a „félintenzív" tartási mód. Bár a legelte­tést sem kell elhagynunk, mégis ennek állandó alkal­mazásánál olcsóbb, ha ve­tett zöld takarmányokat is etetünk. Amilyen öröm volt 1965­ben a Csongrád megyei férfi­válogatott bejutasa a két­ségtelenül igen erős NB II osztályba, annyira kiábrán­dító volt, hogy az együttes tavaly valamennyi ellenfe­létől kikapott és az utolsó helyen végzett, kiesett. A férfi rövidtávfutók alig értek el említésre méltó si­kereket, pedig nélkülük vá­logatott versenyeken győzni csak igen nehezen lehet, hi­szen öt versenyszámban tud­nak pontokat szerezni. A középtávokon Imre Ferenc (H. Textil) tört fel az élvo­nalba, aki súlyponti verse­nyeken is jól megállta a he­lyét. A hasszútávú futások­ban Huszár János (SZVSE) még mindig egyeduralkodó, akiben nem csalódtunk. Itt erősen hiányzik egy másik klasszis futó. A maratoni fu­tásban Jáksó Ottó (SZVSE) volt a legjobb, aki a sze­gedi nemzetközi viadalon tizedik helyen végzett. A gátfutó számokban Nagy János (SZVSE) emelkedett ki, aki sok nagy versenyen fáradhatatlanul küzdött és igen eredményes volt. Aka­dályfutásban is a sokoldalú Imre volt a legjobb. A gyalogló számok hozták a legtöbb sikert AzSZVSE­ből Antal Andor, Nóvák András és Pándi Lajos or­szágos csapatbajnokságot nyert, továbbá Grandpieire Csaba, Mamusich István és Horváth István értek el if­júsági aranyjelvényes ered­ményt a vasutas fiataljai közüL Az ugrószámokiban nem nagyon jeleskedtünk. Hár­masugrásban Gulyás Lász­ló (SZEAC) 14,88 m-es re­kordjával magasan a leg­jobb volt, de a nagy verse­nyei nem sikerültek igazán. Ö volt a legjobb a távolug­rásban is, a 692 cm-es, 34 éve fennálló megyei csúcsot azonban megközelíteni nem tudta Rúdugrásban csak Ba­kó Antal (SZVSE) jöhetett számításba, aki felnőtt vidé­ki bajnokságot nyert, de az NB l-es viadalokon teljesít­ményei elhalványultak. A dobószámok már jobban sikerültek. Súlylökésben Tégla Ferenc (SZVSE) és Török István dr. (SZEAC) általában megállta a helyét Diszkoszvetésben Tégla, többszörös magyar váloga­tott és egyben a megyebeli legjobb atlétánk volt, 57,40 m-es eredménnyel, kétszer került az olimpiai szinten fe­lül, teljesítményei között azonban nagy volt még az ingadozás. A gerelyhajítók közül egyedül lendon Vil­mos (Szőregi Rákóczi VSE) képviselt klasszist, de ő is sokat bizonytalankodott. Ha­gyományos dobószámunkban, a kalapácsvetésben némi visszaesés állott be, bár a listavezető Trényi Imre dr. (SZEAC)-on kívül Nikolasev Velimir dr. (SZEAC) Lázár György dr. (SZVSE) és az ifjúsági Schweickhardt Béla (SZVSE) kerültek 50 méter fölé. Schweickhardt vidéki ifjúsági bajnokságot nyert. A tízpróbában két szőregi at­léta: Nagyváradi Tibor és a gerelyhajító London voltak a legjobbak. Csongrád megye atlétikai életében tavaly a nők sze­replése jelentette a napos ol­dalt és különösen azt kell értékelnünk igen pozitív for­mában, hogy hét leányunk szerzett ifjúsági aranyjel­vényt. Utánpótlásunk hely­zete a dobószámok kivételé­vel jónak mondható. Válo­gatott csapatunk az NB I B keleti csoportjában kilenc csapat közül a negyedik helyre került. A rövidtávú futásokban a nők sem sok sikert értek el. Marosváry Máriát (SZVSE) a megyében senld sem győzte le. Egyeduralkodó volt 100 ós 200 méteren, de 1966 óta nem fejlődött. A középtávo­kon, 400 és 800 méteren Orosz Magda (SZVSE) és Gömöri Ildikó (H. Textil) sok nagy csatát vívtak meg jó eredményekkel és különö­sen Orosz feltűnése volt me­redek ívű. Gáton Bartal Zsu­zsa (SZVSE) külön szintet képviselt. Egy év alatt 14.7­ről 12.3 mp-re javított, mely hatalmas fejlődést jelent. Az ugrószámok frontján isimét a magasugrásban vol­tunk a legjobbak. Tóth Gvu­láné Gelei Évának (SZVSE) anyasága utáni első évében sikerült egv centivel meg ta­vi tania a két éve felállított 164 cm-es megyei csúcsát ő volt a legjobb — I. osztályú szintű — női versenyzőnk. A dobószámokban a várt­nál gyengébbek voltak az eredmények, ötpróbában a sokoldalú Tóth Gyuláné volt a legjobb. Dr. Monostori Tibor S=0=R=0=K=B=A=N A Magyar Televízió által kiírt „az év ifjúsági spor­tolója" vándordíjat a fiúk csoportjában Kocsis Imre, a Bp. Honvéd kardvívója szerezte meg. Kocsis a múlt évi ifjúsági világbajnok. Második Katona Mihály ke­nus, harmadik Boros Sán­dor gerelyvető. A nőknél az év ifjúsági sportolója Al­mássy Zsuzsa műkorcsolyá­zó, az FTC versenyzője, aki a felnőtt Európa-bajnoksá­gon bronzérmet szerzett. Második Gyarmati Andrea úszó, harmadik Csipán Bor­bála atléta. * A műkorcsolyázó sport szakvezetői már elküldték a nevezéseket a soronkövetke­ző nagy világversenyekre. Az EB-re, a VB-re és a téli olimpiára azonban csak az 1967. évi Európa-bajnoki bronzérmes Almássy Zsuzsi kiküldése biztos. Az EB-n és az olimpián ott lehet még Ébert Jenő is. * Mint arról már beszámol­tunk, Illovszky Rudolf, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya lemon­dott tisztségéről. Most már végleges, hogy utódja Sós Károly mesteredző. Az MLSZ elnöksége Honti György elhunyta után a fő­titkári teendők ideiglenes vezetésével Börzsei Jánost, KnroW: az eddigi főtitkárhelyettest bízta meg. A labdarúgó NB I-ben idén március 3-án lesz az első forduló. * A Szegedi VSE birkózó­szakosztályában ismét meg­kezdődtek az edzések. A kedden, csütörtökön és pén­teken délután 5 órakor kez­dődő foglalkozásokon, a Vasutas-stadionban fiatalok jelentkezését várják. Fiúk kilenc éves kortól jelentkez­hetnek. * Szegeden január 20-án labdarúgó játékvezetőképző tanfolyam kezdődik. Akik játékvezetők akarnak lenni, Szeged, Postafiók 84. címen levelezőlapon jelentkezze­nek. A megyei szövetség felkéri az egyesületekei. hogy régi játékosaik közül és a vezetőségek tagjaiból többeket küldjenek el a tan­folyamra. A nevezési határ­idő január 15-e. BOGTAN TlPPtUONKt Bologna—Atalanta f Lanrrossi—Bresctm t Mantova—Varese J x Milán—Roma T 1 Napolt—Intern. 2 x Sampdorla—Juventus x 2 Spel—Fíorcntina l x Torino—ragliari t Foggla—Novara í X Lecco—Verona 1 2 Monza—'Venezia X 1 Potenza—catanzaro 1 AR Fegglna—Pisa 1 pótmérkőzéseki L Középpontban az EB AZ ÉVM CSONGRÁD MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT (Szeged, Bocskai u. 10—12.) 1968 FEBRUÁRJÁBAN s7akmunkásképző tanfolyamot indít az épület-bádogos, valamint a műkőkészítő szakmában. A tanfolyam ideje 14 hónap. A tanfolyamon való részvétel feltételei: 8 általános iskolai végzettség építőiparban 3 éves munkaviszony, 22—45 év közötti életkor. Részletes felvilágosítást a vállalat munkaügyi osztá­lya ad. Jelentkezési határidő: 1968. január 31. xK. 6. Nemesített magyar ludak a gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézetbea A magyar labdarúgó vá­logatott új szakvezetője, Sós Károly az elkövetkező he­tekben tevőleges munkát még nem igen végezhet, el­sősorban tájékozódásra van szüksége a magyar futball labirintusában. — Tájékozódni, tájéko­zódni !.. „ ez most számom­ra a legelsőrendű feladat — mondotta Sós Károly. Hét évig voltam távol és ez az idő bizony elég nagy kiesést jelent a hazai „ismeretek­ből". — Itthoni munkámban nagyban támaszkodni aka­rok az NB l-es klubok ed­zőire, velük egyetértésben szeretném elkészíteni a mun­katervemet, majd folyama­tosan a. válogatott felkészü­lését az idei feladatokra. A munka középpontjában az Európa Bajnokság áll. A magyar csapat a spanyolor­szági Nemzetek Kupája tor­nán bronzérmet szerzett, s ez is kötelező a mostani EB szereplést illetően. — A válogatott játékosok közül leginkább Albertet Rákosit, Vargát, Göröcsöt is­merem, úgyhogy ezen a te­rületen is sok-sok tapaszta­latszerzésre van még szük­ségem. Majd ha ez mind meglesz, akkor tudok csak konkrétabbat mondani. — A klubedzőkön kívül természetesen a szövetség vezetőivel és a többi válo­gatott csapat edzőjével is a legszorosabb kapcsolatot aka­rom tartani. Dil-MA GTA HOASZÁ9 A Magyar Szocialista Munkás­párt Csongrád megyei es Szeged városi bizottsága és a tanács •apja Megjelenik netté Kivételével mindennap Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő dr. Lökés Zoltán Szerkesztések: Szeged. Magyar Tanácsköztár sasa* útla lú Telefon. 13-535. 13-003 Éjszakai telefon 13-506 13-433 Kiadta a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat Felelés klado Kovács László Kiadóhivatal: Szeged. Magvar Tanácskoztál* sasag ütja 10 Telefon 13-500. 13-116 1 Beküldött kéziratokat nem Őr­tünk meg ea nem adunk vtstza.t A lapot nyomta: A Szegedi Nyomda S?e«edi Balcsv Zsilinszky u 26 szám INDEX 29 053 Terjeszti a Magyar Posta. Előfi­zethető bármeb oostahtvatalnál és a Posta Központi Hírlap Iro­dánál (Budapest V József ná­dor tér 1 sz.t Előfizetést díj • egy hónapra 18,— Ft • 0 0ÍL-MAGYAMORSZA9 NM, IMS.

Next

/
Thumbnails
Contents