Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-30 / 24. szám

Vasúikorszerűsíts a Balatonnál Az Észak-Balaton-parti vasútvonal rekonstrukciója során több nyaralótelep állomását felújítják, újjáépítik. Csajág. Káptalanfüred, Balatonalmádi, Alsóörs, Aszófő és Zánka vasútállomásán már befejeződött a korszerűsítés és a bővítés. Előrehaladt a révfülöpi állomás korszerűsítése is. A legnagyobb munka az északi part gyógy- és üdülőhelyi központja, Balatonfüred állomásán kezdődött az elmúlt év végén. Az új állomás tervezői figyelembe vették, hogy Tihany forgalma is Balatonfüredet terheli. A • 75 millió forintos beruházás során biztosító berendezéssel gazdagodik a füredi állomás. Az emeletes új főépületben galériával ellátott utasforgalmi csarnokot helyeznek eL Segít a tszszövetség Készülnek az új alapszabályok A falusi társadalom szinte valamennyi rétegét élénken foglalkoztató témák szerepeltek tegnap a Szeged Járási Városi Tsz-ek és Tsz Csoportok Területi Szövetségének elnökségi ülésén. Többek között már a közeljövőben valamennyi gazdaközösségnek el kell készítenie új alkotmányát, azaz működési alapszabályát, ügy- és munkarendjét, melyek teljes egeszében rögzítik a minőségileg megváltozott termelési viszonyokat Továbbá hosszú időre lefektetik a szövetkezeti gazdák jogait és kötelezettségeit Mint az elnökségi ülésen kitűnt. a területi szövétség e munkához is értékes segítséget kíván nyújtani. Éppen a szövetség kezdeményezéseként készült el elsőként a tápéi Tisza'táj Tsz alapszabály, ügyrend és munkarend tervezete, melyet bizonyos =rtelemben mintának is szántak. Ezeket a tervezeteket számos fórumon megvitatták eddig, értékelték hibáit azzal a célzattal, hogy ilyen hibákat mások már ne követhessenek el. Továbbá á tegnapi ülésen az elnökség elé terjesztettek egy másik tervezetet is, mely valamennyi gazdaközösség számára részletes útbaigazítást ad az új alapokmányok kidolgozásához. Az elnökség követelményként állította az új okmányok közérthetőségét a 'tagság számára. Intézkedik afelől, hogy érvényesüljön a tsz tagjainak gazdai mivolta. Egyes helyeken például mellőzni szeretnék a közgyűlést. A fontosabb döntéseket csupán küldött közgyűlésekkel akarják szentesíteni. A területi szövetség elnökségének állásfoglalása szerint, ahol a tagság nagy létszáma miatt nincs mód a parlamentáris jogok közgyűléseken való gyakorlására, ott a legfőbb döntési jogot a részközgyűlésekre kell ruházni, a részközgyűlések minden gazda Éjjel a fúrótornyoknál Az olajbányászat, az olajkutatás inkább nehéz szolgálat, mint munka. Szolgálat három műszakban, éjjel, nappal, nyáron és télen, kint a szabadban, az acéltomyak. nál. A szigorú rendet nontra, vesszőre be kell tartani, mert a legkisebb hiba is nagyon súlyos bajjal járhat. Mínusz 8 fok A kutatóberendezések egymástól és Szegedtől kilométeres távolságokban dolgoznak. szétszórtan. A szegedi kőolaj fúrási üzem vezetői, olajm'rnökök és geológusok rendkívüli éjszakai ellenőrzésre indultak. Az erősfényű lámpáik nappal! fénybe vonják az ötvenméteres acéltornyot. A Diesei-motorok, a kompreszszorok teljes erővel dolgoznak. A kivilágított barakkban senkit se találunk. Tenkei Sándor geológus arcáról eltűnik a feszültség. — Ez a brigád rendben lesz. Az emberek kint vannak a gépnél — mondja a torony alsó részén csattog a ponyva. Mínusz 8 fok van. éles szél fúj. a vaslétráról sárgasisakos ember kerül elénk. — Jószerencsét! Jelentem, az AJgvő 84-en minden rendben. Hatszáz méter körül járunk. kicseréltük a szerszámot — közli katonásan Gáli Lajos, az ügyeletes fúró mester. Cél: 2750 méter Együtt megyünk be újra a barakkba. Megnézzük a naplót is: a berendezés három nanja költözött át a Tiszán túlról. Cél: elérni a 2750 métert. A papíron is előírás szerint állnak az óránként végzett bejeeyzések. Itt tényleg minden rendben van — búcsúzik Tenkei Sándor. Néhány ki'ométerrel odébb az Algyő 28-on már nem forog a fúrófej. Itt a kutatás végénél tartanak — az úgynevezett lyukbefejezésnél. Ez a munka lényegesen nyugodtabb és könnyebb is, mint a fúrás. Lehet, hogy emiatt — a barakkban, a duruzsoló olajkályha mellett két embert találunk. Az egyik bóbiskol. Az ellenőrzés azonban ennél több, „rossz jelet" nem talál. A munkát, a vizsgálatokat időben elvégezték éjszaka is. Tenkei Sándor csak szóvá teszi az ügyet, a jegyzőkönyv tiszta marad. Az órámra pillantok: a mutatók hajnali háromnegyed kettőt jeleznek. Mi már befejeztük, s indulunk vissza Szegedre. Ital nélkül Másnap aztán körbeülték az asztalt, hogy beszámóljainak a tapasztalataikról. Ekkor tudtam meg én is, hogy a rendkívüli látogatásoknak nagyon fontos kérdésekre kellett választ adnia. Arra, hogy milyen különbség van az éjszakai és nappali munka között, betartják-e a szigorú biztonsági, technológiai szabályokat. Az eseménytelenebb órák nem csábítanak-e alvásra. Az éjszakai ellenőrzést fizetésnapon tar. tották. Pontosabban fizetések után; azért, hogy találnak-e italos embert a berendezések mellett Akkor, január 26-án ilyen emberrel nem találkoztak az olajmémökök. Annál több becsületesen dolgozó munkással, akik munkajukban nem tettek különbséget éjszaka és nappal között Matkó István számára lehetővé teszik a beleszólás jogát Űj elemként szerepel most a dolgozó tagság fizetett szabadságának törvényes biztosítása is, azonban, hogy ki mennyi fizetett szabadságot kaphat, végső fokon helyben, az ügvrendben elfogadott szabályok határozzák meg. Az új alapokmányok kidolgozásánál messzemenően figyelembe kell venni a tagság véleményét A tervezeteket elsőként igazgatósági gyűléseken javasolják megvitatni. Ezután pedig brigádértekezleteken kell azokat ismertetni. Majd pedig a javasolt módosítások elvégzése után terjeszthetők törvényerőre emelés céljából a közgyűlés elé. Tájékoztató jelleggel szerepelt a tanácskozásom a kedvezőtlen természeti adottságú tsz-ek megkülönböztetett állami támogatásának témája is. E célra — 1968-ra — jelenleg Csongrád megyében összesen minteev 38 millió forint áll rendelkezésre. A támogatás mértéke körül vannak még tisztázatlan kérdések, egy azonban már tény: azok a tsz-ek számithatnak legnagyobb állami segítségre, me'yek a legtöbb árut juttatják a népgazdaságnak. Számukra úgynevezett tételes árkiegészítést illetve különféle növényeik után százalékos árkiegészítést biztosítanak. A jogosult tsz-eket I—IV. kategóriába sorolják, s a besorolási kulcs számaival mutatiák ki az állami dotáció mértékét Az elnökség jóváhagyta a területi szövetség féléves munkatervét és költségvetését is. 1968-ban 1 millió 155 ezer forinttal gazdálk'xtik a területi szövetség. Többek között önálló pénzalanot létesítettek arra érdemes termelőszövetkezeti szocialista, brigádok jutalmazására, 35 ezer forintot pedig a legjobb termelési tapasztalatait terjesztésének anyagi kiadásaira biztosítottak. Érdekeltté teszik a jobb munkában a szövetség függetlenített szakembereit. dolgozóit is. A munkabéreken felül elérhető íutalmak összege azonban mindenekelőtt a szövetségbe tartozó tsz-ek gazdasági eredményeinek javulásától függ. Repülő-, ejtőernyős- és lövészklub Az MHS Csongrád megyei repülőklubja vasárnap taggyűlést tartott Szegeden, a Honvédelem Házában. Ezen részt vett Jánoska Gergely alezredes, a Magyar Honvédelmi Szövetség Csongrád megyei központjának titkára is. A tanácskozás összegezte az MHS repülőklubjának tapasztalatait az elmúlt időszakban. Ezután kimondották az MHS-klub megszűnését és megalakították a Magyar Honvédelmi Szövetség szegedi repülő- és ejtőernyős kulbját. Az új klub titkára Bartos Tibor. Vasárnap tartották az Küldöttség utazott Cattaróba A cattarói öbölben fé! évszázaddal ezelőtt lezajlott tengerész felkelés évfordulójának megünneplésére — Tito elnök védnöksége alatt — január 31-e és február 2-a között kerül sor a crna gorai (mon'enegroi) Kotor (Cattaro) városában. Az ünnepségeken hazankat Vass Henrik, az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének igazgatója és Sitkei Sándor, a cattarói matróz-felkelés egyik magvar részvevője, az MSZMP ráckevei járási pártbizottságánali tagja képviseli. MHS Csongrád megyei lövészklubjának záró taggyűlését is. A taggyűlés kimondotta az MHS Csongrád megyei lövészklubjának megszűnését. Matolcsi Imre őrnagy, az MHSZ Csongrád megyei központi kiképzésiés sportosztályának vezetője bejelentette, hogy a Magyar Honvédelmi Szövetség helyi lövészcsoportjai eddig már mintegy száz önálló klubot alakítottak a megyében. Szegeden a Móra Ferenc Tsz nevén és patronálásával jött létre az új lövész klub, 42 taggal. A lövészklubban nemcsak a tsz tagjai, hanem az iskolák nevelői és hallgatói, valamint üzemi dolgozók is tevékenykednek. A lövészklub titkára Vida Pál. A Magyar Honvédelmi Szövetség klubjainak működéséről Jánoska Gergely a következő tájékoztatást adta lapunknak: — Az MHSZ valamennyi klubja önállóan működik. Ez — egyebek között — azt jelenti, hogy a klubok döntenek a tagok felvételéről, s lényegében a klubtagság teremti meg a működéshez szükséges anyagiakat is. Természetesen az anyagi erőforrások felhasználásáról — a működési szabályzatnak megfelelően — ugyancsak helyileg döntenek. Anyagi források a tagdíjak, s vállalkozhat a klub különféle munkálatok elvégzésére is, például tsz-ben vagy másutt, s az ezekből származó beVételeket szintén a klubélet fejlesztésére fordíthatják. vállarat es az ar n

z árreform nem fejeződött be január 2-án a kirakatokból ismert árváltozásokkal. A mostani árintézkedés éppen abban különbözik minden korábbi hasonlótól, hogy nemcsak az egyes árak, hanem maga az árrendszer is megváltozott. Az új árrendszer lényege: a létfenntartáshoz szükséges élelmiszerek ára ezután is fix. Az alapvető fogyasztási cikkek másik körében olyan maximált árakat alkalmaznak, amelyek csak csökkenhetnek, de a mai szint fölé nem emelkedhetnek. Ezek a cikkek alkotják egyébként az áruforgalom felét. A forgalom másik felébe pedig azok a fogyasztási javak kerültek, amelyek a mindennapi megélhetés, az élet fenntartása szempontjából nem alapverőek. Ezeknek a cikkeknek az ára a jövőben nem naptári időszakok és központi elhatározások szerint, hanem a kereslet-kínálatnak, a termelési költségek alakulásának megfelelően rugalmasan változik. A fogyasztási cikkek forgalmának e második felét kitevő termékek nagyobbmérvű áremelkedésétől tart közvéleményünk. „Eddig is voltak nyílt és burkolt árdrágítások, de a jövőben ezeknek már senki nem állhat az útjába, hiszen a lovak közé dobták a gyeplőt" — vannak, akik ígv fogalmazzák meg az új árrendszerrel kapcsolatos aggályukat. A valóság persze az, hogy árpolitikánk változatlanul szocialista, s ennek megfelelően központilag szabályozott árpolitika. A cikkek jelentős része (az említett második 50 százalékból 27 százalék) csak a megengedett hatósági keretek között J egyes esetekben legfeljebb 10 százalékkal növekedhet (de csökkenhet is!) az úgynevezett induló árakhoz képest. A forgalom további 23 százalékát szabadpiaci áron bonyolítják. Ilyen árformában került a zöldség a gyümölcs és több luxuscikk eddig is értékesítésre. Most ezek köre bizonyos divatárukkal, szőrmecikkekkel, kozmetikai termékekkel bővült. Bár a termelő vállalatnak részben anyagi érdeke is fűződik az áremeléshez — hiszen így is növekedhet a nyereség —, mégis korlátozottak és behatároltak az ilyen törekvések. Az árdrágítás elleni garanciák igien sol (élek: kiterjedt állami és társadalmi ellenőrzés, a tisztességtelen módszerrel szerzett nyereség összegét meghaladó pénzbüntetés (a gazdasági bírság) fizetése, a személy szerinti vétkesek fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségrevonása stb. Minderről már volt többször is szó. Érdemes azonban közelebbről szemügyre venni a vállalatok megnövekedett felelősségét az árpolitikai intézkedésekért. Az eddigi merev hatósági árrendszerben a vállalatoknak nem volt ármegállapító hatásköre.. Minden fogyasztási cikk árát az országos árhatóság hagyta jóvá. Az árkalkulációkat viszont a vállalatok készítették, s a minisztérium képtelen volt valamennyit tételesen ellenőrizni. A vállalat viszont, mihelyt megkapta a hatósági bélyegzőt, már nem volt felelős az árért. Most más a helyzet. A Belkereskedelmi Minisztérium kevesebb, de fontosabb cikkek árainak jóváhagyására összpontosíthatja figyelmét. A termelő vállalat viszont a hatáskörébe utalt árért és kalkulációért teljes mértékben (anyagilag, büntetőjogilag) köteles felelősséget vállalni. A vállalatok többsége — az első tapasztalatok szerint — érzi a felelősséget. Az ipar és a kereskedelem első negyedévi szerződéskötéseinél például nem volt észlelhető számottevő áremelés az induló árakhoz képest. A termelő vállalatok többsége ma még tartózkodó, s nem él az árváltozás adta lehetőségekkel. Más vállalatok pedig felfelé és lefelé egyaránt korrigálták az árakat. Az új, rugalmas árformákat azért hozták létre, hogy a szabályoknak és a gazdasági törvényeknek megfelelően éljenek is velük. Sokfelé ezt napjainkban ellenzik, s az árdrágító, a spekuláns bélyegét sütik arra, aki nemcsak csökkenti, hanem esetenként emelni is akarja az árakat. Pedig elsősorban a lakosság által keresett, a piacon pedig hiányzó cikkeknél szükséges akár magasabb árral is kedvet adni, az átlagosnál nagyobb nyereséget biztosítani a termelőnek. Így a termelő vállalatok érdekeltté válnak a gyártás fokozásában, s növelik a termelést, így mérséklődik a hiány az adott cikkből, mígnem a kínálat fokozása zavartalan ellátáshoz, s az árak leszorításához vezet. M

*m szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mindenekelőtt gazdaságilag — például a verseny fokozásával — célszerű korlátozni a spekulatív áremeléseket. Spekulációs áremelésekre, főként a monopolhelyzetben levő vállalatoknál számíthatunk és azokban a gyártási ágakban, ahol több vállalat tevékenykedik ugyan, de együttes gyártó kapacitásuk kisebb a jelentkező igényeknél. Ilyenkor a kereskedelem fontos feladata, hogy új szállítók felkutatásával, s az importlehetőségek hasznosításával biztosítsa a nagyobb árukínálatot és az árszínvonal leszorítását. Hatékony gazdasági eszközök hiányában kerülnek csak előtérbe a fogyasztói érdeket védő, az árszínvonal stabilitását biztosító adminisztratív és jogi eszközök. kovács józsef Az új üzemházban Az évek óta fejlődő Szegedi szerszámkovács Ktsz ..kinőtte" régi műhelyeit. A szövetkezet ezért — mintegv 1! milliós beruházással — uj üzemházat épített a Bajai úton. A korszerű üzemházat a Szegedi Tervező Szövetkezet tervei alapján a Csongrád megvei Állami Építőipart Vállalat építette fel az elmúlt év vécére. A szerszámkovács ktsz 1967 decemberéhen megkezdte a városban szétszórt mühelveiböl az átkaitfizégt. Az úi szerszámmüheis'ben már dolgoznak a néhány napja beállított gépek. Kedd, 1968. január 30. Dtl-MAGYARORSZÁG 3