Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-28 / 23. szám
«eie stb. Működjenek közre a szerződéskötésekben, óvják a szövetkezeti gazdaságokat, a számukra kedvezőtlen és előnytelen üzletkötésektől. © A termelőszövetkezetek életében jelentős változást idéz elő L a, új termelőszövetkezeti és'földlör| veny, amely tovább erősíti a szövett kezeti gazdálkodás szocialista jellegét ' és egyben olyan célt is szolgál,, hogy i a parasztság életviszonyai mindjobban í megközelítsék a bérből és a fizetésből élők életviszonyait. Biztosítanunk s kell. hogy a törvények sikeres végrehajtásához az illetékes irányító és társadalmi szervek hatékony segítséget adjanak O Érjük el, hogy a szövetkezetek, az állami gazdaságok tájékoztatva legyenek az 1968 évi népgazdasági tervről, kapjanak hatékony segítséget a zárszámadások előkészítéséhez valamint az idei termelési és pénzügyi Vtervek összeállításához. Gondoskodnunk kell arról, hogy a termelőszövetkezetek ismerjék meg azokat sz anyagi lehetőségeket (dotáció beruházási kedvezmény, stb.), amelyek Jogosan megilletik őket. A mezőgazdaság előtt álló nagyobb feladatok megvalósítását segítik az új mechanizmus intézkedései, a nagyobb anyagi-műszaki feltételek. A mezőgazdaság gépigénye —. néhány munkagép kivételével — 1968-ban kielégíthető lesz. Az üzemek az idén jelentős számú traktort és gabonakombájnt, szervestrágya-szórót, pótkocsit, s első ízben csőtörő kukoricakombájnt is beszerezhetnek. Nagyobb választékban több vegyianyag áll majd rendelkezésünkre mint korábban. A tavalyinál szélesebb területen nyílik lehetőség a nagyobb hozamú hazai és külföldi fajták termesztésére is. P! kedvező feltételek, ha párosulnak emberek alkotó, kezdeményező készségével, megyénk mezőgazdasága képes lesz arra. hogy eleget tegyen a vele szemben támasztott követelményeknek és hozzájáruljon a népgazdaság gyorsabb ütemű Intenzív fejlődéséhez. III. Ez évi gazdasági feladataink valóra váltásához eredményes megoldásukhoz elengedhetetlenül szükséges a párt, az állami, a gazdasági és társadalmi szervek összehangolt tevékenysége. A pártszervezetek, a pártmunka módszereit, gyakorlatát, az új feladatok valóra váltása érdekében töltsék meg még gazdagabb tartalommal. Teremtsenek megfelelő politikai légkört a sikeres munkához, olyat, hogy a fizikai és a szellemi dolgozók tudásuk, képességük maximumát legyenek képesek nyújtani, kibontakozhasson a dolgozók alkotó kezdeményező készsége. Ezért: — adjanak lehetőséget a kommunisták kezdeményező készségének, kiszélesítéséhez politikailag és szakmailag egyaránt; — támogassák a párton kívülieket a fizikai és műszaki dolgozókat széles körű tevékenységük kibontakoztatásában; — segítsék a gazdasági vezetést helyes törekvéseinek megvalósítását. amelyek a gazdaságosság javítását, a belső tartalékok feltárását célozzák; — működjenek közre a vállalatok rövidebb, hosszabb távú terveinek kidolgozásában és végrehajtásában. Az idei év feladatainak jó megoldásához szükséges a pártszervek, ideológiai és nevelő munkájának, gazdaságpolitikai és ellenőrző tevékenységének fejlesztése. Teremtsenek mindenütt elvi alapokon nyugvó elvtársias kapcsolatot a párt, a gazdasági és egyéb szervek között. A vállalatok központjaiban levő pártszervezetek hassanak oda, hogy a vállalati szervezet keretein belül legyenek a gyáregységek, a telephelyek önállóbb, felelősségteljesebb működésének feltételei. Az üzemegységek, a telephelyek pártszervezetei viszont segítsék elő, hogy a maguk területén megvalósuljanak az sltalános és konkrét nagyvállalati célkitűzések. A pártszervek felelőssége és nagyobb önállósága terjedjen ki a káder- és személyzeti munkára is. A következő években ennek a tevékenységnek, mint a vezetés és irányítás személyi feltételei megteremtésének szerepe és jelentősége fokozódik. A káderek helyes kiválasztása és nevelése, a velük való törődés elsődlegesen eldöntheti, hogy a politikai törekvéseink milyen következetességgel valósulnak meg. Pártszervezeteink legfontosabb feladata a párt káderpolitika! elveinek következetes végrehajtása és ellenőrzése. A pártmunka eszközeivel segítsék a tömegszervezeteket, hogy minél eredményesebb legyen tevékenységük a Kommunusták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére kibontakozó jubileumi munkaverseny, az üzemi demokrácia kibontakoztatásában a dolgozók érdekvédelmében. Anélkül, hogy elhanyagolnánk más társadalmi rétegekhez tartozó tömegeket, a munkásosztály és a parasztság körében végzendő tömegpolitikai munkát állítsuk előtérbe. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy egyes helyeken ne az értelmiség vagy más társadalmi réteg körében végzett politikai munka jelentkezzen nagyobb súllyal. Politikai felvilágosító munkánkban beszéljünk az elmúlt 22 évben országosan és megyénkben ls elért nagy eredményekről, mert ezzel dolgozó népünk munkáját becsüljük meg és elősegítjük az egészségesebb történelmi szemléletmód kialakítását. Eredményeink bátrabb kifejtése mellett szóljunk építőmunkánk gondjairól is és mozgósítsuk a tömegeket azok leküzdésére. Politikai tömegmunkánk elvei és módszerei nem változnak gyökeresen, de a nézőpont lényegesen módosul. Több kérdést másképp kell magyaráznunk mint eddig. A szocializmus teljes felépítésének követelményei, a gazdasági mechanizmus reformja nemcsak a gyakorlati feladatok terén jelentenek újat, hanem a szocializmusról alkotott felfogásunk korszerűsítését is megköveteli. E munkánk során nagy Jelentőségű az értelemre és érzelmekre egyformán ható érvelő, meggyőző szóbeli írásos szemléltető agitáció. Ne feledjük: es minden egyes társadalmi réteg körében kifejtett politikai munkánkat színesebbé és hatékonyabbá teszi. Politikai munkánkban törekedjünk a céltudatosságra, a felvetődő kérdések őszinte, reális megmagyarázására. A gazdaságirányítás reformjával kapcsolatos tömegpolitikai munkánk legyen sokoldalú: — magyarázzuk a lakosságot széles körben érintő kérdéseket meggyőzően és érthetően; — felvilágosító munkánkkal segítsük elő az össztársadalmi, kollektív és egyéni érdek összhangjának megteremtését; — agltációnk szolgálja a dolgozók reális közgazdasági szemléletének megerősödését, szocialista nevelését, a szocialista munkaerkölcsöt és a fegyelem megszilárdítását. Folyamatosan bírálja a hanyagságot, a közömbösséget; — foglalkozzunk konkrétan * termelő üzem munkájának hatékonyságával, azzal, hogy miért szükséges a termelő munkában elért eredményekhez kötni a dolgozók jövedelmének növekedését; — szóljunk jelenlegi ötéves tervünk eddigi eredményeiről. Tömegpolitikai munkánk foglalkozzék a gazdasági reformnak a kulturális életre való hatásával. Agltációnk hangsúlyozza, hogy az új gazdasági mechanizmus a párt kultúrpolitikájának megvalósítását és a gazdasági eszközök ésszerű felhasználását célozza. Figyeljünk fel a lakosságot foglalkoztató kérdésekre és agitációnk, valamint propagandánk irányuljon azokra a fő összefüggésekre, amelyekkel az embereket közvetlenül érdeklődő kérdéseket megmagyarázhatjuk. * Céljaink világosak. Pártunk társadalmi szerepe érvényesül. A kommunisták és a párton kívüliek többsége hittel és teljes szívvel sorakozik fel a Jó ügy mögött. A gazdasági és a politikai helyzet alkalmas arra, hogy megyénkben is eredményesen megbirkózzunk az előttünk álló gazdaságpolitikai feladatokkal. MSZMP Csongrád megyei Bizottsága megyei Bízoffse állásffogl !«nak a Központi Bizottság 1967. november 24-1 határozatából adódó 1968. évi megyei gazdaságpolitikai feladatokkal kapcsolatban Pártszerveink, pártszervezeteink, Csongrád megye kommunistái és dolgozói erőfeszítéseinek eredményeként területünk gazdasága az elmúlt esztendőben alapvetően a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően fejlődött. A Központi Bizottság határozatai alapján a megyei pártbizottság 1967. évi állásfoglalásában meghatározott, legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzések többségében megvalósultak. • Előzetes adatok szerint a szocialista ipar termelése 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi színvonalat A termelés lényegében a szükségletek kielégítését szolgálta. As exportértékesítés 1967-ben 11 százalékkal több volt az 1966. évinél. Nagyobb hányadát a könnyű- és élelmiszeripar adta. A növekedés üteme az előző évekhez mérten mérséklődött Evek óta először csökkent as export értékesítési aránya. A foglalkoztatottak száma 5, a termelékenység 7 százalékkal növekedett Az állásfoglalásban előirányzott 80 százalékkal szemben a többlettermelésnek csak 60 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből. Javult a vállalatok gazdálkodása, Jövedelmezősége. A nyereség növelésére való törekvés 1967-ben a korábbinál fokozottabban éreztette hatását. Az ipari vállalatoknak 12 százalékkal volt több a nyereségük, mint 1966-ban. Előzetes adatok szerint minden vállalat nyereséggel zárta azévet Ezzel a pártbizottság állásfoglalásában előírt jövedelmezőségi célkitűzések teljesültek. A nyereség növelésének legfőbb forrása a termelés, a termelékenység gyors ütemű növekedése és a/ anyaghánvad csökkenése volt. Megyénkben az építőipari termelés értéke 19 százalékkal haladta meg as egy évvel korábbit Az építőipar teljesítette az elmúlt évi állásfoglalásban kitűzött célt. Erőteljesen folytatódott a szénhidrogénvagyon feltárása és kitermelése. Csongrád megye több mint 52 millió köbméter földgázt és 207 ezer tonna kőolajat — az országos termelés több mint 10 százalékát — adott a népgazdaságnak az elmúlt évben. Közlekedési vállalatok a szállítási Igényeket lényegében kielégítették. A ráfordítási költségek csökkentek, a bevételek emelkedtek. A vállalatok az elmúlt év eredményes termelőmunkája mellett felkészültek az új gazdasági mechanizmus bevezetésére. Intézkedéseket tettek aa új követelményeknek megfelelő vállalati, szervezeti formák kialakítására, a piaci kapcsolatok erősítésére, a vállalati gazdálkodás jobb feltételeinek megteremtésére. Az anyag- és áruforgalmat már a módosított szállítási alapfeltételek mellett bonyolították. • A mezőgazdasági termelés volumene a szélsőséges időjárás ellenére ls meghaladta az 1966. évi szintet, a tervezettől azonban mintegy 1—1,5 százalékkal elmaradt. Komoly eredménynek számít, hogy a gazdaságok a korábbiakhoz képest nagyobb erőfeszítéseket tettek az időjárás okozta terméskiesések enyhítésére. Kielégitőek voltak a terméseredmények kalászosokból, zöldségfélékből, szőlő- és gyümölcsből. Az aszály visszavetette az abraktakarmány-termelést. Az állattenyésztés minőségi és termelékenységi mutatói javultak. A felvásárlás előirányzatait kenyérgabonából több mint 6, konzervzöldségből 40, vágómarhából 15, tojásból 23, tejből pedig 15 százalékkal túlteljesítette a megye mezőgazdasága. Hízott sertésből a felvásárlás elérte a tervezett 146 ezer mázsát, bár darabszámban nem értük el az előirányzatot. Az 1968-as gazdasági év előkészületei, a termelés megalapozása a korábbi évekénél szervezettebb volt. A búzavetéssel Időben végeztek a gazdaságok, megfelelő, Jó minőségű vetőágyakba került a gabona. Az őszi mélyszántást is jó minőségben és csaknem mindenütt elvégezték. • A célkitűzéseknek megfelelően bővültek az Ipari, a mezőgazdasági, a szociális és a kommunális létesítmények. Több mint 2 milliárd fórint népgazdasági és 1 milliárd forint értékű saját forrásból finanszírozott beruházás valósult meg, amelynek négyötöde termelő célokat szolgál. A gyorsabb gazdasági fejlődés, az Ipari munkások átlagkeresetének 3 százalékos emelkedése, a mezőgazdasági értékesítés szélesedése és a foglalkoztatottság növekedésének eredményeként emelkedett a lakosság pénzbevétele. A növekvő pénzbevételek hatására fokozodott az áruforgalom. A kiskereskedelmi forgalom mintegy 12 százalékkal haladta meg a múlt évit A megyében élelmiszerre 10, iparcikkek beszerzésére 13 —14 százalékkal költöttek többet. Az általános javulás ellenére az igények jobb kielégítését gátolta, hogy még mindig jelentős a száma azoknak az áruknak, amelyeket folyamatosan nem lehet kapni a kiskereskedelemben. Az elmúlt évben tovább javult a megye lakossága részére történt javító-szolgáltató tevékenység, a kommunális és szociális ellátottság. • Az 1967, év feladatait a pártszervek és a pártszervezetek egészében jól és eredményesen oldották meg. Pártszervezeteink hathatósan segítették a gazdálkodó egységeket termelési célkitűzéseik megvalósításában, az új gazdasági mechanizmusra való felkészülésben. Sikerült mozgalmasabb pártéletet kialakítani. A gazdasági' reformmal párttaggyűléseken és pártnapokon is foglalkoztunk. A megye kommunistái, a pártszervezetek, az állami, a tömeg- és társadalmi szervezetek eredményesen segítették a párt által megszabott feladatok megvalósítását. Az 1967-ben megyénkben elért fejlődés a párt helyes gazdaságpolitikájából, a párt- és tömegszervezeti aktivisták, állami és gazdasági vezető beosztásban tevékenykedők, megyénk dolgozó tömegei áldozatos és lendületes munkájából adódott. Ezért az áldozatos tevékenységért a megyei pártbizottság elismerését és köszönetét fejezi kl mindazoknak, akik részesel voltak az elmúlt évi sikereknek. • Az 1968-as év sajátossága, hogy átmenetet képez a reform teljesebb kibontakozásához. Az ez évi népgazdasági terv a harmadik ötéves tercben kitűzött gazdaságpolitikai célok elérését szolgálja. A legfontosabb feladat az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének biztosítása, a népgazdaság továbbfejlesztése. Az 'alapvető cél, népünk életszínvonalának emelése. Gazdaságpolitikánkban három, egymással szoros kölcsönhatásban álló célt kell követnünk. 1. Nagyobb hatékonyság; 2. gazdasági egyensúly; 3. optimális növekedés, E célok elérése érdekében az alábbi főbb feladatok megvalósítására törekszünk: i. O A gazdasági tevékenység legfőbb feladata a termelés Az 1968. évi népgazdasági terv az ipari termelés 6—7 százalékos növekedését írja elő. Megyénkben az adottságok ezt meghaladó (10—12 százalékos) növekedést tesznek lehetővé. A termelés növekedése érdekében használjuk kl jobban a meglevő kapacitások, a munka- és az üzemszervezésben, a műszaki és a technikai haladásban, valamint a tudomány eredményeinek hasznosításában rejlő lehetőségeket. Hasznos a kapcsolatok szélesítése a különböző tudományos kutatóintézetekkel. Fordítsunk nagyobb gondot az igények kielégítésére, a gyártmányok korszerűsítésére, a választék bővítésére. Időben készüljünk fel arra, hogy a fogyasztói igények változását a termelés átszervezése gyorsan követhesse. A szükséglet visszaesése, vagy fo-