Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-26 / 21. szám

V1LAG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA ML1SHASPART LAPJA 38. é-'folyam, 21. szám Ara: 70 fillér Péntek, 1968. január 26. A kormány és a SZOT vezetőinek megbeszé­lése Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, dr. Ajtai Miklós, Apró Antal, Fehér Lajos és dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettesei csütörtökön délután látogatást tettek a Szakszervezetek Országos Tanácsának székházában és elvtársi megbeszélést foly­tattak a SZOT titkárságának tagjaival: Gáspár Sándor főtitkárral, Beckl Sándor, Gól László, Geréb Sándorné, Somoskői Gábor és Virizlay Gyula titkárokkal. Kölcsö­nösen tájékoztatták egymást az állami, illetve a szak­szervezeti szerveknek az új gazdasági mechanizmus be­vezetésével kapcsolatos in­tézkedéseiről, megállapítot­ták, hogy az alapvető intéz­kedések megvalósítása ered­ményesen folyik. A Minisztertanács elnöke és elnökhelyettesei ismer­tették az idei népgazdasági terv eredményes teljesítésé­vel, a dolgozók élet- és munkakörülményeivel kap­csolatos állami feladatokat. A SZOT vezetői összegez­ték a szakszervezetek tapasz­talatait és a dolgozók véle­ményét az állami szervek, valamint a vállalati gazda­sági vezetők intézkedéseinek eddigi hatásáról, a kollek­tív szerződésekről és a mun­kaidő csökkentéssel kapcso­latos tapasztalatairól. A megbeszélés részvevői egyeztették álláspontjukat a népgazdasági terv teljesíté­sével, az életszínvonal elő­iránvzott emelésével kap­csolatos feladatokról, és a megtárgyalt kérdésekben meghatározták a további együttes tennivalókat. (MTI) A diplomáciai testület vadászata Losonczi Pál, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön Marton­vásár környékén vadászatra hívta meg a Budapesten akkreditált diplomáciai kép­viseletek vezetőit. A vadá­szaton a budapesti diplomá­ciai képviseltek számos ve­zetője mellett magyar rész­ről részt vettek Szarka Ká­roly és Szilágyi Béla kül­ügyminiszter-helyettesek, va­lamint Földes László, mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. A sikeres vadászat után Losonczi Pál ebéden látta vendégül a dip­lomatákat a Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Inté­zetben. Az ebéden szívélyes légkörben az Elnöki Tanács elnöke és Torsten Brandel svéd nagykövet pohárköszön­tőt mondott. (MTI) Átalakított fuvarozási szabályzat Kétszeres vízfogyasztás A Minisztertanács üléséről jelentjük A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott Jóvá­hagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a jószolgálati küldöttség Peruban, Ecuadroban, Kolumbiá­ban és Venezuelában tett látogatásáról. A közlekedés- és postaügyi miniszter a vasúti és ha­józási árufuvarozási szabályzat, valamint a gépjármű fuvarozási szabályzat módosítására tett előterjesztést. A kórmány a javaslatokat elfogadta. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelen­tésében ismertette azokat a tapasztalatokat, amelyeket az ivóvíz- és iparivíz-ellátás fejlesztését, továbbá egyes kom­munális csatornaművek létesítését szolgáló beruházások vizsgálata során beszereztek. A Minisztertanács az előter­jesztést megvitatta, elfogadta és határozatokat hozott Új rendszer a fuvarozásban A vasúti, a hajózási és a ségével történő felmérése gépjármű-fuvarozási sza- azt szoLgálja, hogy a fuva­bályzatok módosításai első- rozó vállalatok jobban al­sorban azokat a vállalatokat kalmazkodjanak a népgaz­üzemeket érintik, amelyek daság változó szükségletei­nagymértékben veszik igény- hez és biztosítsa a fuvaro­' be az egyes közlekedési ágak zási ig|nyek és a fuvarkapa­árufuvarozási szolgáltatása- citás közötti összhangot, it A módosításokat a gaz- A módosítások folytán le­daságirányítás új rendszeré- hetőséig nyílik arra, hogy a vei kapcsolatos változások fuvarozók — teljesítőképes­tették szükségessé. Az a cél, ségük jobb kihasználása ér­hogy a fuvaroztatók az ed- etekében — a fuvaroztatók digihez képest nagyobb ön- részére díjmérséklést adja­állóságot nyerjenek és a fu- nak. A vasútnál egyszerűbbé varozástervezós adminisztra- és mozgékonyabbá válik a tív jellegű korlátozásai he- kocsirendelés rendszere, lyett ezen a területen is a megszűnik több adminiszt­piaci kapcsolatok szabályo- ratív jellegű áruforgalmi zó szerepe érvényesüljön, korlátozás, valamint az Az árufuvarozási feladatok ezekkel kapcsolatos bírság­piackutató módszerek segít- jellegű anyagi hátrány. A településfejlesztés és a vízellátás Az ivóvíz- és iparivíz-el- zet. Egyes területeken — látás fejlesztését szolgáló be- tartalékok hiányában — át­ruházások vizsgálatáról szó- meneti vízhiány jelentkezik, ló jelentés — a többi között 68 városunk közül 65-ben — az alábbiakat tartalmaz- fejelsztették a vízműveket za: — néhol 3—4 alkalommal is Városaink lélekszámának —, de az esetek többségé­gyors növekedése, valamint ben ez sem oldotta meg vég­az ipari termelés és szolgál- legesen a városok vízellá­tatások fejlődése következ- tásá gondjait Gyakran élő­iében rohamosan megnőtt az fordul, hogy a fogyasztói ivóvíz és az ipari célokra igények már az új vízmű el­szükséges víz iránti igény, készültekor meghaladják a Az olcsó, bőséges vízszol- létesítmény kapacitását gáltatás a település- és ipar- a községekben csak a má­fejlesztés egyik kulcskérdé- sodik ötéves terv időszaká­sévé vált ban kezdődött meg nagyobb A második ötéves terv idő- arányban az úgynevezett tőr­szakában a vízellátás és a csatornázás fejlesztésére összesen mintegy 3,1 mil­liárd, ezen belül a közüzemi vízművek bővítésére 2,2 mil­liárd forintot fordítottak. Ennek eredményeként az utóbbi években számottevő­en meggyorsult a vízműfej­lesztés városon és falun egy­aránt A közüzemi vízművek 1950-ben naponta 600 ezer köbméter ivóvizet adtak, ez a mennyiség 1966-ban már meghaladta a 2 millió köb­métert. 1950-ben a lakos­ságnak még csak a 23 szá­zaléka, 1966-ban már 46 százaléka jutott a közmű­hálózaton keresztül ivóvíz­hez, s az egy lakosra jutó . vízfogyasztás több mint más­félszeresére nőtt E jelentős előrehaladás mellett azonban még min­dig az a helyzet, hogy a vá­rosi lakosság 20 százaléka nem kap „közműves" ivóvi­pe vízművek építése. 1960­ban a falusi lakosságnak 8 százaléka, 1965-ben pedig már 18 százaléka (mintegy 1 millió ember) jutott víz­vezetéki vízhez. Sok tele­pülésen azonban a szüksé­ges kapacitású vízművet még nem sikerült létrehoz­ni, illetőleg elkészítésükre társulásokat szervezni. Nehezíti a helyzetet, hogy a városok egyébként is el­öregedett főnyomó .vezetékei fokozott igénybevételnek vannak kitéve, s az emiatt megnövekedett karbantar­tási, felújítási munkálatok nagymértékben lekötik a fejlesztésre szánt eszközö­ket. Súlyos problémát okoz a vízpazarlás ls. A jelentés alapján a kor­mány határozatában ki­mondta, hogy a negyedik ötéves terv és a 15 éves távlati terv összeállításánál figyelembe kell venni a te­lepülésfejlesztési tervekkel összhangban levő közmű­fejlesztés részletes kidolgo­zását. m Állásfoglalás Csongrád megye idei gazdaságpolitikai feladatairól Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága tegnap Szegeden, a városi pártbizottság Kál­vin téri székházában Győri Imre elvtársnak, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának el­nökletével ülést tartott. Napirenden szerepelt az 1967-es gazdasági munka és az eredmények értékelése, valamint — az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1967. november 24-i határozata alapján — a megye 1969. évi gazdaságpolitikai feladatai és ezt segítő pártpolitikai tevékenység tennivalóinak megvita­tása. Dr. Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára indokolta az írásos előterjesztést, amit a párt­bizottság tagjai és a meghívottak részvételével széleskö­rű vita követett. A vitában felszólaltak: Berár Demeter, dr. Forgó István, Góg Mihály, Győri Imre, Hunyadkürti Lajos, Krajkó András, Ladányi Benedek, Molnár László, dr, Paczuk István, dr. Papp Sándor, Siklós János, Sípos Mihály, Szabó Sándor, Szönyi Ferenc, Vajda György és Zsibók András elvtársak. A vita összefoglalása után a megyei pártbizottság az előterjesztést egyhangúlag elfo­gadta és úgy határozott, hogy a legfőbb tennivalókat a Csongrád megyei Hírlap és a Dél-Magyarország vasárnapi számában hozza nyilvánosságra. Ezt követően Rózsa István elvtárs, a megyei pártbi­zottság titkára számolt be a pártbizottság és a végrehajtó bizottság tavalyi munkatervének végrehajtásáról és elő­terjesztette a megyei pártbizottság 1968. I. félévi munka­terv javaslatát, amit a pártbizottság egyhangúlag jóvá­hagyott, s tudomásul vette a megyei párt-végrehajtóbi­zottság ez év első félévi munkatervét. Oefétkönyuben : milliárd Építési hitel és hitellevél 1968-ban Gács László, az OTP ve­zérigazgatója csütörtökön a Magyar Sajtó Házában tá­jékoztatta az újságírókat az OTP munkájáról, idei ter­veiről. A lakosság takarékossá­gáról szólva elmondotta, hogy a betétállomány 1967 Segítség Szicíliának Rakodó óriás Záhonyban A növekvő magyar—szovjet áruforga­lom szükségszerűvé teszi a záhonyi körzet vasúti fejlesztését, korszerűsítését, amely­nek előkészítésében a MÁV Tervező In­tézete eddig Körülbelül 350 millió forint kiviteli értékű terv kidolgozásával vett részt. Ezen belCl a napokban szállította le a záhonyi határállomáson létesítendő vas­beton szerkezetű kirakóhíd terveit. Ez az ömlesztett és darus áruk átrakására szol­gáló létesítmény a magyar vasúthálózat egyik legkorszerűbb berendezése lesz. Legimpozáasabb része a két egymással párhuzamosan futó. 200—300 méter hosszú vasbeton szerkezetű híd. Ezekre tolják majd fel a Szovjetunióból érkező széles nyomtávú kocsikat, mindegyikre 16—18 kocsit, tehát hozzávetőleg egy-egy fél vo­natszerelvényt. Mellettük, de néhány mé­végén elérte a 24 milliárd 54 millió forintot, ennek 60 százalékát vidékiek, 40 szá­zalékát pedig a fővárosiak helyezték el takarékban. 1968-ban a betétállomány növekedése gyorsabb ütemű. Az év első húsz napjában 564,5 millió forinttal nőtt a betétállomány. Tavaly, azo­nos idő alatt 358,6 millió fo­rint volt az emelkedés. 1967-ben az összes felépült lakás 65 százalékát finan­szírozta az OTP. Mintegy kétmilliárd forint építési kölcsönt folyósífbttak körül­belül negwenezo; tételben. Ilyen kölcsön segítségével 31 266 lakás épült. Fejlődött a társasház és öröklakás építkezés, amit az idén fő­leg lakótelepszerű elhelye­zésben tovább bővítenek.' Az OTP az idén összes­ségében a tavalyival azonos összegű hitellel támogatja a lakásépítkezéseket. Az egy­egy lakás építésére Nyújtan­dó kölcsön is a múlt évivel azonos. Szükség esetén azon­ban az összeg valamivel na­gyobb is lehet. A legmaga­sabb hitelt — átlagosan 90— 100 ezer forintot — a tár­sasház-lakás építők kaphat­ják. A családi házat építők általában 40 ezer, megye­székhelyeken 50 ezer, Bu­dapesten 60 ezer forint át­lagos kölcsönben részesül­hetnek, január 1-től már#az új kamatfeltételek mellett. Az építőipari árak emel­kedéséről szólva az OTP ve­zérigazgatója elmondotta, hogy költségnövekedés csak a közületi — állami, taná­csi, szövetkezeti — kivitele­zésnél lesz. A költségtöbb­, , . . ..... , . I letet azonban az állam meg­terrel alacsonyabban — a „földszinten" — ' ... , ? várakoznak a hazai normál nyomtávú I tenti a kivitelezőknek, és kocsik. A hídon álló kocsik alsó ajtaját • így az érdekelt lakásépítő­gépi úton nyitják ki úgy, hogy belőlük az i ket a többletköltség nem ar.vag vagy csúszíatón közvetlenül a ma- | terheli gvar kocsikba, vagy a híd alatti bunkerba i . , , .. , _. - a depóniába - ömlik, amikor is az I Az OTP egy év a,att k5" átrakást a KGMTl-vel közösen tervezett I rülbelül félmillió hitelleve­-X—<1- j let adott ki változás volt, hogy 1 százalékkal csökken­A szicíliai földrengés s a nyomában járó sok áldozat és szenvedés, amely az ottani lakosságot sújtotta, mély részvétet keltett hazánkban. Az első nagyobb szállítmányt, amelyet a SZOT az Olasz Általános Munkásszövetség (CGIL) közvetítésével juttat el Szicíliába, csütörtökön indították útnak a Ferihegyi repülőtérről IL—18-as gép­pel. különleges daruk végzik el. A teljes „átrakó udvar" a két híddal évente átlagosan kétmillió tonna vasérc és 2,7 millió tonna egyéb áru. tehát na­ponta átlag 13 000, de csúcsforgalom ide­jén akár 30 000 tonnányi anyag átrakására lesz képes. A gepek gyártása az Országét Bányagépgyártó Vállalatnál már meg is kezdődött A szerelési munkálatokat 1969 re tervezik, úgy hogy az új „rakodó óriás' 1970-ben kezdheti meg a munkát tették a kezelési költséget és hogy a tsz-parasztság is kaphatott és kaphat áruhi­telt. Gács László elmondot­ta még, hogy az IKKA aján­dékakció lebonyolítását ja­nuár X-től az OTP végzi. V

Next

/
Thumbnails
Contents