Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-25 / 20. szám

Kulcs helyet! vasrúd Szeged egyik leg­szebb épülete, az ország egyik legkorszerűbb munkásszállodája, az ÉVM Csongrád megyei Építőipari Vállalat Kos­suth Lajos sugárúti munkásszállása. Nyolc­száz embernek nyújt kényelmes otthont, szó­rakozást. A falakat csempével, műkővel burkolták; a központi fűtés egyenletes mele­get temperál éjjel-nap­pal. Mintegy nyolcszáz ember él itt irigylésre méltó körülmények kö­zött. A nősök 105, a nőtlenek 125 forintot fizetnek egyhónapi szál­lásért. Néhány ember még­is szinte őserdei mó­don bánik a használati tárgyakkal, az egész szállással. Fogalmaink szerint fantasztikus cse­lekedetről érkeznek hí­rek : vasrúddal feszítet­ték fel a zománcos szo­baajtókat, leverték a lémpabúrákat. kiégették a paplanhuzatokat. A legutóbbi leltár nem ke­vesebb, mint 157 kés és 300 pohár eltűnését fe­dezte fel az étkezdéből. És érdemes volna meg­nézni, hogy délutánon­ként a kitakarított fo­lyosók, szobák, társal­gók hány perc alatt sá­rozódnak, piszkolódnak össze. A munkásszálló kö­rülbelül 30 millió fo­rintba került és életko­rát tekintve nagyon fia­tal. Még egyéves sincs. Némi túlzással az utób­bi hónapok éveket öre­gítettek rajta. A jelenle­gi állapot mindenkép­pen tarthatatlan. Az építőipari vállalatnak, a munkásszállás társadal­mi szervezeteinek rövid időn belül az eddiginél jóval hatékonyabb mód­szereket kell találni a rongálok megfékezésé­re. Az építőipar most is jelentős munkaerőgond­dal küzd. Már hallom is: eleve kizárt a radi­kális megoldás, fogni kéli minden embert! Ez rendben is van. De nem árt megnézni, hogy esetenként kiket Matkn István Mit hoz a pálforduló? A legutóbbi napokban szaka kiterjedt havazás kez- ség maximuma — sokkal na­Európa nagyrészén tapasz- dődött, majd szerdán Kö- gyobb szerephez jutnak a talt enyhülési folyamat ked- zép-Európa egy részére is szélsőségek, s gyakran elto­den megrekedt: Észak-Euró- átterjedt: Szerda délben ha- lódnak az időjárási ritmu­pában és a Szovjetunió eu- vazást jelentettek Miskolc, sok. Az idén január 15-e kö­rópai területén főleg á Ki- Debrecen, Kecskemét térsé- rül volt rendkívül hideg, jev—Leningrád vonaltól géből. A Földközi-tenger A pálforduló' az évek 80 észak-keletre lelassult az térségéből indult légáram­enyhe levegő áramlása, sőt 7ás hatására Szentgotthárd Moszkvából kedden délben és Zalaegerszeg környékén ismét mínusz 20 fokot jelez- kezdődött havazás, tek a megfigyelők. Közép- A távprognózis osztályon Európában még mindig tart- dr. Berkes Zoltán adott tá­ja magát az enyheség, csak jékoztatót a január 25-i pál­a magasabb légrétegekben fordulóval kapcsolatban vár­érezhető a közelgő változás, ható időjárási változásokról. „Beszélő papírlapok" Móra Ferenc íróasztalán százalékában hidegről me­legre vált, s csak 20 szá­zalék esélye van az enyhe­ség hidegre változásának. Az idei pálforduló nyilvánvaló­an a 20 százalékba sorol: átmeneti enyheség, havazás után 10—15 napig tartó hi­degebb időszakot hoz. A kö­A két Németország, vala- Elmondotta, hogy az évszá- vetkező egy-két nap alatt az mint Lengyelország térségé- zados megfigyelések szerint észak-nyugati—nyugati lég­ben a frissen érkező óceáni és a helyi hidegebb légtö­megek találkozási zónáiban már a szerdára virradó éj­az év leghidegebb időszaka január 20—25-közötti né­hány nap. Az idén azonban — minthogy 1968 tavaszán várható a napfolttevékeny­áramlás elgyengül, s való­színűleg helyet ad ismét a kontinentális eredetű hide­gebb légtömegeknek. Uram, lefoglalom a gyűjteményét Bélyeghamisítók tündöklése és bukása — Uram, lefoglalom ezt a rendkívül értékes albumot, amit ki akart csempészni, s megindítjuk ön ellen az el­járást! — Kérem, ezek nem való­di bélyegek, valamennyit én csináltam! A különös párbeszéd a francia—svájci határon ját­szódott le, az egyik utas, hogy a szegény gyűjtők al- bélyeggyűjtők szövetsége po­bumában ne legyenek üres kockák amiatt, hogy drága bélyegeket nem tudnak meg­szerezni. — Amikor meg­öregedett," visszavonult a lönös mesterségtől. Előbb azonban teljes felszerelését, 10 millió frankért eladta az mintegy 600 hamisítványt, angol filatéliai társaságnak Jean do Sporati és a finánc — tananyagul. között. A vita folytatásaként szakértők vizsgálták meg a bélyegeket és kijelentették: valamennyi valódi, értékes ritkaság. Hamisításból tananyag Sperati hírhedt elődje volt Francois Fournier genfi nyomda tulaj donos; nevét borzongva ejtik ki a gyűj­tők, mert „bélyeggyárának" termékei ma is közkézen fo­rognak. A múlt század vé­gén tevékenykedett és alig van ország, amelynek érté­kes klasszikus kiadványait ne hamisította volna. Végül leleplezték és nyomdai kli­séit a nemzetközi bélyeg­meg, szintén filatéliai tan­anyagnak, hogy a gyűjtők — Akkor bebizonyítom, hogy az én gyártmányaim. Tessék, mondják meg, me­lyiket készítsem el — vála­szolta fölényesen Sperati, majd bevonult „laboratóriu­mába", ahonnan a szakértők _ | legnagyobb elképedésére né- tanuljanak belőle, hány óra múlva diadalma­san hozta elő a tökéletes hamisítványt. — Én nem akarok be­csapni senkit — nyugtatta meg a szakértőket a „bé­lyeghamisítók királya", ahogy később elnevezték, — mert a bélyegek hátlapján feltüntetem, hogy az én munkám. Csak azt akarom, tom 6000 dollárért. Thuin 50 ezer saját gyártmányú bélyeggel árasztotta el a nemzetközi piacot, károsí­totta meg a gyűjtőket. A bélyeghamisítás történe­te majdnem olyan régi, mint a bélyeggyűjtésé. Az álla­mok á múlt század óta igye­keznek védekezni a hamisí­tók ellen. Ügy látszik, a vi­lág első bélyegénél: az 1840­ben Angliában , megjelent ún. fekete pennysnél is szá­mítottak ilyesmire, mert a nyomdai lemezekre minden bélyeg két alsó sarkába megkülönböztető betűket véstek. Mgxikóban a múlt század közepén a bélyegek hátoldalára nyomtak ellen­őrző számokat. Sok állam­ban a bélyegpapírba külön­böző színű selyemszálakat .... . . . préseltek. Olaszországban, gyujto szovetseg szerezte Németországban a bélyegpa­A fekete pennys Ugyanilyen különös tanul­mányi anyag vásárlásának híre járta be tavaly a világ­sajtót. A belga származású, mexikói állampolgárságú Charles de Thiun „műhe­lyét" vette meg az amerikai Válaszlevél is megtette volna Lapunk Olvasóink írják kát végeztet, és jobban meg- kapta. A vizsgálat eredmé­rovatában elég sűrűn szó nézi, hogy mire érdemes köl- nyében nyilvánvalóan meg­esik a Szegedi Ingatlanke- tenie jelentős összegeket. So- bízik. A probléma orvoslá­zelö Vállalatról, illetve egy- kat költöttek akkor erre a sa elől tehát nem tér ki az egy kerületi házkezelőségről. házra is, ahonnan a panasz Ingatlankezelő Vállalat III. A legtöbb a panasz. Az ol- való. kerületi házkezelősége. Bizo­vasók elmaradt, vagy hosz- Hogy mennyi ráfordítást nyára a panaszlevelet író ol­szabb idő óta ígérgetett érdemelt akkor ez a ház, ezt vasónk, Gancsa Lajos is munkákat sürgetnek, s szer- eldönteni az IKV feladata megnyugszik a statikai vizs­kesztöségünk segítségét ké- volt. A mostani panasz mér- gaiat eredményében, abban, rik. A korábbi gyakorlattól legelése is az övé, de az ösz- hogy életveszély nem fenye­eltérően egy-egy konkrét pa- szevetés is, hogy annak ide- RGti őt és családját. A szük­riasszal kapcsolatban csak jén nem kellett volna-e ala- séges javítás elvégzésének be­kihagyással válaszol az ille- posabb munkát végeztetni? állítása a soros munkák kö­tékes, az IKV. Talán azért, Drágább ugyanis az a 7-e azt jelenti, hogy az nem mert nincs sajtófigyelőjük, munka, amelyre tíz év után máról holnapra történik, vagy annyira elfoglaltak? ismét vissza kell térni, és — Két éven belül sort ke­Példa erre — igaz, hogy a újabb összegeket áldozni rá, rilunk a munkara — mon­válaszadási határidőn még mint egyszer megcsinálni, de dotta Tóth Sándor —, ez belül van az IKV — a Ve- alaposan. persze nem azt jelenti, hogy resács utca 11. számú ház — Életveszélyről azonban esetleg hozzá ne kezdenénk lakójának, Gancsa Lajosnak mégsincs szó — mondotta a panasza. Irta, hogy a szo- Tóth Sándor. — A panasz ba padozata meg van hajol- eredetileg asztalosmunkákra, va, és félnek attól, hogy le- aitó és ablakjavításra vonat­szakad. A lakás életveszé- kozott, amelyet nem tartot­lyes, amit nem ő, hanem az tunk indokoltnak. Erről ér­IKV egyik művezetője, és tesítettük a panaszost is. Ta­egyik technikusa állapított valv novemberben viszont meg, akik a helyszínen vizs- tervező részlegünknél meg­gálódtak.' rendeltük a ház statikai A szóbanforgó házat tiz vizsgálatát. Ez év január 12­éve újították fel. A, mostani én is kint jártak a helyszí­panasz akkor még nem áll- és megállapították, hogy a hatott fenn, mert a lakás ál- padozat hajlott meg, s azt ki lapota nyilvánvalóan jobb kell cserélni. Ezt soros mun­volt. Tóth Sándor, a III. ke- kiank közé vettük. A pado­rületi házkezelöség vezetője zatcserével egyidőben maid különösképpen nincs elra- megerősítjük vagy kicserél­gadtatva a házak tíz évvel jük a födémet is, hogy a l)áz ezelőtti felújításától, a Vere- állagát javítsuk, a további sács utca 11. számú ház ese- panasznak elejét vegyük, tében sem. Kétségtelen, hogy Információit Tóth Sándor IKV azóta korszerűbb az IKV központjában Szabó már az idén. L. F. I pírba finom hálózatú alap­rajzot nyomtak. Svájc 1862­től 1900-ig a svájci keresz­tet préselte a bélyegbe, amely fény hatására a hát­oldalon látszódik. Ujabban a vízjeles papír bizonyult a legjobb védeke­zési módszernek. Büntetés Faruknak Szinte minden állam tör­vénye szigorúan bünteti a bélyeghamisítást, sőt rossz­hiszeműség esetén a hami­sítványok eladását is. Né­hány éve például nagy fel­tűnést keltett, amikor Faruk volt egyiptomi királyt Ro­mában 1700 dollár pénzbün­tetéssel sújtották, mert egy svájci gyűjtőnek hamis bé­lyegeket adott ael. A hamisí­tók ma is változatlanul ga­rázdálkodnak. A bélyeg­gyűjtők nemzetközi szövet­ségében külön osztály mű­ködik a gyártmányok lelep­lezésére. Értékes bélyeg vétele előtt ajánlatos a hazai gyűjtőnek is a budapesti bélyegmúze­um szakértőihez vagy a bé­lyeggyűjtő szövetség vizsgá­ló-állomásához fordulni. Mindkettő modern eszkö­zökkel felszerelve működik. A bélyegmúzeumnak egyéb­ként tízezer darabból álló gyűjteménye van, amelyben a világ minden tájáról szár­mazó hamisítvány megtalál­ható; a gyűjtők is sokat ta­nulhatnak belőle... Hajdú Endre Több, mint háromezer da­rab tenyérnyi papírlap sora­kozik összekötve Móra Fe­renc hajdani íróasztalán, me­lyen 4 éve még az író alkot­ta nagyszerű elbeszéléseit és regényeit, rendezte régészeti leleteit. A patinás íróasztal most a Somogyi-könyvtár olvasótermében áll, a kis pa­pírszeletek pedig a decem­ber havi kérőlapok. Ha beletekintünk a gyűjte­ménybe, érdekes dolgokat árul el. Többek között meg­tudhatjuk, hogy az olvasóter­met főleg egyetemisták, főis­kolások (egy év alatt össze­sen 17 237), középiskolások, kevesebb számban értelmisé­giek és nyugdíjasok látogat­— Közel kétszázezer könyv áll a tudományra szomjas olvasók rendelkezésére, me­lyet az olvasóteremben hasz­nálhatnak. Gondot fordítunk arra is, hogy például a köte­lező olvasmányokat is meg­találják a diákok. Jelentős mennyiségben ta­lálhatók az olvasóban folyó­iratok. Felelősük, Gyuris György 275 féle folyóiratra ügyel. — Milyen „újdonságok" vannak a részleg munkájá­ban? — A nyáron nagy átrende­zés volt. Ekkor egyesült az olvasóterem, a kölcsönző és a raktár. Ez nem helyi ku­ják. A nagy elfoglaltságú riózum. A korszerű könyvtár dolgozók inkább kölcsönzik a könyveket. A „beszélő papírlapok" szerint az elmúlt évben kö­zel harmincezren használták az olvasótermet helybenol­vasásra. Legnagyobb szám­ban irodalomtörténeti és tár­sadalomtudományi műveket olvastak. Szabó Imre könyv­táros statisztikája alapján ki­mutathatjuk, hogy az elmúlt év folyamán összesen 32 614 könyv és 41 468 darab hírlap és folyóirat került kézbe! Ha az olvasószolgálati csoportvezetőt, Reguli Ernő­nét kérdezzük, arra is fény derül, amiről a lapok hall­ganak. ugyanis olyan, hogy minden részleg összeköttetésben van, a munka így folyamatosabb. Mi is erre törekszünk. Azt is most vezettük be, hogy min­den évfordulóra idejében összegyűjtjük a nálunk talál­ható anyagot. Már a Tanács­köztársaság anyaga készül. Végül egy gyakorlati új­donság. A könyveket ezután nem a könyvtáros viszi az olvasókhoz. Az asztal mellé helyezett jelzőtábláról min­denki megtudhatja, mikor érkezett meg a raktárból a kért anvag és saját magának kell jelentkeznie érte. B. Laczó Katalin Uj Kossuth-kiadványok Szocialista hazafiság — szo- pontjából egyaránt fontos, cialista történelemszemlélet a közérdekű kérdésben segít címe Benczédi László és eligazodni gyakorlati taná­Csatári Dániel tanulmányé- csaival, a lehetőségek reális nak, amely a Társadalomtu- feltárásával a Szülök Könyv­dományi Intézet első, nagy tára Pályaválasztás előtt cí­érdeklődésre számot tartó mű füzete és a Nők Maga­kiadványa. zinja Mi legyek? című ké­Ahogy közeledik az iskolai pes kiadványa, tanév vége, mind gyakoribbá Á Világesemények dióhéj­válik a kérdés: mi legyen az ban népszerű sorozat első általános iskolák VIII. osz- száma a többi között érde­tályát. illetve a közéoisko- kes beszámolót közöl a viet­lak IV. osztályát vegzo diá- . , , . . kok további sorsa, milyen nami esemenyek kapcsán IS" pályát válasszanak. Ebben a mét az érdeklődés előterébe család és a társadalom szem- került Kambodzsáról. Uniuersitas, 67 Egyetemista alkotók könyve Először jelenik meg az or- mást, hogy hírt adnak ön­szág egyetemista tollforgatói- magukról — fontoskodva, nak közös irodalmi antoló- vagy naiv-ártatlanul. Csak: giája: a 38 fiatal induló köl- csak éppen nagyon kevés tő, író munkáinak címe: eredetiséggel. Azt hiszem, •Universitas 67. Az egyetemi egyetlen hiányossága ez a városokban már régebben fiatalok írásainak. Tíz, húsz, élő és működő irodalmi al- ötven évvel ezelőtt is íród­kotókörök elszigeteltségén, hattak volna ezek a szépen „szegény vidéki rokonná" vá- csengő-bongó sorok, prózába ló beletörődésen és perspek- öntött vallomások. Nem a tíván kívánt ez a kezdemé- tartalmi, formai eredeties­nyezés segíteni. kedést kívánjuk — bár még Végiglapozva a kötetet, el- ennek sincs nyoma az írá­sösorban a lírai „túltengő- ~ han™ az egyéal sere" figyelhetünk 'fel, viL ^n^t^ ^^ gálódva, ennek értékeire, szépségeire is. Szívem sze­Egy pár szép színvonalas rint tulajdonképpen csupán írást Persze említhetünk a dicsérni szeretném ezt a könyvecskét, elsősorban lé­téért, a kezdők, indulók bá­torításáért, hogy figyelik az olajkutakat, a munkásvona tokát, a A spencer A Hági, Étterem felszolgálóinak fehér kabátkáját nevezik spencernek. Azért ták" akkor htég mu- viszont nyúlik a nö­teny' vdszont vakító- tatós Volt" és a cél* Vekedesbc» levő fia" an fehér, ha tiszta. Jellegzetessége, hogy szerűségnek is meg- tal felszolgáló. A felelt. Azóta viszont két tényező közötti vts^'szerint eitó_rést. a jellegzetessége spencerek a sok mo- spencer alól kilógó kad- vag^ amíg ész­sásban, vagy viselőik ing, amit időnként t"G nem veszik, hogy gyarapodtak teslsú- vissza kell gyűrni a lyukban, méretükben, nadrágba. A totya­A spencerek egyi- kosságon nem segít a összecse­megmosolyogják a relgetése sem. azon ez a azért érvényesül, mert kínosan testhez­áll. Éspedig annyira, tehrt bemüf" Amikor ^-másikát igencsak spencerek benRe' Amikor megmosolyogják a relgetése eszközökkel alaposabb mun- László a spencert kinek-ki- vendégek. A spencer egyszerű oknál fog­tervező-statikustól nek a méretére szab- ugyanis nem nyúlik, va, hogy a kicsiből kötetből, mint Szepesi At­tila Anyám nevére című ver­se, vagy Pardi Anna azonos fájdalmakat fejtegető Me­mento-ja; de Oravecz Imre felnőttekét, egy- sorait — szó szerint is —, Csatlós Csaba Olaj mezők és Bodó Sándor Koraesti mun­kásvonat című versét egy­aránt dicsérhetjük; úgyszin­tén Maravkő László Ismeri­tek, Szentmihályi Szabó Pé­ter Két vízcsepp című, szép szerelmes verseit, vagy a szegediekét, Szepesi Attilán kívül Oláh Éváét és Petri Ferencét is. A kevés elbe­szélés között is nehéz az ér­tékítélet: Kenessei András, Vágássy Imre, Kurucz Gyu­la, Jankó Cecília, Krikovszky Péter írásai egyformán osz­toznak a kezdői dicsőségen. Jakab Ágnes nem lehet nagy. Ilyenformán a csi­nosság a legfessebb felszolgálónak is szi­szifuszi törekvés. Ele­get tesz viszont az üzleti előírásoknak: viseli a spencert, amíg szét nem sza­a felszolgálók öltözé­ke. formaruhája nem skatulya, amit nem szabad kinőni. Hát istenem, kinőtték. Felnőttek a gyerekek. L. F. Csütörtök, 1968. január 25. OZL-MAGYARORSZAG 5 I I

Next

/
Thumbnails
Contents