Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-25 / 20. szám

Több focisai bútor Az idei zavartalan bútorellátás érdekében a nagykereskedelem lekötötte a hazai ipar kapacitását A kiskereskedelemnek ezenkívül lehetősége van arra, hogy mintegy 27 szövetkezettől kisebb szériákban közvetlenül is rendeljen bútort. Az import megállapításánál figyelembe vették, hogy a külföldi bútorok ára viszonylag nagyobb mértékben nőtt: a tavalyi 16.2 százalékkal szemben az idén a bútorok 14 százaléka jön importból. A bútorforgalom idei 8 százalékos növekedésével számol a kereskedelem, amely mintegy 60 féle újdonságot ad piacra. Az új cikkek között van egyebek között a gyermekszoba- és diákszoba-berendezés, a házgyári lakásokhoz való szobaberendezések, négyfajta, eddig exportra gyártott konyhabútor, az emeletes gyermekágy és az Othello műbőrgarnitúra. Várhatóan választékban sem lesz hiány, hiszen 27 féle belföldi és ugyanannvi külföldi lakószoba. 17 féle konyhabútor, 8 fajta könwszekrény és állvány kerül forgalomba. Négymilliónál tobb vendég Legtöbben Csehszlovákiából érkeztek A termelőszövetkezet közgyűlése A Központi Statisztikai Hivatal összegezte a mú't évi idegenforgalom adatait Eszerint nn'g 1966-ban 3 millió 25 856 külföldi lépte át hazánk határát addig 1967ben 4 $35 958. Közülük a múlt évben magj arországi úticéllal 2 419 924 vendég érkezett (1966-ban 1 603 522.) A többi turista átutazóként töltött egy vagy több napot az ország különböző részein. A legtöbben — 1 609 564-en — Csehszlovákiából jöttek, a jugoszláv vendégek száma 1966-ban 259138 volt 1967ben 1 134 837. Szép számmal üdvözölhettünk turistákat a többi baráti országból is, így Bulgáriából 212 791, Lengyelországból 330 089, a Német Demokratikus Köztársaságból 222 997, Romániából 176 507, a Szovjetunióból 145 295 turista járt hazánkban, illetve utazott át A nyugati országokból többek között 143 557 osztrák, 147 824 nyugatnémet 50 618 amerikai (köztük az USÁ-ból 35 ezer 61) vendég ismerkedett a magyar fővárossal, illetve a magyar tájakkal. Ázsiából 12 882, Afrikából 2829, Ausztráliából és Óceániából 3678 személy járt hazánkban. A legtöbben — körülbelül 1—1 millióan — júliusban és augusztusban lépték át a határt A külföldiek 50—55 százaléka -gépkocsin, • 3,5—4 százaléka repülőgépen, a többi pedig vonaton érkezett. (MTIí Tegnap, szerdán Kiskundorozsmán a József Attila Termelőszövetkezet évzáró közgyűlést rendezett. A 407 szövetkezeti tagból megjelent — kb. 20 kivételével — valamennyi. Erre az adott okot, hogy ebben az évben a rendszeres fejlődésnek egy olyan magaslatára értek el, amely azt eredményezte, hogy egy-egy tsz-tag évi jövedelme meghaladta a közösből a 17 ezer forintot. Ebből mindjárt kiderül az is, hogy igen jó, egészséges hangulatú közgyűlés zajlott le Kiskundorozsmán. Ebben nagy szerepet játszott az évi eredmény, hiszen mindeniki, ahogyan csak tehette, dolgozott a szövetkezetben. Érdekes, hogy búzából például katasztrális holdanként 420 kilogrammal, árpából pedig 480 kilogrammal múlták felül a megyei átlagot. zeléseket. Egy szövetkezet nem is létezhet másképpen, csak ha megfelelő tartalékokkal rendelkezik arra az esetre, ha elemi kár, vagy egyéb csapás éri a termést. A megyei tanács elnökhelyettese szűkebb társaságban ott szóvá tette, hogy van olyan szövetkezet is Csongrád megyében, ahol a tartalékalap eléri a húszmillió forintot, s ez hárommillióval több, mint a tagság évi jövedelme. Egy ilyen helyen keletkező elemi kár nem lehet olyan nagy, hogy., az zavart okozna a tagság keresetében, jövedelmi viszonyaiban. Ezért érthető, hogy itt is a tartalékképzés vált egyik legjelentősebb vitatémává. A tartalék Ezek azok a külsőségek, amelyeket elmondhatunk egy-egy közgyűlés utón. Helyesebb azonban itt néhány olyan elemi kérdést emlegetni, amely szinte minden termelőszövetkezetben napirendre kerül a következő hetekben és hónapokban. Aar egyik a tartalékképzés. Nagy figyelmet fordított a közgyűlés arra, hogy évről évre növeljék szisztematikusan a gazdaság tartalékait. S olyan példákat hoztak fel, hogy régen az egyéni termelő is mindig biztosított a maga részére megfelelő tartalékokat arra az esetre, ha egy rossz gazdasági év elrontaná a termelési és jövedelmi elképSzeged faluja 3. Véletlen rr * rr » r • • * muvelodesi naz Egyedül ez, ami városi. A modern művelődési ház. Mutatós, tiszte, öröm benne dolgozni, szórakozni Rossz nyelvek mondják: véletlenül került Mihalytelekre. Nem ide szánták. Jobb helyre nem építhették volna. Két éve működik. Eredményesen. Különböző szakkörök; növénytermesztési, műszaki és gépcsoport, foto-, bélyeggyűjtő szakkör talált itt otthonra. Emellett színjátszó csoport, tánccsoport, asszonyok klubja, ifjúsági klub. A művelődési ház anyagilag csak kismértékben járul hozzá a szakkörök fenntartásához. A termelőszövetkezet, a földművesszövetkezet jelentős áldozatokat vállal. A termelés és a művelődés összhangja jó. Más szóval, aminthogy a mihálytelekiség határozza meg mind a nagyüzemi, mind a háztáji termelést, ugyanúgy a művelődést is. Mert a fiatalokon kívül az idősebb korosztályt csak a munkához való kérdésekkel, problémákkal, témakörökkel Dyerték meg a művelődésnek. Hagyományok és olvasómozgalom Filmet készítenek a paprikafeldolgozásróL önmagukról. Tavaly tavasszal kezdték a „forgatást" a fotoszakkör tagjai. A vetéstől a betakarításig minden munkamozzanatot megörökítenek. Megőrzik a hagyományokat Dokumentum. Hiszen a termelési eljárások változnak, így például a kézi ültetés is kihalóban. Tért hódít az öntözés, a fejlettebb termesztési technika. Nem múlhat el nyomtalanul a régebbi idő, a termesztésben is nehezebb idő, mos^ megörökítődik. A traktorosok is beszoktak. Kaczor Balázs főagronómus és Prágai Béla gépcsoportvezető irányításával rendszeresen olvasgatnak. Járnak a foglalkozásokra és a könyvtárba. A brigád 46 tagú. Kolonics Szilveszter, Szekeres Lajos, Hajdú János és Kószó Vince igenigen szorgalmatoskodnak, összeírják, milyen könyvek kellenek, s a brigád egyik tagja elmegy értük. Az olvasás kötelező. Nemcsak szakmai ismeretekre terjed ki az érdeklődés. A brigád megvitatja, ki mit olvasott, s mit értett meg belőle. A művelődési házban rendezik meg évenként a mezőgazdasági könyvhónapot és könyvkiállítást. Brigádösszejövetelekre, igazgatósági ülésekre, küldöttgyűlésekre kerül sor. És természetesen KISZ-előadásokra is. Naponként 25—35 ember fordul meg a kultúra hajlékában, nagyobb rendezvényeknél 160 —180 érdeklődő is összejön. Mindenesetre kialakult már a törvény, ha az igényeket helyesen mérik fel, az érdeklődés nem marad el. Tapasztalat. Barom íi tenyésztési eiőadást rendeztek. Többén hangoztatták. érdekli őket.- Mégis mindössze háta n-heten jelentek meg Ha azonban komoly közgazda, sági ismeretekről, a táj jellegét érintő témáról esik szó sok, igen-igen sok a hallgató. Falusi mozi és könyvtár Modern a művelődési ház, jóformán használhatatlan a 'mozi. Pedig ott kapott helyet. Keskenyfilmos. Hetenként négy előadást tartanak. Rossz a kép és a hang. Nem versenyezhet a televízióval, a szegedi mozikkal. Tart a vita. ki ruházzon be a vetítőgépre. A MOKÉP vagy a tanács? Ígéretet kaptak, de pénzt még nem. A helyzet komikus. Városi, sőt kiemelt művelődési házban keskenyfilmesek az előadások S micsoda gyenge előadások. Megnyugtató a könyvtár helyzete. Négy év alatt megnőtt a könyvállomány; 5100 könyv közül válogathatnak az olvasók. Akkoriban 9"-en érdeklődtek, ma a lakosság 17 százaléka beiratkozott. Csinos olvosószoba, a folyóson könyvkiállítás. Huszonhárom lap jár ide. Hasznossá lett a Szegedi Somogyi Könyvtár mihálytelki fiókkönyvtára Kuriózumok Szeged hét kilométer. Még is elérhetetlen villanyügyekben. Déután nincs áram. Nincs televízió-adás sem Bosszankodnak az emberek. Nemzetközi futballmérktízést nézhettek volna. Szaladnak a postára telefonálni. A pos ta már bezárt. Reggel interurbán felhívják Mórahalmot, ugyanis a körzeti szerelők onnan jönnek hibát javítani. Két nanra rá már szóihat is a televizi. éghet a villany. A faluban nincsenek már kemencék. Sok a televízió az autózás most jön majd divata Nváron 10—12 sze mé'vautó is áll a nagyüzem' táblákon. Legalubb 40—50 ember vesz az idén. s jövőre ^benzincocót". Naponta több száz ember utazgat Szegedre s vissza De a városból is járnak kl. Pedagógusok, alkalmazottak termelőszövetkezeti tagok. A közlekedéssel balok vannak A korábbi években jobban alkalmazkodott a falu viszo' yaihoz. A ha'naii járatra s a legutolsó éjszakai járatra sok a panasz. Vasárnap délután, s piacos napokon is kellene sűríteni a táratokat Cazxiasávcwsáera hivatkozik az autóközlekedési vállalat A mihálvtelkiek pedig panaszkodnak. S jogosan. Segíteni lehetne a baiukon. Sz. Lukacs Imre Önállóság Érdekesen nyilvánult meg ezen a közgyűlésen az az új helyzet amelyet 1968 hozott: a szövetkezetek önálló gazdálkodása. Megszűnt a felsőbb szervek gyámkodása. Jól érzékelte ezt a négyszáz ember, hogy nekik kell dönteniök a legfontosabb kérdésekről; a vetésszerkezet alakulásáról, a vetésterületek kijelöléséről, a mezőgazdasági termelés és az üzemi segéd- és mellékágak fejlesztéséről, megfelelő _ alapszabály, ügyrend és munkarend kidolgozásáról és elfogadásáról stb. A szövetkezetek vezetésének elvi kérdései is szóba kerültek. Igen. jól érzékelték, hogy a következő években megmarad a szövetkezetek irányítási elvének alapjául az önigazgatás, de sokkal nagyobb mértékben kell fejleszteni és érvényesíteni az egyszemélyi felelősséget is. Ez esetben , nemcsak az elnök egyszemélyi felelősségéről van szó, hanem a mezőgazdászéról, a főmérnökéről, a brigádvezetőkéről stb. Minden egyes vezető személyileg felelős a reá bizott munkaterületek minden irányú gondjáért és tennivalóiért, felelős az önigazgatás különböző szerveinek; igazgatóságnak, ellenőrző bizottságnak, közgyűlésnek stb. A pártoló tagság Ott Dorozsmán rendkívül nagy szerepet játszik a pártoló tagság ügyének rendezése is. Hiszen itt 600-nál több pártoló tag van. A helyes elrendezést nem is lehet elvárni 2—3 hét alatt. Olyan különbözőek a pártoló tagsággal járó és megoldást kívánó problémák, hogy szinte a 600 ember mind-mind egyedi esetté lép elő. Okosan tették a szövetkezet vezetői, hogy 1968-ra érvényben hagyták mindazokat a juttatásokat s lehetőségeket. amelyeket eddig a pártoló tagsággal együtt járó állapot a pártoló tag részére biztosított. Majd egyénenként, egyenként vizsgálják meg, hogyan lehet a pártoló tagság dolgát elrendezni. Beíép-e a szövetkezetbe a pártoló tag, képes-e arra, hogy ott munkát végezzen és a termelőszövetkezet közgyűlése fél is veszi, remélhetőleg stb. Vagy pedig nem alkalmas a szövetkezeti tagságra és jogviszonya, földtulajdon viszonya megszűnik a pártoló tagisággal együtt. Nagyra becsülendő az a körültekintés, amely most jellemzi ott a helyzetet, korábbi merev intézkedési elképzelésekkel szemben, amikor azt gondolták, hogy két-három hét alatt Lebonyolítják a törvény betű szerinti értelmében a pártoló tagsággal összefüggő rendezetlenségeket. Alapelvük, hogy nem csinálnak feleslegesen olyan társadalmi, politikai feszültségeket, amelyeket nyugodt, higgadt, huzamosabb időre szóló munkával elkerülhetnek. Igazuk van. Utánpótlás Jellegzetes kérdés a szövetkezeti tagok utánpótlása is. Ezen a közgyűlésen megszavazták három kilépőnek a kilépési lehetőségét és 22 belépőnek a felvételét A sajátos egyébként ebben az, hogy elkezdtélf keresgélni a felvettek között a munkára, termelésre alkalmasságot is. Nevezetesen a szövetkezet tagjainak zöme idős, az utánpótlást elsősorban fiatalokból kell biztosítaniok és az új tagfelvételeknél ez egy lényegi szemponttá lépett elő. Felvenni minél több fiatalt, munkaképes embert, aki átveszi a szövetkezet munkájának, tevékenységének azt a részét amelyet idős tagok nyugdíjba, rokkantságba kerülésükkel otthagynak. Az igazgatóságnak ez az előrelátó tevékenysége rendkívül fontos és követendő valamennyi szövetkezetünkben. Mindeddig nm mondtunk semmi különöset erről a közgyűlésről. Nem is volt ez szándékunkban. Mindössze kép>et festettünk arról, hogy hogyan zajlott le egy Ilyen nagy, jól jövedelmező szövetkezet közgyűlése és ott milyen kérdések, gondolatok kerültek napirendre a vitában, egyszerű parasztemberek körében. Hiszen ezek a gondolatok már az új helyzet jegyében formálódtak és formálódnak, azok részéről, akiknek vállán nyugszik az egész magyar mezőgazdaság; a tsz-parasztok gondolatairól, véleményéről szóltunk, amelyre nagyon is oda kell figyelni a következő esztendőkben. Sokkal jobban, mint az élmúlt években. T. F. Kettőt fizet hármat kap A belkereskedelmi miniszter most megjelent rendelete szerint valamennyi belkereskedelmi vállalatnál úgynevezett árkockázati alapot kell létesíteni, ami összefügg a vállalatok nagyobb önállóságával. Ebből az alapból lehet fedezni az árkülönbözeteket az engedményes kiárusítások, vásárok idején, vagy abban az esetben, ha valamely rögzített árú cikket leértékelnek. E tartalékból megajándékozhatják a vásárlókat, például valamelyik cikkből a vevő kettőt fizet és hármat kap. vagy a forgalom fellendítése érdekében inghez esetleg ingyen nyakkendőt adnak. Az alapot felhasználhatják az áruk tisztítására, festésére, átalakítására, javítására, vasalására, vagyis olyan célokra, ami kelendőbbé teszi az árut. Árleszállítással járó kiárusítások azelőtt is voltak, ezeket azonban évekig központilag rendelték el és központilag finanszírozták. Az elmúlt két évben már történtek változások, kötetlen volt például a kiárusítás időpontja, az árcsökkentéshez szükséges összegnek azonban csak a felével rendelkeztek a vállalatok, a másik felét a Pénzügyminisztériumtól kellett kérniük. Mostantól kizárólag a vállalatok döntenek a vevőknek nyújtandó kedvezményekről, $ teljes egészében maguk gondoskodnak a szükséges anyagi fedezetről is. A fedezet, vagyis az árkockázati alap természetesen nem korlátlan, de 70 millió forinttal nagyobb, mint tavaly. A kis- és nagykereskedelemben összesen eléri az 590 millió forintot Ha esetleg egy év eleji engedményes kiárusítás miatt valamelyik vállalat kockázati alapja év közben kimerül, ilyen célra rövid lejáratú bankkölcsönt vehet igénybe. (MTI) Üj közlekedéspolitikai elvek Szerdán a Magyar Autóklubban találkozott a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökhelyetteseivel és a megyei szállítási bizottságok elnökeivel dr. Csanady György közlekedésés postaügyi miniszter. A találkozón részt vett dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője és Rödönyi Károly közlekedés- és Dostaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója. A miniszter méltatta a megyei szállítási tanácsok múlt évi munkáiét, majd bejelentette, hogy 1968-ban sor kerül az új magyar közlekedéspolitikai elvek megvitatásáraNépbetegségből ritka betegség A Magyar Vöröskereszt Szeged városi szervezetében a tbc ellen küzdő bizottság tegi.iapi értekezletén az elmúlt év munkáját értékeltek, és 1968 feladatait targyaltak meg a résztvevő bizottsági tagok. Dr. Imre Minályrak. a bizottság elnöké, nek bevezetője után dr. Czinky Gabriella a tüdőszűrő állomás vezetője, a bizottság titkára számolt be 1967-ben végzett munkájukról. Egyik fő feladatukat a bizottság felvilágosító tévé kenységét. melyet a betegség megelőzése érdekében folytatnak. eredményesen végezték. A kötelező szűrővizsgálatok segítettek a ferlözöttek felderítésében, ami munkajuknak fontos részét képezi. Beszámolójában megemlítette a tanácsok, a kü. lönböző társadalmi szervek és a KÖJÁL segítségét, mely hozzájárult munkájuk sikeréhez. Végezetül a tbc-fertözéses nyilvántartottak szociális támogatásáról beszélt. Ezt követően dr. Nagy László, a tüdőgondozó intézet igazgató-főorvosa. dr. Czinky Gabriella beszámolójához kapcsolódva számadatokkal érzékeltette a szűrővizsgálatokon megjelentek és a gondozottak ará. nyának alakulását Szóll a BCG-védőoltások és uiraoltások fontosságáról, mint a megelőzés leghatékonyabb módszeréről és az eevéb mePkasi megbetegedések felkutatásának szükségességét. mint a bizottság különlegesen lényeges feladatát emelte ki. Á bizottság ez évi munkájának, a kitűzött feladatok elvégzésének hozzá kell járulnia ahhoz, hogv a tbc néhánv évtized múlva csupán ritkán előforduló betegség legyen — fejezte be dr. Nagy László. Csütörtök, 1968. Január 25. DÉL-MAGYARORSZÁG 3