Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-24 / 19. szám

Magyar és román államférfiak táviratváltása A magyar—román barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés megkötésének évfor­dulóján táviratot váltottak magyar és román államfér­fiak. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lo­soncai Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke a következő táviratot intézte Nicolae Ceasescuhoz, az RKP KB főtitkárához, a Román Szocialista Köztársa­ság Államtanácsa elnökéhez és John Gheorghe Murer­hez, a Minisztertanács el­nökéhez: „A magyar—román ba­rátsárt. együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­7.ődés megkötésének 20. év­fordulója alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és kormánya, a magyar nép és a magunk nevében elvtársi üdvözle­tünket és jókívánságainkat Kitűnő értékesítési feltételek Nagyarányú szovjet megrendelés zöldség• és gyümölcsféléikből Kifejezzük azt a meggyő­ződésünket, hogy a tartós barátság kapcsolatai párt­jaink és államaink kö­zött a jövőben is tovább fejlődnek majd a román és a magyar nép alapvető érdekeivel össz­hangban, a szocialista or­szágok egysége és összefor rottsága a szocializmus és a világbéke javára. gazdaságaink termelési biz­tonságát. A két ország kö­zötti mezőgazdasági keres­kedelmi kapcsolatok gyors ütemű fejlődésére jellemző, hogy míg például 1966-ban a Szovjetunió 500 millió de­vizaforint értékben vásárolt Szeged faluja küldjük. Kívánjuk, hogy I síti állami és szövetkezeti kapcsolataink további fej­lesztése, néoeink barátságá­nak mélyülését, országaink sokoldalú együttműködésé­nek bővülését, a szocialista országok közösségének erő­södését és a béke ügyét szolgálja." S. Ceausescu és J. G. Ma­urer távirata Kádár János­hoz. Losonczi Pálhoz és Fock Jenőhöz: „A Román Szocialista Köz­társaság és a Magvar Nép­köztársaság barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés alá­írásának 20. évfordulója al­kalmából a Román Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága. a Román Szocialis­ta Köztársaság Államtaná­csa és Minisztertanácsa, a román nép és a magunk nevében elvtársi üdvözletün­ket küldjük és újabb sike­reket kívánunk Önöknek a szocializmus építésében. A szerződés aláírása óta eltelt évek alatt szüntelen erősödött és fejlődött népe­ink és országaink testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése. Nagy jelentőségű külke- friss zöldség- és gyümölcs- vállalat évi exportvolumené­reskedelmi szerződés ünne- féléket, konzerveket és ital- nek körülbelül 40 százaléka pélyes aláírására került sor árukat, 1967-ben már elér- A Hungarofrucht az idén kedden a Hungarofrucht ték a 650 millió devizaforint mintegy százezer tonnányi székházában: egyrészről a értéket, az idei szerződések- almát, továbbá jelentős szovjet Szojuzlodimport, ben pedig csaknem 800 mii- mennyiségű zöldpaprikát, pa­másrészről a magyar Hun- lió devizaforint szerepel a radicsompaprikát, körtét és garofrucht és a Monimpex szállításra kerülő magyar őszibarackot szállít a Szov­Külkereskedelmi Vállalat áruk értékeként. jetuniónak. Ezenkívül 180 képviselői kötöttek szerző- Az új megállapodás sze- ezer tonnányi főzelék-kon­dést friss zöldség- és gyü- _int MonimDex kereken zerv és tóbb mint 30 ezer mölcsfélék, zöldség- és gyü- " P ? kereken tonna gyümölcs-konzerv mölcskonzérvek, valamint 200 milhó devizafonnt er- szállítására kötöttek megálla­bor és egyéb italáruk 1968. tékben hordós bort, ezenkí- podást. A gyümölcs-konzer­évi szállítására a Szovjet- vül 9 millió palack minősé- vek nagy része befőtt, ki­uniónak. Sí bort, 3 millió palack ru- sebb része dzsem. A za­_ mot és 6 millió palack ko- kuszka és az öt komponens­A szerződő magyar kul- nyakot szállít az év végéig bői készülő vegyes befőtt kereskedelmi szervek veze- a Szovjetuniónak. Az értéke- készítése lehetővé teszi a tői a Magyar Távirati Iroda sítési feltételek Magyaror- konzervipar gyártási kapaci­munkatársának elmondották, szá9 fámára rendkívül ked- tósának jobb kihasználását, hogy a nagy jelentőségű ke- vezoek- gazdasagosak. Az a gyarak dolgozóinak téli reskedelmi megállapodás a idei sz0VJet megrendelés a fdglalkoztatását. (MTI) két ország közötti erőteljes, fejlődő, jó kapcsolatok ered­ményeképpen jött létre. A magyar mezőgazdaság szem­pontjából rendkívül jelentős szerződéskötés tovább erő­Losonczi Pál látogatása a XVII. kerületben Losonczi Pál, a Népköztár- látogatott el. Felkereste a saság Elnöki Tanácsának el- Rákosvölgye Termelőszövet­nöke kedden — Katona író­kezet kertészetét Délután a rének, a budapesti pártbi- kcrület ^nagyobb üzemét, zottság titkárának társasága- az Egyesült Vegyiműveket ban — a XVII. kerületbe kereste fel. A termelőszövetkezet se- fűszerpaprikát termeltek. De antihumánusnak tarta­gíti az árutermelést. Részes- Aki fáradt, vagy beteg, nem nank _ mondja a szövetke­múvelésre adja ki a tagok- dolgozik. Nem szólnak érte. elnöke nak a mihályteleki terület De hogy a munkából elmo­egy részét. S gyarapodik a radjanak, arra alig akad pél­közös. Ismét számok: 1963- da. Az öregekről való gon- ISnfílTin7CTC Mflau ban a tiszta vagyon 10 mii- doskodásnak ez is egy for- 'NWv.OiHUZ.UO V Ugy lió 809 ezer forint volt, 1966- mája. Piros néniék megsze- t^án-rUniltAf-rÁr­ban 15 millió 378 ezer fo- rették. pcnZflU j nUSZUS rint Vagy: a bruttó terme­lési érték 1963-ban 20 mii- Szorgalmas nép. Minden­lió 27 ezer forint, tavaly pe- V(]rÍQCÍÓk bői pénzt csinál. Talán az dig már 36 millió forint Ár- egészségéből is. Hideg téli bevétel: 1963-ban 14 millió ügy siratjuk mink a föl- naDokon kezdik a munkát 235 ezer forint, tavaly pedig det, mint gyerektől ha a já- Kezdik a munkát 25 millió 570 ezer forint S tékót elveszik. Görnyednek, hajlonganak, még csak egy szám: az idén a kultúra, a műveltség d°tóoznak napestig. A kö­már 50 millió forintra ter- úgy érint bennünket ami- zösben is helyt kell állniok vezik a bruttó termelési ér- iyen közel lakunk Szeged- Kimelegednek, ha nem vi­tákét hez. — A legkorszerűbb terme­lési módszerek alkalmazásá­A paprika egyenlő Mihály­gy áznak magukra, kopogtat telekkel. a betegség- Aránylag sok a Maiyar-jak'szlün; keresáedslmi esyezméry Mint a TASZSZ jelenti Karachiból. Izlamabadban, Pakisztán új fővárosában aláírták a pakisztáni—ma. gyar kereskedelmi egyez­ményt, amelynek értelmében a két ország ái-ucsereforgal­ma 52 százalékkal növekszik. Pakisztán nyersgyapotot, ju­tát és jutakészítményeket, bórt és bőrkészítményeket valamint más árukat szállít M a gya rorszagrak, ahonnan villamos berendezéseket vegyipari termékeket, mú­trágvát és más árukat im­portál. Annak a nótáját kell pl- tüdőbeteg. Évenként 5—6 ra törekszünk. Segítjük a kulálni, akinek a szekerén ember „kibukik" a szűrésen, háztájit is. Amikor a fóliára ülünk. A fiatalok sem kivételek, volt szükség, „összecsaltuk. Ha önálló község lennénk. loptuk", egy évben 160 má- többre jutottunk volna. Nincs Mlert van ez? Csak k°­zsát — mondja Nagy István, vizünk, rosszak a kutak, vetkeztetni lehet. Talan a a termelőszövetkezet elnöke, nincs egy nyomorult női túlhajtott munka, a terme­fodrászüzlet. jég speciális jellege, vagy az Öregek brigádja efsz?éfleg ° ° ' gebben. önmagába zárkózó, -fertőző helyisegek" segítik A termelés iramát az idő- önmagában bízó, engeriától ezt elő? Mint például a két sebbek nem bírják. Nem feszülő. Ellenezte a szövet- kocsma Sokan megfordul­vállalkoznak részesmúvelés- kezet.et Ezeket mondta még nak^ koccintgatnak, isznak Pcir eve * re. Megszületett az öreg- _ Am51 beszéljenek> ho_ egymás poharából, brigád. Külön gazdálkodnak, gyan lehet kilépnl _ Jóízlésű ember irtózik Németh István vezetésével. _ gn csak kényszerűség- oda bemenni — mondja A faluhoz közelebb eső táblá- bői vagyok itt. Árendás József, a szövetke­kon szorgoskodnak. Negye- — Adjanak nekem két zet párttitkára, dik éve. Fűszerpaprikát, b°i|da^det' majd én meg" Mindenesetre ez elgondol­uborkát, babot paradicso- a napokb{jn brigádvacs0_ koztató. A közösség szereti mot, burgonyát, tulipanhagy- rát rendeztek q is ott voU. őket is, együtt élnek, mégis mát termelnek és palántá- odament a párttitkárhoz. — keveset tehet értük. Ha kat nevelnek. Eredménye- Igyunk pertut — mondta. egyáltalán tehet, sen. Van, akit nagyon ösz- Ja. tóén. Moszkvicsa van. i- x _.„•. „„„ A felesége is vezet Így vál­szetort az élet, mégis meg- toznak £ emberelc keresi a megélhetéséhez szuk- Más Akkor még hintón ségeseket. Piros néni kis jártak a szövetkezeti veze­öregasszony. Nem sokat dol- tők. Az egyik tag megáltta. gozott Általában 3 ezertől Dolgozott kint éppen a ha­. . ... , tárban. Kiabalt rögtön: 13 ezer forintig keresnek _ A grofok is hintón jár_ évenként Ami fontosabb, tak. jól érzik magukat. Tavaly- A fia most felsőfokú tech­előtt 43 holdról 2709 mázsa nikumba iratkozik. Mezőgaz­dasági pályára. Lehet hogy szövetkezet ösztöndíjasa Sz. Lukács Imre Diákok válaszúton A pályaválasztás kérdéseit vitatják ezekben a hetek­ben sok családi otthonban, iskolában. Fontos és fe­lelősségteljes kérdés, társadalmivá növekedett ma­gánügy: hol, milyen pályán, szakmában találják meg bol­dogulásukat az idén végző tanulók? Az ötvenes evek ele­jén születettek nagylétszámú korosztálya most indul neki az általános iskolából az életútnak; szülők, tanárok, tár­sadalmi szervek vigyázzák, hogy jó irányba induljanak, zsákutca, vargabetű nélkül jussanak célba. De hasonló­képp gondot okoz a társadalom nagy családjának az is, mire teszik'fel fiatalságukat az idén érettségizők: a bal­lagás, a nagy vizsga, az önfeledt bankett után hová indul­nak a 18 évesek. Az egyetemeken, főiskolákon zajos diákcsoportok jár­nak azokon a folyosókon, ahol néhány hónap múlva a felvételizők ácsorognak majd izgatottan. Sokan lesznek ezek a felvételizők, annyi már most bizonyos. Éppen ezért már most számot kell vetni azzal, hogy jelentős részük csalatkozhat reményeiben. Tavaly átlagosan 37 jelentkezőt vettek fel 100 érett­ségizett közül a felsőoktatási intézményekbe; 63-an mond­tak le — egy évre legalábbis az el nem ért ábrándról, s néztek más továbbtanulási, vagy elhelyezkedési lehetőség után. Sokuknál nem a pontszám hibádzott hanem a hely. Meaérdemelték volna, hogy utasok legyenek a „szekéren", amely után futottak, mégsem sikerült. Mert a népgazda­ság nem képez több orvost, mérnököt, pedagógust; csak annyit, amennyire szüksége lesz. Ez a realitás, amivel számot kell vetni ezekben a napokban, amikor a negye­dikesek szembenéznek a jelentkezési lapok kitöltetlen rub­rikáival. Éretten, felelős józansággal, kellő önismeret és széles körű lehetőségismeret birtokában lehet csak útnak indítani a döntést leíró tollat Tanulni kellene az elődök kudarcaiból ls. Hogy a fő­iskola magyar—történelem szakán hét helyre 120-an tart­sanak számot, az bizony már ábrándkergetés. De másutt tudomány- és orvosegyetemeken is tízszeresen, hússzoro­san múlta felül az igény a keretszámot Nemcsak az a baj. hogy ilyen esetekben egy megrázkódtatást „megspó­rolhatna" az élet kapujában álló fiatal. Megszívlelendő ta­nulság, hogy némelyikük — hely hiányában elutasított je­lesek is — úgy megjárja, mint aki a gyorsvonatra nem kapott jegyet s utóbb már a személy peronjára sem tud felfurakodni. A helyet ugyanis már megtöltötték az Idő­ben jelentkezettek. így aki 18 pontos kieső volt mondjuk, az egyetemen, az már hiába kopogtatott egy olyan felső­fokú technikumban, ahol alig 10 ponton felüliek „gólyák" lettek. S ez nemcsak egy-két diák személyes ügye; közös érdek, hogy a legkiválóbb lányok, fiúk kerüljenek a fel­sőoktatási intézmények padjaiba A „rizikót" tehát csak azoknak érdemes vállalni, akik­nek határozott esélyük van a sikerre. Sajnos, a tapaszta­latok azt tükrözik, hogy az önismeret — s ebben bizo­nyára egyes szülők is ludasak — elég gyenge oldaluk az érettségizőknek. Szép számmal akadnak, akik túlbecsülik saját képességeiket Legalábbis erre utal, hogy vannak kö­zepesek, akik a sokszoros túljelentkezés veszélyeit is ma­gabiztosan vállalják. Pedig a felsőoktatás padjai, s a hivatali íróasztalok mellett — az érettségizők jó része készül ugyanis az utób­biak ostromára — ott a szakmunkásképzés egyre táguló horizontja. Ezen a területen is elkelnek a pályaismertetés és -irányítás útjelzői, szükség van az alaposabb, szélesebb körű eligazításra. Az úgynevezett divatos szakmákért ugyanis hasonló tülekedés mutatkozik, mint az egyetemi, főiskolai szakok egy részéért úszerész, motorszerelő, fodrász-kozmetikus... és meg sorolhatnánk. De hát nem ennek a felsorolása szükséges: azt kell az iskolában — s lehetőleg az üzemekben meg különféle tájékoztatókon — elmondani az érettségizőknek: mennyi egyéb lehetőséget nyújt a szak­képzés, hány és hány olyan szakma van még. ahol tu­dásukra éppúgy szükség van, mint dolgos kezükre. Ma­gasabb képzettség és szaktudás, érettségi és szakma talál­kozása társadalmi hasznot ígér. ezért növekszik az leény évről évre az egyes munkahelyeken. Mint a naookban megjelent pályaválasztási tanácsadóból megtudjuk, erre több mint 300 érettségiző fiatalnak nyílik alkalma idén Szegeden is. A választék széles körű. hiszen egy-egy szak­mában átlag 3—4 fiatalra tartanak számot Az idei jelent­kezési lapok kitöltésénél az alapos tájékozódás és kellő önvizsgálat mellett feltétlenül szem előtt kell tartani ezt a tényt is. Figyelembe kell venni, de nem mint jobb hfián való, ideiglenes megoldást, hanem mint az igazi életfáivá, a jó kenyér lehetőségét. Egy bizonyos — és ebben segít­ség kell a fiataloknak minden fórumon —, nagyon meg kell gondolni-fontolni a döntést Annál is inkább, mert a pályaválasztás is „nagy érett­ségi", s ha valaki ebben a tárgyban lerontja az osztály­zatát, itt még sokkalta nehezebb javítani. SIMÁI MIHÁLY M Mentőmozdony az erdei árvízben fi szov]el külkereskedelem 1967-ben j lesz. Jó példa. A Hajdú család. Apa és fia dolgozik a közös A Szovjetunió külkereskedelmi 1967. évi A Szovjeitunió kereskedel­forgalmá- mi kapcsolatban áll a világ nak értéke meghaladta a 16 csaknem valamennyi orszá­millirád rubelt, vagyis 1 milliárd rubellel volt na­gyobb az 1966. évi forgalom értékénél — jelentette ki újságírók előtt Nyikolaj Szmeljakov szovjet külkeres­kedelmi miniszterhelyettes. gával, kivéve egyes afrikai és dél-amerikai államokat. A Szovjetunió külkereske­delmi forgalmának majdnem kétharmada a szocialista or­szágokra jut (MTI) gazdaságban. Olyan 80 ezer Dunához közelebbi erd őre­Hétfő óta jégpáncél bo_ megrongalta a vasúti pályát, rítja a gemenci erdőt. Az Néhol 80 centiméter nx*ly j „ . vízben tört előre a kismoz­apadas ugyan megindult, de dony R tápWékat ^ a „^ a melyebben fekvő része- gaSabb vasúti töltésen és a ken visszamaradt a víz, közeli göröndökon bartózko­amelynek teteje befagyott, a db vadaknak. forintot kerestek. A kertről, a háztájiról nem beszélve Pedig az olyan, hogy muto­gatni szokták. Szóval minta­kert. Az átlag pedig 15—16 ezer forint évi jövedelem a kö­zösből. — Lehetne több is. Meg­1 haladná könnyen a húszez­ret. Ha kevesebb tagunk lenne. Földből úgysincs elég. szekben pedig torlódtak fel. jéghalmok Az ártéri erdőségben em bereket is „fogságba zárt" a jeges ár: Gemencen három A Jég-víz országban" re- erdészcsaládot a magasab­kedt nemesvadak etetésére ban álló vadászkastélyba hétfőn és kedden megpróbál- költöztettek. A vadrezervá­koztak a kisvasúttal is. Az tumhoz tartozó fekete-erdő erdei szerelvény fokozott legmagasabb pontján épített óvatossággal haladt, mert -udészházat. teljesen elzárta lehet, hogy az erős vízfolyás a kül világló", a víz. (MTI) Könnyű motorvonat Könnyű motorvonat ké­szült el Man-Renault Diesel motorokkal a Győri Magyar Vagon- és Gépgyárban. A Rába motorvonatot tulajdon­képpen még 1960—1961-ben gj ártották a MÁV részére, s miután több mint 200 ezer kilométert futott, most feL úütották. A Man-Renault Diesel mo­torokkal felújított Rába mo­torkocsi négytengelyes, padló alatti gépi zette'. Teljesít­ménye 100 kilométer. A ré­gié 80 kilométer volt. A Rába motorvonatot rö­videsen átadják a MAV-nak menetrendszerű közlekedte­tésre. Szerda, 1968 január 24. Q£L.MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents