Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-23 / 18. szám

Népfrontválasztások a falvakban A következő hetekben a szegedi járás valamennyi községében falugyűléseket rendeznek, amelyen a lakosság újabb négy évre megválasztja a helyi népíranrbizottságok tagjait. Megválasztják továbbá a falvak képviselőit a Hazafias Népfront járási bizottságába, valamint küldötteket delegálnak a Hazafias Népfront Csongrád megyei értekezletere. Kalapos Istváo. a Hazafias Népfront szegedi járási bizottságának titkára mondatta el: a február 25-ig zajló nagygyűléseken összesen tóbb mint 1300 köztiszteletben álló polgárt választanak be a bizottságokba s bíznak meg a községek lakói különféle társadalmi tisztségekkel. A szegedi járás első falugyűlését vasárnap délelőtt Balástyán rendezték meg, melyen 56 termelőszövetkezeti gaz'dát, értelmiségi dol: gozöt, kisiparost választottak meg az új népfrontbizott(vágba. A bizottsági tagok soraiban feltűnően nagy számban kaptak helyet fiatalok. A falugyűlések sorozata február 25-én Sövényházán fejeződik be. A kisebb községek egy-kettő, nagyobbak pedig három-öt személlyel képviseltetik magukat az uj járási népfrontbizottságban, amely március 8-én tartja meg első tanácskozását Uf helysésnőBfisir A Központi Statisztikai hivatal munkatársai összeállították Magyarország sorrendben huszonkettedik helységnévtárát. A helységnévtár új kiadását az elmúlt években bekövetkezett közigazgatási változások indokolták. Így például megszűnt nyolc járás, öt város és egy új község alakult. Több mint ötszázzal nőtt a közös tanácsú községek száma is. A városok és községek adatait az új helységnévtár az 1967 éveleji közigazgatási helyzetnek megfelelően tükrözi. így a kiadvány számot ad az ország 19 megyéjéről, 113 járásáról. összesítéséből kitűnik, hogy városaink száma 68, községeinké pedig 3178. A kiadvány a korábbi helységnévtárakhoz hasonló adatokon kívül elsőízben tartalmazza a városok és községek belterületeinek megnevezését, továbbá a külterületi lakott helyek fejlettség szerinti csoportosítását. A zárófejezetek az új község- és város-alakulásáról, községegyesítésekről és névváltozásokról nyújtanak eligazítást. KCST-fanácskozás az építésről A KGST építésügyi állandó bizottsága január 16—19 között tartotta 22. ülését Berlinben. Az ülésen részt vettek a gépipari állandó bizottság képviselői is. Megtárgyalták a KGST tagországok korszerű építőés építőanyagipari gépeinek és berendezéseinek műszaki színvonalával, fejlesztési irányaival foglalkozó elemzést. A bizottság megvizsgálta a cement- és üvegiparban használatos tűzálló anyagok nomenklatúráját és műszaki a i követelményeit, valamint a " KGST tagországok 1971— 1975. évi ilyen irányú szükségletét. Megvitatták a bizottság 23. ülésének idején. 1968. júliusában a Mongol Népköztársaságban szervezendő építő- és építőanyagipari kiállítás tematikáját és programtervezetét. Az SZMBT küldöttsége Budapesten Hétfőn Budapestre érkezett a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége: V. P. Prohorov, a moszkvai területi tanács végrehajtó bizottságának első elnökhelyettese, az SZMBT elnökhelyettese és F. I. Oszkolkov, a társaság felelős titkára. Itt tartózkodásuk alatt a Magyar— Szovjet Baráti Társaság vezetőivel megtárgyalják és aláírják a két társaság együttműködésének idei tervét. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Mihályfi Ernő, á Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, a társaság több vezető munkatársa és a külügyminisztérium képviselői fogadták. Ott volt Sz. Sz. Szatucsin, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa. (MTI) La kószö vetkezetek a MESZÖV-ben A Csongrád megyei fo- ekr.ek a tagsági viszony és gvasztási szövetkezetek me- a íö'drendezés munkáihoz, gyei választmánya tegnaoi Fc1 szólalt többek között Szaülésén megtárgyalta többek bó Sándor, az MSZMP kőzött az új gazdasági irá- Csongrád megyei bizottsága nyitás bevezetésének első mezőgazdasági osztályának falusi tapasztalatait. A fel- vezetője s a tsz-ek es a foszólaló választmányi tagok Sya^tasi szövetkezetek tomesszemenően helyeselték, vabbt szoros egyuttmukodehogy a fogvasztási és érté- *** hívta fel a figyelmet kesítéri szövetkezetek nagy segítséget nyújtanak a tsz. Szeged faluja Az utcáknak történelmük, Az öregek mondják; a pap- — Megszakítás nélküli termúltjuk és jelenük van. rikatermelés az első világ- melésre rendezkedtem be. Legtöbbször nevükben hor- háború idején, 1914 táján Mire az utolsó spenót kidozzák Mihályteieken is. lendült feL Nagy társaságok megy, jön a hónapos retek. Füzér utca. Palánta utca, szállították innen haditer- A kert sohasem állhat ürePaprika utca. Raktár köz, ményként az árut. Pár év sen. Elsők között alkalmazRetek utca. Sorolhatnánk. múlva, 1919-ben bajt hozott tam a fóliát. Áldás. a falura a piros kincs. Le- Minden talpalatnyi földet ment az ára. De a termelők kihasználnak. Sok vizet kiAz utcák árulkodnak. Kiteritik a szennyest és azörö- ,, , , möket Nincs kivétel. nem ?dbák- Makacskodtak. A fő utca így fest: a haj- Szegedről egy szazad csenddani gátra épült, s végigfut °rfeget vezényeltek ki Koa falun. Két oldalán a há- zelharc. tömeges letartoztazak. A Kapukra felszegeltek: tasok. A hozzatartozok sírva FeUzahariulás utca Itt ta- Jartak be a varosba, a polfáljuk a^ Móricz Zsigmomd karmesterhez. Nehezen nyílt gazdaságok Zöldségfélét. Esván a zöldségféle. Az ásott kutakból motorokkal szívatják a vizet. Ez az, amiből kevés van. Évente 10 millió forintértékben adnak árut a háztáji te 11 órakor még csomózzák a retket, hajnalban 3-kor már sorban állnak az átadásnál. Ilyenkor se éjjelük, se nappaluk. Művelődési Házat, egy hús- kí a börtönkapu. boltot, két kocsmát, egy ve- Piros paprikafüzérek csünggyesáru üzletet, földműves- nek a házak falán. Fő jöszövetkezeti kezelésben, vedelem ma is. Retek, uborgyógyszertárt, egy maszek- ka és spenót egészíti ki. Inlakatos és férfi fodrászmes- tenzív a háztáji gazdálkoter kopott műhelyét. A régi, dás. Az utcákból belátni a hA j Ipcy ci cnrc/i ? megrokkant iskoláról se fe- hatalmas udvarokba, bemű- u oUI OU . ledkezzünk el. Üres. Előtte veit földek, üvegházak, fószánalmasan zörög a pléh- liatakarók. Fákat elvétve takrisztus, ha szentségtörő a lálni. Annál is inkább fontos ez. mivel a két szövetkezeti forma tagságának döntő többsége ugyanazon személyekből tevődik ki. A pártoló tagok nagyrésze a fogyasztási szövetkezetekben dolgoz1 k. Kérte, hogy a fogyasztási szövetkezetek vezetői hívják meg tanácskozásaikra a tsz-ek vezetőit, tájékoztassák őket rendszeresen a felmerülő gazdasági, politikai problémákról. A választmányi ülés értékelte a fogyasztási szövetkezetekben utóbb lezajlott leltározások tapasztalatait is. Megállapította, hogy alkalmazottak és vezetők egyaránt példamutató munkát végeztek. Együttesen és külön-külön is dicséretben részesítik a fogyasztási szövetkezetek kollektíváit. Végül pedig új lakószövetkezeteket iktattak be a MÉSZÖV tagszövetkezeteinek sorába. Két szegedi és egy szentesi lakószövetkezetet vettek fel a MESZÖ V-be. Mostantól kezdve ezek érdekképviseletét is a MÉSZÖV látja el. téli szél. Az árkokat gaz veri fel. Lyukas zománcos fazekat, döglött tyúkot hagytak el a feledékenyek. Sajátosak, rendezetlenek az utcák. Apró kis közök, zsákNézzük a retket. Évente 5—6 millió csomót termel-' nek. Korábban, 1958 előtt garabollyal járták a piacokat. Most az értékesítés utcák. Kocsi alig fér el ben- nagyüzemi. De a jövő binuk. A nagy szegedi arviz zonytalan. Nem fejlődik a utam idobol valók, amikor iac nem tudni mi lesz a RnÍPC/ÍIHnt ezekreamagas fekvésűfól- retek sorsa Előfordulhat, cjuj w uiuiw dekre építkeztek meg az ai- hogy a fajta nem marad ver. - óvárosiak is. Ma mar csak senyképes. Számok: 1958Gyalogjarda ezen az utcán egenda: valamikor a hazak ban 29 nt i966-ban 220 n.n«i Nyáron hagyjan. le- közötti parányi utakat is be- nt te£ kl' a terméSi az húzódnak az emberek a ko- vetettek. Nem a mult donu- idén dj 240_2g0 vagon_ vesutrol, de ha beköszönt a nál. Lassan-lassan a hagyó- nal iPdu£at a fogyaSztóksaros, esős ido, ez nem megy manyok elfakulnak elfelej- hoz Nem egyénileg törekedolyan könnyen. S itt jarnak tödnek. Meg a termeles ben is. Fóliás forradalom A termelés intenzív. Könynyen azt hihetné az ember, az iskolások is. Szaladnak a kövesúton, az országúton, ahol autók, autóbuszok járnak. Életveszélyes. Könnyen megtörténhet a szerencsétlenség. Így tovább nem maradhat Az Üj Élet Termelőszövetkezet irodája ugyancsak itt található. Az épület falán parányi tábla, rajta olvas- kat A munkában nincs megható: 1887-ben épült a gőz- állás. A tavasz itt februárüzemű paprikaőrlő malom, ban kezdődik, rudakat verValamikor ebből élt a falu. nek a földbe, készítik a fóHárom malom őrölt szaka- liatakarókat. Karsai József datlan. mondta: nek a piacra, a közös érté kesítés export szempontjából előnyös. Az idei évben a közös és a háztáji együttesen 640 hold fűszerpaprika termését, 160 —180 vagon ubrokát ígér. , Ezt megtoldják még a háza túlzott, nagy jelentosegu tójik 200 ezer sárgarépával, háztáji föld teljesen lefoglalja a mihályteleki gazdáSiklósi márvány a földalattinak A siklósi Tenkes-hegy európai hírű márványbányája a budapesti földalatti vasút építkezéséhez 7000 négyzetméter sárga és rózsaszínű követ küld. A tervek szerint hét megálló építésénél használnak majd siklósi színes márványt, fal- és padozatburkolásra. Nagy tömbökben utazik a kő Budapestre, ahol a kívánt méretűre, formájúra szeletelik, csiszolják. (MTI) Korszerűsödő üdülő A bakanybéli SZOT üdülőtől január elején elbúcsúzott a beutalták utolsó csoportja. Ez évben hamarabb fejeződött be a téli üdülési idény, mert az épületet 10 millió forint költséggel felújítják és kibővítik. A régi épület korszerűsítésén kívül egy új szárnyépületet is emelnek, ahol a közös helyiségek, a konyha, az éttrem, a társalgó és az olvasószoba kap helyet. Az üdülőházat központi fűtéssel és hideg-meleg vízzel is ellátják. Az építkezéssel egyidóben rendezik a háromholdas parkot és a Gerence patak strandját is. 500 holdra való fűszerpaprika-palántával és ezer hízóval. Komoly érték. A társadalom igényt tart rá, a falu meg megtermeli. Csak megfeszített munkával, szívós kitartással valósítható ez meg. Nagy segítség a fólia. Ma Mihályteleken a tehetósséget a kert nagyságával és a fólia mennyiségével mérik. Nem szegény falu. A csípmentes paprika aránylag hosszú tenyészidejű. A jobb és korábbi palántázást elősegíti a fóliázás. Februárban kezdődnek a munkák... Sz. Lukács Imre Nyulak a csirkegyárból A Baromfiipari Országos Vállalat szentesi gyáregységében megkezdték a nyúlfeldolgozást. A földművesszövetkezetektől felvásárolt házinyulakat pulykafeldolgozó berendezéssel készítik elő konyhai sütésre-főzésre, majd nylon tasakokban, hűtővagonokban szállítják, elsősorban nyugati országokba. Ebben az évben 40 ezer nyulat küldenek külföldre. Ugyancsak külföldi kívánságra két és fél vagonnyi különlegesen feldolgozott galambfiókát is exportálnak. A BIZALOM PRÓBÁJA i t M

indenütt az országban a leggondosabb figyelem kísérte a közvélemény reagálását az új fogyasztói árakkal kapcsolatban. A tapasztalatokat abban összegezhetjük, hogy két kellemes csalódás történt. Az egyik, hogy az emberek többsége a jelenleginél radikálisabb árváltozásokra számmított, amelyek esetleg érzékenyen érintik háztartásukat. A másik, hogy a vezetés talán kevésbé pozitív megnyilvánulásokra készült fel — figyelembe véve, hogy az árstruktúra magasabb közgazdasági összefüggéseit nem mindenki érti meg kellően. Mi nder, esetre a fogyasztói árreform — még az összeségében kedvező egyenleg mellett is — komoly terhelési próbája volt a megértésnek. Oktalanság lenne azonban nem venni tudomásul, hogy a megértésben, a fegyelemezett és nyugodt magatartásban egy mélyen gyökerező politikai bizalom, s az új mechanizmus távlatait illető optimizmus nyilvánul meg. Ilyen nagymérvű és a zsebet közvetlenül is érintő operáció még egy gazdaságilag igen erős országban is kockázatokkal jár, sőt, nyugtalanságot kelthet. Tények bizonyítják, hogy nem volt számottevő árufelvásárlás, a takarékbetét-állomány pedig kedvezőbben alakult, mint az elmúlt esztendő első heteiben. A gazdasági keringés egyetlen napra se került „vértolulásos" állapotba. Az emberek, bár kíváncsian, de teljes nyugalommal igyekeztek tájékozódni az új árakról. Nos, ezt annál is inkább értékelni kell, mert tudjuk, hogy számosan mint egy bianco-csekket „írták alá" aa intézkedéseket. Azaz, nem annyira a gazdasági reform mélyebb összefüggéseinek ismerete, mint egy hosszabb időszak megnyugtató politikai tapasztalatai késztették őket arra, hogy bizalmukat nyilvánítsák a párt és kormány irányvonalával kapcsolatban. A támogatás félreérthetetlen jele volt ez, passzív, de mégis nagyon értékes formában. a gazdasági reform ugyanis, mint az elmúlt hetek e tanúsága is bizonyítja, nemcsak pénzügyi és árutartalékok fedezetére építkezik, hanem erkölcsi fedezetre is. Van ugyanis egy ellentmondás, amellyel a reform kezdeti szakaszában különösképpen számolni kell. Mégpedig az, hogy a reform egésze, s hatásának kibontakozása hosszútávú folyamat. Előnyei, bár mind jobban érezhetővé válnak, teljességükben csaik lassan tárulnak fel, s addigra szinte beépülnek a köztudatba, magától értetődő tapasztalatokká válnak. Viszont az első időszak, a korrekciós jellegű , módszerváltó, szervezeti mozgásokat feltételező szakasz az egyén szemszögéből esetleg — átmenetileg — különféle nehézségeket is támaszthat. Ilyen feltételeket csak úgy lehet vállalni, ha a vezetés biztosan maga mögött tudja az ország népét, és a legfőbb kérdésben valóban cselekvő egység nyilvánul meg. A bizalom egyébként más értelemben is fedezetül szolgál a kezdő időszakban. Kádár elvtárs a Központi Bizottság novemberi ülésén utalt arra, hogy a Központi Bizottság, a kormány, a kölcsönös bizalom alapján dolgozik azzal a két-háromszázezer vezetővel, akinek a pártban, a szakszervezetekben, az államigazgatásban és a gazdasági élet különböző posztjain kell felelnie a reform végrehajtásáért. Tudniillik a feladatok olyan természetűek, hogy azok eldöntésébe, végrehajtásának megszervezésébe a dolgozók millióinak gyakorlatilag nincs módjuk beleszólni. Legalábbis közvetlen és operatív módon nincs, mert helyzetük, informáltságuk foka nem enged megfelelő betekintést a kereskedelem, az ügyvitel, a műszaki elhatározások kialakításába. Folytatni fogjuk és folytatni is kell a felvilágosító és meggyőző munkát a reform lényegéről, s kérni hozzá a dolgozók támogatását. A fö felelősség azonban a vezetőkön van, akik ismerik az összefüggéseket, s tisztába vannak vele, hogy döntéseik következményeit a termelő kollektívák, végső fokon az ország lakossága viseli. T

ermészetesen e bizalomnak objektív alapja és megnyugtató biztosítékai kell legyenek, mert az a reálpolitikában mindig fontos szabály. Senki sem kívánhat vak bizalmat és nem követelhet támogatást, ha nincs rá tárgyi alapja, ha nem ésszerű a kockázat, és nem szorították a minimális határok közé a bizonytalansági tényezőket. A párt és a kormány mind a maga, mind a dolgozók szempontjából gondosan megőrzi ezeket a biztosítékokat. A gazdasági élet ellenőrzésével szilárdan kézben tartja az árak és bérek egyensúlyát, az állami hitelek legcélszerűbb felhasználását, a termelési és fogyasztási tendenciákat befolyásoló eszközöket. Kétség sem férhet hc-zzá. hogy ezeket — a reform elveinek megsértése nélkül — alkalmazza is, valahányszor azok a fogyasztók, vagy a termelés érdekében szükségessé válnak. Hasonló módon kézben tartja és alkalmazza a párt a politikai ellenőrzés eszközeit és biztosítékait. Biztonságot nyújt mindazoknak, akik beosztásukban hűségesen és becsületesen, az új követelményeknek eleget téve dolgoznak, s képesek jól közvetíteni a párt gazdaságpolitikai elgondolásait és változtat ott, ahol a vezető netalán gátolja az előrehaladást, s megfelelő támogatás mellett se képes eredményeket felmutatni. Megingathatatlan elvek vannak abban is, hogy maximális mértékben össze kell hangolni a három érdektípust: az egyén, a termelő kollektíva és az egész társadalom általános, fö érdekeit. Figyelembe kell vermi mindahányat, de soha nem szabad az általános, társadalmi fő érdekeket a kisebb közösségek, vagy az egyén pillanatnyi érdekei alá rendelni. A

z új mechanizmus ellenőrzésének, eredményei elbírálásának politikai és gazdasági értékmérői a dolgozók oldaláról is megvannak. Most csak az kell, hogy minél szélesebb körben tudatában is legyenek azoknak. Nyomon kövessék a termelékenység alakulását, az előállítási költségek leszorítását, az áruminőség javitasát, a választék bővítését, s tapasztalataiknak megfelelően reagáljanak azokra. Számon kérjék a reform politikaierkölcsi céljainak megvalósítását, azaz a jövedelemelosztás szocialista elveinek betartását, az üzemi szervezettséget és a munkafegyelmet, a termelő kollektíva jobb tájékoztatását. és a sorsukat érintő kérdések előzetes megvitatását Habár a reform szakkérdéseinek megoldása a vezetőkre hárul, az általános tapasztalatok alapján van mód rá. hogy a dolgozók is helyes irányba tereljék, s demokratikus intézményeinken keresztül ellenőrizzék, ami az országban történik. rózsa lászló Kedd, 1968. január 33. OEl~MAGYARQRSZAQ 3 I