Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-17 / 298. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tetők felett Magasan a navas háztetők felett dol­goznak az építők a Lenin kö.út 29— 31. számú ház tetején. Két szinttel magasították az épületet 18 új lakást alakítanak ki. Emefef­ráépítés Ugyancsak eroe'et ráépítésén dolgoz­nak a szomszédos. Lenin körút 27. számú házban, a (él esítés lehetővé teszi, hogv elvég zzék a belső mun­kálatokat. K iíün ön a tetőszerkezet ácsulusát láthatjuk. Kopeknak az ácsok Ezekben a napokban kezdték meg a Zsó tér-ház tetőszerkezetűnek össze­állítását is az ácsok. Ez a munka, sajnos, a télre maradt mert előbb be kellett építeni a padlásteret. Mint ismeretes, itt helyezik majd el a városi levéltárat. VtLMU rtvuucjl zxruizix, TMmmm A MAG TAR SZOCIALISTA M L !% K A' S PART LAPJA 57. évfolyam, 298. szám Ára: 80 fillér Vasárnap 1967. december 17. Javaslat az ENSZ-ben a gyarmati népek függetlenségéről Az ENSZ-közgyűlés pén­tek délutáni ülésén 24 afro­ázsiai ország és Jugoszlávia képviselői közös határozati javaslatot terjesztettek be a gyarmati országoknak és népeknek adandó független­ségről szóló nyilatkozat el­veinek gyakorlati megvaló­sításáról szóló vita során. A 25 ország javasolja a 24-es különbizottság jelentésében foglalt ajánlatok megvalósí­tását. A határozati javaslat fel­hívja a figyelmet azokra a veszélyes következményekre, amelyekkel a Dél-afrikai Folvik az alkudozást Vlsszatér-e a király Görögországba? Épül a csarnok Somogyi Károlyné képriportja A szegedi kábelgyár műanyag csar­nokának bővítéséin egész télen át dolgoznak. Hamarosan megkezdik a kábelcsatornák és az aljazatbetonozás építését. Képünkön az új csarrek egy résae látható. Római megfigyelők között az a vélemény, hogy előre­haladott stádiumba jutottak Konstantin király és a Pa­padopulosz-rezsim közötti tárgyalások. Papadopulosz üzenetet intézett a király­hoz, amelyben visszatérés­re szólítja fel, ugyanakkor azonban leszö­gezi, hogy Konstantinnak jelképes szerepbe kell bele­nyugodnia minden tényleges hatalom nélkül. A kiszivárgó hírek szerint azonban a római tárgyaláso­kon az uralkodó azt kéri, hogy visszatérésekor a kormány formailag nyújtsa be lemondását, hogy így a közvélemény előtt megerősödjön a korona hatalmának látszata. Kons­tantin ezután ismét Papado­pulosznak adná a kormány­alakítási megbízást. A római tájékozott körök­ben úgy tudják, hogy a ki­rály álláspontjának megme­revedése elsősorban Frederi­ka anyakirálynó tanácsainak tulajdonítható. Legújabb jelentések sze­rint Hieronimosz érsek a görögortodox egyház fe­je szombaton reggel Ró­mába repült. Jól értesült körök szerint az érsek a királyt akarja visz­szahozni. Hangsúlyozzák, hogy az érsek saját kezde­ményezéséről van szó. Pipi­! nelisz külügyminiszter szere­j pével kapcsolatban Patakosz ; kijelentette, hogy a kormány : Brüsszelből egyenesen haza­rendelte. Rómában a kor­mány engedélye nélkül tar­tózkodik. Ebből a kijelentés­ből arra következtetnek, hogy a külügyminiszter Konstantin oldalán áll a most folyó tárgyalások so­rán. Hírügynökségi jelentések szerint szombaton a nemré­giben szabadonbocsátott Georgikoz Papandrent, a Centrum­únió 79 éves vezetőjét új­ból háziőrizetbe vették. Ez szintén egyik bizonyítéka annak, hogy a junta, a ki­rály-elleni puccskísérletet, újabb terrorintézkedésre használja ki. A Reuter szerint Makare­zosz ezredes, a kormány gazdaságügyi minisztere saj­tóértekezleten kijelentette, hogy az új kormány biztosan számít a nyugati hatalmak elismerésére. Mint a Reuter jelenti, Ma­kariosz ciprusi elnök kije­lentette, hogy az ortodox egyház, amelynek ő a feje a szigetországon, továbbra is Konstantin királyt foglalja a szokásos imákba. Megfigye­lők szerint ez a kijelentés világosan utal arra, hegy a ciprusi egyház még mindig Konstantint tekinti a görög állam fejének. Köztársaság, Portugália és a dél-rhodésiai fajgyűlölő re­zsim által Afrika déli ré­szében létrehozott szövetség járhat, ugyanakkor követeli, hogy valamennyi ország szüntessen be minden tá­mogatást az említett három országnak mindaddig, amíg azok nem mondanak le a gyarmati uralom és faji megkülönböztetés politikájá­ról. A javaslattevő 25 ország sürgeti, hogy a gyarmattar­tó hatalmak számolják fel a függő viszonyban levő te­rületeken fenntartott tá­maszpontjaikat. A határozati javaslat fel­hív minden államot, nyújt­son anyagi és erkölcsi támo­gatást a nemzeti-felszabadító mozgalmaknak, ugyanakkor felkéri a 24-es különbizott­ságot, hogy a közgyűlés 23. ülésszaka számára készítsen ajánlásokat, amelyek értel­mében 1969 elején összehív­nák a még mindig gyarmati függőségben levő népek kép­viselőinek értekezletét. Az I értekezlet célja a szabadság | és függetlenség elnyeréséért I folytatott harc még hatéko­' nyabb eszközeinek kidolgo­zása volna. A Biztonsági Tanács hét­főn, magyar idő szerint 16 óra 30 perckor folytatja a ciprusi kérdés vitáját. Szerdára hívták az ország­gyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának (2) bekezdé­se alapján az országgyűlési 1967. december 20-án, szer­dán délelőtt 11 órára össze­hívta. Jószolgálati küldöttségünk Venezuelában A magyar jószolgálati kül­döttség latin-amerikai kör­útja utolsó állomásán, Ve­nezuelában befejezte tárgya­lásait. Az ez alkalommal ki­adott közös közlemény töb­bek között leszögezi: a ma­gyar jószolgálati küldöttség és a venezuelai külügymi­nisztérium kepviselői a szí­vélyes tárgyalások során megállapodtak abban, hogy az árucsere-forgalmi, gaz­dasági és kulturális kapcso­latokat azonnal fejleszteni kell. Egyetértettek a diplo­máciai kapcsolatok felvéte­lére vonatkozó megbeszélé­sek folytatásában a két or­szág állandó ENSZ-küldött­ségei útján. A jószolgálati 4 küldöttség hazaindult Caracasból. Ojl-vielnami vendegek a Béketanácsnál Központban a fogyasztó Le Minh Phat, az ameri­kai imperialisták és csatló­saik háborús bűneinek le­leplezésére Dél-Vietnamban megalakult bizottság tagja és Pham Thi Yen asszony, a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítási Front saigoni­tartományi bizottságának tagja, akik részt vettek a nemzetközi Russeti-bíróság második ülésszakán, szom­baton ellátogattak az Or­szágos Béketanácshoz. Ott volt a találkozón Dinh Ba Thi, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front buda­pesti állandó képviseletének vezetője is. Dr. Réczei László, az Or­szágos Béketanács alelnöke üdvözölte a vendégeket, akik meleg baráti légkörben eszmecserét folytattak a ma­gyar békemozgalom vezetői­vel, megismerkedtek a ma­gyarországi szolidaritási ak­ciókkal, részletesen számol­tak be a Russell-bírósóg ülé­séről, szóltak népük életé­ről, hősies szabadságharcá­ról. A delegáció szombaton a Medicor Művekben is járt. Vásárláskor, úgy tűnik, hogy a szemé­lyes döntés legszabadabb pillanatait él­jük át, elvegre igazán senki nem szólhat bele, hogy a pénzünkért milyen árut vá­sároljunk. Ez a fogyasztói ..szabadság" sokkal viszony tagosabb, mint hinnénk, mert az aruk közötti választást tucatnyi tényező befolyásolhatja. A hangulattói az időjárásig, a kialakult családi szokásoktól a lakóhely típusáig és még tovább is terjed a törvényszerűség skálája, amely­nek akarva-akaratlan engedelmeskedünk, amikor a bolti pulthoz lépünk. De a fo­gyasztói döntéseket mindenekelőtt meg­határozó felvétel — sajnos — egyelőre így hangzik: kapni? Megvásárolni csak olyan árut lehet, amely kapható, más­részt: ha valamiből kevés kapható, ott aligha lehet szo fogyasztói mérlegelésről, akkor csak egyetlen megfontolás jöhet (zoba: „jó, ha van". Köztudomású, hogy a jelenlegi gazda­ságirányítás íogaskerékrendszere — az ipartól, a külkereskedelemtől a boltig vezető teljes palvaiiosszon — voltakép­pen „nem kapni" korszakában alakult ki, és ez tükröződik benne mindmáig Te­gyük hozzá: ez tükröződik még olyan gaz­dasagi szférákban is, ahol pedig az alap­vető hiány régen megszűnt, ahoi tehát a gazdasági élet valósága régen ellentétbe került a korábban megfogalmazott irá­nyítási struktúrával. Ha az üzletnek, mö­götte: az egész kereskedelemnek, és a háttérbem: a termelővállalatnak nem el­sőrendű érdeke, hogy eladjon (követke­zésképp: hogy a vásárló valóban vásárol­luasson), akkor az a bizonyos fogyasztói pozíció másodrendűvé csökken, a boltban pedig természetessé válik a jólismerí mottó: „örüljön, hogy kapni". Miért állítható, hogy az új gazdaságirányí­tás — folyamaiában ertelmezve — alap­jaiban módosítja'1 a fogyasztó helyét, ér­tekrendjét? Az elmúlt években már jóné­hány intézkedes célozta a vásárlói igé­nyek jobb kielégítését — a bolti alkalma­zottak udvariassági versenyeitől, a vá­lasztékot bővítő új gyártmányokig. Mind­ez természetesen javíthatta a fogyasztók helyzetét, a lényegen azonban nem vál­toztatott. Biz a lényeg pedig — tömören összegezve — az volt, hogy a termelés állt a gazdálkodási sor első helyén, és az ipar számára mindenekelőtt az volt a lé­nyeges, hogy az előírt, tervben rögzített termékeket előállítsa. A teimelőva'lalat 1968-tól sem közvet­lenül a fogyasztói igények kielégítésében, hanem: nyeresége növelésében érdekelt, csaknogy az utóbbi — az előbbi teljesí­tésével valósitható meg! Ha közelebbről szemügyie vesszük ezt, csaknamar kitű­nik; nincs szó valamiféle idi'likus. már­már „gombnyomásra" megvalósuló fo­gyasztói pozjcló-válto'.asrol. A gazdas.igi törvényszerűségek azonban hosszabb tá­von, esetleg konfliktusokkal, érdekütközé­sekkel is, de ezt a pozíciót erősítik. A vállalat ugyanis, amely szabadon gazdál­kodik eszközeivel, önállóan határozza meg termékei mernyiseget, a gyártmány­összetételt — e sokirányú és bonyolult döntési skálán korántsem mozoghat ön­kényes szabadossággal. Egyfelől határolja tevékenységét saját nyeresegnövelési igé­nye (amitől dolgozói jövedelmének tete­mes hányada függ), másfelöl pedig szá­molnia kell azzal, hogy nyereség csakis olyan termékekből származhat, amelye­ket értékesítettek, valahol eladtak. Könnyű belátni, hogy az a gazdasági sorrend, amely a vállalatot mindenek­előtt értékesítésre és eladásra, ösztönzi, egyben a hiányok fokozatos csökkenesé­hez is hozzájárult, majd — a mind erő­teljesebb értékesítési versenyben — a pénzével, vásáró erejével szabadon ren­delkező fogyasztót heyezi a rangsor első helyére. Természetes, hogy közben, e tendencia kibontakozásáig lehetségesek bizonyos ellentmondások a vállalati érdek és a piac között, ezt azonban ellensúlyoz­zák a gazdálkodást „terelő" központi in­tézkedések. Az áremelési irányzatok el­len a széleskörű hatosagi. illetve limit­árak, az állami tartalékok és importcik­kek léphetnek fel; a hiánycikkek csökke­nését ugyancsak egész sor ösztönző sza­balyozhatja. Az sem mellékes, hogy — amint eddig, ezután is, sót, még határo­zottabban — sorompóba lépnek bizonyos büntetőszabályok, pénzügyi szankciók azok ellen, akik tudatosan, eleve tisztes­ségtelen szándékkal próbálnak a közös érdek terhére helyi vagy személyes érde­keket érvényesíteni. Mindez együtt, ha nem is azonnal, de egyértelmű bizonyos­sárgal a fogyasztó helyzetét e>ősti! TÁBORI ANDRAS \

Next

/
Thumbnails
Contents