Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-02 / 285. szám

Eliítsztsk az internacionalisták A Szovjetunióban élő magyar származású internacionalisták, — akik a Partizán Szövetség, a Honvédelmi Minisztérium és az MSZBT vendégeiként két hetet töltöttek hazánkban, pénteken délután elutaztak Budapestről. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent tJszta Gyula altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Otta István vezérőrnagy, a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum parancsnoka, Vágó Ernő, a Magyar Partizán Szövetség titkára, Kiss László, az MSZBT titkára, valamint a Külügyminisztérium képviselője. Jelen volt a búcsúztatásnál F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. kapcsolat Líbiával Hazánk és Líbia közt létrejött a diplomáciai kapcsolat. Első líbiai képviselőnk, Rácz Pál rendkívüli és meghatalmazott nagykövet november 30-án Tripoliban átadta megbízólevelét Idrisz királynak. Idrisz király Rácz Pál nagykövetet megbízólevelének átadása után magánkihallgatáson fogadta. Jelen volt Elbisti külügyminiszter és Muntasszer királyi tanácsos is. fiz emberek nem elhanyagolhatók Párttaggyűlés a tudományegyetem bölcsészeti karán Ülést tartott a budapesti pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága Németh Károlynak, a pártbizottság eső titkárának elnökletével ülést tartott. A pártbizottság kibővített ülése meghallgatta a Központi Bizottság 1907. november 23—24-i üléséről adott tájékoztatást. A soronkövetkező gazdaságpolitikai feladatokról Szépvölgyi Zoltán, az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről Katona Imre, a pártbizottság titkárai tartottak tájékoztatót (MTI) Professzorok, oktatók, egyetemi hallgatók ültek a padsorokban. Valamennyien kommunisták. Ebben a második emeleti tanteremben ezúttal nem tudományos előadást, hanem taggyűlést tartottak a József Attila Tudományegyetem bölcsészettudományi kara pártszervezetének tagjai. Többen hiányoztak — jelentős részük igazoltan —, de így ls „táblás ház" jött össze, hiszen a téma nemcsak fontos, hanem izgalmas is: a kádermunka helyzetének megvitatása az MSZMP Politikai Bizottságának 1967. május 9-i határozata alapján. Egységes értelmezés A vezetőség igen körültekintően, a korábbi tapasztalatokon is okulva építette fel mondanivalóját a kari kádermunka gyakorlatáról, összehasonlítva természetesen a párthatározat elveivel. Krajkó András elvtárs, az alapszervezet titkára hangsúlyozta: a párt káderpolitikájának alapelvei változatlanok, s mostani megvitatásának a rendszeresség követelményén kívül az ad jelentőséget, hogy a gazdaságirányítás reformja előtt mindenütt felmérjék a helyzetet, és egységesen értelmezzék a konkrét feladatokat. Leszámítva a határozat egy-egy passzusának felolvasását, többnyire sajátosan bölcsészkari problémák hangzottak el. Például: „Legtöbb problémát jelentett a hármas egység (a politikai, a szakmai, a vezetőkészségi követelmény) értelmezése, méginkább alkalmazása... Egyes esetekben így ls felvetődött: mi a fontosabb, a szakmai felkészültség, vagy a rendszerhez való hűség? Tudjuk, egyikről se mondhatunk le, de az élet ritkán produkál tiszta képleteket, s ilyenkor is dönteni kell... Az elmúlt években több olyan javaslat született előléptetésre, kinevezésre, amely a hármas követelménynek csak egyik vagy másik elemével érvelt. S talán nem véletlen, hogy ilyenkor a szakmai ismeretek kerültek előtérbe, jóllehet ezek sem voltak mindig meggyőzőek." Ennek — mint kiderült — az volt az oka, hogy elmaradt a párt káderpolitikai elveinek helyi konkretizálása. Olykor liberalizmus és taktikai megfontolás is közrejátszott. Gyakran „kozmetikáztak" embereket és a pártszervezet azért nem tudott hatékonyan közbelépni, mert a kommunisták sem jutottak mindig egységes véleményre. Sőt néha ki sem kérték a pártszervezet véleményét, hanem kész helyzet elé állították. A káderfejlesztési tervek is csak részben realizálódtak, tehát nem érték el a kívánt eredményeket. A követelmények gyakran formálisaknak bizonyultak, mert nem volt rendszeres ellenőrzés és értékelés, hiányzott a folyamatos segítség. Ilyen körülmények között nem is derülhetett fény a mulasztásokra. A felelősség súlya Mindenki figyelt, gondolkozott, jegyezgetett, hiszen az elhangzottak fényénél kiki láthatta saját munkájának erényeit és fogyatékosságait, sőt felelőssége súlyát is lemérhette. Az önkritika arra is alkalmassá vált, hogy taggyűlés elé tár.ia az egyik legfőbb problémát: „Az emberek munkájának megítéléséhez gyakran nincs elég tapasztalati tényünk, és ilyenkor jelentős részben szubjektív érzések formálják véleményünket... Kísért a statikus szemlélet is. Korábban kialakított vélemények sokáig kísérnek embereket, s ha megfeszülnek, sem tudnak 'áttörni e régi vélemények láthatatlan hálóin ... Pedig az emberek mégiscsak fejlődnek és ezzel számolnunk kell." Néhányan még ezek után is azt bizonygatták, hogy miért nem konkrétabb, személyekhez szólóbb a vezetőség beszámolója. A többség azonban jónak találta, s hozÚj vérellátó állomás Szenesen Tegnap délután, egy régóta várt esemény következett be a szentesi megyei kórházban: felavatták a véradó mozgalom szép és korszerű új otthonát; másszóval: az életmentő munka jutott megérdemelt körülményekhez. Az átadási ünnepségen megjelentek az Egészségügyi Minisztérium képviselői. dr. Düh András, az Országos Vérellátó Szolgálat helyettes igazgatója, Török László, a megyei tanács vb elnöke. Labádi Sándor, a Szentes városi pártbizottság titkára és Nagy György c városi tanács vb elnöke is. Dr. László György megyei főorvos avatóbeszéde után dr. Szabó Sándor, az új állomás vezetője köszönte meg ez illetékesek támogatását e nagyszerű intézmény létrehozásáért. Ezután az ünnepség résztvevői megtekintették a vérellátó központ helyiségeit és berendezéseit. Az épület több mint 3 millió forintba került és a modern felszerelések között megtalálható a hűtőkamra a vér tárolására, a két laboratórium, univerzális centrifuga és a speciális vérkészítmények előállítására alkalmas eszközök. A belgyógyászati vizsgálót követi a vérvételi szoba és a vérkiadó nyilvántartás. Ezenkívül az állomás dolgozóit szolgálják a korszerű szociális létesítmények. Évente több mint ezer liter vérre van szüksége a A szerológial laboratóriumban vegziit a verjcimm nuajmnuij;. adatainak meghatározását. (Foto; Enyedi Zoltán) szentesi kórháznak. A Vérellátó Állomás „törzsgárdájához" mintegy ötezer véradó tartozik és fontos szerepük van véradás szempontjából a honvédségi alakulatnak is. A nemes célt vállaló véradók önkéntesen és térítésmentesen segítik az állomást. Most már méltó adottságok közepette fogadhatják őket az új épületben. A Vérellátó Állomás folyamatosan szervez kiszállásos véradást is. A vér gyűjtésén kívül feladatuk a tárolás és a vizsgálatok elvégzése. Évente mintegy ezer terhes anya vesz részt vércsoport-vizsgálaton. A Vérellátó Állomás nemcsak Szentesen, hanem a szentesi járásban is ismert tevékenységéről. Végeredményben több mint 100 ezer főnyi lakosság érdekeit védi a maga körzetében. zátette azt is, hogy miért. Előfordult már a bölcsészkaron olyan taggyűlés, amikor a vezetőség „személyeskedett", de ez úgyszólván zsákutcába vitte a tanácskozást: a fő téma csaknem lekerült a napirendről, mert az érintettek vég nélkül magyarázgatták saját „bizonyítványaikat". Itt most nem ez történt. Figyelemre méltó adalékokkal egészítették ki a beszámolót Az egyik: „Kevés szó esik nálunk az erkölcsi magatartásról, pedig az egyetemen ez alapvetően fontos, mert itt nevelőket képezünk. Az erkölcsi feddhetetlenséget nem akarom a politikai követelmény elé helyezni, de aki ilyen szempontból kifogásolható, annak én a politikai meggyőződésében is kételkedem." — Érett feltételek Ez igaz. De a felszólaló nyitott kapukat döngetett, mert a politikai követelmény az erkölcsieket is magába foglalja. A Politikai Bizottság határozata félreérthetetlenül leszögezi: „Fontos politikai követelmény, hogy a vezető a szocialista erkölcs normái szerint éljen .. Egy másik felszólaló: „A beszámolóval egyetértek, mert abban néhány éves bölcsészkari tapasztalat rejlik. Az ismertetett elveket hasznosítanunk kell a jövőben. A hármas egység követelményének realizálásához szerintem a bölcsészkaron már érettek a feltételek." Felvetődött az állami vezetők felelőssége is. ök sem csupán adminisztratív ügyintézők, hanem politikai felelősök is a maguk területén. A jövőben a karon is követni kell azt az elvet, hogy a vezetők megítélésének fontos kritériuma a mellettük dolgozó káderek fejlődése. A taggyűlés egyértelműen foglalt állást abban, hogy a káder- és, személyzeti munkában is érvényesíteni kell a pártfegyelmet Ennek azonban előfeltétele, hogy a kommunisták mindig összehangolt véleményének alapján döntsenek és ezt a döntést következetesen képviseljék. Sok probléma elkerülhető, . ha a tanszékek vezetői döntéseik előtt meghallgatiák és figyelembe veszik a pártcsoportok javaslatait Torzítás nélkül Elszaladt az idő, de ez fel sem tűnt senkinek. Négyórányi együttlét után azonban összegezni lehetett a taggyűlés tanulságait: a Politikai Bizottság május 9-i határozatát egységesen kell értelmezni és alkalmazni. Ezt húzta aLá hozzászólásában Sípos Géza elvtárs, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára is. Mint rámutatott: sokat kell erről beszélni, hogy még néhányan se fogják fel másként az alapelveket, mert ez káderpolitikánk megsértését jelentené. Ak'i valamiféle statisztikai szemlélet alapján dönt emberek megítélésében, előléptetésében, az hiába hangoztatta vezetői képességeit, nemhogy semmit sem ért a párt káderpolitikájából, hanem komoly károkat is okoz. így csendült ki végül is az alapvető tanulság: az emberek nem elhanyagolhatók, ahhoz, hogy tárgvilagosan ítélhessük meg fejlődésüket, többet és rendszeresebben kell velük foglalkozni, beszélgetni. Ne csak olyankor, amikor hibát vétenek, vagy kiemelkedőt alkotnak. Most, az új gazdasági mechanizmus idején méginkább, mert hiszen a vezetők különösen rá lesznek utalva beosztottjaik támogatására a közös feladatok megoldásában. F. Nagy István A tanulás joga és segítése A legutóbbi idők egyik nagy érdeklődéssel fogadott új rendelete nemrégen látott napvilágot. A munkaüqyi miniszter egyetértésben a művelődésügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával, szabályozta a munkájuk mellett továbbtanulók kedvezményeit Érthető az országos figyelem. A tavalyi tanévben igen sokan vették igénybe a továbbképzés lehetőségét. Az általános iskolákban körülbelül negyvenezer, a középiskolákban közel 150 ezer, a felsőoktatási intézményekben több, mint 37 ezer volt a továbbtanulók száma. Időszerű a szabályozás, mert ennek révén — az alkotmányban biztosított tanulási jog messzemenő figyelembevételével — mégiscsak irányítottabb, gazdaságosabb lehet a dolgozók továbbképzése, mint eddig volt. A lényeg ugyanis az, amint az új szabályozásból világosan kiderül, hogy a munkakörök betöltéséhez szükséges, tehát a népgazdaság, s közelebb a vállalat szempontjából fontos tanulmányokat vállaló dolgozók nagyobb kedvezményben részesülnek, mint azok, akiknek a tanulmányai nem a munkakör jobb ellátását, a színvonalasabb, szakszerűbb és eredményesebb vállalati munka érdekeit szolgálják. Természetesen a nagy célt, népünk művelődésének szakadatlan fejlesztését ez semmiképpen nem hátráltatja. A rendelet különös gondot fordít az általános iskolai és gimnáziumi tanulókra, ök feltétel nélkül kapják meg a továbbtanulási kedvezményt, illetőleg a tanulmányi szabadságot. Az új rendelet szelleme azonban tükrözi azt is, hogy tekintettel kellett lenni a néha és néhol már zavaró jelenségre, amelyet éppen a dolgozók továbbképzése okozott. Sokan olyan tanulmányok miatt vették igénybe a kedvezményeket, amelyeket tulajdoniképpen semmi s^m indokolt, s ez a munkahelyen zavart okozott. Milyen fontos különbségek vannak a most megjelenj 1968. január elsején életbelépő, illetve az 1960-ban és 62ben kiadott rendelkezések között? A leglényegesebb az, hogy ezentúl a tanulmányi munkaidő-kedvezmények teljes tartamára a következő feltételekkel jár az átlagkereset: — ha a munkakörére jogszabály, vagy kollektív szerződés által előirt szakképzettséget szerzi meg; — ha a nappali tagozatos képzés befejezéseként előírt esti vagy levelező tagozatú képzésben vesz részt (például a tanulmány utolsó évében oktató-nevelő munkát végző pedagógus), vagy — a vállalattal tanulmányi szerződést kötött. Egyéni elbírálás alapján, rendkívüli méltánylást igénylő esetekben a vállalat a térítést, tehát az átlagkeresetet^ részben vagy egészben akkor is megadhatja a dolgozójának. ha az említett három feltétel egyikének sem felel meg. Szabályozza a rendelet azoknak a kedvezményeit, akik nem felelnek meg a feltételeknek. Igen jelentős, hogy azok, akik már folytatják tanulmányaikat, az iskolatípus befejezéséig mindenképpen megkapják a továbbtanulással járó kedvezményeket Egy további lényeges része az új rendeletnek a különböző kedvezmények rögzítése. Az általános iskola esti és levelező tagozatán, továbbá a gimnázium esti tagozatán tanulókat három munkanap tanulmányi szabadság illeti tanévenként.. Eddig hat nap.jáj;t.,J5ajwt'áltozás azonban a legtöbb érintett dolgozó eseteben nem hátrányos, sőt azoknak, akik hosszabb ideje állnak munkaviszonyban, egyenesen kedvez. Eddig ugyanis a különféle címen járó pótszabadságot be kellett számítani a tanul mányi szabadságba, ami ezentúl a rendes, az alap és a pótszabadságon felül jár. Ugvanezt kell alkalmazni a szakképzettséget nyújtó és tanulmányi szabadsága csökken, most — minthogv ez sem a felsőoktatási intézményekben tanulóknál is. Bár ezek megy a rendes szabadság terhére — túlnyomó részüknek ugyancsak előnyös az új rendelkezés. Szabályozták a tanulmányi szabadságon kívül a munkaidő-kedvezményt is. amely a felsőfokú intézményekben tanulókat az esti és a levelező tagozaton megilleti. A hétköznapok gyakorlata természetesen Igen sok rész' létkérdést vet maid fel. Az úi rendelet humánus, társvi! lagos előírása azonban a'válla'atok és a magukat továbbképző dolgozók helyeslésével találkoztak. VETŐ JOSSEF Parlamenfi tanácskozás Pénteken az országház Gobelin-termében tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői. s az országgyűlési bizottságok elnökei, a budapesti és a megyei képviselőcsoportok vezetői. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke ismertette a parlament következő ülésszakával kapcsolatos feladatokat. Ennek keretében tájékoztatta a megjelenteket a népgazdaság ez évi fejlődésének várható eredményeiről, a jövő évi terv fő célkitűzéseiről, az úi gazdasági mechanizmus 1968. január 1-vel történő bevezetéséről. s más kérdésekről. Vályi Péter pénzügyminiszter ismertette az 1968. évi állami költésgvetést. Az ülés részvevői élénk eszmecserét folytattak a napirendben levő kérdésedről, s a soronkövetkező ülésszak előkészítéséről. A vitában felszólaltak: Feleszi István. Galló Ernő dr. Gonda György, Homor Imréné. Inokai János, Kaszás Imre, Kerkai Andorné, Pála Károlyné, dr. Pesta László, dr. Révay Zoltán, Vida Mik'ós, dr. Zsigmond László országgyűlési képviselők. Az 1968. évi állami költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatot — mielőtt a plénum elé kerülne — megvitatják az országgyűlés álandó bizottságai, va'amint az egyes megyei képviselőcsoportok is. (MTI) M ilyen lesz átél? A hónap utolsó napjaiban országos havazással hirtelen téliesre változott az idő. A Meteorológiai Intézet távprognózis osztályán elmondották, hogy a rendkívül hosszú enyheséget, nem feltétlenül követi idér kemény nagy tél. A készülődő tél legerősebb hidegbázisa jelénleg Grönland térségében vesztegel és csak akkor zúdulhat majd rá Európára, ha a jelenlegi anticiklonrendszer összeomlik. Az idei telet előreláthatólag a változékonyság határozza meg. Rövid kéthetes ritmusokban váltják maid egymást a hideg és envhe időszakok. Az év második felében elmaradt csapadékot viszont valószínűleg pótolja a téL Szombat, 1967. december 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 3