Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-13 / 294. szám

bizottságok Ölese Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága — dr. Pesta László elnökletével — kedden ülést tartott a Parlament Gobelin-termében. A tanácskozáson részt vett dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. Cserba László, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője ismertette a képviselőkkel az egészségügyi tárca 1968. évi költségvetéstervezetének főbb előirányzatait A tájékoztatót élénk vita követte, amelyben felszólalt dr. Petri Gábor szegedi képviselő is. A felszólalásokra adott előadói válasz után a bizottság úgy határozott, hogy a szociális és egészségügyi ágazat költségvetési előirányzatát — minthogy az alapot ad az intézmények 1968. évi működéséhez — általában elfogadja, de megállapítja, hogy a korszerű működéshez biztosított fejlesztési összegek nem elegendőek, ezért az e célra szánt keretek megemelését javasolja azzal, hogy az engedélyezendő többletet lehetőleg koncentráltan kell telhasználni. Az országgyűlés Ipari bizottsága kedden a Parlamentben — Gácsi Miklósnak, a bizottság titkárának elnökletével — ülést tartott, s megtárgyalta az ipari minisztériumok, valamint a Közlekedés- és Postaügyi szólalt Balogh László Csongrád megyei képviselő is. Az elhangzott kérdésekre és észrevételekre a tárcák képviseletében dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese, dr. Kardos Géza pénzügyminiszter-helyettes, Horváth Gyula könnyűipari miniszterhelyettes, Lőrincz Imre nehézipari miniszterhelyettes, Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes, Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes és Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese válaszolt. A bizottság a pénzügyminiszter-helyettes tájékoztatóját tudomásul vette, az említett tárcák 1968. évi költségvetésének tervezetét elfogadta, s úgy határozott, hogy az országgyűlés legközelebbi ülésszakán is elfogadásra ajánlja. Tanécskozoft a Csongrád megyei képviselőcsoport A Csongrád megyei országgyűlési képviselőcsoport tegnap, kedden ülést tartott Szegeden, a Hazafias Népfront megyei bizottságának helyiségében. Győri Imre országgyűlési képviselő, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára tájékoztatta képviselőtársait az 1968-as költségvetés tervezésének főbb vonásairól, majd vita következett, melyben Nagy Dániel, Bódi László, Patai Sz. Sándorné, Kurucz Márton, Dömötör János és Nieszner Ferenc országyűlési képviselők szólaltak fel. A képviselőcsoport ülésén részt vett Balog István, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője is. Energia 30 milliárd faríntért Kedden főenergetikusi értekezletet rendezett a Nehézipari Minisztériumban az Országos Energiagazdálkodási Hatóság. Az értekezlet megszervezését az új gazdaságirányítási rendszer közeli bevezetése tette szükségessé és időszerűvé. Az előzetes számítások szerint 1968-ban az ország vállalatai, intézményei a lakossággal együtt mintegy 30 milliárd forint értékű energiát fognak felhasználni. Az energiatakarékosságnak tehát igen nagy a jelentősége, de a konkrét módszereket ebben a tekintetben is a vállalatoknak kell kialaikitaniok. Sok a vita és a harc Amíg termelő vállalattá fejlődik egy szövetkezeti közösség Nagy Istvánt, a szegedi Uj liót jelentett ez a lépés. Az- kapnak háztáji földet, segyÉlet Tsz elnökét arra kér- után a tárolási dijak kifize- re-másra kérték a tsz-be tagtem a minap, beszéljen ar- tése körül keletkeztek prob- ként való felvételüket. S ról: mit tettek eddig azért, lémák. Ez a vita is azzal most olyan döntés született: __ hogy közösségükből modern végződött, hogy a tröszt en- csak olyanokat kell felvenni Minisztérium, a Munkaügyi' mezőgazdasági termelőüzem gedélyezte a már-már ve- mégis, akiknek a belépése váljék. szésre álló tárolási díjak xi- igazán indokolt. A szövetkezet érdekeiért, fizetését Kemény viták zaj- a szövetkezet segédüzemei pénzéért, a tagság nyugal- lottak a paprika utóérlelése mindent egybevetve jövőre mának egyensúlyáért min- körül is. A szövetkezet 3 ezer már 18 millió forint forgaldennap meg kell küzdeni, ládát kért, mert 127 vagon mat bonyolítanak le. A meÉrdekes példákat hozott fel: paprikát nem lehet egyik zőgazdasági termelés jöveaz idén gyengébb volt a napról a másikra, sőt még delmével együtt 36 millió paprikatermés, mint más egy hónap alatt sem felfűz- forint körül tervezik az 196?. években, mégis éppen most ni. Végül ez az ügy is köz- évi bevételt. Van itt dróthaszigorították a minősítést, megelégedéssel rendeződött, lókészítő üzem, villanymoMéltánytalannak tartották A gazdák, érezve üzleti ér- tor-tekercselő részleg, építőezt, közvetlenül az illetékes ^t^T^N^fL^rt brigád' gumijcav,ító es.,laka,..,.,.,. . ., ,, tároztak. hogy jovore mar a tosüzem is. Sokan vitatják miniszterhelyetteshez kellett háztáji paprikát is a közösön még ma is: szükséges-e fordulni. Tán egy jó félmii- keresztül értékesítik, s 420 mindez? Sokkal inkább a Minisztérium, továbbá az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1968. évi költségvetését. Dr. Kardos Géza pénzügyminiszter-helyettes ismertette az egyes ágazatok jövő évi költségvetési előirányzatait, az érdekelt tárcák várható fejlődési lehetőségeit. A bizottság az előterjesztést megvitatta. FelCsinos cipők futószalagon Somogyi Kűrolyné felvétel© A Cipő és papucsfe'észítő A külföldi gépek mellett Ktsz nagyot fejlődött 1967- „házi újításokkal" is próbáiben. Divatos, kényelmes ci- koztak. a szövetkezet szakpőit szí"esen vásárolják a emberei gépesítették a cipőSzovjetunióban, az NSZK- kikészítést. A helyi .saakemban és Csehszlovákiában, berek tervei alapján a karKülönösen a jó minőség tet- ban tartó műhely készítette te híressé a szegedi férfi- el a berendezést az ősszel, cipőket, ezért jövőre na- amely azóta két műszakban gyobb igényekkei számolnak 35 ember munkáját segíti, a szövetkezetben; korszerű- Az eddigi tapasztalatok besítették a termelést. Egyinil- bizonyították: a házi újítás íió forintért új gépeket vá- kitűnően sikerült, hiszen 3 sároltak, a tűző üzemben hónap alatt 11 százalékkal olasz és angol berendezése- növekedett a termelékenykfct állítottak munkába; ség, s ez csaknem 6 millió másfél hete egy új fárafog- forintot jelent a ktsz-nek. laló automata is érkezett a sőt a szalaeon „utaztatott" Német Szövetségi Köztársa- cipők csioosabhak és egvságból öntetübbek is, mint elődeik. hold helyett 670 holdra kö- mezőgazdasági termeléssel töttek szerződést. kellene törődni. Az élet dönNéhány ízelítő ez abból, tötte el, hogy manapság egy mennyi harc, vita zajlik le, termelőszövetkezetben — ha amíg a tsz tervéből termés nem akarnak a fejlődésben és jövedelem lesz. S ám a lemaradni — sok mindennel több harcot nem is mindig lehet foglalkozni, a tsz-szel kapcsolatban álló Az utóbbi évek során sokvállalatokkal, sokkal inkább ka] jövedelmezőbbé vált a magával a tagsággal, az mezőgazdasági munka is. A egyes emberekkel kell meg- búza holdankénti termésátvívni. Erre is egész kis pél- iaga 28 mázsa körül stabilidatára van az elnöknek. Pár zálódott, jóllehet néhány évhónapja történt: elkészült a Vel ezelőtt még a 14 mázsás központi major új szociális búzatermés is kiemelkedőépülete. Hideg-melegvizes nek számított. A 300 férőhefürdő , állt rendelkezésre, iyes új tehenészeti telepet hogy az egész napi nehéz, épp most népesítik be fiapiszkos munka után tisztán tal tbc-mentes állománnyal mehessenek haza az embe- A baromfinevelésben ugyanrek. Am úgy esett, hogy csak országos rangja van az mindez nem kellett. Senki üj Élet Tsz közösségének, sem evett az étkezdében, és Éppen a növénytermesztés senki sem fürdött a fürdő- fejlesztése érdekében napiben. így is jó, gondolta a rendre került az öntözés. Két vezetőség, majd lesz az épü- öntözőfelszerelés vásárlását létből „tarhonyagyár". Azóta határozták el mostanában. £ van a VGletfr- Csak amikor visszatekinnul jzufetett üzemnek. 400 tünk pillanatra, akkor mazsa hazitarhonya a jovo látjuk iga!£ milyen óriási évi programja, 700 ezer fo- t Jt hagvott 'ár L,aea mi>_ rint bevétel mellett. S a tar- ^ ga paSszti kfösrég" honyanak mans igen nagy s maguk is jól látják, menya vevokozonsege. nyi /ég a tennivaló ahhoz, Mas példa: sokan nem hogy a tsz a mai értelemben nézték jó szemmel, hogy az vett termelővállalattá fejalkalmazottak minden hó- lődjék. S amíg idáig jutotnapban 100 százalékos bért tak. mások lettek az embekapnak, míg a tsz-tagok jö- rek is. A kialakuló egysévedelmének egy részét csak ges szocialista parasztosztály az év végén egyenlítik ki. mind öntudatosabb tagjai Az alkalmazottak viszont egy nagy gazdasági, politiúgy érezték, ők vannak hát- kai közösség „részvényesei", rányos helyzetben, mert nem Csépi József Hideg marad az idő A kontinens közepén, az néhány napja kezdődött Ibériai félszigettől a Volga nagyarányú havazás, alsó folyásáig óriási terüle- Hazánkban a magasabb ten csendes, többnyire na- hegyeken szinte mindenütt pos, anticiklonális jellegű sportolásra alkalmas a hóidőjárás uralkodik, ettől réteg. északra általában a tél az A Meteorológiai Intézet úr és erős havazásokat je- központi előrejelző osztályán lentenek a megfigyelő állo- közölték, hogy a keddi maxi. , , _ .... , mumok országszerte csaz mások. A Szov.ietumo euró- mín(jsz ?_6 fokig emelked_ pai területeinek ész.nki ré- tek. A jelek szerint a hideg szén tovább folytatódik a idő tovább tart. Termelő és fogyasztó egy személyben Érdekes helyzet alakul ki a piacon, amikor a termelő mint fogyasztó vásárolni kezd. Keresi, válogatja a számára megfelelő árut, kutat minőségileg és árban a neki megfelelő portékák között és hellyel-közzel boszszankodik, mert nem talál kedvére valót. Vagy az ár magas, vagy a minősége nem kielégítő. Ezt ezért érdemes leírni, mert ilyesmi a gyakorlatban ma js, s még később is jelentkezik. S ezt az első időkben természetesnek is tekinthetjük. Számítunk rá, hogy a termelés összetétele, választéka a gazdaságirányítás reformjának a kezdeti hónapjaiban még nem felel meg teljesen a fogyasztónak, a vásárlók igényeinek. Az új gazdasági mechanizmus kialakításához, egészséges működéséhez nélkülözhetetlen, hogy érdemi, gazdasági verseny valósuljon meg a termelő vállalatok között, a megrendelő, a fogyasztó jobb ellátása érdekében. Persze előfordulhat, hogy ez a verseny bizonyos fokig kényelmetlen lesz. Különösen annak, aki a versenyben esetleg alul marad. De a társadalom érdeke megköveteli, hogy a jobb árut olcsóbban termelő vállalat növelhesse nagyobb mértékben termelését. A termelői és fogyasztási érdeket még egy vonatkozásban említjük: a fogyasztói árak rendezésének közvetlen és távolabbi hatását szükséges jól megérteni. A január 2-án belépő áremelkedés és árcsökkenés oka az, hogy a termelés és az áruforgalom önköltsége magasabb, vagy alacsonyabb annál, ami kifejezésre jut az árban. Ehhez járul még a piac értékítélete, vagyis a kereslet és a kínálat viszonyának alakulása. Az új gazdaságirányítási rendszer az utóbbi tényezőnek utat enged, mert csak így lehet létrehozni az egyensúlyt a meglevő termelési kapacitások és a fogyasztás adott szerkezete között. Társadalmi érdek tehát, hogy ahol van kapacitás, ott nőjjön a termelés és csökkenjen az ár, ahol viszont a kapacitás nem tudja kielégíteni az igényeket, beruházásra pedig nincs mód, emelkedjék az ár, emiatt csökkenjen a fogyasztás és így álljon helyre az összhang a termelés ós a fogyasztás között. (Nyers Rezső elvtárs felszólalása a SZOT legutóbbi plénumán.) A termelő erre persze nem is gondol, amikor az üzletben vásárol és nem is az a dolga hogy végigvegye magában a termelés és a fogyasztás közgazdasági fázisait és megítélje a fogyasztói árak mögötti kalkuláció összes té nyezőit. De az tény, hogy termelő és fogyasztó sok-sok milliós számegységben — azonos, A termelő érdeke, hogy munkáját jól végezze és ezért megfelelő jövedelmet (fizetést) kapjon. Ez szemelyes érdeke, s mint jó, kifogástalan munkát végző ember, ezáltal a vállalat érdekeit is szolgálja, tehát két érdek képviselője már ebben a fázisban is. Átvitt értelemben azonban egy harmadik — a társadalmi érdek — képviselője is, mert a keze alól kikerült áru minőségi értéke a közösség javára szolgál; vagyis a fogyasztók javára. Viszont mint termelő, a végzett munkájának arányában minél több és nagyobb jövédelemhez szeretne jutni és ez is érthető. De a piacon, ahol az áruk összmennyisége jelentkezik, kiderül, hogy az általa készített — bár kifogástalan — áru eladási árszintje igen magas, s azonos értékű és minőségű áru eladási ára más üzemek által termelt termékeknél jóval kisebb. Érthető, hogy a piaci versenyben az olcsóbb áron kelendő terméket részesíti előnyben a fogyasztó, vagyis ezeket vásárolja meg. Mi történik ilyen esetben? A fogyasztó ítéletet mond a piacon, a kifogástalan árut otthagyja; mert magas az ára. S ez az ítéletalkotás már visszahat a termelőre is. Lehet-e ugyanezt az árut olcsóbban, ugyanilyen minőségben előállítani, hogy a fogyasztó megvásárolja? Ez elsősorban a vezetők gondja, de érinti a köz-; vetlen termelő személyt is, mert ha huzamosabb időn keresztül megmarad a magas árszint (a magas önköltség alapján), akkor halmozódik az eladatlan készlet és ea egy bizonyos ponton magával hozza a furcsa kérdést: meddig termelünk? Nincsen vevőképes piacunk. Ilyen , alapmagyarázata van annak, hogy ahol van kapacitás, növekedjék a termelés és csökkenjen az ár. Ez termelői és fogyasztói érdeket képvisel egyaránt. A másik tényező, a szűk kapacitás és a beruházás hiányában egyelőre nem is fejleszthető termelési területeken, az áruk magas ára; nagyobb a kereslet, mint a kínálat Itt az árszint a szabályozó szelep, amely a termelés és fogyasztás összhangjának kialakítását kedvezőbben befolyásolja. De a termelőnek itt sem érdeke, hogy konzerválja — kapacitás hiányában — a magas árakat, mert ezzel az árakkal mint fogyasztónak, önmagának is számolnia kell. A kapacitás bővítésével s olcsóbb termelési tevékenységgel lehet majd fokozatosan kijutni ebből a helyzetből. A kapacitáshiány, s ennélfogva — teljesen érthetően — a magasabb fogyasztói ár nem végieger, állapot és nem biztosit semmiféle anyagi előnyt a termelőnek és nem ösztönöz arra, hogy véglegesítsen egy ilyen állapotot. Ha ez így lenne, akkor ott járnának jól a vállalatok, a termelők, ahol a kapacitás kicsi a nagyobb fogyasztási igénnyel szemben. A termelő és a fogyasztó azonos érdeke abban jelentkezik, hogy nagymennyiségűjóminőségű, olcsó áru kerüljön a piacra, a fizetőképes fogyasztókhoz, mert hiszen a termelő és fogyasztó alapvető tömegeiben azonos. Mint látható, a termelői és fogyasztói érdekek bizonyos pontokon azonosságot mutatnak e tekintetben is. A termelő tevékenységéről a piacon a fogyasztó mond ítéletet, s ezáltal minden termelő munkája elbírálásra kerül egy másik termelő által, aki fogyasztóként lép elő az üzletekben. Amikor válogatunk és kedvünkre való áruk után kutatunk, gondoljuk meg, hogy ezt is termelők készítették, és amikor a mi termékeinket készítjük, ugyancsak gondoljuk meg, ezt is egy másil munkás veszi kézbe a piacon és ítéletet mond felőle ái és minőség tekintetében is. S nem mindegy, hogy mit adunk a fogyasztók kezébe, mint ahogyan az sem mindegy, hogy mit veszünk kézbe mi, akik kilépünk a piacra, mint fogyasztók. A termelői és fogyasztói érdekazonosság a termelői tevékenységben is jelentkezik, sok-sok millió esetben személyileg azonos módon. K. A. Szerda, 1967, december 13. QiL-MAGíARORSZAG 3