Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-10 / 292. szám

EVE A népi hatalom megszilárdítása A szovjethatalom megszilárdítását zavarta az nlkot* mánvozó gyűlés. Az. alkotmányozó gyűlési választásokat többször elhalasztotta még az ideiglenes kormány. A Népbiztosok Tanácsa viszont elhatározta, hogy a korábban megjelölt időpontban, november 12-én a választásokat megtartják. Nagyon sajátságos, szinte egyedülálló helyzet alakult ki: a munkások és a parasztok hatalma, amely már történelmet formáló dekrétumokat fogadott el, s a teljes hatalommal rendelkezett, még az októberi felkelés előtti politikai pártoknak megfelelően bonyolította le a választásokat. Pedig ezek a viszonyok már nem voltak reálisak. Az eszerek pártja már gyakorlatilag nem volt egységes, november folyamán két részre szakadt. A baloldali esaerek a bolsevikokkal való együttműködés politikáját követték, viszont a szavazólapon közös listán indultak a jobboldali eszerekkel. A burzsoá kadetpárt és más csoportok nyílt ellenforradalmárok voltak. Különösen falvakban, ahol més a jobboldali eszer-mensevik vezetők ültek a zemsztvókban, a bolsevikokat a szavazó lapokról kihúzták, vagy saját magukat tüntették fel annak. (Oroszországban nagyarányú volt ekkor még .az analfabétizmus.) Az alkot,mánvozó gyűlési választásokon a névjegyzékbe felvettek 50 százaléka szavazott, azaz több mint 40 millió ember A fővárosokban, a nagy ipari centrumokban, a kormányzósági vámsokban, a frontokon, a városi helyőrségeknél a bolsevikok szereztél: meg a szavazatok többségét, viszont falun az eszerek. Ígv az alkotmányozó gyűlés eszer-mer.sevik többségű lett (a mensevikek feltűnően kevés szavazatot szereztek), a Bolsevik Párt a szavazatok 25 százalékával rendelkezett. A kadet és más burzsoá pártok 13 százalékot kaptak. A kadetok az alkotmányozó gyűlést akarták felhasználni a szovjethatalom megdöntésére. November 28-ára tüntetést szerveztek, s önkényesen akarták megnyitni az alkotmányozó gyűlést. Minden hatalmat e gyűlésnek követeltek. Teljesen nyilvánvalóvá vált a kadetok ellenforradalmisága. s a szovjetek végrehajtó bizottsága a kadetpártót ellenforradalminak nyilvánította. Mivel a nép jelentős része illuzórikusán bízott az alkotmányozó gyűlésben, 1818. január 5-ére összehívták. Lenin kidolgozta a „Dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól szóló deklaráció"-! E deklaráció Oroszországot a szovjetek köztársaságává nyilvánította, s tartalmazta a föderációs alapon nyugvó szovjet köztársaság első alkotmánytervezetét és a legfontosabb dekrétumoka! Amikor az ülés megnyílt, Szverdlov e deklarációt felolvasta és elfogadásra ajánlotta. A jobboldali kapitulánsok — mint ahogyan ez várható volt — a deklarációt elutasították, s burzsoá alkotmányjogi eszmefuttatásokba bonyolódtak. A Bolsevik Párt frakciója nyilatkozatot olvasott fel, amelyben kijelentette, hogv ellenforradalmi tanácskozáson tovább nem kíván résztvenni és ennek megfelelően az üléstermet elhagyta. A késő esti órákban a baloldali eszerek frakciója is eltávozott, s csak a jobboldali képviselők maradtak az ülésteremben. Január 6-án, reggel 4 órakor a palotát őrző vörös gárdisták parancsnoka, Zseleznyakov matróz az eszer Csemovhoz szólt: „Az őrség elfáradt, ideje hazamenni". Az üléstermet elhagyták — senkit őrizetbe nem vettek — se napon az alkotmányozó gyűlést feloszlatták, s így annak nép- és forradalomellenes jellege teljesen lelepleződött. Január 8—12-e között ülésezett a Szovjetek III. kongresszusa, amely a valós politikai erőviszonyoknak megfelelően a nép törvényhozó testülete volt Lenin és Szverdlov méltán számolhattak be a szovjet hatalom sikereiről, s a szovjet nép vezetője nagyszerű beszédében körvonalazta a jövő perspektíváját. A kongresszus elfogadta a Lenin altal megirt Deklarációt és jóváhagyta a fegyverszünetet, rálátninl a folyamatban levő béketárgyalásokat. A szovjethatalom nem rendelkezett elegendő fegyveres erővel, viszont a központi hatalmak országaiban ekkor még nem indult meg a kormányokat is elsöpörni kész tömegmozgalom és bármilyen keserves is volt, alá kellett irni a súlyos és némely vonatkozásban megalázó breszti békét. Viszont a béke aláírása biztosította a szovjethatalom fennmaradását s a forradalom vívmányai! 1917. októberével — melyeknek előzményeiről, harcairól szólt most záruló sorozatunk — az emberiség történetének új korszaka kezdődik: átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba E korszak kezdetét gigászi munka, óriási harc, a győzelembe vetett biztos hit jellemzi. A világ proletariátusa és dolgozó tömegei Október útjára léptek. A magvarországi 1918-as őszirózsás, ar. 1919-es. a Tanácsköztársaságot megteremtő proletárforradalom szorosan kötődik Októberhez. Ma Október nyomdokán haladni annyi, mint a béke megvédéséért küzdeni, s a szocializmus felépítésén munkálkodni. A sorozatot irta: dr. Varga Lajos Játéknak, szórakozásnak sem rossz az új vízügyi oktató modell a Szegedi Tisza-parti Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola udvarán. Betonból készítették a IV. osztályos tanulók Csontos László mérnök-tanár tervei alapján. Sok időt, fáradságot takarítanak meg segítségével, mert a vízgazdálkodás tantárgyának elsajátításához eddig a város különböző részein levő öntözőtelepeket, belvízi műtárgyakat kellett felkeresni. A Maguknak csinálták... vízzel feltöltött modellen vízhozaméi, sebességet, sodorvonal-alakulását ívben, és duzzasztást mérhetnek a tanulók gyakorlati órákon. Felvételeinket a Il/V. osztályos tanulók vízgazdálkodási óráján készítettük. Első képünkön Csontos I.ászló tanár magyarázatát hallgatják, a második képen Laczkó János és Dékány István tanulók hőmérsékletet mérnek az iskola meteorológiai műszerein. Somogy! Kírolyné felvétele! Magának jobban gazdálkodott, mint a közösnek Nem sokkal azután, hogy Tulajdonképpen akkor fel, ahol — úgy értesültem a mezőgazdaság szocialista esett be a nagy gerenda, — a mienkéhez hasonló vizsatszervezese megtörtént, amikor nem sokkal később gálati eredményre jutottak. Horváth Kázmér szegedi dr. Szűcs István, a tsz jogá- — 1965 novemberében isbank tiszt viselő pénzszagot sza gyanakodni kezdett, s mét kezelésünk alatt áll! erzet! Csak egy jó ajánló- gyanúját kivetvén, ellenőriz- Korábbi megállapításunk level kellett — hamar meg té a már félig-meddig kész azonban változatlan maradt. megbetegedését ben. Amint „kihelyezett ja a tartalékszámlán, még nak minősítették. A kialaszakemberre" valt, igen jól 100 ezer sincs, 18 ezer fo- kult körülmények között alakult az evi keresete, rintot is alig lehet összeka- rokkant állománvba való Alapvetően ezert nem illet- pargatni. Ez a pénzvagvon helyezése indokolt volt. A ne ot szemrehányás. Ennyi pedig egv több ezer holdas kérdés az, hogy ellentétes pénzért azonban már lehe- tsz-ben, új gazdasági év kez- orvosi véleménvek alapián tett volna jol dolgozni, 'detén a semmihér is keve- jogos volt-e két éven át tápCsakhogy 5 rosszul dolgo- sebb. A takarmánvkészle- pénzes állományban tartani? ^75f,Va^'_kuJZáU,kbn.yV: tékről szóló korábbi főköny- Tehát H«rváth Kázmér két évig tartó áttekinteni a gazdaság pénz- nuárban már besózhatják a r<:llrBO ügyi helyzetet. A többi ve- <-*-*- "ures-csavaras zetök sem tudhatták biztosan sohasem, hogy szövetkezetük gazdag-e vagy szegény. <5 mindenesetre azzal nyugtatta meg az érdeklődőket: „Van pénz bőségben". viteléből sohasem lehetett velői jelentés is mese. Ja „T „„„ 2Ur2avaros í •< * uouica-UKtvaiiaa Után 46 kozos allatallomany szajat. éves koróban több miint öt_ A katasztrófa láttán rend- ezer forint havi munkabér kívüli igazgatósági ülésre után járó nyugdijat élvez jött össze a vezetőség. Leg- ma már. S amint, rendben kevesebb, amit tehetett az lett ezzel az üggyel, nem igazgatóság: azonnali hatály- késlekedett keresetet i'ndítalyal kitették Horváth Káz- ni a termlőszövetkezet el1964 deremherében tör m.ff.,SZŰr5 pont°sabban kö- len. Kérésére illetékes jogtén t • Ka kauszilrrtre - Ikit Z°ltek VeIe' hogy nem terta" ügvi szervek ~ a táppénzen tent. Ka ka u szí Imre - akit nak tovabb igényt „áldásos" töltött két év idejére — tótermelőszövetkezet teV-7eny7et'e- Kérik 8 köz" vábbi 40 naP szabadságra játernwioszoyetKezet gyules feljogosítását arra, ró munkabér megfizetésére tett a fókönweló beszámol- h°gV !avaslatot .tehessenek a kötelezték a gazdákat. Kata:L?__rÖKOnyVeI° beszamo1" megyei tanácsnál Horváth kuszi Imre, a tsz elnöke Kázmér visszahívására. mondotta el, hogy hajdan zünk? Küszöbön a zárszám- , ~A szatymazi Béke TsZ volt ^könyvelőjük azonban mZvit LthS ki könyvelője azonban nem ,s még ezzel sem érte be. Állímennyit oszthatunk ki lett vo]na Horváth Kázmér, tólag a korábban élvezett ha megijed. 1965. február állami támogatással egvütt 16-án délelőtt tizenegy óra számított 5 ezer 94 forint ájvolt, amikor megtudta az lag havi fizetése nem volt igazgatóság döntését. Ekkor teljes. Ehhez árpa- és kukokarékszámlán, terményünk HtooSf*341*' ricajuttatásokkal törté*6 is bőségesen van. Pénzből eppen akkor meg a párttitkárául adás és mi marad a kasszában? — Annyit osztunk — mondta Horváth Kázmér —, amennyit éppen akarunk. 650 ezer forintunk áll a taóra múltán pe- utólagos kiegészítés is szükha csak egv neevedmilliót díg yisszatért hiteles orvosi séges. A tsz egyelőre nem ha csak egv negyedmilliót okmánnyal a kezében, melv fizet mert éppen Horváth raTToo ezer fortat"a'tarta" s~Hnt sú,y°s ősségben Kázmér könyTeteséboTlehe tekalanon - A nart i kár "'TT ' Ha így van' akkor tetlen megállapítani, jogos-e Sf ahogy, me^Jgodot! ~ h°kkent meg 3 VeZel6~g a köve^s. — — „Fenyöóvodák" Mintegy 1 300 000 karácsonyfát vásárolnak meg az ünnepre. A fenyőerdők nem sinylik meg a karácsony! Az ötvenes években határozta el a magyar erdészet, hogy „fenyőfa-óvodákat" hív életre, mégpedig nemcsak a hegyes-dombos tájakon, hanem még az Alföldön is. Nyolc-tíz év alatt a kis fák olyan nagyok lettek, mint egy karácsonyfához illik. Ma már az állami erdőgazdaságok 800 000—900 000 fát adhatnak. a többit az állami gazdaságok, a tsz-ek és az őstermelők. Ma már válogathat a vásárló, s nem is ok nélkül: a távfűtéses lakásokban ugyanis gyorsan lepereg a lucfenyő tülevele. Legokosabb tehát jegenye- és ezüstfenyőt kerrn. Az ősz „rekordjai « Az utóbbi évtizedek egyik leghosszabb és legkellemesebb őszét búcsúztattuk az idén: a „vénaszszonyok nyara" a szeptembervégi főidényi még hónapok közül a szeptember és az október egyaránt 2 fokkal, a november fél fokkal teljesítette túl a normákat. Különösen szép volt az október és a csaknem két hó- november első napra meghosz- fele. Októberben szabbította. Már az igazi nyár is rendkívül száraz és meleg volt, s a szuperhossr/.ú őszszel együtt átlagban csaknem 2 fokos metogtö'obletet produkált. Az utóbbi ót hónap hőmérséklete is másfél fokkal haladta túl az évszázados átlagszintet. Az őszi az átlagosnak számító 140 óra helyett 172 órás napsütést kaptunk . novemberben pedig az átlagos 64 óra helyett 101 órányit. Napfényhozamban az idei november a novemberek rangsorában az előkelő harmadik helyet szerezte meg. Az abszolút rekordernek számító 1910-astól mindössze 7 órával maradt e! Tehát nem csoda, hogy az. oktober végén, november elején szüretelt „normár'-szőlőlc néhány vidéken 25—26. sőt — kisebb területeken — 28 eukorfokos mustot adtak. Ezeket méltán sorolhatjuk be az „édes"-rekordok közé. Az őszi hónapok „hiánylistáján" csupán a normálisnál körülbelül egvharmaddal kevesebb csapadék szerepel. — gyógyulásáig nem lehet ellene fegyelmi eljárást indítani. Ezzel mindaddig várni kell, amíg az orvostudoArról azonban nem szól a fáma, hogy annak idején a főkönyvelő rossz munkája mány vissza nem adja őt aj , vesztes^ ** okozott a tsz-nek, azon túl, építő munkának. Elmúlt két esztendő, s hogy az állam is sokat seHorváth Kázmér mindvégig *.?„ egyensúly helyreállításában. havi háromezernél több táppénzt élvezel! Megáll az ész: hogyan lehet egy ilyen súlyos betegséget három óra alatt, s éppen a legkritikusabb pillanatban megszerezni? Dr. Mihailovits Lehel, a deszki csont-tébécé szanatórium igazgató-főorvosa ezt mondja az ügyről: — Horváth Kázmért 1965. A következő évben a tagság egy munkaegységre jutó jövedelme jó 150 százalékkal csökken! A keletkezett károkat az új vezetőség irányításával még csak az idén sikerült úgy ahogy helyrehozni. Természetesen elmaradt a fegyelmi vizsgálat is. Pedig ennek lefolytatásához jogia lett volna a tsz-nek. Horváth Kázmérnak még marciusanak vegen vettük csak annyit se mondhattak ? fel deszki gyógyintézetünkbe, gyermekkori ízületi, és más betegségeiből származó panaszai miatt. — A vizsgálatok során betegségét nem találtuk aktívnak. Panaszait következményes elvátlozások okozták. Tudomásom szerint ezek után a beteg az egyik budapesti gyógyintezetet kereste póruljárt szatymazi gazdák: ejnye, ejnye, ilyen sok pénzért ezt nem vártuk volna. Most már azzal is beérnék, ha megtudhatnák: mikor szabadulhatnak meg örökre hajdani „pénzügyi szakemberüktől". aki meg kell hagynunk, ért a pénzhez. Csépi József Válaszolnak az illetékesek Kettős mulasztás Lapunk november 25-i számában az Olvasóink írják rovatban szóvá tettük, hogy az újszegedi sportuszodában a medencébe vivő lépcső rossz volt, balesetet okozott. A sérültnek elsősegélyt sem tudtak nyújtani, mert a mentőláda felszerelése hiányos volt. Cikkünkre most válaszolt Bárdos Miklós, a fürdő vállalat igazgatója. „Soron kívül intézkedtem, hogy a lépcsőt javítsák meg, s ennek megtörténtét személyesen ellenőriztem. A mentöláda félszerelése hinnpos i'oif a férfi közös öltözőben. A kettős mulasztás miatt figyelmeztetésben részesítettem az ott dolgozókat." Furcsa rendelés A fenti címmel lapunk rte* vembeí 17-i számában jtlent meg az Olvasóink írják rovatban Tóth Zoltán olvasónk panasza a rendelőintézet ideggyógyászati szakorvosi rendeléssel kapcsolatban. Cikkünkre dr. Eódts Lajos, a városi tanács kórháza igazgató-főorvosa válaszolt: „Dr. Gergely Győzőnek. a rendelőintézet igazgató-főorvosának jelentése alapján megállapítást nver! hogy Tóth Zoltánnak sem szakorvosi, sem körzeti orvosi beutalója nem volt. A felülvizsgáló főorvos saját kívánságára adott engedélyt arra, hogy az ideggyógyászatra menjen vizsgálatra. Sürgősség nem állott fenn. Egyébként a rendelőintézetben az ideggyógyászati betegekkel történt megegyezés alapján a berendeléses rendszert vezették be. A szakorvos nem járt el helytelenül, amikor a panaszost vizsgálatra egy másik napra osztotta, mert 36 beteg Vizsgálata az orvos munkaidejét messze meghaladta. A berendeléses betegellátás előnyel elvitathatatlanok. Országosan minden rendelőintézetben bevezették és jól működő betegellátási forma." Szerkesztői üzenetek Pálvölgyi Ferenc: Észrevételeit köszönjük, alkalomadtán munkánkban felhasználjuk. Sádorfalva. Aradi utca 74.: Beküldött leveleire nem írta rá nevét, s ezért ezúton válaszolunk kérdésére. Panaszbejelentést hétfőn, kedden és szerdán délelőtt 11 és 12 óra. csütörtökön és pénteken délután 4 és 5 óra között fogad szerkesztőségünk. T Vasárnap, 1967. december 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 9