Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-02 / 285. szám

Megbecsülést emberi módon „Terített asztal mellett jobban ízlik az étel. A pré­mium az anyagi elismerés is rangosabb, több örömöt le­lent, ha nem ügyviteli aktus csupán." — „A rendszere­sen premizáltak köre összeszűkült, ezt csak helyeselni tudom, azt is, hogy ma már a legtöbb vállalatnál, Intéz­ménynél a vállalati vezetők és a szakszervezet közös egyetértésben meghúzta a jutalmak alsó határát — pél­dául nálunk 300 forintnál kevesebbet nem osztanak —, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! és kitüntetés szinte az egyetlen kivétel, amelynek elbí­rálása a termelési tanácskozáson nyilvánosan történik." „Munkatársaim gyanakvóan néztek rám, amikor legutóbb megjutalmaztak, mert úgy érezték: ök is hajtottak amikor kellett, és senki nem mondta meg nekik, hogy akkor miért éppen engem illet csak elismerés." Szakszervezeti taggyűléseken, termelési értekezlete­ken készített jegyzeteimből származnak ezek az idéze­tek. Van bennük valami közös, amire időszerű odafi­gyelni. Lehet, hogy csak személyes becsvágy, hiúság beszél az emberekből? Nem! — Nagyon is tisztában vannak az­zal. hogy irigység, féltékenység, ezernyi vágy és külön­böző ambíciók befolyásolják véleményünket. Azzal is, hogy mindez előbb vagy utóbb, valamilyen módon utat tőr magának. „Nem érdemelte meg..„Csak azért ka­pott jutalmat, mert a főnök üdvöskéje..." „Hát persze, hogy kapott, a szesztestvérek jól megértik egymást..." Hányszor, de hányszor, valósággal belelovaljuk magunkat az ilyen és ehhez hasonló feltételezésekbe, csak azért, mezésügyi miniszter együt­mert nem mi kaptuk az elismerést, mert nem kérdeztek | tes rendelettel meg bennünket, mert a nyilvánosság kizárása mögött már eleve valamilyen titokzatosságot sejtünk. Ez ellen az ok­talan és méltatlan előítélet, szubjektivizmus ellen hada­koznak azok, akik nyilvánosságot kérnek, és nvilvános tájékoztatást az anyagi elismerés mellé. így a jutalma­zottak is megszabadulnának attól a kellemetlen kény­szerképzettől — mert van ilyen —, hogy jogos büsz­keség helyett szégyenkezniök kell azok előtt, akik nem részesültek hasonló elismerésben. De bővítsük tovább a kört. A felelős egvszemélyi vezető elvitathatatlan joga, hogy anyagi elismerésben ré­szesítse azokat, akiket arra méltónak talál. Ez a döntés azonban morális megerősítést, a munkásközvéleménytől csak akkor kaphat, ha az indokolás nyilvános. Az anya­gi elismerés erkölcsiekben is kamatoztatható, ha ezt a vállalatok felismerik. <II I IIHIIIHH iiiiimmmiirriTrwirriiiio™ ,1 'IINVIIIFMIKJMMIUÜJ^^ 4 M 4 G Y 4 R SZOCI4LIS1 4 MINK 4 SP 4 Rí L4PJ4 57. évfolyam. 285. szám •> Ara: 50 fillér Szombat, 1967. december 2. Bulgáriában és Csehszlovákiában ma is szokás, hogy a felszabadító háború veteránjainak és a kiváló munká­soknak fenntartott helyük van a népgyűléseken, a kultúr­otthonokban. Az osztrák Eumig-cégnél láttam azt a gyá­ri márkával díszített arany pecsétgyűrűt, amelyet a tő­kés vállalkozó oszt a legszorgalmasabb munkásoknak az ottani törzsgárdának. Ezzel csak azt akartam jelezni, hogy az erkölcsi ösztönzésnek ezekkel a variánsaival — és olyanokkal, mint jutalomszabadság, elsőbbség a lakáselosztáskor, vagy fenntartott helyi a gyári klubban, amikor ott vendégművészek lépnek fel — egyformán él —, ha más, más megfontolásból is — a tőkés-vállalkozó, csakúgy, mint a szocialista menedzser. Az ilyen és eh­hez hasonló erkölcsi ösztönzők legyenek természetes ve­lejárói az anyagiaknak. Ezeket lehet variálni, finomítani, de mellőzni, lemondani róluk nem szabad. A kedvez­mények meg is vonhatók, tehát nem jelentenek örök ér­vényű privilégiumot, arra kötelezik a jutalmazottat, hogy az egyszer már elért színvonalnál alább ne adja. És mivel ismétlem, nem privilégiumról van szó. nem is zártkörű arisztokrata klubról, ezt az erkölcsi elismerést mindenki megszerezheti, aki ad a munkájára, aki önérze­tes a munkában. A dolgok természetes logikája is azt kívánná, hogy ne válasszák sehol se külön az erkölcsi és anyagi ösz­tönzést. Ritka kivételektől eltekintve egyik sem pótolja a másikat. Kevesen helyeslik és mégis előfordul, hogy azok kapják a legkevesebb anyagi elismerést, akik a legmagasabb mércét állították maguknak a munkában, emberi magatartásban, általános és szakmai művelt­ségben ls. A szocilista brigádokra gondolok. A kétes ér­tékű indoklás általában úgy szól, hogy a jutalmazásra fordítható pénz kevés, és ki értse ezt meg, ha nem éppen a legöntudatosabbak, a szocialista brigádtagok. Akik így érvelnek, talán észre sem veszik, hogy ez­zel nemcsak az anyagi, hanem az erkölcsi ösztönző­ket is aláássák? Ritkán és keveseknek adatik meg az a lehetőség, hogy rendkívüli teljesítményt nyújthassanak, hogy adott pillanatban valóságos munkahőstettet hajthas­sanak végre. A nagy többség csak hosszan tartó szívós, következetes munkával szerezhet elismerést. A jelentő­sebb anyag] elismerés ugyanakkor nagyon is alkalomhoz kötött. Ilyen körülmények, objektív adottságok miatt a hétköznapi mindennapos erőfeszítés és az alkalomszerű jutalmazás közötti ellentmondás csak az erkölcsi ösztön­zők állandó jelenlétével oldható fel, tehát azzal, hogy a legkülönbözőbb módon nap, mint nap kifejezésre juttat­juk, érzékeltetjük azokkal, akik arra különösen érdeme­sek, hogy elégedettek vagyunk a munkájukkal, hogy el­ismerjük azt a személyes erőfeszítést, ame'Ível a legjob­bak a vállalati és társadalmi célok megvalósításához hoz­zájárulnak. DOLGOS JÁNOS Oj beruházási rend a mezőgazdaságban Közelebb a döntési jog — Kevesebb a kötöttség Az Országos Tervhivatal lami és a teremőlőszövetke- házásl ügyekben felügyeleti elnöke, a pénzügyminiszter zeti szektora közötti lénye- szerveik döntését. Az új ln­és a mezőgazdasági- és élei- ges eltéréseket. A különbség tézkedés lehetőséget nyújt mezésügyi miniszter együt- csak annyi lesz, hogy a be- — a saját kockázat válla­tes rendelettel határozta ruházásokkal kapcsolatos lásával — az adott üzem meg az állami gazdaságok, döntési jog a termelöszövet- érdekeinek messzemenő fi­az állami erdőgazdaságok és kezeteknél a közgyűlés, vagy gvelembevételére, ugyan­a termelőszövetkezetek 1968. a vezetőség, az állami gaz- akkor számottevően csök­január 1-én életbelépő új daságnknál pedig az igaz- kenti a beruházások előké­beruházási rendjét, amely gató hatáskörébe tartozik, szítétének, megvalósításának már az új gazdaságirányítási továbbá, hogy a hitelt a idejét, rendszer elvein épül fel, és termelőszövetkezetekben az amortizációs alapból nem tovább egyszerűsíti a beru­UgyancsaJc egyszerűsödött .:házások előkészítését, jóvá- lehet visszafizetni, viszont eiőitészíté»e is- A tásáL Eddig külön állami hagyását, illetve megvalósi- az állanri gazdaságokban er- rendelet szerint a d6ntés előtt az üzemeknek csupán rend egy úgynevezett döntést külön termelőszövetkezeti a döntés és jóváhagyás }o- megalapozó javaslatot kell beruházási kódex volt ér- gát teljes egészében az üze- 'fartalmTmSuk aTtte£ vényben. Helyettük most mekre biz za. A termeloszö- mek határozhatiák meg. egy rendelet intézkedik az vetkezeteknek nem kell a 1968-tól sem telephely-doku­állami gazdaságok és erdő- járási tanáccsal és a Magyar mentoi-Jót. sem beruházási programot nem kell készí­teni. gazdaságok, valamint a ter- Nemzeti Bankkal „megerő­melőszövetkezetek beruházá- síttetni" beruházási tervei­sairól, s megszünteti e tekin- ket, s az állami gazdaságok- A rendelet hatálytalanft­tetben a mezőgazdaság ál- nak sem kell kérniök beru- Ja az 1967. december 31-ig érvénvben levő beruházási -—-———- jogszabályokat, s ezzel töb­bek között, menszűnik a tí­pus- és ajánlott terv kőte­lező használata, meoszünnek a kiilöniélé tervezési, kivi­felezési kötöttségek, értékha­tárok stb. Az új beruházási rend biztosítja, hogy a termelő­szövetkezetek és az állami gazdaságok a bekötő utak. a távvezetékek és a telefon­hálózat létesítését., valamint az erdősítést, fásítást cél­csoportos állami beruházás­ként valósítsak meg. Az er­dősítést illetően ez érvé­nyes az állami erdőgazda­ságokra is. Az új beruházási rend a mezőgazdasáei üzemeknek széleskörű döntési lehetősé­ieket biztosit. A helyes dön­tések érdekében azonban szükséges, hogy a mezőgaz­dasági üzemek az eddiginél sokkal nagyobb gonddal vizsgálják meg a tervezett beruházásaik gazdaságossá­, . ... ,. . . uoua^a, „„ „„„ ,gát, a beruházások reális sut: olyan intézkedésekét moln) az ottani katonai tá- Unvagi a'apjait és feltéte­Anglia adjon függetlenséget Omannak Szovjet felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ békefenntartó veleteinek finanszírozását a műveleteinek megvitatása 20. közgyűlésen hozott hatá­során csütörtökön a küiönle- rozat értelmében önkéntes ges politikai bizottságban adományok alapján kell felszólalt Morozov, a Szov- végrehajtani — megteszi a jetunió küldötte. Hansú- maga önkéntes hozzájárulá­lyozta, hogy a fegyveres sát. erők felhasználásával össze- A Szovjetunló> vajamInt függő donleseket csakis a A, é , Szudán és Marokkó Biztonsági Tanacs hozhat. A kébviseIdie a evámsAsi bi­kőzgyűlés - fűzte hozzá - Störtőkfütésín kö­csak az alapokmány ál ta u h A Ha adjon biztos, ott keretek kozott mgtlenség% Omannak. fejtheti ki tevékenységét 'Hangsúlvozták, hogy ennek Morozov bírálta az Egyesült érdekében ki kell vonni Államok és néhány más Qman területér51 az angol nyugati ország magatartá- csaoatokat és fel kell sz4_ Poíprnij Finnországba láiogai Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke de­cember 4-én Helsinkibe ér­kezik. Kekkonen finn köz­társasági elnök meghívásá­ra részt vesz a Finnország függetenségének 50. évfor­dulója alkalmából rendezen­dő ünnepségeken. Brezsnyev fogadta Zuaieni Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára pénteken fo­gadta a Moszkvában tartóz­kodó szíriai kormánykül­döttség vezetőjét, Juszef Zu­ajent, a Baath-párt vezető­ségének tagját, az ország miniszterelnökét. A tárgyaló felek megvitattak néhány, egymást kölcsönösen érdek­lő kérdést. akarnak rákényszeríteni az ENSZ-re, amelyek sértik az ENSZ alapokmányát és a BT illetékességét — mondot­ta. A szovjet kCdött elvetette az ír határozati javaslatot és támogatásáról biztosította azt az öthatalmi — Zam­bia. India. Mali. az EAK és Jugoszlávia képviselője által benyújtott — határozati ja­vaslatot. amely azt indítvá­nyozza, hogy a kérdés meg­vitatását a harminchárom ta­gú bizottság folytassa. Mo maszpontokat. (MTI) leit. (MTI) Szovjet—svéd közlemén/ Moszkvában közélményt adtak ki Torsten Nilsson svéd külügyminiszternek november 26-tól december l-ig a Szovjetunióban tett látogatásáról A külügymi­niszter pénteken visszauta­zott Stockholmba. A közlemény szerint a Szovjetunió és Svédország úgy vélekedik, hogy az euró­pai béke megszilárdítását elősegítenék az olyan erőfe­szítések, amelyeknek célja az összes kelet- és nyugat­európai államok közötti kap­csolatok megjavítása. a Szovjetunió — minthogy az ENSZ békefenntartó mű­Országszerte megemlékeznek a DNFF évfordulójáról Ügysző'ván mindenütt ja- ál'ásfoglalásai számára. Sok- Front hazánkban tartózkodó vában készül már békemoz- helyütt az új nemzedék kép- képviselői is. galmunk évzáró szolidaritási viselőinek békemenetei ós Gyárak, üzemek, lermelő­akciójár.ak programja. A más akciói előzik meg a szövetkezetek egész, sorában Béke-világtanács elnökségé- tünieteseket. Hiúságunk készülnek arra hogy újabb nek kezdeményezésére ha- csak úgy. mint eddig, most vietnami műszakokat tarta­zaokban is nagyszabásúnak is zászlóvivője lssz a jubi- nak. és keresetükkel az Or­ígérkező eseménysorozattal leumi megemlékezéseknek, szágos Béketanács 909 445 emlékeznek meg a Dll-viet- a hós vietnami nép igazsá- számú csekkszámláját gyara­nam, Nemzeti Fe'szabadítási gos ügyét támogató szeli- pitsák. Az „Egy iskolát, egy Front megalakulásának 7. doritásnak. Országszerte ki- kórházal Vietnamnak", ak­evfordulójáról. A népfront- állótások nyílnak a távoli ció több mint 24 millió fő­bizottságok ismét összefog- testvérnép életének, harcá- rintos eredményéhői vasá­nak a legkülönbözőbb tár- rak dokumentumaiból A roít kórházberendezéseket, Korszerűsítik a sertéstenyésztést A jövő évi hitel érdekében — Három szervből alakult a bizottság — Felmérik az igényeket A mezőgazdasági nagyüze- den termelőszövetkezetbe el- ményeknek megfelelő flazta­mek egyre inkább a gazda- látogatnak. tót hoztak létre. Sőt, ami az ságos és jövedelmezőbb ter- Megvizsgálják, hogy 1970- országban is egyedülálló, , ... ... . melésre törekednek. Vonatr ig egy-egy közös gazdaság saját erőből import anyako­! kőzik ez a sertéshízlalásra milyen mértékben kíván cákat hozattak be Jugoszlá­is. A jövedelmezőség érde- sertéstartással és hizlalással viából. kében a kormány már eddig foglalkozni Természetesen A korszerűsítés nemcsak jelentős intézkedéseket tett azt is, hogy saját források- azt jelenti, hogy a már el­így többek között október ból mennyi abraktakar- avult és túlságosan idejét elejével életbelépett a ser- mányt tudnak megtermelni, múlt szerfás épületek he­téstartással kapcsolatos be- Egyben megállapodnak ab- lyett újakat építenek, hanem ruházások kiemelt támoga- ban is, hogy a sertésférőhe- azt is, hogy mind a tartási tása. lyek korszerűsítésére mennyi és takarmányozási körülmé­A jövedelmezőséget leg- összeget tudnak állami ke- nyek is megjavulnak a kö­™nrahh.n finköltíéu rétből fedezni. A vizsgálatok zös gazdaságokban, önitatók, gyorsabban az önKoltse„ eredményeképp<?n döntik önetetők. ellető rácsok, me­csokkentesével lehet es kell majd el hogy 1968-ban leg padozat kerül ezekbe az is javítani. Ehhoz feltétlenül mennyi lesz az az összeg, épületekbe. Annál is inkább szükséges a különböző épü- amelyet a termelőszövetke- szügséges ez, mivel köztu­letek korszerűsítése, s egy- zetek megkaphatnak. dott, hogy a szegedi járás ben az eredményes tartási, Az idén is jelentős össze- közös gazdaságaiban a férő­takarmányozási módszerek geket költöttek a szövetke- helyek 48 százalékát szerfás alkalmazása. A Mezőgazda- zetek sertésteleoek korsze- épületek teszik ki. Bizony sági és Élelmezésügyi Mi- rűsítésére. A megyében er- ezek téli elletésre nem al­nisztérium a korszerűsítések re több mint 7 millió forin- kalmasak. A fiaztatókról pe­anyagi és pénzügyi igényé- tot juttatott az állam. Eb- dig jobb nem is beszélni, nek felmérését rendelte el. bői a szegedi és a Szeged Fűtéssel nincs ellátva 97 Megyénkben is három szerv- járási termelőszövetkezetek- százalék, vilannyal 36 vízzel bői alakult egy bizottság — nek 2 millió 394 ezer forin- pedig a férőhelyek 60 sza­MEZÖBER, Allatforgalrni tot. Többek között a szege- zaléka. Vállalat, Állattenyésztési di Felszabadulás Termelő- Valamennyi termelőszövet­sadalmi és tömogszerveze- demonstrációk egy részén ott gyógyszereket és Kko.ai fe' _ lekkel és velük együtt te- lesznek a vietnami néo, a szereléseket egyébként hajó Felügyelőség — amelynek szövetkezet is építkezett. Egy keretben a korszerűsít, de­remtenek fórumot népünk Dél-vietnami Felszabadítás! viszi cl a távoji országba. 1 tagjai december 20-ig min- modern, nagyüzemi követel- cember 31-ig befejeződik.

Next

/
Thumbnails
Contents