Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-10 / 292. szám

Losonczi Pál látogatása Somogyban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kétnapos lá­togatást tett Somogyban. Pénteken délelőtt Kaposvá­rott Németh Ferenc, az MSZMP megyei bizottságá­nak első titkára. Illés Dezső és Szigeti István, a megyei pártbizottság titkárai, Dom­bovári László, a kaposvári járási pártbizottság első titkára, valamint a megye politikai és társadalmi éle­tének több más képviselője fogadta az Elnöki Tanács elnökét. A délelőtti órákban Losonca Pál többórás esz­mecserét folytatott a megye vezetőivel az időszerű gaz­dasági, politikai és kulturá­lis kérdésekről. A délutáni órákban meglátogatta az ez év januárjában egyesült gige­rinvakovácsi Üj Erő Ter­melőszövetkezetet. Az esti órákban a két köz­ség választópolgáraival ta­lálkozott Losonczi Pál. So­mogy megye országgyűlési kéoviselője. Szombaton délelőtt az El­nöki Tanács elnöke az épü­lő villamossági gyárat ke­reste fel. Ünnepélyes kulcsátadás Elhétttüllek az egyetemi Magyar műszaki­tudományos napok Londonban Hétfőn a Londoni Keres­kedelmi Kamara rendezésé­ben magyar műszaki-tudo­mányos napok kezdődnek a brit fővárosban. A London­ban elsőízben megrendezen­dő magyar technikai napo­kon részt vesz Kiss Árpád miniszter, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnöke, számos ismert ma­gyar tudós, szakember is. A húsz tudományos előadás­ra és konzultációra már többezer angol szakember jelentette be részvételét K ISZ-lakások Még 1965 elején felmérte a Szegedi Orvostudományi Egyetem és a József Attila Tudományegyetem KISZ-bi­zottsága, hogy milyen lakás­körülmények között élnek a fiatal egyetemi oktatók. íme az akkori statisztika: a 300 közül mintegy 75-nek volt csak saját lakása, ugyaneny­nyi a szüleinél lakott, a töb­bi pedig albérletben. Ekkor határozták el, meg­próbálnak megfelelő otthont lakást teremteni számukra, hogy ezzel is segítsék a fia­tal szakemberek, oktatók amúgy sem könnyű pálya­kezdését. A két KISZ-bizott­ság közös intéző bizottságot hívott életre. Miután meg­kapták a tanácstól a hely­kijelölést a Szegedi Terve­ző Vállalat KISZ-szervezeté­nek közreműködésével fél év alatt elkészültek a ter­vek és 1966 novemberében az ÉVM Csongrád megyei Építőipari Vállalat hozzá­kezdett az építkezéshez. A társasház építési akció lét­rejöttéhez nagymértékben hozzájárult a párt, az egye­temi vezetés, a tanács és az OTP támogatása is. A négy lakóépület — a Pe­tőfi Sándor sugárút a Bécsi körút, az Alföldi utca és a Battyhány utca által határolt tömbbelsőben — összesen 86 lakással határidőre elkészült. A két, két és fél, háromszo­bás lakások kényelmesek, világosak, sok bennük a beépített bútor is. A házak alatt garázsokat helyeztek el. A terület rendezését, az út­építést és a közművesítést a városi tanács saját költség­vetéséből fedezte. Tegnap, szombaton kis ünnepségsorozat keretében adták át tulajdonosaiknak az egyetemi lakónegyedet. Reg­gel sajtótájékoztató volt, majd az egyetem Dugonics téri épületében fényképkiál­lításon mutatták be az épít­kezés különböző fázisait. A kulcsátadási ünnepség 11 órakor kezdődött az aulá­ban. Ezen részt vett Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára. Arvai József, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhe­lyettese, dr. Márta Ferenc egyetemi tanár, a József At­tila Tudományegyetem rek­r Értesülések a magasból Műholdak segítsége a meteorológiának Hiába kérdeznénk meg az Országos Meteorológiai In­tézet munkatársaitól, hogy milyen lesz az idei tél idő­járása? Kitérnek a válasz elől, mondván, hogy tudo­mányos módszerekkel lehe­tetlenség 48 óránál hosszabb időtartamra prognózist ad­ni. A technika legújabb vív­mányai azonban segítik a meteorológusokat — ezt ta­pasztalhattuk az Intézet pestlőrinci aerológiai állo­másán, ahol egy érdekes új berendezéssel ismerkedhet­tünk meg Az intézet kertjében egy műszerkocsi áll. Tetején for­gatható antenna. Az épület egyik helyiségében telexgép kattog A papíron értelmet­lennek tűnő számsorok ol­vashatók. Egy amerikai me­teorológiai műhold pálya­adatait közli a nemzetközi izámítóközpont. A Föld kö­rül keringő szputnyik je­lenleg a Földközi-tenger fe­lett száguld, fedélzetéről au­tomatikus fényképezőgép ob­jektívja szegeződik a Föld­re. Ezt a felvételt várják a műszer kocsi ban. A műhold automatikus ké­szülékei éppen úgy továb­bítják a felvételeket a földi figyelőállomásoknak, aho­gyan például egy riportkép eljut Párizsból. Felbontják a képet részletekre, és azt rá­dióhullámok segítségével ki­sugározzák. A földi vevőbe­rendezés, ha antennája se­gítségével a közölt adatok alapján „elkapja" a szput­nvikot. akkor képes a fény­kép vételére. Elérkezett a bekapcsolás pillanata. Három perc telik el, s a kép már ott van a vevőberendezés kazettájá­ban. Néhány percet vesz igénybe az előhívás és a szá­rítás, amelyet a gép automa­tikusan elvégez, aztán ki­hull a fénykép, amely alig néhány perccel korábban készült tőlünk több ezer ki­lométernyi távolságra. József Attila-szavaiéverseny A József Attila halálának harmincadik évfordulója al­i Almából rendezett makói ünnepségsorozat keretében szom­baton tartolták meg a költő nevét viselő középiskolák di­ákjainak országos szavalóversenyét. A fiatal versmondók­nak ezt a hagyományos vetélkedőjét minden évben más más helyen rendezik meg, most első alkalommal válasz­tották színhelyül József Attila pályakezdésének városát. A budapesti, az ózdi, a kunszentmártoni, a monori, a székesfehérvári, a soproni és a makói középiskolák tizen­kilenc tanulója lépett a zsűri elé. A bíráló bizottság tagja volt özvegy dr. Makai Ödönné, született József Etelka, a tragikus sorsú költő testvére is. Az egésznapos vetélkedő győztese Tihanyi Gyöngyi, a budapesti gimnázium, második Kóthy Judit, a soproni gim­názium, harmadik Soós Zsuzsanna, a makói gimnázium diákja lett. A csapatversenyt a budapestiek nyerték a makói, illetve a soproni gimnázium diákjai előtt. A kép elég éles, láthatjuk rajta a Nílus-delta jellegze­tes vonalait, a Sinai-félszige­tet, a Földközi-tenger délke­leti részét, s az afrikai part­vonal kontúrját. Az Akabai­öböl egy részét fehér foltok takarják: a foltok azok a fel­hők, amelyeket a meteoroló­gusok éppen „keresnek". A felhők állásából- sűrű­ségéből sok mindenre tud­nak következtetni. A felhő­rétegek helyzete, s többek között a földközi-tengeri fel­hőzet jelentős mértékben be­folyásolja hazánk időjárását. A műholdakról készített fel­vételek a meteorológiai in­tézet központjába kerülnek; ott rajzolják az elérhető leg­pontosabb meteorológiai tér­képet; ehhez természetesen más adatokat is felhasznál­nak. Ezek a felvételek maguk­ban nem sokat érnek. Me­teorológiai célokra csak sok más adat együttes értékelé­se esetén használhatók. — Nézzék azt a léggöm­böt! — mutatnak egy han­gárszerű épület felé, ahon­nan éppen most hoznak ki egy ballont, amelynek vé­kony kötelére dobozhoz ha­sonló készüléket erősítet­tek. A hidrogéngázzal töl­tött ballon, ahogy elenge­dik, sebesen gyorsulva emel­kedik a magasba'. Rádiószon­dát visz magával, amelynek műszerei 30—40 kilométeres magasságban végeznek mé réseket. Néhány éve még ez is újdonságnak számítolt, de ma már naponta két ilyen szondát bocsátanak fel. így lesz hamarosan a mű­holdak felhőfotóival is. Ada­taikat már most felhasznál­ják a napi meteorológiai je­entések készítéséhez, s elő­segítik a repülés biztonságát •s. B. R. I. . . ^ %l Liebmann Béla felvétele tora, dr. Tóth Károly egye­temi tanár, az orvostudomá­nyi egyetem rektora, dr. Ser­főző Lajos docens, a JATE pártbizottságának titkára, dr. Baksa László, az OTE párt-végrehajtóbizottságá­nak tagja, dr. Koncz János, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára, dr. Földi Gábor, a KISZ Szeged városi bizottságának titká­ra, Sípos Mihály, az ÉVM Csongrád megyei Építőipari Vállalat igazgatója is. Ott voltak a tervezők, a kivi­telezők, az OTP képviselői, s természetesen az új lakás­tulajdonosok. Hevér László, a JATE KISZ-bizottsága titkárának megnyitója után dr. Tóth Károly rektor mondott rö­vid ünnepi beszédet, mely­ben méltatta az építkezés eredményét. Majd dr. Kékes Szabó András tanársegéd, a lakásépítkezés intéző bizott­ságának vezetője adta át a legutóbb elkészült C-épület lakóinak a kulcsokat. Végül a két KISZ-bizottság az épít­kezést megörökítő fénykép­albumokkal kedveskedett azoknak, akiknek része volt az egyetemi lakások elké­szültében. A kulcsátadás után az ün­nepség résztvevői átvonultak az új lakóházakhoz, ahol a mai naptól kezdve tábla hir­deti a KISZ-esek vállalkozá­j sáriak sikerét. Már készen állnak a tervek a folytatásra: a második ütemben e négy lakúház mellett egy 10 eme­letes, 180 lakásos társasházat szeretnének felépíteni 1968— 69-ben. II reform és a KGST A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ebben az esz­tendőben december 12—24 között Budapesten tartja idei — sorrendben a XXI. — ülésszakát s december 15—19 között a magyar főváros lesz a színhelye a KGST végrehajtó bi­zottsága 32. ülésének is. Bár a küszöbönálló események nem rendkívüliek — a közgyűlés, a tagállamok delegációi nak testülete általában évente, a végrehajtó bizottság pedig két havonként tanácskozik — mégis időszerűvé teszik a KGST munkájának, feladatainak vizsgálatát. A gazdasági együttműködés és a munkamegosztás fo­lyamatának tervszerű szervezésére és irányítására hívták életre a szocialista országok a KGST-t amelynek eddigi — immár csaknem két évtizedes — tevékenysége azt példázza és bizonyítja, hogy az államok együttműködésének objektív lehetőségeit és előnyeit a legteljesebben akkor lehet ki­használni, ha a nemzetközi kapcsolatokat a szocialista in­ternacionalizmus elveivel összhangban szervezik. A tagál­lamok kezdetben kölcsönös árucsereforgalmuk erőteljes fejlesztésére törekedtek, ám rövidesen napirendre tűzték az együttműködés hatékonyabb formáinak alkalmazását is, az energetikai bázis összehangolt fejlesztését, a műszaki és tudományos tapasztalatcserét, az ötéves népgazdasági ter­vek előzetes egyeztetését, a termelés szakosítását. A tagál­lamok két- és többoldalú együttműködése keretében jött létre a Barátság Kőolajvezeték, a villamosenergia-rend­szereket összekapcsoló távvezetékhálózat, s az utóbbi évek­ben sor került néhány közös beruházás megvalósítására, közös vállalatok létesítésére. A szakosítás elveit és eljárását a KGST különböző szervei akkor dolgozták ki, amikor a tagországok belső gaz­daságirányítási rendszerét még a túlzott centralizáció és a tervutasítások jellemezték. Ehhez idomult a gyártás-sza­kosítás módszere is. A Gépipari Állandó Bizottságban a tagállamok képviselői — általában minisztériumi vezetők — 1613 szakosítási ajánlást fogadtak el. A szakosítási aján­lások lényegében állami kötelezettségvállalások voltak, amelyeket utólag a tervutasításos rendszer segítségével pró­báltak beépíteni a népgazdasági tervekbe, a vállalati fel­adatok sorába. A gyártásszakosításnak ez a rendszere emellett egyoldalúan műszaki szemléletű volt — a külön­féle termékeket típúsméret szerint szakosították — s nem számolt a vállalatok anyagi érdekeltségével. A gyártásszakosítás adminisztratív módszerei nem váltak be, nem segítették megfelelően a tagországok gép­iparának és gépipari exportjának a szakosítottság jegyében történő fejlődését. A gyártásszakosítás módszereinek korszerűsítése éve­ken át foglalkoztatta a szakembereket, erről a témáról — a végrehajtó bizottság határozata alapján — konferenciát is tartottak. Az idei évben a KGST végrehajtó bizottsága elfogadta a gépipari termelési kooperáció és gyártásszako­sítás új módszereit tartalmazó javaslatot. A változásoknak az a leglényegesebb vonása, hogy a szakosítás szervezése és végrehajtása ezután abban a szférában — nem állami síkon, hanem a gazdaságon belül, a vállalatok között — történik, ahová e tevékenység jellege következtében is tar­tozik. Bár a minisztérium is kezdeményezhet szoksítást, feladata a jövőben elsősorban a szakosítási és kooperációs tevékenység irányítása és bátorítása; jogérvényes szakosítá­si kötelezettséget — polgári jogi szerződés formájában — csak az érdekelt vállalatok vállalhatnak magukra. Rend­kívül lényeges az is, hogy a szerződés aláírói — a hazai és a külföldi vállalatok — több évre szóló garanciákat és szankciókat tartalmazó megállapodást kötnek, amely mind­két felet kötelezi. A gyártásszakositás és a termelési kooperáció szerve­zésének és megvalósításának új módszerei — bór néhány magyar és NDK vállalat már kötött ilyen megállapodást — a gyakorlatban csak ezután fognak vizsgázni. Figyelem méltó azonban, hogy a gépipari gyártásszakosítás új mó szereiben már a gazdaságirányítási reformok szelleme * hatása tükröződik. A KGST-országok együttműködésének formája és tartalma a múltban is szorosan összefüggött a belső irányítási rendszerekkel. Bizonyos, hogy a tagálla­mok gazdasági reformjai, amelyek csaknem mindenütt a megvalósítás stádiumába léptek, kihatnak majd a nemzet­közi kapcsolatok, a gazdasági együtműködés formái va is. A KGST különböző szerveiben — egyebek között az ál­landó bizottságokban és a szekciókban — dolgozó szakem­bereknek a következő esztendőkben számos olyan problé­mát kell majd megoldaniok, amelyek az alapelveikben ha­sonló. de a részletekben jelentősen eltérő reformok nen zetközi vetületeinek egyeztetését szolgálják. ' GARAMVÖLGYI ISTVÁN 1968: az emberi jogok éve Ülést tar főtt a Magyar ENSZ Társaság elnöksége és intéző bizottsága A Magyar ENSZ Társaság elnöksége és intéző bizottsá­ga az emberi jogok napja alkalmából és az emberi jo­gok éve előkészületeinek je­gyében ünnepi ülést tartott szombaton az Országos Bé­ketanács székházában. Komját Irén, a társaság főtitkára bevezetőjében egyebek között elmondta: az Egyesült Nemzetek Szervel zete határozatban szólította fel tagállamait, hogy 1968 legyen az emberi jogok éve, s ezzel emlékezzenek meg az emberi jogok egyetemes nyi­latkozatának huszadik év­fordulójáról. Javasolta, hogy hazánk is csatlakozzék a kezdeményezéshez, s elő­terjesztette az ülés határo­zatának tervezetét. Ezután több felszólalás hangzott el. a megjelentek helyeselték és támogatásuk­ról biztosították az indít­ványt, s néhány érdekesnek ígérkező elgondolásról szá­moltak be. Egyebek között bejelentették, hogy az Or­szágos Béketanács a jövő év elejére meghívta hazánk­ba a Russell-bíróság két tagját. Ezenkívül azt terve­zi. hogy hangversenyt ren­dez Budapesten a monar­chofasiszta. görög diktatúra börtönében sínylődő világ­hírű zeneszerző, Theodora­kisz tiszteletére. Az ülés résztvevői végül határozatban is kimondták, hogy csatlakoznak az ENSZ kezdeményezéséhez. Erősödő hideg Európa-szerte Az északi sarkvidékről néhány napja lezúdult hi­deg légtömegek csaknem egész Európát elborították: szombaton már csak Olasz­ország és a Balkán legdé­libb tájain, valamint a Fe­kete-tenger partvidékén tar­totta magát a decemberbe is jócskán átnyúlt őszi enyheség. Hazánk magasabb hegye­in sokhelyütt összefüggő hóréteg képződölt az utóbbi napokban. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán közölték, hogy a szombati maximumok or­szágszerte csupán mínusz 3 plusz 2 fokig emelkedtek. A jelek szerint a közeli na­pokban télies marad az idő. Vasárnap, 1967. december 10. QtL-MAG TAGORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents