Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-09 / 291. szám
A béremelések forrása M ivel a gazdasági mechanizmus1 reformja a vállalatok gyakorlati feladatává vált, egyre konkrétebben körvonalazódnak a közeljövő kérdései is. Napjainkban gyakran foglalkoztatja az embereket, hogy mi. 'yen béremelésekre vzámíthatnak 1968-ban. Az eddigi gvakorlat szerint a lebontott népgazdasági tervek — lényegében a végzett munka színvonalától, eredményességétől függetlenül — az állami költségvetés terhére biztosították a vállalatok évi másfél-két százalékos bérfejlesztését. A vállalatok 1963-ra már nem kapnak központi tervutasításokat, önállóan határozzák meg feladataikat és a végrehajtáshoz szükséges eszközöket is. Ezzel megszűnik a béremelések eddigi egyenlösdi gyakorlata a vállalatok között. Minden vállalat ugyanis saját részesedési alapja terhére emelheti csak januártól a dolgozók keresetét A részesedési alap nagysága pedig attól függ, hogy milyen nyereséget ér el a vailalat 1968-ban. A vállalatok tehát már jövőre, eredményeiktől füg gően, különböző mértékben emelhetik a dolgozók bérét. Hogy a két szélsőséget említsük: lesz, ahol változatlanok maradnak az átlagbérek, másutt viszont esetleg négy százalékkal is növekednek. A négv százalék az átlagbérek emelésének felső határa 1968-ban! Ez átmeneti korlátozó intézkedés és mindenekelőtt azért szükséges, hogy a munkabérként kifizetésre kerülő jövedelmek mértéke ne ha, ladja meg a józan számitások szerint előteremthető árualapok színvonalát Enn®k a követelménynek szigorúan eleget kell tenni, ha biztosítani akarjuk az életszínvonal stabilitását és emelését, ha e'e.iét kívánjuk venni az inflációs jelenségeknek. A. béremelések felső határának maximálása azért is indokolt, nehogy esetleg a egyes vattaiatok 1968-ban elhamarkodottan olyan béremeléseket eszközöljenek, amelyek fedezetét a későbbi években nem tudják majd előteremteni. (Mint ismeretes, a munkások alapbérét akkor sem lehet csökkenteni, ha a vállalat veszteséggel dolgozik.) Helyenként tévesen értelmezték az 1963 évi négy szá. zalékos béremelési lehetőséget, s arra számítottak, hogy ez a korábbi évekhez hasonlóan — valamennyi vállalatnál automatikusan megvalósulhat. Valójában nincs szó ilyen egységes és általános béremelésről. Ez ellenkeznék is a reform elveivel, de legfőképpen anyagi lehetőségeinkkel. A túlzó várakozásnak nincs reális alapja, a vállalatoknak, előreláthatóan csak egy töredéke él majd a négy százalékos béremeléssel, mint maximális lehetőséggel, s a többségük — mert gazdasági eredményük csak ennyit enged — kénytelen lesz beerni a szolidabb, egy-két szá zalékkaL Az anyagi érdekeltség új rendszere 1968-tól megszünteti tehát a vállalatok közötti egvenlősdit a bérezésben A vállalatokon belül már nehezebb szakítani a kialakult gyakorlattal, az egyenlösdi hagyományaival, amely a középszerűséget erősíti és fékezi a kiugró teljesítményeket a tehetségek érvényesülését, általában a képesség szerinti munkát De azért remélhetőleg mégsem marad minden teljesen a régiben. Az egyenlősdi ellen haló új összefüggésre ezúttal nem ért külön is kitérni. Mivel a dolgozók személyi jövedelmét (bérét, fizetését prémiumát, jutalmát, nyereségrészesedését) ezután egységesen a vállalati nyereség nagvságáló' függő részesedési alap terhére növelhetik, a béremelésekre fordított összegek túlajdonképpen levonást jelentenek ebből a közös vállalati alapból. Ha a béremelést azonban a több és jobb munka hatékony ösztönzésére a teljesítmények szerint differenciált kereseti arányok kialakítására fordítják, akkor a felhasznált összeg többszörösével növekedhet a vállalati nyereség és a részesedési alap. Ez a gyakorlatban azt jelenti: ha mondjuk a vállalatnak 2 százalékos átlagbér emelésre van lehetősége, ebből azoknak, akik erre rászolgálnak, akár tíz-tizenöt százalékkal is növelhető az alapbérük, míg másoknak természetesen változatlan marad. A kulcsemberek fokozottabb megbecsülése révén, javul a vállalati munka eredményessége, létrejönnek azok a gazdasási feltételek, amelvek szélesebb körű és nagyobb mértékű béremeléshez szükségesek. A vállalatok 1968-tól tehát önállóságot kapnak a béremelésekben, s enn-k csudán anvagi lehetőségei és átmenetileg a négv százalékos plafon s/.ab batárt. A dolgozók egyéb jövedelmei viszont jő munka eseten máris központi kötöttségek nélkül növekedhetnek. Ezért az 1968-ban kénződő részesedési alap terhére érdemes konkrét feladatokhoz kötött jutalmat, vagy célnrémiumot fizetni a dolgozóknak, amely hoz'áiárul majd a minőség javításához, az ésszerű anyagtekarékostóghoz a gyártmány- és gyártásfejlesztéshez, a vá'tozó piaci igények rugalmas követéséhez, vasyis a vállalati nyereség és s részesedési alap számottevő növeléséhez. KOVÁCS JŐZSEF , VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAG VAR SZOCIALISTA M L !\ K PÁRT LAPJA 57. évfolyam, 291. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1967. december 9. MÁV—AKÖV értekezlet Eredményt érlel az együttműködés Az ipar, a kereskedelem fejlődése egyre fokozódó feladatokat ró a szállítással foglalkozó vállalatokra, a MÁV-ra, az AKÖV-re. Évekkel ezelőtt a vasút és a gépkocsi közlekedés szorosabb együttműködési formáit alakították ki, fgy születtek meg a MÁV-AKÖV komplex brigádok. Az együttműködés feilődését, kiszélesítését időről-időre magasszintű értekezleteken vitatják meg a közlekedési vállalatok szakemberei. Az idei tapasztalatok megbeszélésére az Autóközlekedési Vezérigazgatóság. a MÁV szegedi igazgatósága, valamint a Vasutas Szakszervezet területi bizottsága tegnap tájegységi MÁVAKÖV tanácskozást tartott a szegedi vasutas művelődési otthonban. Csökkent a kocsik állásideje Gajda Mátyásnak, a Vasutas Szakszervezet területi bizottság titkárhelyettesének meimvitója után Kiss Károly, a MÁV szegedi igazgatóságának vezetője számolt be a komplex -bri gádmozgalom eddigi eredményeiről, az 1967. év munkájáról. Elmondotta, hogy a komplex brigádok létrehozása helyesnek bizonyult. A szeged' isazaatóság területén működésük jelentősen segítette a MÁV feladatainak elvégzését. Az induló 17 bri Pád helyett ma már 37 működik; a 6-os számú AKÖV-nél 1, a 7-es számú AKÖV-nél 3. a R-as számú AKÖV-nél 9, a 9-es számú AKÖV-nél 14, a 10-es számú AKÖV-nél 9, a 21-es számú AKÖV-nél t. Az első félév során a legnagyobb teljesítményt a 10-es számú AKÖV nyújtotta, területén 31 ezer 147 kocsirakományt fuvarozott, többi AKÖV vállalat együttes teljesítménye 48 százalék. E/so: a vásárhelyiek brigádja Az első féléves értékelés szerint az első helyezést a hódmezővásáhelyi MÁVAKÖV komplex brigád érte el. 1967 második félévének tapasztalatai nem túlságosan biztatók: a szállító vállalatok munkáját számos probléma nehezíti. Kevés a rakodómunkás és a rakodás gépesítése még nem pótolja a hiányzó munkaerőt. Ebből a tényből le kell vonni a következtetéseket, s a várható jövő évi nagyobb szállítási feladatokhoz meg kell vizsgáin! a rakodómunkások anyagi ösztönzési rendszerét. A komplex brigádértekezlelcn számos javaslat foglalkozott a munka megjavításával. Juhász József elmondotta, hogy az új gazdasági mechanizmusban nő az együttműködés a komplex brigádok szerepe. Helyes lenne az áruszállítások után valamilyen formában a személyszállításra is kiterjeszteni ezt a konstrukciót. Csiszár Károly, a 10. sz. AKÖV igazgatója szükségesnek ítélte a MAV és az AKÖV szakembereinek értekezleteit, s azt javasolta, hogy a következő értekezletet másik megyégyében tartsák meg. A hozzászólók végül támogatták a MÁV javaslatait; azt, hogy jövőre a legjobban dolgozó komplex brigádoknak a nyereségrészesedési alapból jutalmat biztosítsanak, s ennek összege brigádonként legalább 300 forintot tegyen ki. A brigádok célkitűzése között szerepeljen az úgynevezett kocsitartózkodási idő csökkentése is. Fock Jenő láloplása Békésben Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kétnapos látogatást tett Békés megyében. Csütörtök délelőtt a megyei pártbizottság székházában Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára és Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb elnöke fogadta a vendéget. A Minisztertanács elnöke találkozott a megye, illetve Békéscsaba párt- és állami vezetőivel, akik tájékoztatták a megye helyzetéről, majd az időszerű belpolitikai kérdésekről beszélgettek. Fock Jenő pénteken — Frank Ferenc és Klaukó Mátyás társaságában — Orosházára látogatott, ahol a város vezetői fogadták. A Minisztertanács elnöke Békés megyei tartózkodása során több nagyüzemet, kulturális és egészségügyi intézményt keresett fel. Magyar műszaki hét r Magyar tudósokból és műszaki szakemberekből álló küldöttség utazott pénteken délután Londonba Kiss Árpád miniszternek, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége elnökének vezetésével. A küldöttség az MTESZ és a Magyar Kereskedelmi Kamara rendezésében december 11. és 15. között Londonban tartandó magyar műszaki héten képviseli hazánk tudományos életét Kulturális metfáleporEások Csehszlovákia és Magyarország között Négynapos tanácskozás után Pozsonyban Molnár János és Bohus Chnoupek miniszterhelyettesek aláírták a csehszlovák—magyar kulturális bizottság 8. üléséről szóló jegyzőkönyvet. Az ülésen — melyet most először tartottak Szlovákia fővárosában — elsősorban az irodalmi-kiadói kérdésekről tanácskoztak és megállapodtak a bizottság 1968. évi munkaprogramjában. Igen eredményes a könyvkiadók közötti együttműködés. A közös könyvkiadás keretében az elmúlt 15 év alatt Csehszlovákia 355 művet szállított kétmillió példányban Magyarországra, ugyanakkor Magyarország 1120 művet 1,5 millió példányban Csehszlovákiába. Egyidejűleg Molnár János miniszterhelyettes és Stafahn Brencic, a Szlovák Nemzeti Tanács kulturális és tájékoztatásügyi megbízottja aláírták a két ország kulturális egyezményének az 1968—70. évekre szóló munkatervét, amely elősegíti a közvetlen kapcsolatokat főiskolák, galériák, múzeumok, zenei, színművészeti, valamint kulturális és művészeti intézmények között. Gépek az erdőkben Az erdőművelés, a fakitermelés a csemete, suháng felszedése sem olyan nehéz munka ma már, mint hajdan. A gépek az erdőkben is az ember hasznos segítőivé szegődtek. Felső kénünkön új fenyveserdő kerül az ásotthalmi futóhomoknak erre a nagy darabiára. A Csongrád megvei Állami Erdőgazdaság ültetőgépei 28 ezer darab aprócska fenvőfácskát raknak ki egyenként naponta. Ezt a sok munkát ásóval talán száz ember sem győzné egy nap alatt elültetni. ígv viszont a traktorossal együtt öt ember is elegendő hozzá Gépek zajától hangos mostanában a Maros-parti csemetekert is. Az erdei suhángokat, nemesnyárokat pelyva módjára szórja ki a kemény öntéstalajból az SZ—100-as traktor. A gép nyomában ügyeskezű lányok, asszonyok csomókba kötik, szállításra készítik elő az új erdők fáit. Palatínus Jőzsef felvételei M^|l|il|l||l|illl I;NIJ II II