Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-07 / 289. szám

Tudják, mii akarnak - bíznak a holnapban Jegyzetek egy falusi iparos kollektíva é eteböl A szövetkezeti mozgaloi nagykorúságának törvényei Vállalatszerű gazdálkodás — Nagyobb demokrácia Szeptemberben az országgyűlés megvitatta és eliogadta az új szövetkezeti törvényt és földjogi törvényt. 1968. január 1-ével lépnek életbe ezek a nagy fontosságú, a magyai- szövetkezeti mozgalom nagykorúságát bizonyító és jövőjét segítő kerettörvények. Előnyben a jól dolgozók A szövetkezeti mozgalom kibontakozását, elért eredményeit eddig lényegében az 1959-ben kibocsátott VH-es 'örvény segítette és szabályozta. A korábban hasznos rendelkezések már több esetben akadályozták, nehezítették a szövetkezetek boldogulását. Elég csak arra utalni; a közgyűlés hatáskörébe tartozott számtalan dolog, beruházás, földügy, olyan részintézkedés is, amely közvetlenül a termelést segítette elő. Megnehezítette ez a vezetést, sok esetben pedig visszás helyzetet teremtett. A közgyűlés Határozata értelmében háztáji földet csak azoknak a szövetkezeti tagoknak adhatlak, akik arra érdemesültek, részt vettek a közös munkában, teljesítették vállalt kötelezettségeiket vagy pedig öregek. Csakhogy, az érvényben levő rendelkezések kimondották, háztáji föld annak is jár, aki bár nem dolgozik a közösben, de annak fdéjén földdel lépett be. Tapasztalhattuk, éppen a törvények közreműködésével, egyes közös gazdaságokban a jól, becsületesen dolgozó tagok jogai is csakanynyira érvényesülhettek, mint azoké, akik kisebb lelkesedéssel és buzgalommal segítették a közöst Nőtt az önállóság A termelőszövetkezeti gazdaságok saját helyzetük ismeretében adottságaiknak, szükségleteiknek legmegfelelőbben kidolgozott alapszabályt készítenek. Az önállóság abban is kifejezésre jut, hogy a termelőszövetkezetet jogi személynek ismerik el. Vagyoni jogok és kötelezettségek alanya lehet és részt vehet a vagyoni forgalomban. Persze ez nem jelenti azt hogy jogképessége csak a vagyoni viszonyokra vonatkozik. A törvény kiemeli azokat a vonásokat, amelyek minden tagsági jogra és kötelezettségre érvényesek. Világosan és határozottan kimondja, hogy jogokra a tagok csak akkor és olyan mértékben tarthatnak igényt, amilyen mértékben kötelezettségeiket teljesítik. A kötelezettségek mindenekelőtt a rendszeres munkára vonatkoznak, de kiterjednek a közös vagyon használatáért, megóvásáért és gyarapításáért való felelősségre is. A termelőszövetkezet jogi személyiségéből következik, hogy tartozásaiért a szövetkezet vagyonával felel és a tagok 6aját vagyonukkal felelőssé nem tehetők. A tsztagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal, illetőleg örökösével köteles elszámolni a szövetkezet A törvény kimondja azt is, hogy a volt tag, vagy annak örököse a közös vagyonból részt nem igényelhet. A bevitt földet kiadni nem lehet. Határozat titkos szavazással Igen jelentós a közgyűlést, a közgyűlés munkáját meghatározó rendelkezés is. Többek között elrendeli az új termelőszövetkezeti törvény, hogy a vezetőség, az ellenőrző bizottság, az elnök, az elnökhelyettes, továbbá a területi szövetség küldötteinek megválasztása és elmozdítása, nem különben a tsz egyesülése, szétválása és megszűnése felől titkos szavazással kell meghozni a határozatot. A termelőszövetkezet mezőgazdasági termelést, feldolgozást, szolgáltatást és más kiegészítő tevékenységet, valamint beszerzést és értékesítést végez. Az üzemi és háztáji szükségleteken felül felszereléseivel, üzemeivel és berendezéseivel más szövetkezetek, szövetkezeti, vagy állami szervek, vállalatok, társadalmi szervezetek, egyesületek és a lakosság részére is végezhet munkát, illetőleg teljesíthet szolgáltatást. A közös gazdaság bérmunkát is vállalhat. Azonos elbírálás Az üzemi tevékenységbe beletartozik mindaz, ami a mezőgazdasági termelés szerves része, vagy annak céljait szolgálja. Ezért nem lehet különbséget tenni egyegy gazdaságon beiül mezőgazdasági és ipari tevékenység között. Mezőgazdasági termékek válogatása, osztályozása, csomagolása és tárolása, továbbá szőlőfeldolgozás, valamint takarmánykeverés külső megrendelők részére is engedély nélkül végezhető. Árusítóhely, vendéglátóüzem és termelői borkimérés létesítésére az engedély kiadásánál a közös gazdaságot az egyéb szocialista szervezetekkel azonosan kell elbírálni. A termelőszövetkezet bevételeiből fedezi a termelési költségeket, egyéb kiadásait és alapokat képez. Termelési költségként kell elszámolni az elhasznált forgóeszközök értékét, az értékcsökkenési leírást (amortizáció), a gazdák jövedelmét és az alapmunkabért a prémiumokkal együtt, valamint a földjáradékot. A bér rendszeres kifizetését a termelőszövetkezet biztosítja. A tagok részesedése a munkadíjból és kiegészítő részesedésből, vagy a termés meghatározott részéből áll. A kiegészítő részesedést a jövedelemből kell fedezni. A közös alapok Az amortizációs alap elsősorban az állóeszköz-állomány szintentartását és a termelés során elhasználódott állóeszközök pótlását szolgálja. A közös gazdaság létesít szociális, kulturális, fejlesztési, részesedési és jövedelembiztonsági alapot is. De a jogszabály és az alapszabály, illetve a közgyűlés elrendelheti más alapok képzését, továbbá a meghatározott rendeltetésű összegek alapszerű kezelését is. Az alapok képzésének mértékét és arányait a jövedelem felhasználása keretében a tsz állapítja meg. A nem termelési költségként szereplő alapok képzését megelőzően teljesíti a szövetkezet az állam iránti és egyéb kötelezettségeit. Kimondja az új termelőszövetkezeti törvény, hogy a gazdaságban meg kell állapítani a munkaidőt. A vezetőség által megállapított munkaidő a tsz tagjára, rendszeresen dolgozó családtagjára és alkalmazottjára egyaránt kötelező. A munkaidő tagonként évi 150, nők részére 100, tízórás munkanapnál kevesebb nem lehet. Azt a tagot, aki egész éven át folyamatosan dolgozik, a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadság illeti meg. Az alapszabályban méghatározott feltételekkel és mértékben más tagok részére is biztosíthat fizetett szabadságot a tsz. Munkadíj és kiegészítő részesedés Alkalmazottat a közös gazdaság akkor vehet fel, ha nincs olyan tagja, aki a képesítéshez kötött munkakört betöltené. Az új törvény úgy rendelkezik, hogy a szövetkezetben végzett közös munkát a munka szerinti elosztás elvének alkalmazásával a teljesítmény alapján kell mérni, értékelni és díjazni. A munkadíjazási rendszer megválasztása a termelőszövetkezet hatáskörébe tartozik. A tag részesedése, a korábbi évektől eltérően két elemből tevődik össze; a munkadíjból és a kiegészítő részesedésből. A munka teljesítésével arányban havonta elszámolt munkadíjat termelési költségként fizeti ki a termelőszövetkezet, ugyanúgy, mint az alkalmazottak bérét. A kiegészítő részesedést a felosztható jövedelemből folyósítja a a tsz, ez tehát lehet a tervezettnél több, vagy kevesebb. Kinek jár háztáji föld? A termelőszövetkezeti tag csak olyan mértékű háztáji gazdálkodást folytathat, amely nem akadályozza a tagsági viszonyból származó kötelezettségének teljesítését. A háztáji föld használatára jogosult az, aki a közös gazdaság által meghatározott munkát teljesítette. Áz öreg, rokkant, vagy tartósan munkaképtelen tsz-tagot a háztáji föld használatainak joga a munkavégzéstől függetlenül megilleti. A háztáji terület tagonként 800—1600 négyszögöl lehet. Ezen belül a szőlő- és gyümölcsösterület nem haladja meg a 800 négyszögölet. A belterületen, zárt kertben, vagy közvetlenül a tanya körül levő földet személyi tulajdonjoga alapján háztáji földként használhatja. A törvény hatályon kfvül helyezi azt a szabályt, amely szerint egy családon belül csak egy háztáji föld mérhető ki. Ahány tsz-tag dolgozik a családból, s tesz eleget munkakötelezettségének, annyi háztáji terület jár, függetlenül attól, hogy közös háztartásban élnek-e, vagy sem. A háztájiban tartható állatállomány nagyságát külön jogszabály határozza majd meg. A közös és az egyéni érdek összhangja A földjogi törvény rendelkezései értelmében fokozatosan megteremtődhet hazánkban a földtulajdon és földhasználat egysége. A törvény lehetőséget ad a személyi földtulajdon és földhasználat, valamint a zártkerti, továbbá nagyüzemileg nem hasznosítható területek tulajdonának és használatának olyan rendezésére, amely egységes elvek alapján biztosítja a közérdek és az egyéni. érdek összhangját. A kívülállóknak a földjei, beleértve erdőket és kerteket is, amelyek a földjogi törvény hatályba lépésekora tsz használatában vannak, megváltás ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerülhetnek. Nem kerülnek termelőszövetkezeti tulajdonba azok a földek, amelyek tsz-tagoknak, szövetkezeti tagokkal együttélő házastársaknak, vagy tsz-tagok özvegyének tulajdonában vannak. A szövetkezeti tulajdon kialakulásának tehát egyik forrása a kívülállók földjeinek megváltása. A másik két lehetőség pedig az állami és egyéb földek átengedése, valamint a földfelajánlás. A földjogi törvény értelmében a közös gazdaság megszerezheti a használatában levő állami földek tulajdonjogát, ideértve az építési célra szükséges építési telkeket is. A magántulajdonban és egyéni használatban levő területet szintén fel lehet ajánlani a termelőszövetkezeteknek. Ebben az esetben az örökös a magántulajdonban és egyéni használatban levő föld után mentesül az örökösödési illeték megfizetése alól. Küszöbön az új mechanizmus, s mi tagadás még nem oszlottak el mindenütt a kétségek ... Hogy is lesz holnap? Sándorfalván az általános ktsz-ben — megyénknek ebben a legnagyobb iparos közösségében azonban a kétkedés helyét már reg elfoglalta az optimista bizakodás, a szorgos tervező, számító tevékenység. Aki széttekint portájukon, hamar konstatálhatja: komoly gazdasági, erkölcsi alapjuk van itt a jó reményeknek. Amíg más hasonló ktsz-ek mostanában egymásután csukták be különböző üzletházaikat, itt ellenkezőleg: szaporodik a munka. sági rendszer áldásos májusi esőként hat majd közösségük munkájára. A mára elavult speciális gazdasági rendszabályok bénítólag hatnak. Például a termelékenységgel arányosan semmiképpen sem emelkedhetett a dolgozók keresete. ra t A föld ára A föld nem ingyen kerül a termelőszövetkezeti tulajdonba. Érte nem az állam, hanem a szövetkezet fizet volt tulajdonosának. Eszerint a kívülállók külterületi és zártkerti földjeiért a föld kataszteri i tiszta jövedelmének (aranykorona-értékének) 80 szoros forint összege fizetendő. Ha mondjuk 15 aranykoronás földről van szó, akkor a megváltási ár 1200 forint kataszteri holdanként. Azokért a földekért, amelyek lakott helyen találhatók, belterületen vagy külterületen vannak, 400 négyszögölig a kisajátításnál alkalmazott árat (magasabb a megváltási árnál), az ezen felüli területekért pedig a nyolcvanszoros aranykoronaértéket kell fizetni. Nyilvánvaló, az erdőkért, termő szőlőért és gyümölcsösért az állapotától függően magasabb ár fizetendő. A megváltási ár ilyen esetekben lehet a föld aranykorona-értékének négyszázszorosa is. Az állami földekért a termelőszövetkezet aranykoronánként 10 forintot, a tszcs, a szakszövetkezet, a hegyközség pedig 5 esztendei haszonbérnek megfelelő összeget fizet. A szövetkezeti tag által felajánlott földért a térítést a tulajdonos és a termelőszövetkezet megegyezése alapján állapítják meg. Sz nem lehet kisebb, mint a kívülállókra érvényes megváltási ár, de nem haladhatja meg annak kétszeresét. A kívülállóknak 5 év alatt egyenlő részletekben kell megfizetni a térítést. De a közös gazdaság rövidebb idő alatt is letörlesztheti ezt. Viszont a tsz-tagok földje után egy összegben kell fizetni. SZ. LUKACS IMRE Kovács Pál elnök egész sor új lehetőségről adott számot, melyet már az új mechanizmus javára írnak. Többek között hatvan kisipari szövetkezet, köztük a sándorfalvi is társult mostanában az országban textilkonfekció áruk exportálására. Eddig 60 milliós rendelést kaptak a HUNGAROTEX-től, s a felosztásnál négymillió forint értékű munkaruha elkészítését kapták meg a sándorfalviak. Sokkal kedvezőbbek lettek a fizetés és az anyagbeszerzés feltételei is. A készárut közvetlenül a külkereskedelmi vállalat veszi át, azonnal készpénzzel fizet. Ugyanakkor a külöldi valutaforgalomban szerzett haszonból nyereséghányadot biztosít a ktsz-nek. így aztán a sándorfalvi szabók messzemenően érdekeltek a minőségi munkában. Már felkészültek a nagy külföldi igények kielégítésére. Mostanában több mint 200 ezer forintért vásárolták különféle konfekcióipari célgépeket. Természetesen eleget tesznek a belföldi igényeknek is. ra Kisteleken bővítik a műkő üzem áruskáláját. Megkezdik többek között a színes mozaiklap gyártását. Csupán ebből a fontos építőanyagból 600 ezer forint bevételt terveznek. Az épftőrészleg munkája is hosszú időre biztosított. Megállapodást kötöttek többek között a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalattal a községi filmszínházak folyamatos felújítására, állandó karbantartására. Iker lakóházakat építenek a MÁV részére, nem is szólva arról a sok munkárM, mellyel a lakosság látja el a szövetkezeti építőket. Növekszik a lakosság igénye ls. A? Idén például 13 családi ház építését tervezték, s december végére elkészül a harmincadik is. A ktsz vezetői meggyőződéssel vallják: az új gazdaPéldát is mondtak erre. Tavaly télen lakossági szolgáltatási keretben több magánház építését irták elő a számukra. Köztudomású azonban, hogy télen családi házat senki sem épít. A dolgozókat azért nem lehetett kereset nélkül hagyni. Kénysezrűen elvállaltak egy 300 ezer forintos munkát a Gyapjúforgalmi Vállalattól. Ez viszont — mert erre is van még rendszabály — a ktsz-ek szempontjából „nem kívánatos" vállalkozásnak minősült. Amíg az egyik ágazatban — a kislakásépítésben — megmaradt az első negyedévi munkabér, más ágazatban 140 ezer forint túllépés keletkezett. Később, amikor elérkezett a magánházak szezonjának az ideje, mindent pótoltak. Mégis az említett összeggel alighanem kevesebb lesz az éwégi nyereség. Milyen furcsa. Ha nem építik fel a szóbanforgó gyapjúforgalmi raktárat, valamivel nagyobb nyereségre számíthatnak, pedig ez a mi nka is népgazdasági szükségleteket elégített ki. Jövőre ilyen kurta-furcsa helyzetek már nem adódhatnak. Nagyobb lehetőségek kínálkoznak arra, hogy a végzett munkának jobban megfelelő bért kapjanak a ktsz dolgozói. Ennek lehetősegeit felvillantják a következő számok is. 19,5 millió termelési programot vállalt 1967-re a közösség. Ezzel szemben a várható tényleges teljesítés 23 millió forint körül alakul. S a terven felüli milliókra még 6 százalék bérhányad sem jut egészen. Ezért számos régi kiváló dolgozó fejében megfordult már a gondolat, hogy feladja szövetkezeti tagságát, s munkahelyet változtat. Legtöbbjük azonban úgy döntött, hogy a hátralevő kis időt az úi gazdasági irányítás életbe lépéséig kivárják. A jó szakemberektől pedig a közösség sem válna meg szívesen, mert ez beláthatatlan ki halassal lenne szövetkezetünkre. Tapasztaltam Sándorfalván. vezetők, dolgozók számára egyaránt öröm. hogy már csak hetek vannak hátra, amíg kényszerűen tartanick kell magukat a régi, minden oldalról diktált rendszabályokhoz. S már tudják, hogyan kell kamatoztatni az anyagi, szellemi erök szabadabb mozgását önmaguk és az ország javára. Félmillió gépekre A?, üllési Árpád Tsz nem tartozik a legjobb hírű gazdaságok közé. Járásszerte úgy hírlik, keveset áldoznak a szövetkezeti tagok a közös erősítésére, fejlesztésére. Pedig ez nem mindenben van így. Hiszen az idén is félmillió forintot költöttek gépesítésre. Saját erőből vásároltak egy tehergépkocsit, egy Zetort, s két új pótkocsit. Ugyanakkor egy vasvázas gépszínre és permetezőgépre is futotta többek között. A szövetkezetben elhatározták már, hogy jövőre további egymillió forintot fordítanak gépek vásárlására és kisebb épületekre. Egy úi SZK—4-es kombájnt, egy D4K traktort és szalmabálázót vesznek. Ugyanakkoc néhány munkagépet is. HIREK — Szakmai vita. A jugoszláv mezőgazdasági nagyüzemek és a kis magángazdaságok kooperációjáról rendeznek ma vitát Szegeden, a METESZ székházában. Váradi László szabadkai agrármérnök tart előadást. — Tizennyolcmillió forint bevételt tervez 1968-ra a mihálytel eki Üj Élet Tsz segédüzemi tevékenységből. Ebből csupán a háztáji gazdaságok áruinak felvásárlása és továbbítása 8 milliót képvisel.