Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-01 / 284. szám

Közéleiünk hírei KÁDÁR JANOS FOGADTA AZ AMERIKAI NAGYKÖVETET Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára csütörtökön bemu­tatkozó látogatáson fogadta Martin J. Hillenbrand-ot, az Amerikai Egyesül Álla­mok rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, aki a közelmúltban adta át meg­bízólevelét. ATADTÁ MEGBÍZÓLEVELET CEYLON NAGYKÖVETE Losonczi Pál, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön fogadta Benjámin Franklin Perera rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetet, Ceylon első magyarországi nagykö­vetét, aki átadta megbízóle­velét. KADAR JANOS FOGADTA DR. KOS PÉTERT Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára fogadta dr. Kós Pé­ter rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet, ha­zánk új indiai nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. A nagykövet még Burmában, Ceylonban. Kambodzsában és Nepálban képviseli hazánkat. Fogadta a nagykövetet Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke is. MAGYAR POLITIKUSOK HAZAUTAZÁSA LONDONBÓL Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, aki részt vett Nagy-Britannia Kom­munista Pártjának XXX. kongresszusán, csütörtökön hazautazott Budapestre. Ugyanezzel a repülőgéppel utazott el Londonból Szilá­gyi Béla külügyminiszterhe­lyettes és Házi Vencel nagy­követ, a külügyminisztérium főosztályvezetője, akik négy­napos nemhivatalos látoga­tást tettek az angol fővá­rosban. Milliók ár- és belvízvédelemre Új öntözőművek Csongrád megyében Ez az év komoly próba : elé állította az Alsótiszavi­! déki Vízügyi Igazgatóságot, j A 80 napig elhúzódó tavaszi I árvízvédekezés után csak i jóval később, július végén kezdhettek a soros munkák­hoz. A kényszerű lemaradást pótolni nem volt kis dolog. Az ország 12 vízügyi igazga­tósága között termelési eredményben azóta a negyedik helyre küzdöt­te fel magát, pedig utolsó volt. A sok­irányú munkával kapcsolat­ban Forgó László igazgató elmondotta, hogy árvízvédelmi feladatok el­végzésére 12 millió forin­tot fordítottak. A többi között kiemelkedő a levelényi, az atkai, a ma­ros-bökényi, a kőrös-böké­nyi töltések megerősítése, összesen mintegy 3 kilomé­ter hosszúságban. Folyószabályozásra októ­ber végéig 2 és fél millió forintot költöttek. Elkészültek a csanytelekl és a maros-vetyei szakaszokon kijelölt partbiztosítási mun­kákkal. Ugyanígy a Tiszán , is végeztek kisebb-nagyobb erősítéseket, rözsepokróco­zást, kőszórást, megkötötték az omló partokat. E munkák közé tartozik a Tisza partjának megerő­sítése a Sárga-üdülőtelep­nél. Ügynevezett védfüzesek fenntartására idén 1 és fél­millió forintot fordítottak, erdőtelepítésre pedig 400 ezer forintot. Az erdők vissza is fizettek a vágásra érett fák és rőzse begyűjté­sével. Az erdőgazdaságon keresztül a Mohácsi Farost­üzemnek ipari feldolgozásra szállítottak ezer erdei űr­méter fát. További erdősí­téshez talajegyengetést vé­geztek a hullámtereken Jelentős munkával segíti a vízügyi igazgatóság az ön­tözéses' gazdálkodás tovább­fejlesztését, több tsz-ben is. Mintegy 6 millió forintos költséggel elkészítették az újszegedi Haladás Tsz öntözőtclepét körülbelül ezer holdon. Fel­szín alatti, úgynevezett AC­nvomócsöves öntözőtelep ez, amely úszómű segítségével kapja a vizet a Tiszából. 30 milliós beruházással hason­ló öntözőtelep készül — ha­lastóval kombinálva — a tömörkényi Alkotmány Tsz­nek. Felénél tartanak most a beruházásnak, s idén mintegy 6 millió forint ér­tékű munkával készültek el. Az öntözőtelepen már meg­volt az első üzemi próba, s tavasszal átadják rendelteté­sének az új létesítményt Egy és félmillió forintos költséggel Tiszaszigeten elkészült a főcsatorna, amelyre most már készítik a komplex vízrendezési ter­vet. Csongrád megyében el­ső ez a kezdeményezés, hogy egy üzemen belüli vízrende­zés kihasson az egész köz­ségre. Ugyanakkor talajjaví­tást is végez a vízügyi igaz­gatóság Tiszaszigeten. A ke­vésbé termő, szikes részekre jó iszapot, úgynevezett fö­venyt hordanak a Tisza hul­lámteréről. Szegedet érintő­en elkészültek a szillér-bak­tói főcsatorna felújításá­val, amelyre mintegy 2 millió forintot fordítottak. A do­rozsma-majsai főcsatorna felújítása az új műtárgyak­kal együtt 1 és fél millió fo­rintba került. Teherautók — azonnal A szegedi Xl-es Autójavító Vállalat kitűnően dolgozott ebben az évben. Június vé­gén megnyerte az AFIT vál­lalatai számára indított mun­kaversenyt, az AVTOEX­PORT szovjet külkereskedel­mi vállalat versenyén pedig a harmadik helyezést sze­rezte meg nemrég. Az ered­mény abban is megmutatko­zott. hogy a szerződésben elvállaltnál 40—50-nel több szovjet GAZ tehergépkocsit javítottak meg az üzem dol­gozói. Az autójavító vállalatnál az a szokás, hogy az üzem­képtelen tehergépkocsikat egyszerűen azonnal újakra cserélik. A munkaverseny­ben született túlteljesítés most módot ad a vállalat­nak, hogy rendkívüli igénye­ket is kielégítsen. A lehető­ségeket többnyire a mező­gazdasági üzemek használják ki, már a 15-ik rendkívüli GAZ gépkocsit igényelte a révleányvásári Szabadság Termelőszövetkezet Óriási beruházás az Ikaruszban Az országos járműfejlesz­tési program alapján mint­egy 150 millió forint értékű építkezéssel bővítik az Ika­rus gyárat. Az építők tavasz­szal kezdték a munkát, s már átadták a gépszerelők­nek az első üzemcsarnokot, a hűtőgyártó üzemet és a kétszeresére bővített kazán­házat. A napokban fejezték be a kocsivizsgáló és előké­szítő üzem épületszerkezeté­nek összeszerelését és a kö­I vetkező hetekben tető alá j kerül egy 4800 négyzet méte­j res üzemcsarnok is. Az épí­tők most kezdték meg a gyár legnagyobb új üzemének, a 8000 négyzetméteres szer­számüzem csarnokának sze­relését. Valóságos dombot, 40 000 köbméter földet kel­lett elhordani az épület he­lyéről. hogy hozzáfoghassa­nak az alapozáshoz és a fi Honvédelmi nevelés közügy jó alap — Sokrétű munka — Az MHSZ szegedi aktívaütése A Magyar Honvédelmi Sportszövetség szegedi el­nöksége tegnap az MHS vá­rosi vezetői, társadalmi mun­kásai számára akUvaüicst rendezett a Tisza-szálló tü­körtermében. A tanácskozás egyúttal az MHS helyébe lé­pő Magyar Honvédelmi Szö­vetség életrehívását is je­lentette Szegeden. Az ülés elnökségében foglalt helyet: dr Lőkös Zoltánné a városi pártbizottság, dr. Mészáros Rezső a KISZ városi bizott­sága képviseletében. Hofge­sartg Péter, a Hazafias Nép­i ront városi bizottságának titkára, Fükő József, a Ge­ra Sándor munkásőr-zászló­alj parancsnoka, Szabó Jó­zsef rendőrszázados, Jánoska Gergely alezredes, az MHSZ megyei titkára. Laki János főtisztnek, az MHS szegedi elnöksége tag­jának, az ülés elnökének megnyitója után Petvai Fe­renc, az MHS szegedi elnö­ke ismertette az MHS utób­bi években Szegeden vég­zett sokoldalú munkáját. Az MHS — amint a beszá­moló és az azt hasznosan kielégítő élénk vita is tük­rözte — az adott keretek kö­zött általában jól szolgálta a nevelést a hazaszeretetre, a honvédelemre. A fiatalok ezrei szereztek különféle hasznos ismereteket az MHS szakköreiben, és országosan is kimagasló sikereket értek el a sport különféle ágaiban. A társadalmi munkában — székház és sportpálya építé­se stb. — a megye határain túl is figyelmet és elismerést keltettek. Az MHS alapszer­vezetei közül különösen ki­emelkedő munkát végzett a MAV Igazgatóság, az újsze­gedi szövőgyár, a textilmü­vek, a ruhagyár, a kábel­gyár, a paprikafeldolgozó és az autójavító alapszervezete. A középiskolák közül példá­ul a Tisza-parti gimnázi­umban és a Rózsa Ferenc gimnáziumban is gazdag eredményt hozott a népsze­rű honvédelmi nevelés. A tartalékos tisztek sokat segí­tettek; s utóképzésük álta­lában sikeres. Hazánk védelmi készsé­gének erősítéséhez — a kétségtelen negatívumok el­lenére is — Szegeden is je­lentősen hozzájárult az MHS. Szervezeti formája, működé­si gyakorlata azonban már elmaradt a követelmények­től. Ezért vált időszerűvé, hogy — a mostani világ­helyzetben — az eddigi si­kerek alapján, alkotó mun­kánk megóvásáért tovább fejlesszük a honvédelmi munkát, felkészültséget a lakosság, elsősorban az ifjú­ság körében. Ez adja a lé­nyegét Szegeden is a Magyar Honvédelmi Szövetség sok­rétű tevékenységének klub­jaiban, szervezeteiben. Ter­mészetesen — amint a ta­nácskozás is hangsúlyozta — a honvédelmi nevelést, felkészítést valóban társa­dalmi méretűvé kell ten­nünk, s nem lehet az MHSZ ügyévé szűkíteni. A felszólaló dr. Lőkös Zoltánné átadta az MSZMP Szeged városi bizottságának elismerését az MHS szegedi vezetőinek, aktivistáinak ed­digi eredményes munkáju­kért, majd az MHSZ előtti feladatokról szólt. A vitá­ban sorrendben felszólalt: Takács Imre (textilművek), Papp István (AKÖV), Re­mes Jenő (MÁV Igazgató­ság), Csűri András (konzerv­gyár), Hofgesang Péter, So­mogyi Aladár (KISZÖV), Zádori József (szőrmeáru­gyár), Jánoska Gergely, Szalma Sándor (városi pol­gári védelmi parancsnokság), Futó Antal (Móra Ferenc Ipari tanuló Intézet). Jánoska Gergely beielen­tete, hogy az MHSZ orszá­gos vezetősége Petvai Fe­rencet nevezte ki a Magyar Honvédelmi Szövetség sze­gedi titkárává. Végül Petvai Ferenc ismertette a szövet­ség 15 tagú szegedi, kineve­zett tanácsadó testületének, valamint az MHSZ városi szervei, klubjai kinevezett titkárainak névsorát. nagy, tíztonnás betonpillé­rek felállításához. Ügy ter­vezik. hogy még az év végé­ig tető alá hozzák a nagy csarnokot, s télen is jelen­tős erővel folytatják a munkát a védett területen. A járműfejlesztési prog­ramban előirányzott épüle­tek a szokásos módszerekkel csak 1970-re épülnének fel. A 21-es vállalat dolgozói azonban sok műszaki és szervezési intézkedéssel gyor­sították a munkát. Nagv erőt mozgósítottak, sok gépet vontak össze az építkezésen, nagy központi betonüzemet rendeztek be a gyár terü­letén. Ezekkel az intézkedé­sekkel és a beruházótól ka­pott jelentős segítséggel a legfontosabb új üzemek épí­tése már a jövő évben befe­jeződik, így 1969-ben az Ikarus is felkészülhet a gyár megnövekedett export­szállítási kötelezettségének teljesítésére. Harmincezer kilométer Hazaérkezett Dél-Amerikából a Szurdi István belke­reskedelmi miniszter vezette kormányküldöttségünk. Uta­zásuk során mintegy harmincezer kilométert tettek meg. Az út nagysága, a távolságok már az első benyomásra is érzékeltethetik diplomáciánk hatókörének kiterjedését. Akárcsak tavaly az Afrikában járt delegációnk, kormány­férfiaink ezúttal ismét keresztezték az Egyenlítőt; harminc­nyolcszor szálltak fel és landoltak repülőgéppel. Első ízben járt ilyen magasszintű magyar kormánykül­döttség Dél-Amerika legjelentősebb országaiban, az ABC­államokban (Argentína, Brazília, Chile), valamint Uruguay­ban. Az utazás célja az államközi kapcsolatok kiszélesí­tése és megerősítése volt, mindenekelőtt a kereskedelem területén. Magyarország fontos nyersanyagokat és fogyasz­tási cikkeket vásárol ezektől az országoktól, hogy csupán néhány példát említsünk: bőrt, gyapjút, húst, vasércet, dé­ligyümölcsöt, kávét. Mi főként gépeket, ipari berendezése­ket szállítunk, Argentína nemrég kötött le darukat 600 ezer dollár értékben, s a magyar motorvonatok hagyomá­nyosan ismertek egészen az Andokig. A lehetőségek kihasználásának mégis csak a kezdetén tartunk. Az árucsereforgalom bővítése kölcsönös érdek. A magyar mérleg Dél-Amerika irányában passzív, vagyis: többet veszünk, mint amennyit eladunk. Érthető, ha kül­kereskedelmünk egyensúlyra törekszik, ami előnyös lenne partnereinknek is. Hiszen Magyarország akkor tud még többet vásárolni, ha növelheti exportját is. A magyar kor­mányküldöttség éppen ezért ajánlott fel hiteleket Argentí­nának, Chilének és Uruguaynak. Brazíliával pedig egy ko­rábbi hitelmegállapodás realizálásáról tárgyalt. A hitel ke­retében ezek az országok megismerhetnék és megkedvelhet­nék a magyar gépeket, beruházási javakat Chile például gyár- és bányafelszerelések iránt érdeklődik, Brazíliának vasúti anyagokat, mezőgazdasági- és baromfifeldolgozási felszereléseket, egyetemi oktatási berendezéseket szállí­tunk, valamint közreműködünk egy gyermekparalízis elleni szérumot termelő üzem létrehozásában. A tárgyalásokon szóba kerültek kulturális, idegenfor­galmi, tudományos-technikai együttműködési, légügyi té­mák is. Mivel különböző társadalmi berendezésű országok­ról van szó — mindezek ugyancsak építőkövei lehetnek a békés koegzisztenciának. Hazánk tekintélyének növekedé­sét, szocialista építőmunkánk visszhangját mutatja, hogy a magyar küldöttséget fogadta Eduardo Frei chilei, Oscar Gestido tábornok uruguayi és Arturo da Costa a Silva bra­zil államfő. Brazíliában a kormány hat tagjával folytattak gyümölcsöző megbeszéléseket. A jelenlegi argentin kor­mány gyakorlatában pedig a Magyarországgal kötött ke­reskedelmi szerződés volt az első olyan egyezmény, ame­lyet szocialista országgal írtak alá. A kormányküldöttség néhány tagja — jószolgálati de­legáció formájában — továbbutazott Latin-Amerika más államaiba. Az első állomás Peru volt, majd Ecuador kö­vetkezett. Képviselőink olyan országokat is felkeresnek, amelyekkel nincsenek diplomáciai kapcsolataink, de ily módon mégis alkalom nyílik magasszintű személyes érint­kezésre. S várhatóan újabb lépésekre is sor kerülhet, kül­kereskedelmi vállalataink, kulturális szerveink realizálhat­ják a megállapított programot, tartalommal tölthetik meg a kialakított kereteket. Az aláírt megállapodások mellett, diplomáciai úton folytatódik majd a további egyezmények előkészítése. Érdeklődés fogadta Luis Hernandez venezuelai gazdaságügyi miniszter bejelentését, hogy a jövő évben, a caracasi ipari palotában, magyar kiállítást rendeznek. A harmincezer kilométeres utazás részletei most ke­rülnek majd alapos elemzésre. Annyit azonban máris meg­állapíthatunk, hogy hasznosnak bizonyult mind hazánk nemzetközi tekintélyének növelése, mind — a kölcsönös előnyök és érdekek alapján — a nemzetközi kapcsolatok alakítása szempontjából. R E. A szükséglet di a feladatokat Nagyarányú fejlesztés a tömegc<kk ktsz-ben Kevés kisipari szövetkezet fejlődik olyan ütemben, mint a Szegedi Tömegcikk Ktsz. Termékei világszerte ismertté válnak: legújabban Európán túli országokba. Kanadába és Ausztráliába LS eljutnak. A ktsz vezetői messzire gondolkozó embe­rek. Évekkel ezelőtt körül­tekintő számítást végeztek, amelyből kiderült, hogy az eredeti felszerelésekkel nem állhatják a versenyt. Üjgépekkel Csakhamar elkészült az alapos, mindenre kiterjedő fejlesztési terv, a múlt év közepén pedig megindult a munka. A tervek alapján szinte teljesen megváltozott a ktsz képe. az üzem gép­parkjának mintegy 79 szá­zalékát cserélték ki rövid idő alatt. Csak ebben az év­ben több mint 3 millió fo­rintért vásároltak új gépe­ket. bővítették a- műhelye­ket. A műszaki fejlesztést — amely még most is tart — sikeresen hajtja végre a szö­vetkezet kollektívája. Az építkezések nem zavarjál: a napi munkát, a megrendelé­seket pontosan teljesíti a tömegcikk ktsz. Húszmilliós export A megfelelő berendezé­sekkel ugrásszerűen emelke­dik a termelés- 19(>íl-ban hozzávetőlegesen eléri az évi 44 millió forintot. Az. orszá­gosan is hiánycikknek szá­mító füstcsövekből gyárta­nak majd többet; az idei hatszázzal szemben jövőre mintegy ezer tonnányi zo­máncozott csövet adnak át a kereskedelemnek. Hason­lóan alakul az exporttevé­kenység, 1968-ban 20 millió forint értékű árucikket szál­lítanak külföldre. Kovács János, a ktsz el­nöke arról tájékoztatott, hegy a gazdaságosabb munka ér­dekében szűkítik a termék­listát. Kizárólag a politech­nikai készleteket, az eloxált gyermekjátékokat és a füst­csöveket gyártják majd. 1968 második felében új gyárt­mánnyal kísérleteznek- két­literes űrt rtalomlg össze­sen 4—4 fajta koi-sz.c ű zo­máncozott háztartási edé­nyeket készítenek Automatizálás, építkezés A ktsz-ben azt "aMják. csak jó műszaki feltételek­kel ailhatnak helyt a belföl­di külföldi versenyben. Az idei fejlesztésekkel kö­rülbelül öt évre „rendezték" a helyzetet, de jövőre meg jelentősebb beruházások ké­szülnek. Üj. nagyteljesítmé­nyű alagút kemencével cse­rélik fel a meglevőket, A beruházás tervei elkészültek­iizek szerint két és fét. há­rommiMió forintos költséggel már 1968 elején megkezdő­dik az építkezés. A jövő évi tervekben még egy fontos feladatot foglal­tak: korszerűsítik a prése­lési technológiát. Az NDK­ból világszínvonalon álló úi automatát vásárolnak, amellyel mintesv 30 százalé­kon anyagmegtakarítást ér­hetnek el. M. I. Péntek, 1967. december L DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents