Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-21 / 301. szám

Szovjet tudósok víruskísérlete Leningrádban négyszáz tudós részvételével értekezlet folyik, amelyen az influenzának és a légutak fertőzéseinek leküzdésével foglalkoznak. Viktor Zsdanov, a Moszkvai Víruskutató Intézet igazgatója, a Szovjet Orvostudományi Akadémia tagja, aki szintén részt vesz az értekezleten, a TASZSZ tudósítójának beszámolt Alla Bukrinszkaja professzor és Szergej Klimenko, az orvostudományok kandidátusa érdekes kísérletéről. Ennek során sikerült parainfluenzafertőzést előidézni, nem teljes vírussal, hanem a vírusnak. az öröklődési programot hordozó úgynevezett genetikai anyagával. A kísérletek során kiderült. hogy az influenza-vírusok genetikai anyaga már a legkisebb mechanikai behatásra is szétesik. Ezért líukrinszkaja és Klimenko a parainfluenzát okozó vírus olyan nem teljes szaporodását idézte elő, amelynek során nem a vírus egész organizmusa jön létre, hanem annak csak egy része. Ily módon a kísérletezők kimutatták, hogy egyes sejtekben szintetizálódik az öröklődési anyag, amely fehérjeburoktól van körülvéve. A sejtek óvatos szétbontáséval sikerült kivonni és tiszta formában koncentrálni az öröklődési anyagot. Amikor a további kísérletek során ezt az anyagot bevitték más sejtekbe, lejátszódott a parainfluenza vírus szaporodásának teljes ciklusa. Zsdanov professzor hangsúlyozta hogy e jelenség tanulmányozása révén megnyílik a lehetőség a parainfluenza-fertőzés kemoterápiás gyógyszerének felkutatására, a betegség sikeresebb gyógyítására. KÉPERNYŐ Az ötös mező A kedd esti televízióműsorban bemutatott bűnügyi dokumentumjáték már annak az Időnek darabja, amikor nyilvánvaló tény: a történelem száműzöttjei nem térnek vissza. Ezt az alapállást személyesíti meg a képernyő-sorozat konstans narrátora, Bárány Frigyes. Az évszám, melyet első állomásként visszaidéztet a nyugdíjas bányaigazgatóval (Barsi Béla): 1948, a fordulat éve. Az egyik bányában új mező feltárásán dolgoztak, mikor szabotázsakció folytán beszakadt a víz. A lenrekedt brigád elpusztult, támolyogva, súlyosan sebesülten, felszínre jött viszont a főmérnök, s a korházi kezelés után vallomást tett: ő a szerencsétlenség okozója. Amit elmond — időben második — lépcsős visszaidézése a történetnek — fényt derít a katasztrófa lényegi komponenseire. A bánya 45 előtti tulajdonosa bízta meg a szénmező eltitkolásával. Amit vállalt: a németekkel szemben „tett", a munkáshatalommal szemben bűn. Mentő körülmény, hogy félig-meddig kényszerűségből; a „tulaj" beépített összekötőjének zsarolása fenyegette. A dokumentumjáték (Pintér József, Pápai László munkája, Wiedermann Károly rendezése) lényegében annak a bizonytalanságérzésnek felszakadására, kitisztulására reflektál, amely — ha néha tragikus folyamat árán is — de szükségszerűen lezajlott azokban az emberekben, akiknek vitathatatlanul a proletárállam oldalán a helyük. N. L Bontunk, bontogatunk Ki tünteti el az árkokat, gödröket? Mostanában ismét bontunk, bontogatunk — mondogatják az utcáin járókelők, akik nap mint nap látják, hogy itt is, ott is feltörik az aszfalt gyalogjárdát, úttestet, s valakik, valamit javítanak alatta. Az árkot aztán betemetik. Az úttestet — az ülepedésre várva — csak jóval később javitják ki. S ott éktelenkedik a gyalogjárdákon, úttesteken a kátyú, úgy tűnik, mintha senki sem törődne velük. Pedig nem így van. A szegedi I. kerületi tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén ez a probléma is szerepelt a napirenden, s megállapították, hogy az utóbbi időben mintha megint elharapóztak volna — a látszatra indokolatlan — útbontások. Mi a valóság e probléma körül? Az elmúlt tíz év alatt a Szegedi Víz- és Csatornamű Vállalat az I. kerületben a város alatt futó öreg csővezetékek 50 százalékát kicserélte olyan keresztmetszetűre, amely a várható fejlődést, a növekvő igényt követni tudja. A Szeged térségében megjelent olaj és a vele feltörő földgáz a város gázellátásában új korszakot nyitott. Űszegeden már a nagyobb kalóriájú földgázt használják a háztartásokban. Kielégítő az I. kerületben a közvilágítás is. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat a növekvő igények kielégítése érdekében a kábelek keresztmetszetének bővítésével tudta és tudja követni a fejlődést A nagy beruházást igénylő útépítésnél, felújításnál nincs is probléma; a közművek kicserélésében érdekelt összes vállalatok, a posta, a DÁV, a vízmű, a gázművek egymással is összehangolt kivitelezési tervek alapján dolgoznak, s utánuk az útépítést végző vállalat halad. Packázás a hatóságokkal Még a nyáron történt, hogy Sándor Bélát a szegedi Mikszáth Kálmán utca 11. szám alatt levő Zóna kisvendéglő vezetőjét árdrágítás, a vásárlók megkárosítása miatt 2 ezer forintra bírságolta az ÁKF Csongrád megyei felügyelősége. Két egymást követő ellenőrzés, próbavásárlás, majd a kiszolgált nagyfröccsök elemzése a Minőségvizsgáló Intézetben leplezte le Sándor Béla vásárlókat károsító „ügyeskedését". „Eliűnl" maligánd A 10 maligandos asztali fehér bort literenként nem 13, hanem 16 forint 10-ért, a pecsenye fehér bor árában mérte Másodszorra viszont a pecsenye fehér „mérésével" nem volt szerencséje. a 11 és fél maligandos borból „eltűnt" 9 tized, mint ahogy az asztali fehérből is „hibádzott" 4 tized. Hogy a hígítást miféle manók é3 mikor végezték, arra Sándor Béla — aki egyébként nem újdonsült tanuló a borkimérő szakmában — nem tudott magyarázatot adni akkor sem, amikor a vizsgálatokat követően, napok múltán az ÁKF Csongrád megyei felügyelőségén járt. Utólagos igazolás Nem fogadták el hivatkozását a csaposra. Azt sem, hogy az árdrágításból és minóségrontásból eredő különbözetet közben befizette vállalatának. A borforgalmitól beszerzett utólagos igazolás pedig nem mentesített a minőségrontás tényétől. A bír- Erről valahogy megfeledkezett az illetékes tanács pénzügyi osztályán az üggyel foglalkozó előadó is. Visszavont kedvezmény Ez év december 3-án Fodor Pál, az AKF Csongrád megyei felügyelőségének vezetője volt kénytelen felvilágosítást adni, s felhívni a figyelmet arra, hogy a megbírságolt packázik a hatóságokkal, s ezt meddig teheti. Közben ugyanis a bírság részletfizetésének hónapos elodázása miatt elvesztette a zésre nem vihető 2 ezer fo- jogerős döntésben adott kedságot 15 napon belül fizetni kellett volna. Sándor Béla azonban — élt jogával — fellebbezett az AKF Főfelügyelőségére, Budapestre. Fellebbezését nem fogadták el, nem találtak semmilyen mentesítő körülményt, és műhibát sem az AKF Csongrád megyei felügyelősége eljárásában. Elaprózott bírság Annyit azonban enyhítettek, hogy a jogerőre emelkedett és további fellebberint bírságot négy részletben fizethesse be Sándor Béla. Az első részlet befizetése november 1-én lett volna esedékes, csakhogy... S itt jön az, amiért az ügyet és tanulságát szóvá tesszük. Sándor Béla úgy vélte; miért ne triblizzen a hatóságokkal, elvégre csak nyerhet, mert tovább marad a zsebében a 2 ezer forint Futkározás Szaladt a Csongrád megyei Főügyészséghez, ahonnan érthetően elutasítottak, hiszen fellebbezésében országos hatáskörű szerv döntött véglegesen. Újabb nekirugaszkodásával a Legfelsőbb Ügyészségig jutott, ahol szintén nem foglalkozhattak ügyével, mert azt már jogerősen lezárták. Sándor Béla azonban fellebbezésnek minősítette további futkórozásait, noha azok csak időhúzó sirámok voltak és halasztó hatályuk nem volt a bírság befizetésének megkezdésére. vezményt is. Az árdrágítás, a vásárlók megkárosítása miatt tehát végül is egy összegben kellett kifizetni a bírságot. A hatóságok figyelmetlensége folytán azonban hatásában kisebb erejűvé vált a társadalmi felelősségre vonás. Ilyen elnézést a jövőben aligha lehet tenni, ha a vásárlók érdekeit akarjuk szem előtt tartani. De van még egy momentum az ügyben. Ha a bírságolt év végéig elodázhatta volna a befizetést, akkor joggal tarthatna igényt majd vállalati nyereségrészesedésre. Márpedig akit az AKF a fogyasztók megkárosítása miatt megbírságol, attól elesik. Az ügyben állást foglalt a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat vezetősége is 9. számú híradójában. A Zóna kisvendéglőben történteket elítéli és kizárja az üzlet valamennyi dolgozóját a jutalomból, érjenek el 1967-ben bármilyen jó gazdasági eredményt Lődi Ferenc A hiba viszont előre be nem tervezhető, s a közművek kijavítását megelőző és követő útfelbontással, illetve javítással van a probléma. E tekintetben, úgy látszik, nem segített eddig az sem, ha a mulasztásért felelős személyt vállalatánál megbírságolták. Mert mit mondanak a közműveket javító vállalatok képviselői? Azt, hogy a feltört úttest vagy gyalogjárda helyreállítását időben megrendelik a Szegedi Városgazdálkodási Vállalatnál, ahonnan rendszerint azzal igazolják viszsza, hogy anyaghiány, vagy más munkák miatt a megrendelésnek nem, illetve csak később tudnak eleget tenni. gárút egy részének üt- és gyalogjárda felújításával is. Ügy tűnik, e nagy és szép munkák mellett valahogy eltörpülnek jelentőségükben a kisebb megrendelések, amelyek nem hoznak nagy pénzt a vállalat kaszszájába. De hoznak. Ebben az évben csak a kis javítások, helyreállítások több mint kétmillió forintot eredményeztek, amelyből az első kerületre közel egymillió forint esik. A városgazdálkodási vállalat útfenntartó részlegének egy brigádja csak a közművesítő vállalatok után jár és javít. Nincs akadálya, hogy egy másik brigádot is ilyen munkára Az átvágás utáni mélyedé- elUtsák át' csakhogy egy Idő sek sokszor hetekig éktelenkednek, s okoznak bosszúságot a gépjárművek vezetőinek. De annak is szemtanúi lehettünk már, amikor a kiásott árkot sem temetik vissza hetek, sőt hónapok múlva sem. A „bizonyítványt" ilyenkor is meg lehet magyarázni anyaghiányra hivatkozva. Legtöbbször persze, ha a dolgok mögé nézünk, akkor kiderül, hogy nem anyaghiány, hanem munkaszervezési hiányosság hagyja betemetetlenül a munkaárkokat. A bontó vállalatok részben helyreállítók is, amennyiben az árkot betemetik. Legtöbbször ebben nincs köszönet, mert a földet nem döngölik le rétegesen, s az aszfaltozás után lesülylyed. Olyan vélemény ls van, hogy a bontó és helyreállító vállalat együttesen feleljen a munka határidőben történő elvégzéséért. Más vélemény amellett szól, hogy az érdekelt vállalatok hozzanak létre úgynevezett átjavító részlegeket, amelyek a közmű javítás után dolgoznának. Ez a megoldás aligha fogadható el, mert ezek a vállalatok útjavításra nincsenek berendezkedve, azt ezután is a Szegedi Városgazdálkodási Vállalatnak kell múlva az egyik brigád munka nélkül maradna. Miért? Mert a városgazdálkodási vállalat a közművesítő vállalatoktól hozzávetőleges ter vet, megrendelést nem kap eióre hogy mikor mire készüljön fel. Nyilvanvaló, hogy olyan útszakasz helyreállítására nem lehel megrendelést küldeni, ahol csak holnapután törik meg a régi víz- vagy gázcsővezeték. Olyan útszakaszra azonban igen, ahol részleges cserét, javítást végeznek majd, s azt is tudják, hogy mikor. S amíg ilyen térvekről nem tud előre — hogy felkészüljön rá — n városgazdálkodási vállalat, addig nem lesz rend az útak, gyalogjárdák felbontása és helyreállítása körül, csak szóbeszéd tárgya marad, mint ahogy eddig is volt. Úi Ikarusok a MÖVRUT-nak Az autóközlekedés — várhatóan — ez év végéig az ország területén összesen 715 millió utast szállít, 55 millióval többet, mint amennyivel az év elején számoltak. A TEFU az idén átvette az úgynevezett darabáruszállítást az egész országban, háztól-házig szállítja a 25 kilón felüli csomagokat: évente mintegy 120 millió csomagot juttat el háromezer helységbe. A jövő évben 680 új autóbuszt ad az Ikarus, ebből az autóközlekedés 480 kocsit az elavultak pótlására használ fel, 200-zal azonban növekszik a kocsipark. A MAVAUT főműhelye tovább folytatja a csuklősítási program végrehajtását és újabb 150 csuklóst ad a Budapest környéki, helyközi forgalomnak, illetve a vidéki városok helyi forgalmának. A tervek szerint űj autóbuszpályaudvar épül Miskolcon, Debrecenben, Esztergomban, Csongrádon és Moson magyaróvárott. Komarov-kráter Moszkvától mintegy 1200 kilométerre délkeletre, a Kaspi-tótól kissé északra, hatalmas gránit emlékmű jelzi az orenburgi sztyeppén a Szojuz—1 katasztrófájának helyét. Itt halt hősi halált 1967. április 24-én Vlagyimir V. Komarov mérnök-ezredes, a Szovjetunió Hőse, a világ egyik legképzettebb űrhajósa. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája a Hold túloldaláról most kibocsátott második atlaszon is megörökítette Komarov nevét: egy 95 kilométer átmérőjű gyűrűshegyet a jövőben Komarov-kráternek neveznek. A sárga fólia haszna Szegedi professzor érdekes kísérletei Dr. Horváth Imre, a szegedi József Attila Tudományegyetem Növénytani Intézetének professzora a gyakorlati termelés szempontjából is figyelemre méltó kísérlevégeznie. De nem úgy, mint teket folytat már több éve. eddig. Tervszámait ugyanis mindig mint nyereséges vállalat kapta meg, s ennek erdekében igyekezett ls megszerezni a nagyobb nyereséget hozó megrendeléseket. Kétségtelen, hogy szép munkákat produkál, városszerte lehet ezt bizonyítani, például legutóbb a Tolbuhin suTöbbek között azt vizsgálja, hogy a fény színképi összetétele milyen hatást gyakorol a növényekre. Kis parcellákon kék, zöld, sárga és vörös szfnű műanyag fóliák alatt tartott különböző zöldségféléket, amelyek érésénél tudvalevően néhány napos előny gazdaságossági „Lakás" nélküli gázbontók Szeged környékén gázfáklyák világítanak, s a tűzhelyben, meg a konvektorban esetleg kicsi a nyomás? — méltatlankodik a fogyasztó. Mert nem tudja, hogy a földgáznak — amelyből van ugyan bőven — tekervényes utat kell megtenni, míg városi gázzá változva a lakásokig jut. A gázműnek többek között az átalakítás is feladata, s ezt a munkát az úgynevezett gázbontók oldják meg. Már természetesen, ha működnek. Előfordulhat váratlan üzemzavar, amikor felmondják a szolgálatot. A gázmű szakemberei gondoltak is erre; tavasszal új berendezések építését határozták eL De ezek a bizonyos gázbontók csak nem készültek el időre. Pontosabban azok elkeszüitek, de mégsem használhatók, mert a Szegedi Építőipari Vállalat nem építette fel a vezérlő épületet. Az érzékeny automaták — amelyek az átalakítás folyamatát hivatottak irányítani — „lakás" nélkül maradtak, nincs hova őket beszerelni. Augusztus 31-én jegyzőkönyv készült, amelyben többek között a kővetkezőket rögzítették: „A Szegedi Építőipari Vállalat mérlegelte a dégáz által megrendelt gázbontó épület megépítésének fontosságát, vállalati, valamint városérdek szempontjából ..." A vállalat mérlegelt, s többek közt ígérte, hogy az épületet november l-ig tető alá hozzák, belső részét kiképzik. Az eredmény már ismeretes: ma is lakás nélkül állnak a berendezések. Meddig lesz így? Matkó István szempontból nagyon sokat jelent. Felméréseket végzett arról is, hogy egyes növényeknél a szárazanyag-tartalom a gyökér, a szár és a termés között hogyan oszlik meg, illetve a különböző színek hatására milyen arányban változik. Az eddigi megállapításokból úgy tűnik, hogy a tavaszi és a kora nyári időszakban a sárga fólia alatti nevelés a legcélszerűbb. Babnál például fedetlen, természetes viszonyok között az egy darab növényre számított száraz súly 7,5 gramm volt, ugyanakkor színtelen fóliánál 8,4-re sárga színűnél 10,5-re emelkedett Borsónál és paradicsomnál is megközelítőleg hasonló arány mutatkozott a sárga fólia javára. Az úgynevezett érési sebességre gyakorolt hatás is kedvező a sárga fóliával takart növényeknél, amelyek általában három-öt nappal korábban érlelték be a termést. A mikroparcellás kísérletek mellett jövő év tavaszán nagyobb méretekben ls kipróbálja Horváth professzor a sárga fólia alkalmazását, mégpedig a legkoraibb Szeged környéki melegágy! primőr, a hónapos retek termesztésénél. T. B. Korrupc'ós botrány New York-ban Nagyarányú korrupciós botrány rendítette meg New York életét, s ennek következményei egyelőre beláthatatlanok. A szövetségi hatóságok vád alá helyezték James Marcus városi tanácsost, aki egy héttel ezelőtt váratlanul leköszönt tisztségéről. Marcus — aki New York gáz- és vízellátásáért vólt felelős — Lindsay polgármester barátja és bizalmasa. A vád szerint kapcsolatban volt az alvilággal. Állítólag hatalmas összegekkel vesztegették meg egy városfejlesztési megbízással kapcsolatban is. A megvesztegetési botrányba belekeveredett még négy másik szernely is. A gyanúsítottak állítólag 800 000 dolláros megrendelésből 40 000 dollár „lutalékot" vágtak zsebre. (MTI) Csütörtök, 1967. december 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 5