Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-03 / 286. szám

Nemcsak kenyérrel élünk VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nem az alaptétel körül folyik vita; anyagi és tudati tényezők együttes érvényesítését és ennek természetességét a vitatkozók elismerik. A probléma mögött inkább a helyes elv alkalmazásának mikéntjéről szól a nóta. Igaz, hogy a témában például helyes álláspontot tükröz egy, a propagandisták számára készített előadásvázlat. Ezt írja egyebek között: „Azt akarjuk, hogy a lelkiismeretesség, az ügyszeretet, az odaadás, a szocialista eszme követése, a nagy társadalmi céljainkért való munkálkodás anyagilag ne legyen hátrányos a dolgozóra, hanem előnyös. A kérdéssel kapcsolatban azonban hangsúlyozni kell, hogy a leszűkített anyagi ösztönzéssel nem lehet mindent megoldani: üzemeink és falvaink politikai munkájában nagyobb figyelmet kell fordítani az emberek tisztességére, ügyszeretetére, s arra, hogy a különböző pontokon dolgozó embereknek kötelességük is a szocializmusért harcolni, azt építeni. Az ösztönzés sorrendjét kell tehát egyes emberek felfogásában felcserélni: világosabban kell utalni a politikai és erkölcsi kötelességre, s ezt követhetik az anyagiak." Persze az ösztönzők sorrendjét a konkrét körülmények határozzák meg, mert például abban a községben. ahol elvtársaink jószándékkal ugyan, de plenáris ülésen megtámadják a gazdasági vezetőket a vélt magas fizetések miatt, ott alighanem az anyagi ösztönzők létjogosultságáért szükséges síkra szállni. Nem jutunk messzire, ha a helyes marxista terminológiának csak az általános hangoztatásánál maradunk. Ha az új irányítási rendszer közgazdasági alapvonásaiból indulunk ki, látjuk, hogy mindkét tényező érvényesítését „szabályokba" foglaltan is tartalmazza a közgazdasági eszközökkel folytatott irányítás. Az új irányítási metodika midkét tényezőre támaszkodik. A bérgazdálkodás törvényesen szabályozott rendszerét szemügyre véve, az anyagi ösztönzés tágabb keretei lehetőséget biztosítanak, hogy a vállalat pénzbeli eszközökkel is ösztönözze a közhasznú, szocialista értékeket gyarapító munkát a vezetőknél és a beosztottaknál egyaránt. De ennek megvannak a pontosan fogalmazott határai és szabályi! Szó sincs arról hogy a korlátlan lehetőségek birodalmába lépünk jövő január elsején. Aligha akad vezető, aki baráti alapon osztogatja az anyagiakat, mert az ő jövedelme, sőt egzisztenciája is a produkciótól függ. Szükségtelen tehát az olyan elméleti széjjeiválasztás, ami a valóságban nincs is meg. ' A magyar vezetőgarnitúra két évtizedes bizonyítékot nyújtott ahhoz, hogy bátran megfogalmazzuk: munkásságukban, magatartásukban az öntudati tényezők olyan mélyen élnek, amit nem valószínű, hogy aprópénzre lehetne váltani. Az inflációban már többségük vezető volt, az újjáépítés idejcn együtt a munkásokkal pénz nélkül dolgoztak, a kölcsönjegyzések idején nem féltek zsebbenyúlni, 1956 után azonnal rendbehozták a zilált termelést. Most is ezek a vonások a meghatározók, ellenkező esetben gyakrabban olvasnánk arról, hogy itt-ott „leköszöntek" megbízatásukról. E helyett azt mondják: „megvalósítjuk, jól megcsináljuk". A Népszabadságban a közelmúltban lefolyt vitában — és az egymásközti szóbeszédben — nincsen igazuk azoknak, akik a harácsoló, kapzsi, kispolgári szellem föléledésétől tartanak. Ez a megállapítás nem zárja ki, hogy lokálisan, területileg vagy egy-egy üzemben nem éledhet fel ilyen törekvés. vagy nem érvényesülhet átmeneti harácsolási konjunktúra. De meddig? Csak addig, amíg igazgatási, hatósági, társadalmi szervek rá nem jönnek. Márpedig ez gyorsan megtörténik! A fogyasztói árak rendezése után előadódhat, hogy konjunktúra lovagok lépnek fel, ez főként az esetleges hiánycikkek piacain, és megpróbálják lehúzni az egyéni „sápot". Lehet védekezni ellenük? Lehet, egészen az ügyészségi fogdáig! A vállalatok egymásközti kereskedelmi kapcsolatában — a piaci nexusokban — gyorsan kiderül, hogy ki kalkulált túlságosan nagy haszonnal. Az igények és a termelés találkozása lassan kiigazítja a túlzókat és a „nagy biztonsággal" dolgozókat, mert a magas termelői árral ellenke.* hatást lehet elérni. Sokkal tapasztaltabbak gazdasági vezetőink, semhogy megvárják az ilyen drasztikus gazdasági figyelmeztetéseket. Közgazdasági törvények mondanak ítéletet most. s nem személyi szimpátia, vagy antipátia határoz. Itt is közgazdasági szabályozók közé szorítottan formálódik a jövedelem. Nem szabad és nem lehet fetisizálni az anyagi és erkölcsi ösztönzőkről szóló helyes marxista felfogást. Emiatt jelentkezik az az elutasítandó félelem, hogy a kispolgári önzés fölvirágzásának nagy veszélyével nézzünk szembe. ami eltörpíti maid a tudati erkölcsi tényezőket. Pedig erre márcsak azért sincs sok lehetőség, mert szociaista gazdasági viszonyok és tulajdon alapján gazdálkodunk, termelünk és kereskedünk, s e tevékenységünk eredményessége visszahat a szocialista tulajdonviszonyok gyarapítására. Végzetesen nagy tévedés és még nagyobb kár lenne azonban a burzsoá elméleti közgazdaság automatizmusának jelentkezését nem észre venni abban a másik téves felfogásban, hogy a közgazdasági szabályzók önmagukban is megoldanak mindent, tehát fölösleges ideológiai, politikai tevékenységet folvtatni. Aki így fogja föl a közgazdasági tényezők belénésének hatását — enyhén szólva — nem Ismeri elég jól a szocialista gazdasági és társadalmi viszonyokat. Nem azért végzünk széleskörű ideológiai, politikai nevelőmunkát, mert az új irányítási rendszer objektív társadalmi hatására kispolgári közerkölcsök élednének föl. hanem mert szocialista nemzetté válásunkban a világnézeti. erkölcsi tényezők éppen olyan fontosak, mint a szocialista gazdasáni alapok. Ezek kölcsönhatása csak azonos síkon érvényesülhet egészségesen. Nem az öntudat fontosságának egyoldalú, vagy erőteljes hangsúlyozása ad választ kérdéseinkre. Most az anyagi érdekeltség gyakorlati megvalósítása, okos, jó alkalmazása jelenti e munka fővonulatát. Ezt azért nehéz megformálni, mert rendkívül makacs szellemi teher nehezedik ránk: az általánosan hangoztatott „mindenki képességei szerint és munkája arányában", elv helyett gyakran a kispolgári egyen! ósdi érvényesült. Elmosódott sokszor a végzett munka érdemi ösztönzése és a pusztán szociális jutalom közötti alapvető különbség. Nem tapadt eléggé kézzelfogható módon a társadalmilag szükséges és hasznos termeléshez az anyagi ösztönzés. Ezt a helyenként megkövesedett szellemet az új értelmes gyakorlat bevezetésével egyidejűleg, s-ivós politikai nevelő munkával lehet legyűrni. Nemcsak akaraton múlik majd a helyes gyakorlat alkalmazása, hárem kemény viták eredményén, amelyben a konzervatív felfogás és az új igénye csap össze. Milyen könnyű vádlóan föllénnl, s elszórni a megjegyzéseket: „miért kap az az ember többet?" S milyen nehéz egy fölpiszkált demagóg hullámot lecsillanítani a vállalat, az üzem, az intézmény életében. Pedig most azon múlik sok minden: képesek leszünk-e az érdemi munka érdemibb, ösztönzőbb dotálásának kialakítására a következő két-három esztendőben. A politikai segítség most főként e téren jelentkezik. KOVÁCS ANDRÁS Bozsan Endre felvétele Díszőrség Münnich Ferenc elvtárs ravatalánál Szombaton a Kerepesi-te- Antal, Biszku Béla, Fehér tertanács elnökhelyettese metőben sokezer főnyi gyá- Lajos, Gáspár Sándor, Kállai mondott búcsúbeszédet. (Beszóló közönség mély részvé- Gyula, Komócsin Zoltán, szédét lapunk 3. oldalán te mellett búcsúztatták dr. Nemes Dezső, Nyers Re- közöljük.) Münnich Ferencet, a ma- zső, az MSZMP Politikai Az internacionalisták, a gyar nép nagy fiát, a nem- Bizottságának tagjai, dr. Aj- partizánok és az egykori zetközi munkásmozgalom ki- tai Miklós, Czinege Lajos, spanyol bajtársak nevében Ilku Pál, Németh Károly, a Tömpe István, az MSZMP magasló harcosát, a Magyar Szocialista Munkás- Politikai Bizottság póttag- Központi Bizottságának valyit. Szombaton a Belkereskedelmi Minisztériumban is-i mertették a belkereskedelem nemzetközi kapcsolatainak alakulását és további lehetőségeit. A belkereskedelem az idén importból, illetve árucseréből összesen 12,1 milliárd forint értékű árut szerzett be. Ez a kiskereskedelem várhatóan több mint 100 milliárdos forgalmának mintegy 12 százalékát teszi ki. Az idén a tavalyihoz képest 400 millió devizaforinttal növekedett a belkereskedelem szocialista országokból származó importja. A tőkés import és árucsere volumene mintegy 10 százalékkal, a belkereskedelmi választékcsere pedig 15 százalékkal haladta meg a tavalyit. Az idén 20 490 személygépkocsit vett a kereskedelem, ebből 2384-et tőkés piacróL Számos új cikkel — egyebek között motorkerékpárokkal, mopedekkel, gázzal működő hűtőszekrénnyel, automata mosógéppel gazdagodott a külföldi áruk választéka. Az ünnepi ellátáshoz importált cikkek a következő napokban kerülnek forgalomba. A karácsonyi vásáron forgalomba kerülő importáruk mennyisége 6—8 1 százalékkal meghaladja a fapárt Központi Bizottságának jai, Aczél György és Pullai tagja, a Magyar Rádió és tagját, nyugalmazott állam- Árpád, a Központi Bizottság Televízió elnöke vett búországgyűlési titkárai, dr. Tímár Mátyás, csút az elhunyttól. a kormány elnökhelyettese, A gyászszertartás végén Dobi István, az Elnöki Ta- felcsendült az Internacionánács nyugalmazott elnöke; lé, s hat löveg nyolc összlékét megörökítő pantheon- lerótták kegyeletüket a párt tüze búcsúztatta a forradalban ravatalozták fel a gyász Központi Bizottsága, az El- mi harcok nagy katonáját, kegyelet koszorúival, nöki Tanács és a forradalmi (MTI) borított munkás-paraszt kormány minisztert, képviselőt. A magyar munkásmozga lom nagy halottainak em és a vörös szemfödéllel Jövőre a belkereskedelem importlehetőségei tovább növekednek. 1968-ban először a baráti országokból devizakeret, megkötöttség nélkül szabadon vásárolhat a kereskedelem, minden olyan árut, amelyre szükség van. koporsót, s mellette öt bor- tagjai, közéletünk sok isdó selyempárnára tűzték fel mert képviselője. Eljött a az elhunyt kitüntetéseit végső tiszteletadásra a munA hamvasztást megelőző kásmozgalom sok régi hargyászszertartáson a hozzá- cosa, a társadalmi és tömegtartozókon kívül részt vett szervezetek képviselői, az és a ravatalnál díszőrséget elhunyt barátai, tisztelői, isállt Kádár János, a Magyar merősei. Eljött végső búSzocialista Munkáspárt Köz- csút vem bur) p sti dipponti Bizottságának első lomáciai képviseletek szátitkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tamos vezetője és tagja. A munkás gyászindulő nácsának elnöke, Fock Jenő, dallamai után Fehér Lajos, a forradalmi munkás-pa- az MSZMP Politikai Biroszt kormány elnöke. Apró zottságának tagja, a MiniszLaboratóriumok szovjet meirendeltsre A magyar ipar komplett laboratóriumi berendezéseket exportál a Szovjetunióba. Az igényes, magas műszaki követelményeket támasztó készülékek néhány fontos eleme Szegeden a Vas- és Fémipari Ktsz-ben készül. A vasas szövetkezet ügyes lakatosai évente 6—8 úgynevezett manipulációs izotópkamrát, mosót és hulladékgyűjtő tartályt állítanak össze; kifogástalan minőségben, hiszen az említett berendezésekben radioaktív anyagokkal dolgoznak majd, s biztosítani kell az ember teljes védettségét. Szegedről jó néhány darab laboratóriumi készülék került már a Szovjetunióba, ahol elégedettek a munkával. A Vas- és Fémipari Ktsz nemrég újabb megrendelést kapott a Szovjetunióból. December 25-ig 37 borsócséplő gépet kell gyártania. Az újabb, tízmillió forint értékű exportmunkának is jól eleget tesznek a szövetkezetiek. Somogyi Károlyné felvétele A napokban újabb Izotóp-kamra készült el. Fogas Illés és Borbély József elégedetten szemléli a Jól sikerült munkát Szevjet államférfiak köszönő távirata Kádár János elvtársnak, a elnökének, Fock Jenő elvMagyar Szocialista Munkás- társnak, a magyar forradalpárt Központi Bizottsága el- mi munkás-paraszt kormány ső titkárának, Losonczi Pál elnökének küldött köszönő elvtársnak, a Magyar Nép- táviratot L. Brezsnyev az köztársaság Elnöki Tanácsa SZKP főtitkára, N. Podgornij, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke és A. Koszigin miniszterelnök. A táviratban hangsúlyozzák: A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa és az egész szovjet nép nevében szívélyes köszönetet mondunk Önöknek, és önö kön keresztül az MSZMP Központi Bizottságának. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak és az egész testvéri magyar népnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából kifejezésre juttatott forró üdvözletekértés baráti jókívánságokért. A szovjet kommunisták hálás köszönettel fogadták, hogy önök helyesléssel kísérik a Szovjetunió Kommunista Pártjának a szocialista közösség és a kommunista világmozgalom összefogásáért, a világ dolgozói érdekeinek védelmében kifejtett: tevékenységét — hangoztatja a többi között a távirat, mnjd így folytatódik: A Szovjetunió népei őszintén örülnek a magyar dolgozók kiváló eredményeinek, és újabb győzelmeket kívánnak a testvéri Magyarországnak a szocializmus építésében, a békéért és október eszméinek diadaláért vívott harcban. fTfffiffTlMTrfflfWWM^ A MAGYAR SZOCIALISTA M V 1% K Á' SPART LAPJA 57. évfolyam, 286. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1967. december 3. Nagyarányú import az áruellátáshoz Búcsú úr. Münnich Ferenctől Fehér Lajos mondott búcsúbeszédet a ravatalnál