Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-15 / 270. szám

Munkaidő­csökkentés a könnyűipar 3 üzemében A munkaidőcsökken tésról szóló kormányhatározat alapján a könnyűipari mi­niszterhelyettesek az érde­kelt szakszervezetekkel, to­vábbá a Munkaügyi Mi­nisztériummal és a SZOT­tal egyetértésben kilenc könnyűipari vállalatot je­löltek ki, hogy már 1968. január 1-től bevezessék a rövidített munkaidőt. A munkaidőcsökkentésre ké­szülő üzemek többsége szá­mottevő műszaki fejlesztési programot hajt végre még ez évben. A Május 1. Ru­hagyárban Is sok új célgé­pet és különböző félautoma­tát, valamint vasalóautoma­tákat és gyorsvarrógépeket állítanak munkába, hogy pótolják a kieső munkaidőt. Air Francé - IL-62 A párizsi Air Francé lé­giforgalmi társaság a Pá­rizs—Moszkva közötti rend­szeres járat számára IL—62 típusú szovjet repülőgépet bérelt A bérleti szerződést most írták alá Moszkvában. Tíz nap, amely megrengette a világot i Reed műve a Fiatalok Irodalmi Színpadán Szilagyi Mojzes xeiveteie Részlet a Fiatalok Irodalmi Színpada eléadásShöl. Balról Jobbra: Osgyányl Vilmos, Czompó Mariann, Teszáry Gábor. Simon Sándor, Tóth János és Llekes Mihály Ha általában jeles prózai- vörös október zsúfolt esemé- az egész világot! Vajon kö­irodalmi alkotásokra áll, nyekkel teli kórusából, vetni fogja-e őket Oroszor­úgy John Reed könyvére ki- ahonnan az amerikai újság- szág és lerázza-e a bilincse­váltképp, hogy semmiféle író a tárgyilagos-objektív ket? És a világ többi népei? színpadi adaptáció nem tud- közelítésén át is kihallotta Követni fogják-e a hívást, ja visszaadni az eredeti mű az idők szavát, a modern és egyesülnok-e egy nagy vö­eszmei-érzelmi-tartalmi-esz- kor, haladó emberiség leg- rös világ áradatban ?" —az ol­tétikai gazdagságát. Egészen frissebb, legéleterősebb vasóban semmi kétség: Reed, egyszerűen azért, mert a himnuszát, szerző olvasásra szánta, a Ami a feljegyzésgyűjte­szereplők-környezet-cselek- mény — vagy nevezhetjük mény vizuális felidézését az riportciklus — legnagyobb olvasó fantáziájára s nem a varázsa, ugyanaz a hagyo­színpad öntörvényű-korláto- mányos színpadszerűség leg- menti át a könyvből Hainer zott lehetőségeire bízta, erősebb korlátja is: a sok- Müller és Hagen Stahl szín­John Reed krónikája tíz nap szereplős személytelenség, padi változata, az amerikai újságíró, a köz­vetlen szemtanú, hisz benne. A forradalom igazába, vi­lágtörténeti Jelentőségébe vetett mély meggyőződést „sűrített történelem" — az utcákhoz mely megrengette a világot —, tíz hang az oroszországi melyet az szuronyokhoz, eredeti anyag felhasználásá­röpcédulákhoz, gyűlésekhez val Kozák Gyula szerkesz­tapadó történelem, pillana- tett szimbolikus dokumen­Siker Európában — alkalmi munkák Szegeden Hogyan lehet az, hogy egy nemzetközileg is ismert ne­vű naiv festő Szegeden het­venegy éves korában favá­gással, alkalmi munkával keresse meg a kenyerét, egy képe van, az Algyői ál­lomás, és egy magnetofon­szalag, amelyen életéről, képeiről, csalódásáról be­szél. Többi képe pesti ma­gángyűjteményekben van, miközben képeit — amelyek azok is, amelyek a pozsonyi már régen nem az ő tulaj- kiállításon szerepeitek, donában vannak — külföldi kiállításokra kérik? Ha Süli Andrást kérdem, nem tud rá felelni. Közel harminc éve nem volt rajz­szerszám a kezében. Algyői születésű parasztember, aki 1933-ban kezdett festeni, mégpedig olyan sikerrel, M.t látott Süli András a világból megfestésre ér­demesnek működése vi­szonylag rövid ideje alatt? Témái a mindennapi élőt eseményei, a tájban élő fa­lusi ember életének színte­re, templom- és szobabelsők, a technikai fejlődés eszkö­hogy munkái az 1934-ben zeinek leltárszerű pontosság­Budapesten megrendezett gal, gyermeki rácsodálkozás­östehetségek kiállításán kí­vül 1938-ban Hollandiában, 1963-ban Linzben, 1966 őszén a Pozsonyban meg­rendezett naiv festők nem­sal való fölsorolása. Szíve­sen festett mozdonyt, gőz­hajót, autót, tájképein ott vannak a villanyoszlopok, távvezetékek. Naivitás és zetközi kiállításán szerepel- festői tudatosság, egy-egy tek. Ez utóbbi komoly vissz- részlet szinte bravúros tech­hangot, szép sikert hozott, itthon is fölfigyeltek rá, Moldován Domonkos az Üj írásban és a Magyar Nem­zetben ír munkásságáról, a Művészet ez év márciusi számában Szabó Júlia il­lusztrációkkal gazdagított tanulmányban értékeli festé­szetét. Németh Lajos a New Hungárián Quarterly című lapban úgy említi Sü­li Andrást, mint akinek munkássága az összes többi magyar parasztfestő közül a leghomogénebb és tikusabb. nikai megjelenítése, az ará­nyok és a perspektíva is­merete és alkalmazása cso­dálatba ejti a nézót. „Vasár­napi festő" csak kivételes adottsággal, ritka tehetség­gel érhet el Ilyen ered­ményt. 8 mi haszna van ma mindebből Süli Andrásnak? Ez év áprilisában a székes­fehérvári múzeumban sze­repeltek képei más magyar primitív festők — Benedek Péter, Gajdos János, Győri legeszté- Elek — munkáinak társasá­gában. Nevét, élettörténetét, tönként változó helyszín, lum-játékká (a szövegkönyv Szinte valamennyi mondata megtalálható az MSZBT és jelszó, vezényszó, a forrada- a Népművelési Propaganda lom útjának eligazító vagy Iroda A népek hajnala című éppen bonyolító jelzőtábla- jubileumi kiadványában). S ja. Az oroszországi esemé- noha a darab — narrátorral nyek közvetlen szem- és fül- közbeiktatva erősen irodal­lanúja, értő-okos krónikása mi-szinpados jelleggel — lehetőség szerint mindenütt alig több a krónika sziluett­ott volt, ahol valami fontos jénél, mégis sikerült felvil­történt, mindent lejegyzett, lantani valamit az akkori amit fontosnak tartott — a orosz társadalom belső erje­totálls hűség szempontjá- déséből, abból a közegből, bői. „Mint ahogy a történet- ahonnan a felduzzadt Indu­írók a párizsi kommün tör- latok és akaratok áttörték a •énetének minden apró rész- bomlásnak indult rezsim, s letét kikutatják, úgy tudni eleve bukásra ítélt ideigle­akarják majd azt is, mi tör- nes, átmeneti állapot-kor­*ént Petrográdban 1917. no- mány ellenállását, "emberében, ml vezérelte a A Móra Ferenc művelődé­népet milyenek voltak, ho- si otthonban működő Fiata­gyan beszéltek, mit tettek'a.lolc Irodalmi Színpada Sza­vezetők. Ezért irtam meg a bő Kálmán színművész, az könyvet" — mondja a szer- együttes vezetője rendezésé­v.ő előszavában, ám a követ- ben tűzte műsorra Reed: Tíz kező sorban nyíltan meg- nap, amely megrengette a vallja: „a küzdelemben ér- világot — könyvének válto­zelmlleg nem maradtam zatát hétfő este a Festő ut­semleges. De a nagy napok cai otthonban. Az előadásból történetének elbeszélése so- kitetszően zömmel kezdő, rán igyekeztem az esemé- fiatal amatőr színjátszók nyeket a lelkiismeretes ri- nagy elánnal fogtak a. mű­porter szemével nézni, s sorhoz, melynek buzgalma csak az Igazat írni." A mű mögött ha különösebb te­legelementálisabb hatása: hetséget nem is, mindeneset­annak a folyamatnak kiér- re az ügyhöz méltó szorgal­zése, melynek során a törté- mat feltétlenül várt a néző­nelem avatja kommunistá- sereg/ Sajnos az előadás vá, segíti a bolsevikok párt- alatta maradt a várakozás­jára az amerikai újságírót, nak, feltétlenül csupán a Mert amikor leírja ezen rendezést, s néhány szerep­sorokat: „a Petrográdi Szov- lő: Fekete Gizella. Czakó jet megbuktatta az ideigle- János, Teszáry Gábor és nes kormányt..- Most a fel- Horváth Péter játékát lehet adat, megnyerni egész dicsérni. Oroszországot és utána — Nlkolényi István Dohát hol vannak ezek a munkásságát - ha másképp képek, hol láthatók? A har- nem.Jiat ^Produkciókról^ mincas évek derekán lett dl- " Vat — és sajnos üzlet is — az iskolázatlan, szakmai fo ma már a külföldi és hazai szakemberek jól ismerik. De ő maga? Igaz, riporterek, fo­gásokat'nem tanult paraszt- tósok és filmesek látogatják, festők felkutatása. Süli And­rás képei és 6 maga is egy ilyen művészettel üzletelő, a képpiac érdeklődését ügye­sen kihasználó „gyűjtőnek" estek áldozatul. Az akkor több tucatnyi képet ez a de ez nem változtat a té­nyen: az öreg, a művészet­ben csalódott, régi életfor­májával szakítani kénysze­rült András bácsi alkalmi munkák után kell járjon, ha élni akar. tek már tiszta örömöt Itt lenne az ideje, hogy az fért! vitte a fővárpsba, hogy Képei sok embernek szerez­aztán készítőjük se müvei­ről, se ellenértékükről so­ha többé ne halljon. Ilyen igazságtalanságot, amely egy csapás egy alkotással foglal- a művészt a kereskedelem kozó ember életében sors- alapjául szolgáló árucikk­fordító Jelentőségű lehet. Sü­li András esetében akkora, hogy keserű csalódottsága, nek, pusztán üzletnek te­kintő társadalom bűne volt, ... _ _ . jóvátegyék — és most már kijítszottságának, kifosztott- anyagilag is — azok, akik­ságának tudata azóta sem engedi, hogy festékhez nyúl­jon. S kt tudja, fog-e még valaha? A szegedi múzeumban nek ez módjukban áll. És minél előbb: mert a mű­vészet végtelen ugyan, de véges az emberi élek Kulka Eszter Amortizációs alap Az állóeszközök évi értékcsökkenését amortizációs kulcsokkal (normákkal) számítják. Az amortizációs kulcs az állóeszköz évi értékcsökkenésének nagysága, százalék­ban kifejezve. A legismertebb' értékcsökkenési leírási módok a következők: o A tényleges leírás, amikor a leírás mértéke meg­felel a valóságos fizikai és erkölcsi kopásnak. A gyorsított leírás, amikor a leírás mértéke na­gyobb, mint a valóságos fizikai és erkölcsi kopás. Más oldalról a leírás lehet: O Egyenes (lineáris); ha évenként azonos értéket ír­nak le a gép értékéből. (Például 1000 forint érté­kű gépnél, tízévi élettartam mellett évente 100 forin­tot.) © Csökkenő (degresszív) leírás, ha az első időszakban nagyobb a leírási kulcs, a későbbi időszakban pe­dig csökken (például az első évben 25, a másodikban 19, a harmadikban 14 százalék stb.). © Végyes leírás, ha a két módszert kombinálják. (Pél­dául tízéves élettartamú gépnél az első öt évben deu,essziv, a második öt évben lineáris módszert alkal­maznak.) A szocialista gazdaságban eddig a lineáris leírási módszer volt az általános. Éz az áruk nagyobb árstabi­litásával magyarázható. Az amortizáció évi részösszegei az amortizációs alap­ban gyűlnek össze. Az amortizációs alap döntően az al­lóalapok egyszerű újratermelését szolgálja. Az amortizá­ciós alapból megvalósítható az állóeszközök felújítása, vagyis eredeti kapacitásuk visszaállítása, valamint pót­lása, vagyis az elhasználódott állóeszközök kicserélése. Az amortizációs alap a társadalmi össztermék, tehát az év során létrehozott anyagi javak (anyagi szolgál­tatások) pótlási alapjának egy része. A pótlási alap a társadalmi összterméknek az a hányada, amely arra hi­vatott, hogy a felhasznált termelési eszközöket (mun­kaeszközöket és munkatárgyakat) pótolja. Az amortizációs alap' a bővített újratermelésnek is forrása lehet. Ennek oka egyrészt az, hogy az amorti­zációs alap képződése és az állóeszközök évi pótlása ál­talában kisebb, mint az évi amtortizáció összege. Az amortizációnak a pótláson felüli részéből újabb (régi konstrukciójú) gépeket állithatnak be, a régebbi gépe­keí korszerűsíthetik és üj konstrukciójú gépeket állít­hatnak a termelésbe, tehát bővíthetik a termelést. Az amortizációs alap termelést bővítő része annál nagyobb: £ minél nagyobb az állóeszköz-állomány évi növe­kedési üteme (ennek következtében ugyanis nagyobb lesz az amortizáció éid összege, amelyből nagyobb termelés­bővítést lehet megvalósítani); £ minél hosszabb a gépek élettartama (ilyenkor ugyanis a gép leirt értékei hosszabb időre „szabadulnak fel", mert később kell pótolni azt); 9 minél olcsóbbak a gépek. (így több gépet lehet ugyanis vásárolni az adott nagyságú amortizációs alap­ból.) Az amortizációs alap tehát nem más, mint az álló­alapok értékcsökkenési leírásainak az összege, az álló­alapok értékének az a része, amely átment az új termék értékébe. Az amortizációs alap a társadalmi össztermék értékének közgazdaságilag elkülönült része. Az amortizá­ciós alapot nagyrészt az állóalapok pótlására (egyszerű újratermelésre), kisebb részt az állóalapok bővítésére (bővített újratermelésre) használják fel. Az új gazdasági mechanizmusban az amortizációs alap nagyobb része (60—70 százaléka) a vállalatnál ma­rad a vállalati fejlesztési alap elemeként. Azért a na­gyobb része, hogy az önálló gazdálkodás keretében eb­ből megvalósíthassa az ún. dinamikus szinttartást. Az amortizációs alap kisebb részét (30—40 százalékát) köz­pontilag elvonják. Ez forrása lesz a termelés nagyobb arányú bővítésének és a központi döntésekkel meghatá­rozott beruházásoknak. A mezőgazdaságban Magyaror­szágon a termelőszövetkezetek 1966 óta képeznek amor­tizációs alapot. 1966-ban a gépeket és a járműveket újra értékelték, s értékük alapján évi 10 százalékos amorti­zációt vezettek be. A következő időszakban a termelő­szövetkezetekben az ültetvényekre, az ún. élő leltárra (Igás- és tenyészállatok) és az épületekre- is kiterjesztik az amortizációt. A termelőszövetkezetek újabban képzett amortizációs alapjukat csak beruházási célokra használ­hatják fel; a felhasználásról a termelőszövetkezet dönt. Irók, költők, festők, szobrászok, zeneszerzők fokozott anyagi támogatása SJSSTST.t aA'£ Egységes segélynyújtás nei Alap tagjai 1968. január 1-től egységes segélyezési ré8i rnüvészgondokat, ame- leneben — a munkaviszony­rendszer alapján részesül- lyek a munkaviszonyban ban nem álló tagok teljes­nek a társadalmi gondosko- nem álló (meg korban elő- séggel elestek dásból, az anyagi természe- rehaladt) írok, koltok, fes- Tízféle segely juttatását tők, szobrászok, zeneszer- írja elő az egységes se­zők esetenkénti segélyezésé- gélyezésl rendszer beveze­rendeletet adtak kl és most ben, szociális ellátásában téséről szóló rendelkezés. Magyar Közlöny 79 mutatkoztak. Bármelyik alapról van szó, Tizenöt-tizenhét évvel ez- január 1-től biztosítani kell: előtt (1950 és 1952 között) a keresetpótló segélyt, szü­alakult meg a kulturális le- lést, illetőleg terhességi­rületen a Képzőművészeti gyermekágyi segélyt, vala­Alap, az Irodalmi Alap és mint családi- és nyugdíjse­a Zenei Alap. A körűimé- gélyt, özvegyi-, árvasági-, nyek folytán mindegyik szülői-nyugdíjsegélyt Is, to­más-más segélyezési lehe- vábbá temetkezési és rend­tű szociális juttatásokból. Erről nemrégiben kormany­rendí — a számában — megjelent a végrehajtás mikéntjét sza­bályozó rendelet Is. A művelődésügyi minisz­ternek a pénzügyminiszter­rel, a munkaügyi miniszter­rel, az egészségügyi mi­niszterrel es a SZOT-lal tőséget teremtett tagjainak, kívüli segélyt. Fő tartalmá­egyetertgsben kiadott ren- Különbségek keletkeztek a ban, tendenciájában az új delkezésről az MTI munka- scgélyre jogosító jogcímek rendelkezés az alap-tagok társa a művelődésügyi ml- és a különféle összegek közül a munkaviszonyban nisztériumban kért s ka- mértéke tekintetében egy- nem állók szociális juttatá­pott tájékoztatást. Elsősor- aránt. Ugyanakkor volt egy sait nagyban közelíti a ban arról szóltak az illeté- sor olyan segélyezés (táp- munkaviszonyban levőknek a kesek, hogy az új intézkedés pénz, szülés! segély stb.), szociális ellátással kapcso­enyhíti azokat a viszonylag amelytől — a dolgozók el- latos jogállásához. Fejlődik a hűtőipar A Hűtőipari Országos Vál­lalat "november' 15-én tartja első országos műszaki-gaz­dasági tanácskozását az ÉDOSZ szókháza ban. Az esemény alkalmából kedden délután Gulyás Béla, az or, szagos vállalat vezérigazga­tója sajtótájékoztatón Ismer­tette a tanácskozás célját, témáját. A magyar hűtőipar nagy­arányú fejlődését Igazolja, hogy az első év 41 vrgonos termelésével szemben az idén 3 ezer 100 vagon a hi­degen tartósított élelmisze­rek mennyisége A tervek szerint Jövőre már 4 ezer 400 vagon, 1970-ben pedig 5 ezer 200 vagon mirelité árut állítanak elő. Szerda, 1967. november 15, Oei-MA<SYA*ORSXA* 5

Next

/
Thumbnails
Contents