Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-14 / 269. szám

Alapozzák a lábatlani papírgyárat Lábatlanban megkezdő­dött egy 288 méter hosszú és 72 méter széles, kétrészes üzemcsarnok alapozása. Ez­zel — magyar és finn mér­nökök együttműködésével — megkezdődött a harmadik ötéves terv legnagyobb könnyűipari beruházásának: a lábatlani finompapírgyár­nak építése. A magyar szakemberek egy csoportja a finnországi karhulai gépgyárban már egyeztette finn partnereivel az építési és technológiai terveket, hogy a finnektől vásárolt gépek és a magyar­országi gyárépítkezés terve­it és ütemét összehangolják. Szabadkai szakszervezeti l Vásárlók és eladók delegáció Szegeden Évekkel ezelőtt alakult ki szorosabb kapcsolat a szabadkai és a szegedi szak­szervezeti szervek között. Az SZMT vezetőinek leg­utóbbi látogatását viszonoz­zák most a Szegedre érke­zett szabadkai szakszervezeti vezetők. A háromtagú kül­nöke üdvözölte őket, majd dr. Németh Lajos, az SZMT megbízott vezető titkára adott tájékoztatást Csongrád megye és Szeged társadalmi, gazdasági helyzetéről, a szervezett munkások életé­ről. A vendégek délután a területi szakszervezeti okta­döttség vezetője Torna Ko- tási központot keresték fel. pllovics. a Szabadkai Szak- Ma, kedden a Minőségi Ci­szervezeti Tanács elnöke, pőgyár szegedi gyárába lá­tagjai: dr. Etela Rajcsics, a togatnak. Szerdán Hódme­Szabadkai Szakszervezeti zővásárhelyre utaznak, ahol Tanács elnökségének tagja, a Mezőgazdasági Gépjavító a városi véradó állomás ve- Vállalatot keresik fel, s ta­zetője és Ivan Stevra, a Sza- lálkoznak a vásárhelyi szak­badkai Ipari Munkások szervezeti szakmaközi bl­Szakszervezetének elnöke. A jugoszláv testvérváros küldöttsége hétfőn délelőtt látogatást tett az SZMT sze­gedi székházában. ahol Oláh Mihály, az SZMT el­zottság vezetőivel. A sza­badkaiak csütörtökön és pénteken Baranya megyébe utaznak, majd szombaton újból találkoznak az SZMT vezetőivel, s eszmecserét folytatnak velük. „A cenzor nem engedte át" Egy kiadatlan cikk híradása egy szocialista hadifogolyújságról A SorAogyi Könyvtár kéz- foglyok közlései alapján föl- re választhatók, ha nem fe­Irattára őrzi Móra Ferenc- hívja a katonai parancsnok- lelnek meg a jelenlegi viszo­nek — egy személyben a ságok figyelmét a bolsevista nyaknak. könyvtár igazgatójának és a irányzatú hadifogoly kiadvá- Minden ember egyenlően Szegedi Napló főszerkesz- nyokra, hogy kobozzák el megkapja a reá eső föld­tőjének — jóvoltából azokat ezeket. S ezek között említi részt. Természetesen olyan a kéziratokat és levonatokat, meg ezt a tuapszai lapot is. értelemben, hogy azt eladni, amelyeket a háború, majd a „Üj forradalmi fészkek ál- zálogot vagy hitelt reá ven­forradalmak alatt a cenzúra lapíttattak meg — írja a nem engedett közölni. Az körlevél — a tomszki, 1919-es francia cenzúra sze- omszki, tuapszet és nyizsnyij­repéről a Somogyi-könyvtári ugyinszki fogolytáborokban. híradó legutóbbi száma kö- Ugyaninnen tudjuk meg, zölte Bakos Lászlóné elem- hogy a kormány 1918. július ^ését. 6-án utasította a sajtóbizott­, , ,„,„ ságot, hogy az oroszországi Ezúttal egy korábbi, 1918 magyar hadif0giy0k szer­májusából való dokumentum vezkedéséről a vörös Had­J 1 „tó : 4. 4--icr-iillr brnlritt/iC^ _ - ... Hány deka egy kiló? A kérdés nem vicces fel- lapíthattuk, hogy a finom- nek az eltéréseknek a glo­advány, hanem mindennapi lisztből már ezen az első ál- bális mennyiségnél már ki tapasztalatok alapján vala- lomáson 0,5—1 százalékkal kell egyenlítődniük, vagyis mennyiőnk zsebbe vágó kevesebb kerül a csomagok- 100 mázsa lisztnek 100 má­problémája. Valamennyien ba. Ha azt ls figyelembe zsának kell lenni akkor is, vásárolunk lisztet, rizst, vesszük, hogy a malomtól, ha az egy kilós csomagok cukrot, zsírt, egyéb fontos1 a nagykereskedelmi válla- egy része néhány dekugram­élelmlszert az üzletekben, s laton át a kiskereskedelmi mai kevesebb a kilónál, ha minden tételnél néhány boltig, s az ottani raktáro- Mert hiszen legalább annyi dekával kevesebb van az zás, ide-oda helyezgetés tételben többnek is kell len­egy kilósnak eladott cso- után a vásárlóig újabb de- ni mint egy kiló. magban, akkor egy év alatt kágrammok „szóródnak" el, A nagykereskedelmi vál­Szeged több mint negyven- jogos a kérdés, hogy miért lalat azonban mindezidáig ezer családja tízezreket fi- kell többet fizetnie a fo- úgy értelmezte a körlevél­zet rá. S a ráfizetók között gyasztóknak, mint amennyi ben előírtakat, hogy fél szá­ott van az ipari dolgozó is, árut kap. A megyei népi el- zaléknyi súllyal valamennyi aki csomagol, a kereskedő lenőrzési bizottság három csomag kevesebb lehet. így is, aki elad, pedig a vizsgá- évvel ezelőtt végzett vizs- gondolkoznak a kiskereske­lat során, amelyik ezt a gálata alapján megállapítot- delmi boltok vezetői is, kérdést írássá érlelte, egyik ta, hogy az előrecsomagolt amikor eleve erre a „tűrés­is, másik is mindenképpen lisztmennyiség 60 százaléké- re" állítják be mérlegeiket, meg akarta magyarázni azt, nál csomagonként 1—2 de- ha saját maguk csomagol­hogy a fehér esetenként fe- kagramm a hiány, ami a ma- nak. kete. Magyarán: hogy az lom akkori forgalmát te­egy kilónak csomagolt áru- kintve egy év alatt 80 ton­ért akkor is egy kilónak az nát tett ki, s így közel 400 árát kell fizetni, ha nem ezer forint károsodást je­egészen egy kiló. lentett a fogyasztó tömegek­nek. Az elmúlt hetekben ... • folytatott ellenőrzések azt Minden csomag bizonyították, h0gy ez a hely?et nem változott Ha- ^7somagolóanyaTés"cs£ Kevesebb sonló a vizsgálat eredménye magolási módszer korszerűt­a mar felsorolt többi előre- lensége (a malomból elszál. Mert az derült ki, hogy csomagolt élelmiszereknél lított lisztnek alig negyven a feltüntetett súly szinte ls­soha nincs meg. , Amikor Az áru csomagolása Kiderült az is, hogy bár köztudott a jelenleg basz­ni, vagy örökbe adni nem lehet. Pénzért senkisem vá­sárolhat földet, de a meg­kapott részt szorgalmasan köteles munkálni. százalékát csomagolják au­tomata géppel, nagyobb ré­szét kézzel, primitív körül­mények között, emiatt sem a nagykereskedelmi, sem a kiskereskedelmi vállalat nem élt kötbérigénnyel az Az AKF a vizsgálati idő- iparral szemben. Kimondva, s az eredmény szerint az egy szakban megbeszélésre hív- kimondatlanul a keres­kiló egyetlen esetben sem ta össze a nagy- és kiske- kedőnek az a véleménye, érte el a '100 dekagrammot, reskedelmi vállalatok kép- hogy amiként hozzá érkezik mégvan, az már „csoda". Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség Szeged negy­ven boltjában közel hatszáz mérést végeztetett, illetve részt vett az ellenőrzésekben A plusz-mínusz értelmezése bál! „Ennek a nagyon is szo­ciális ízű vezércikknek a célja felől mindenki tisztá­tanulságait tesszük közkincs- sereg harcaTban való részvéte- ban lehet" — írta Sz. Gy. S, csé. Jönnek hazafelé cím- lóröl szóló kírek közlését ne valóban, ha a megfogalma­mel Sz. Gy. kéziratos írása- eneedélyezze. zas kissé kezdetleges, a sza­bói érdekes és ismeretlen ' vak kissé régiesek is (a „ko­hadiíogoly-újságról kapunk ^ Ezért jelentós, hogy ere- misszár"-rendszeren nyilván részletes tudósítást. A cikk- deti példány híján legalabb szovjetrendszer értendő), a íróról nem tudunk közeleb- ebből a kéziratban fonnma- tájékoztatás mégis félreért­bit A Naplónak ilyen kez- radt cikkből megbizonyosod- hetetlen és pozitív: haza­döbetüs munkatársa nem hattunk róla: A fogoly is az térve ezt vaiósítsd meg te volt akkor, beküldött cikk internacionalista lapok egyi- is szeoény parasztkatona. lehet tehát. Gyakori voltak- he, sőt idézetéiből némileg koriban, hogy a frontról vagy fölidézhetjük irányzatát, tar­kivált fogságból hazatérő talmát ls. Ébredi maavar álmaid- 340 csoma§ kilós finomliszt viselőit. Az értekezés során az előrecsomagolt áru, úgy ' átlagsúlya 98,4 dekagramm, néhány alapvető tévedés adja el, vétlennek tartja 160 csomag búzadara átlag- került napvilágra. Idén má- magát abban, ha a fogyasztó súlya 97,1 dekagramm, s 80 jusban a Belkereskedelmi ezáltal becsapódik. Sót, az csomag rizs átlagsúlya 99,5 Minisztérium körlevelet Ipari példa nyomán ő is dekagramm volt. Az élelmi- adott ki, amelyben intézke- eleve súly hiánnyal csomagol, szerek egy részét az ipari déseket hozott a fogyasztók Másfajta vélemény sze­üzem, tehát a malom, illet- jogtalan megkárosításának rint a legtöbb előrecsoma­ve a hántoló, egy harmada- megakadályozására. Ebben golt élelmiszer hidroszkó­nál többet pedig maga a a körlevélben az áll, hogy pikus jellegű, bizonyos — kiskereskedelmi vállalat az előrecsomagolt áruknál szabvány szerint megenge­boltja csomagolta. Az ÁKF Plusz-mínusz fél százalékos dett - víztartalma van. Ha „ , . , _ elteres lehet a csomagok ez a víz a raktarozas során ellenőreivel a iisza malom egyenkénti mérése esetén, elpárolog — állítja az ipar csomagoló üzemében is vé- De világosan leszögezi azt is és a kereskedelem egyaránt geztünk méréseket: megál- a minisztérium, hogy ezek- — nyilvánvaló, hogy csök­PÉTER LÁSZLÓ tisztek tollat ragadtak. Föl­tehetően egy ilyen külső munkatárs írhatta ezt is. Az utolsó kéziratlapon Móra kék ceruzás írásával ezt olvassuk: „A cenzor nem engedte át. 1918. május. L. a Bolsevizmus c. csopor­tot." Ezt a Bolsevizmus cí­mű gyűjtemény-csoportot mar nem találjuk. Lehet, hogy utóbb maga Móra sem­misítette meg, hiszen üldö­zöttsége • idejében joggal A Szegedi Napló ismeret­len cikkírója — őszintén vagy taktikából? — írása befejező részében nagyon bizonygatja, hogy a magyar foglyok „józan, tiszta gon­dolkodásán nem fog a rozs­da", s „ilyesmikkel a mi jó magyarjaink tiszta lelkét" nem lehet „megmérgezni..." De ez sem mentette meg cikkét. A cenzor nyílván ve­szélyesebbnek találta azokat az idézeteket, amelyeket Sz, tarthatott attól, hogy ilyes- Gy _ nagy szerencsénkre — mit még a könyvtárában is veszélyes őrizgetni. A cikk egyébként a ha­zatérő hadifoglyokról szól, s arról, hogy ki mit hoz haza. A Przemyslnél fog­ságba esett szegedi ötös hon­védek hazahozták kis da­rabkákban rejtegetve az ez­redzászlót, Kakuszi Sándor „a szociális eszmék szolgá­latában" álló négy oldalas, tíz kopekes kis lap vezér­cikkéből idéz, és így ment meg az utókor számára. Ilye­neket: Az orosz szabadságharc a francia szabadságharc után a második helyet foglalja el véráldozatok tekintetében, őrmester még a zászlórúdon de állami berendezkedések­levő rézdíszt is megmentet- ben felülmúlja majd Fran­te. c iaországot. is. Csala Imre igazgató-taní- Oroszországnak nem felel tó pedig hazahozta a Fekete- meg a régi ósdi köztársasági tenger melletti Tuapszéban. rendszer, hanem a világon kiadott A fogoly című új- még teljesen Ismeretlen ko­ság 1918. január 6-1 számát, misszárrendszerrel cseréli A lapról már eddig is volt tudomása a munkásmozga­lom kutatóinak, de eddig egyetlen példánya sem ke­rült elő. A magyar munkás­mozgalom történetének vá­logatott dokumentumai 5. kötetében (106. 1.) közli a honvédelmi minisztérium 1918. április 11-i körlevelét, melyben hazatérő hódi- úgy van, hogy percről perc­föl a felelős minisztériumot. Kerületenként választanak komisszárokat s ezen ko­misszártestület fölé egy fe­lelős komisszártestület lesz választva. Mandátumuk, hogy meny­nyi időre fog terjedni (bé­kében), egyelőre még isme­retlen. Jelen esetben még ÉVM Villanyszerelőipari Vállalat felvesz villanyszerelőket és segédmunkásokat nagybudapesti és vidéki munkahelyekre. Bérezés: megemelt teljesítménybér keresetkorlátozás nélkül, ehhez 15 % idénypótlék. Egyéb járandóságok: munkaruha, étkezési hozzájá­rulás, saját lakóhelyen kívüli foglalkoztatás esetén — jogosultságtól függően — különélési pótlék, természet­beni szállás vagy szállásdíj térítés, négyhetenkénti hazautazási költségtérítés. Jelentkezés személyesen bu­dapesti munkahelyre: Bp. VI. MOZSÁR U. 16. Vidé­ki munkahelyre: Bp VII. SlP U. 23. (Főporta). A kerékpártolvaj „pillanatai" Könnyelműsége láttán időnként kmézett a2 ajtón, — Hát. . nagyon régen, ugyancsak elcsodálkozott H. hogy megvan-e a kerékpár- — Egyáltalán kíváncsi rá­Lajos. Szeged, Csongrádi je. A negyedik kinézés után .iuk? sugárúti lakos, amikor egy már nem lette. A Marx téri — Hogyne, kérem. Persze, haz előtt a fának támasztott Gulyáscsárdával szemben — Miért büntették lcg­ts lezáratlanul hagyott ke- egy maszek kerékpárőr vi- utoljára? rékpárját órák elteltével gyáz a gondjaira bízott jár- — Hosszú ideig nem fizet­nem találta. A kormányon művekre. Egyik alkalommal tem a gyermektartást, rajtahagyott egy új bőrakta- egy kerékpár után nem — Két hónapon át nem táskát is, amelyben benne adott a tulajdonosnak blok- dolgozott, mégis italozott, voltak személyi iratai, öt- kot, amelynek ellenében Mennyit költött naponta venegynéhány forint és egy majd elviheti kerékpárját, borra, pálinkára? forrasztól ampa. S hol is ke. Azt ugyanis röviddel utána — Mikor hogy. Hatvan­reshetett volna védelmet az elvitte más, aki két forintot nyolcvan forintot, ismeretlen tettessel szem- nyomott a kerékpárőr mar- — A lopott kerékpárok él­ben: szaladt a rendőrségre kába, s fogta a keze ügyébe adásából telt, erre? feljelentést tenni. Hanyagsá- eső legközelebbi kerékpárt. — Igen. A fe'eségem azon­ga még utánajárásba is ke- , , ban nem tudott a do'gaim. rült Tizenheí károsult ról — mondja védekezően, j ^ Viszont mindenért az anyó- ' A jóhiszemű gyerek Az eseteket sorolhatnánk sát okolja, aki állítása sze­tovább, amelyek lehetőséget rint elüldözte őket a házá­Üjszegeden egy kisiskolás nyújtottak a sorozatos lo- ból. gyerek kerékpározott, ami- pásra. Ahogy szaporodtak a ., , kor megállította egy bácsi, s feljelentések az Ismeretlen A JÓSZÍYU ZSIDCUUS elkérte tőle a kerékpárt az- tettes ellen, úgy szorult kö­zal a mesével, hogy haza sza- rülötte a hurok is, noha a Suba Ambrus, Szeged, lad, mert otthon hagyta a városban bujkált egyik la- Veresács utca 50. szám alatt gyufáját kásból a másikba. Nem tu- lakó zsibárus tanúvallomá­— Add ide, fiam — mon- dott egérutat nyerni, A ti- sában azt hangoztatja: min­dotta — a kerékpárigazol- zenhétszeres kerékpártolvaj den alkatommal megkérdez, ványt is, nehogy útközben Vass Árpád, 31 éves, foglal- te Vasstol, hogy az eladásra kellemetlenségem támadjon, kozásnélküli, büntetett elő- kínált kerékpárok nem lo­A gyerek türelmesen várt, életű. Algyő, Tavasz utca pottak-e? A zsibárusnak jó hogy a bácsi visszavigye ne- 8. szám alatti lakos. Előzetes szíve volt, minden alkalom­ki a kerékpárt. Már beeste- letartóztatásban várja ügye mai 150 forintért vásárolta iedett, s a kölcsönkérőnek tárgyalását. A fogdában be- darabját a kerékpároknak nyoma sem volt. szélgettem vele. s ott mar Arra hivatkozik, hogy neki A Zákány utca 20. szám olyan kisfiú volt, mint ami- ugyan nem kellettek a ke­alatt a kapubejárat alatt lyen nagylábon élt, amíg telt rékpárok, csak azért vette hagyta lezáratlan kerékpár- a lopott kerékpárokból. meg, mert Vass minden al­ját az egyik lakó. Indult , „ kalommal elsírta magát ná. volna munkába, amikor hűlt Az anyOSÓt okolja la. A zsibárusnak nem tűnt helyét találta járművének. fel, hogy Vass két hét lefor­A Váradi utcai gyermek- A szegedi kendergyárban gasa alatt annyi kerékpárt szakrendelő előtt csak pár volt gépápoló. Ott dolgozott adott el? s minden alkalom­percre támasztotta a fal a felesége ls. Ketten 2600 mai megfelelt adás-vétel < mellé kerékpárját egy asz- forint fölött kerestek, Vass szerződésként egy tenyérnyi szony, s mire kijött, valaki azonban önkényesen ott-' fecni, amelyre grafit ceru­elkarikázott rajta. hagyta, munkahelyé4. Miért? zával írták a sablonos szö­— A fizetésem felét lefog, veget. A zsibárus aztán to­Ket feiaeci ára tok tartásdíjra. Az előző vább adott a kerékpárokon házasságomból ugyanis két amelyeket most keresnek B. János Alsóvároson a gyerek eltartásához járulok jogos tulajdonosaik, akik Szabadság téri vendéglőbe hozzá. csak öt percre, fél' érára ugrott be két féldecire, s — Mikor látta utoljára órára hagyták lezáratlanul, míg „az jtalt kóstolgatta, gyermekeit? Lődl Ferenc ken a súly, de ezzel a fo­gyasztó nem károsul. Pedig dehogynem: a fogyasztó egy kiló lisztért fizet, s e helyett semmilyen magyarázkodás ellenére sem köteles 90 de­kagrammot átvenni. Az ÁKF kirendeltség vezetőjé­nek véleménye szerint így nemcsak a szóródási ve­szély, hanem az elpárolgás meggátlása is Indokolja, hogy a kereskedelem ragasz­kodjon megbízhatóbb cso­magolási technikához, illet­ve csomagoló anyaghoz. (Annái is inkább, mert a vásárló a lisztnél éppenúgy megveszi a csomagolóanya­got, mint a jóval drágább árúknál: a zsírnál, cukor­nál vagy rizsnél.) A vevő nem károsodhat A tapasztalatok summázá­saként egységes vélemény alakult ki abban, hogy a fogyasztót nem szabad meg­károsítani, Illetve sem az ipar, sem a kereskedelem nem juthat illetéktelen ha­szonhoz a vásárló zsebére. De hogyan érvényesüljön ez az álláspont? Ma még ne­vetséges helyzetbe kerülne az a boltvezető, aki azt rek­lámozná, hogy nála egy kiló áráért egy kiló lisztet, cuk­rot, rizst, zsírt stb. kap a vevő. Pedig a kereskedelem többszektorúságának egész­séges fejlődése, lehet, hogy hamarosan ilyen árupropa­gandát is lehetővé tesz. A fogyasztó bizalma rövidc­sen több pénzt, nagyobb boltforgalmat, s magasabb eladói jövedelmet eredmé­nyez, s akkor már nem lesz mindegy a kereskedőnek sem! A pontosságot egyszer va­lahol el kell kezdeni. Egyet­len fogyasztónak sincs feles­legesen kidobható pénze. Még úgy sem, hogy az naponta fillérekből, vagy 1—2 forin­tokból tevődik össze. Kondoros! János Kedd, 1967. november 14, DÍL-MAGYAMORSMA& 5 1

Next

/
Thumbnails
Contents