Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-14 / 269. szám

Közéletünk hírei KULTURÁLIS KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT A SZOVJETUNIÓBÓL A magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság soron következő ülésére — Sz. K. Romanovszkijnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő külföldi kulturális kapcsolatok állami bizottsága elnökének vezetésével — hétfőn küldöttség érkezett hazánkba. A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ilku Pál művelődésügyi miniszter, Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke, valamint a Külügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt a fogadtatásnál F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A bizottság budapesti ülésszakán megtárgyalják a két ország együttműködését az oktatás területén, továbbá a kulturális és tudományos együttműködés 1968/69. évi munkatervét. BOLGÁR PÁRTMUNKÁSKÜLDÖTTSÉG HAZÁNKBAN A Magyar Szocialista tendil megyei pártbizottság Munkáspárt Központi Bi- dfo titkárának vezetésével ESft^S&tffi ^ *** P^unkásmunista Párt Központi Bi- küldöttség érkezett Budazottsága tagjának, a Kjusz- pestre. MEGBESZÉLÉS A MAGYARSZOVJET JOGSEG ÉLYSZERZŰDÉSRÖL V. E. Panjugin. a Szov- szovjet jogsegélyszerződés ietunió Legfelsőbb Bírósága rendelkezéseinek hatályosupolgári kollégiuma elnöké- .... . .^...yo. nek vezetésével hétfőn kül- Us<uo1 68 a szerzodes esefc" döttség érkezett hazánkba. leges módosításáról folytat A küldöttség a magyar— megbeszéléseket. Fiatalok a görög hazafiakért A Ganz-MÁVAG mozdony gyáregységének szereidéjében több mint másfél ezer fiatal tiltakozott hétfőn Mikisz Theodorakisz világhírű görög zeneszerző és társai perbefogása ellen, s követelte a bebörtönzött hazafiak szabadon bocsátását. Gál János, a Ganz-MÁVAG KISZ-bizottságának első titkára nyitotta meg a forró hangulatú nagygyűlést, amelyen a Magyarországon élő görögök képviselői is részt vettek. Ezután Kurcz György, a KISZ budapesti bizottságának titkára mondott beszédet. Egyebek között hangsúlyozta: a népek és fiatalok világszerte mély megdöbbenéssel értesültek, hogy a görög katonai junta bíróság elé akarja állítani Mikisz Theodorakiszt és társait. A nagygyűlés résztvevői végül határozatot fogadtak el, amelyben követelik a demokratikus szabadságjogok visszaállítását, a politikai foglyok, köztük Theodorakisz és társai szabadon bocsátását. (MTI) fl piacnak is van lelke Korszerűbben, olcsóbban A gyálaréti Komszomol Tsz előrelép a sertéstenyésztésben Jóhírű termelőszövetkezet a gyálaréti Komszomol. Esztendőről esztendőre az elsők között tartja magát, elégedettek a tagjai. Az átlagkereset egy tízórás munkanapra átszámítva 90 forint a növénytermesztőknél. Az idén a víz, és a szárazság okozott gondot a közös gazdaságban. Mégsem lesz lemaradás. Az elkövetkezendő években tovább akar lépni Gyálarét. S ezt elsősorban szakosítással, az állattenyésztés fejlesztésével, bővítésével tudják megoldani. Tanulópénz — Az állatiérőhelyekkel nem dicsekedhetünk. Régi epületekben, szerfás, korszerűtlen ólakban telel át a hízónakvaló, az anyakoca, ami elég sokba kerül. Ezen akarunk változtatni. Éppen jókor jött a sertésprogram. Mármint az, hogy az állam 70 százalékát magára vállalja az ilyen jellegű épületek költségeinek. Élünk ezzel a lehetőséggel — mondja Csorba Mihály, a termelőszövetkezet elnöke. Eddig is hizlaltak a gazdaságban. Igaz, elég drágán. Megfizették a tanulópénzt. Az elmúlt esztendőben például egy kiló sertéshús előállítási költsége 18 forintra rúgott- Persze volt már ettől alacsonyabb is. Szakszerűtlen takarmányozás, korszerűtlen létesítmények, s mindehhez járult a gondozás elégtelensége is. Korábban az állatoknál pusztító betegség is megszabta az önköltséget. Megháromszorozzák.., — Két és fél évvel ezelőtt, 1965 elején egv kilogramm hús előállítása 10 forint 65 fillérbe került. Ez is azt bizonyítja, hogy van alapja nálunk a jövedelmezőbb sertéshizlalásnak. Reális elképzelés, hogy az elkövetkezendő években megháromszorozzuk az átadásra kerülő hízók számát. Mert eddig mintegy 300-at adtunk el évente. Eztán pedig 800, sőt 900 hízóról is lehet majd beszélni — bizonygatja Ádám Sándor főagronómus. — Elég egy példát említenünk. Télen nálunk nagyon megdrágul a termelés. Miért? Takarmánnyal fűtjük a hízókat. Naponta egy-egy hízónakvaló egy kiló, másfél kiló takarmányt is arra fordít, hogy a megfelelő hőmérsékletet megtermelje magának. Ilyen körülmények között aztán drága a termelés. Az idén a gyálarétiek már 30 anyakocának valót vásároltak a Derekegyházi Állami Gazdaságtól. Jelenleg 44 anyakocát tartanak nyilván. Ha beválik ez az állomány, elég is lesz egyelőre. Sajnos az elmúlt években nem áldoztak épületekre. Ügyszólván egy fillért sem. Hitelt nem kaptak, s lényegében a mindennapi karbantartás, a kisebb-nagyobb javítás „vitte" a pénzt. — Számításaink szerint olyan 80—90 ezer forintot fordítunk saját erőforrásainkból a korszerű épületek megteremtésére. Természetesen állami támogatás nélkül nem boldogulnánk. De nemcsak a mi érdekünk, hogy a szakosítás beváljon, és jövedelmezővé tegyük sertéstenyésztésünket, hanem népgazdasági érdek is. Jövőre és azután már szeretnénk produkálni. Figyelmeztető számok Jó előre gondoltak a közös gazdaság vezetői arra is, hogy a nagyobb és korszerűbb állattenyésztés, sertéshizlalás takarmánygondokat is okoz. Éppen ezért a szabadföldi kertészet fejlesztése mellett nagyobb takarmánytermő területeket jelöltek ki. Eddig a szántóterület 30 százalékán termesztettek különböző takarmányféléket. Az elkövetkezendő években pedig a szántóterület 40 százalékán kerül erre sor. A termésátlagokat is növelik. — Ezelőtt ket esztendővel 60—70 kiló műtrágyát használtunk fel holdanként. Ma már 150 kilogrammnál tartunk. Elmondhatjuk, hogy több éves átlagban 20—21 mázsás holdankénti kukoricatermést takarítottunk be. Ezt tartani tudjuk, sőt növelni — állapítják meg a tsz vezetői. Ez igaz. De a számok figyelmeztetnek. 1963-ben (májusi morzsoltban) holdanként 23,7 mázsát, tavaly 14,1, az idén pedig 18 mázsát takarítottak be a szövetkezetiek. Jóllehet, az aszály, a vízkárok közrejátszottak az idei termésátlag alakulásánál. A jövőt illetően viszont egyenletesebbé kell tenni a gazdálkodást, nem fordulhatnak elő nagy kiesésről, vagy termésátlagcsökkenésről tanúskodó esztendők. Hiszen az állatállományt takarmánnyal kell nevelni. S ez elsősorban a szövetkezet gondja. Örvendetes elhatározás, biztató lépés ez a gyálarétiektöl. A jóhírű gazdaság csak így fejlődhet tovább. Mindenesetre még egy dologról nem szabad megfeledkezni, ez pedig a szakmunkásképzés. Mert a korszerű, jövedelmező sertéshizlalás nagyobb tudású, nagyobb felkészültségű szakmunkásokat követel. A terveket majd a jövő igazolja. Sz. Lukács Imre a már nem nehéz termelni, de az új termékeket eladni, a piacon bevezetni már bonyolult, sok előkészületet igénylő feladat. Az újdonságok megváltoztatják a gondolkodást, az érzelmeket és az életformát. Ezért az új cikkeket gyakran nem lehet hagyományos módszerekkel értékesíteni, hanem igénybe kell venni a matematika, a statisztika ós a pszichológia módszereit. Egy új termék általában nem jelent egyben új találmányt is. hanem valamely már meglevő termék módosítását, tökéletesítését, vagy újabb változatát. Valódi újdonság — mint amilyen a golyóstoll volt — csak ritkán születik. Az új termék legtöbbször feltételezi új fogyasztói szokások kialakítását. Ezért nagy fontossága van az áruk alapos tesztelésének (vizsgálatának), amelynek célja a hiányosságok és fogyatékosságok feltárása. Valamely új termékkel kapcsolatban a legkülönfélébb lélektani vizsgálatok végezhetők. Vonatkozhat ez a megfigyelés az áru elnevezésére, csomagolásának formájára, színére, méretére, az alkalmazott betűtípusokra — ami a külsőségeket illeti. De kiterjedhet, az áru praktikusságára, tartósságára, élelmiszereknél: gusztusosságára, ízére, könnyen elkészíthetőségére stb. Teszteléseket hazánkban eddig még csak szórványosan végeztek. A jövő évtől kezdve — a piaci helyzet megváltozásával — egyre inkább szükségük lesz a vállalatoknak körültekintő teszt módszerek alkalmazására. A termék ugyanis a fogyasztó számára gyakran egészen mást jelent, mint ahogy az előállítók elképzelik. A' termék használati értékén kívül érzelmi és szimbolikus értékét is figyelembe kell venni. Ami az érzelmi hatást illeti, egy termék lehet pozitív, negatív és semleges. Szimbolikus jelentősége például összefügg az egyén társadalmi helyzetével és önmagáról alkotott képzetével.. Mindezek ismerete igen fontos az áru értékesítése és sikere szempontjából. Mégis számítani lehet arra, hogy az üzemek elsőként a termelési problémákat oldják majd meg. és csak akkor végeznek piackutatást és piaclélektani vizsgálatokat, amikor a termék már forgalomban van. Ez a fordított sorrend azonban nem helyeselhető és sok esetben káros következményekkel járhat. A sorozatgyártást mindig piackutatásnak és különböző teszt vizsgálatoknak célszerű megelőzni. Hazánkban a Magyar Hirdetőnél foglalkoznak reklámlélektani kutatásokkal és annak egy különleges ágával, a piaclélektannal, továbbá teszt vizsgálatokat is végeznek elnevezésekkel. csomagolásokkal stb. kapcsolatban, A jövőben a vállalatoknak — az eredményes kereskedelmi tevékenységük érdekében — olyan tapasztalatokat is figyelembe kell venniük, mint pl. hogy a fogyasztó nem mindig képes egyértelműen számot adni szükségleteiről. A fogyasztói magatartás elemzése feltárja mind a tényleges gyakorlati, mind a pszichológiai szükségleteket. Ezért a kérdezéses módszer mellett — vagy ahelyett — laboratóriumi teszteket alkalmaznak. A teszt (marketing-teszt) alapján döntenek az áru sorsáról, áráról, csomagolásáról, a reklámozás módjairól és eszközeiről. Annyi bizonyos: előzetes információk nélkül nem állapítható meg teljes biztonsággal a fogyasztó reagálása. Az Egyesült. Államokban ún. marketing-teszt „klinikát" létesítettek a fogyasztói magatartás közvetlen megfigyelésére. A „klinika" vetítőjében filmfelvételről, illetve képernyőn nyomon követhető a vásárló viselkedése. A „klinikát" önkiszolgáló bolt egészíti ki. ahol a vizsgálatra váró áruk kerülnek kihelyezésre és vannak ún. interjúszobák is. amelyekben közvetlen beszélgetéssel tudakolják, hogyan reagál a vásárló az árura, csomagolásra, reklámra stb. A sokféle komoly és sokszor igen költséges piacléiektani vizsgálatok természetesen nem öncélúak, hanem az emberek, a vásárlók érdekében történnek. Minél bátrabban alkalmazzák a gyárak és vállalatok e kutatási módszereket és minél szívesebben segít a közönség a vizsgálatot folytatóknak, annál inkább megvan a biztositéka armak, hogy a jövőben olyan áruk kerüljenek az üzletekbe, amelyeket a vásárlók igényelnek. Halasi Árpád Muzsikáló lépések Amig az EDOSZ-együttes eljutott a tematikus táncokig A néptánc 1945 után serdült mozgalommá Magyarországon, tehát mint művészet és mozgalom igen fiatal. Persze nem született előzmények nélkül: az 1930as évek pántiikás-parasztmentés „gyöngyösbokréta" mozgalma bizonyos etnikumhoz, tájegységhez igazodott. Mellette a néptánc szemetleiket gyönyörködtető varázsának lelkes csodálói: Molnár István, Rábai Miklós és mások buzgón járták a falvakat, hegyen-völgyön lakodalmakban lesve-vigyázva a paraszti ünnepek tánclépéseit. 1948-ban rendezték az első „kultűrversenyt", ahol számos üzemi tánccsoport találkozása évenkénti seregszemle gondolatát adta. 1950től sorra alakultak a néptánc-művészet reprezentánsai: az Állami Népi Együttes, a Néphadsereg Központi Művészegyüttese stb. A táncok mennyiségi felhalmozása lassacskán megteremtette a minőségi előrelépés, művészi megvalósulás lehetőségét S húsz esztendő alatt a mozgalom művészetté érett Drámát teremteni Ezervagon lecsókonzerv A Szegedi Konzervgyárban az idei lecsó terv 600 vagon volt amely önmagában is igen magas teljesítés. A tervezettel szemben azonban a gyárban nagy a „ráadás" is. Évvégére ezernél több vagon telhet meg lecsó-konzervvel. Képünkön: csomagolják a lecsókonzerveket, hogy azután szállíthassák. Somogyi Károlyné felvétel* Az út természetesen a folklórtól indult, ebből az anyanyelvből kellett mesteri rangra fejleszteni a néptáncot — koreográfusoknak, táncosoknak egyaránt Aztán kisebb helyzetképek kerültek színpadra — a hangulati elemek mellé cselekmény, mondanivaló. A koreográfusokat ugyancsak izgatta, miként lehet a néptánc formanyelvével, motivikai készségével drámát, konfliktust teremteni. Megszülettek a tematikus táncok, melyek egyik legkomolyabb eredménye, a Rábai Miklós Kisbojtárja, a szegedi szabadtéri játékokra is eljutott. Ez a törvényszerű folyamat zajlott le az ÉDOSZ „Szeged"' együttes tizenkét éves történetében is. Lánytánc. férfi tánc, szvit-forma — alakult a sorrend, mígnem az énekkarral közösen komponált Varázstilinkó előadásával elérkeztek a tematikus táncokig. Lutor Gyula, az együttes művészeti vezetője, koreográfusa 1964-ben került az ÉDOSZ-osokhoz. Cigánytáncot, délszláv szvittet tanított bc, s Mezey Károly lassan-lassan „betessékelte" a munka kellős közepébe. Disszonancia és feloldás — Ügyes, jól szervezett együttes volt az ÉDOSZ tánccsoport, csak kicsit egysíkú — emlékezik vissza Lutor Gyula. — Számaik dön1ö többsége Csongrád megyei folklór anyagra támaszkodott A továbblépés első feltétele a technikai előkészítés volt Pejlett tánckultúrát kialakítani — volt a célunk, s ezzel párhuzamosan az 1965-ös zalaegerszegi fesztiválra készülőben három Bartók-művet — Hajnal, Este a székelyeknél, Medvetánc — koreografáltunk meg. Olyan további elképzeléssel, hogy a zenei érzelmek felkeltésével táncosaink lépésekben érezzék, fejezzék ki a bennük lezajló folyamatokat. A Magyarországi eszközös táncokkal a folklór anyag táncba-komponálásának egyik csúcsára jutóttunk. Kiderült: aaszimetrikus térformával is lehet disszonanciát kelteni a táncplatón (nemcsak fenyegető mozdulatokkal), de meg kellett találni a feloldás módját is — miként a Bartók-zeneben. A több szólamú táncolási formával túlléptünk az egysíkúságon: a Pátíalvi szvit már a szonáta felépítési rendjét követte. Ma az együttesnél szoros követelmény a technikai elemek precíz elsajátítása. Az ugrások, forgások balettelemek társaságában bevezettük a Sztanviszlavszkijmódszert is: bizonyos szituációk eszköztelen eljátszását, megfogalmazását, átélését. A következőkben néhány perces zenei etűdöket hallgatunk, s azok összhatását kell tánclépésekben improvizálni. Székely forgatás Az ÉDOSZ „Szeged" népi együttes komoly sikert aratott a nyári szakszervezeti fesztiválon. Most a Székely forgatósori dolgoznak, ami szokatlan zenei anyagával minden eddiginél összetettebb feladatot jelent. .láger Ernő, az együttes vezetője, Vőneki Mihály és Lengyel Zoltán a Szocialista Kultúráért kitüntető jelvényt, Budai Sándor, a citerazenekar prímása, a népművészet mestere Címet kapta meg. A legutóbbi tagtoborzáson 40 főnyi utánpótlás csatlakozott az ÉDOSZosokhoz. Még a zenekari problémákat és azt kellene megoldani. hogy néhány üzem gazdasági vezetője — ha nem is kedvezményekkel, de lehetőség szerint műszakbeosztással — jobban támogassa a táncosokat. Megéri, hiszen az együttes az egész megye reprezentatív tánccsoportja. Nikolényi István Kedd, 1967. november 14. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 v