Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-11 / 267. szám

i Hétmillió szabadalom Szabadalmi figyelőszolgálat as Országos Találmányi Hivatalban A műszaki fejlődés gyor­sulásával a szabadalmak gyűjteménye is rendkívüli módon kibővült, jelenleg már 18 ország mintegy 7 millió szabadalmi leírását őrzik a Perczel Mór utca 2—4. szám alatti szaba­dalmi tárban. Az emlí­tett országokkal az Or­szágos Találmányi Hiva­tal rendszeresen kicserélte az űj szabadalmi eljárásokat, így az anyag gyarapszik, a leírásokat a helyszínen bár­ki tanulmányozhatja. Az Országos Találmányi Hiva­tal számol azzal, hogy az új gazdasági mechanizmus be­vezetésével nagymértékben megnő az érdeklődés a sza­badalmak iránt, s az eddigi módszerek már nem lesznek elégségesek az igények ki­elégítésére. A gazdag műszaki doku­mentációs anyag jobb ki­használására 1968. január 1-től szabadalmi témafigye­lő szolgálatot szervez az Országos Találmányi Hiva­tal. A vállalatoktól kapott megbízás alapján — térítés ellenében — szemmel tart­ja a kívánt témákat érintő szabadalmi bejelentéseket és azokról rendszeresen ér­tesíti a vállalatot. Külön megbízás alapján a szaba­dalmi leírás másolatát is elkészíti és a vállalat ren­delkezésére bocsátja. A ma­gyar szabadalmakról na­gyobb mennyiségű másola­tot készítenek, amelyeket meg lehet vásárolni. Az új szolgáltatásról az Országos Találmányi Hiva­tal értesítette a vállalatokat. n belga ipar seregszemléje hazánkban Pénteken a Technika Há­za kupolacsarnokában meg­nyílt a belga műszaki hét. Az ünnepséget Kiss Árpád miniszter, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnöke nyitotta meg. Rövid áttekintést adott a magyar —belga kereskedelmi kap­csolatok fejlődéséről. — „Úgy gondolom — mondotta, — hogy a belga műszaki hét eseményei elmélyítik eddigi ismereteinket, lehető­vé teszik gazdasági kapcso­lataink bővítését és a szak­embereink közti kollegiális kapcsolatok kialakulását". Az ünnepi beszédet Pierre Yves De Vleeschauwer, Bel­gium magyarországi nagy­követe tartotta. Halálával életet hozott Harcokban elhunyt szovjet katona szülei Deszken SzlÍ|KÍÍflhfti|Kllfll ina1 Új típusú kapcsolatok a vállalatok­sxövetkexetek között — Kormányrendelet A Minisztertanács legutób- nyitási rendszert a vállalati egy kutatóintézettel olyan bi ülésén kormányrendeletet kapcsolatok nagymérvű uni- vállalkozás kockázatán meg­fogadott el az állami válla- formizálasa jellemezte, ad- sön valamilyen gyártmány latok és szövetkezetek vál- dig a reform a gazdasági kifejlesztésére, vagy vala­lalkozási szerződéseiről. A kapcsolatok igen változatos mely technológia kidolgoza­szabályozással kapcsolatban formáit kívánja meg és te- sára, amely az intézetet köz­az Igazságügyminisztérium- szí lehetővé. E kapcsolatok vetlenül, anyagilag érdekelt­ban a következő tájékozta- egyik fontos jogi formája a té teszi. Esetleg úgy, hogy a tást adták: rendkívül rugalmas vállal- vállalkozás kockázatán meg­— A vállalatok, a szövet- kozasi szerződés. Ez a szer- osztoznak: ha a kutatóinté­kezetek, s az egyéb gazda- zodésforma kifejezésre jut. zet munkája nem éri el a sági . szervezetek feladataik tatja, hogy a vállalt munkát kitűzött célt — bizonyos ellátása során a legkülönfé- a megrendelő útmutatása, mennyiség forgalmazása az lébb kapcsolatokba léptekegy- kívánsága szerint kell elvé- új gyártmányból, vagy meg­mással. Ezeknek két fő for- gezni, a vállalkozó pedig az határozott önköltségcsökken­mája van: termékek, rend- eredményért felel. tés az új technológia révén szerint tömegtermelésben —, az intézet nem kap di­előállított, nagy mennyiségű .. , jazást, vagy csak minimális, áruk szállítása, másfelől LL&yUtt 0 ,,Sir készkiadásait fedező díjazás­egyedi termékek — nagygé- ö/ ban részesül. Ha viszont pek, épületek stb. — ésmun- YOPV f]6V6t munkája eredményesnek bi­kával elérhető egyéb ered- o' zonyul, s így a vállalat jö­mények előállítása. A kormány új rendeleté- vedelmezőségét javítja, a ku­vel szabálvozott jogi kap- tatóintézet, amely az előbbi csolatnak nagy a jelentősé- esetben „együtt sírt." a tex­ge a népgazdaság működése melőűzemmel, „együtt is fog r szempontjából. Elsőként az nevetni": a többletbevétel TOrmaK. eddig is szabályozott építési egy részét vagy a töbletmeg­munkákat kell megemlíteni, takarítás meghatározott há­— A termékforgalom jel- E tekintetben újdonság az, nyadát vállalkozni díjként legzetes jogi lebonyolítási hogy a korábbi, a legapróbb megkaphatja. Nyilvánvaló, formája a szállítási szerző- részletekig lehatoló módszer hogy az ilyenfajta vállalko­dés, mezőgazdasági termé- helyett az új rendelet nagy- zm kapcsolat a kutató mun­keknél a termékértékesítési vonalú, rugalmas, a felek kahelvet arra fogja indítani, szerződés. A másik lrapcso- megállapodásának tág teret h°Sy feladatát minél tökéle­lati típus jogilag a vállalko- enged. Hasonló a helyzet a tesebben lássa el. hogy olyan zási szerződés keretei között tervezéssel is. Ezt a fontos kérdésekkel foglalkozzék, valósul meg. területet a korábbi szabá- amelyek az ipar számára — Ez a szerződéstípus a lyozás lényegében az építés- „érdekesek", a vállalatok jö­korábbi mechanizmus VLSZO- tervezésre szűkítette le, jól- vedelmezőségét, s ennek ré­lehet a népgazdaság műkő- vpn 3 Piac jobb ellátását biz­dése szempontjából az egyéb tosítják. tervezési munkák (a gyárt­Változatos nyai között meglehetősen háttérbe szorult, gyakorlati­lag — a beruházási kódex sok kötöttsége közé ágyazot- mányok kifejlesztése-terve­tan — csak. néhány alfaja zése és a gyártási technoló­érvényesült. mint az építési, építéstervezési és az úgyne­vezett technológiai szerelési szerződések. — Az új gazdasági mecha­nizmusban a vállalkozási szerződés jelentősége megnő. gia megtervezése) semmivel sem hátrébb állók; szerepük elsőrendű iparunk verseny­képessége. termelékenységé­nek emelkedése szempontjá­ból. Az új szabályozás mel­lett például nincs akadálya Egyszerűbb, rugalmasabb Míg a korábbi gazdaságira- annak, hogy a termelőüzem Boris Antal felvétele Ottárök köszöntik » hősi halott fiukhoz érkezett szülőket. Ké­pünkön balról jobbra: Kiss István, a járási pártbizottság osz­tályvezetője, Oeniszov Kir Ivanovics, az édesapa, és Lizaveta Jvanovna, az édesanya Kiszlovodsz a neve annak a kicsiny uráli városnak, ahonnan mostanában két öreg ember útrakelt, s teg­nap délután eljutott hosszú útja végállomására, Deszk­re. 1944. decemberében in­nen kapták meg a lesújtó hírt: Georgij fiuk, az ő drága Zsorájuk sohasem térhet már haza. Egy temp­lom mellett fasiszta ágyú­golyó szilánkjától halálos 6ebet kapott. Az édesapát, a harcoló vörös hadsereg ka­pitányát Drezdában utol a gyászt hozó írás. Húszonhárom év múlt el azóta, s éppen 23 éves volt akkor Zsora is, aki műsze­rész akart lenni a háború után. Deszkre Zoltán Gábor, a vásárhelyi Vörös lobogó utcai általános iskola igaz­gatója és tanártársai hozták el a fiúk nyomát követő szülőket. Deszken elhunyt fiuk sírját ugyanis a vá­sárhelyi köztemetőben a Vörös lobogó utcai iskola úttörői kutatták fel, s ők írtak levelet az Uraiba, s töttek mindenkit. Kipirult arcú úttörők virágokat hoz­tak, s az édesapa így szólt hozzájuk, amikor megkö­szönte a gyermekek kedves­ségét. — Egy régi, szomorú eset miatt jöttünk el ide. Itt vesztette életét a mi kedves fiunk, keressük a lábanyo­mát De ti, gyerekek, feled­jétek el a szomorúságot, le­gyetek méltók elesett fiam emlékéhez, szeressétek a ha­zátokat úgy, ahogy ő szeret­te a mi szovjet földünket. Kiteljesedő életetek célja legyen, hogy ne érjünk több érte háborút ezen a földön. Közben kézről-kézre jár­tak a megsárgult fényképek. Egyikről még egy vasgyúró óvodás legényke csodálko­zik ránk, a másikról egy könyve fölé hajló kisdiák, a harmadikról meg egy ön­feledten korcsolyázó, tán szegedi legényke. Katona fénykép következik: az utolsó találkozás. Ezután az raapa Lengyelország felé, Zsora pedig Magyarország irányába vette az útját Elmentek a görögkeleti templom kertjébe. Hosszan, Visszatér, ismétlődik Mennyit ér egy panasz egy-egy vállalatnál? hívták a jó öreg szülőket szomorúan nézték talpuk az elveszettnek hitt sírhoz. Megjöttek, s látni akarták a helyet is, ahol kifolyt a kedves, szelíd Zsora drága vére. Mert bár Vásárhelyen nyugszik, itt, ebben a falu­ban esett el. Juhász Ferenc, a falu párttitkára köszön­tötte a fiukat még most is sirató szülőket. Milyen em­berek ők? Ha beszélnék a magyar nyelvet, azt mond­hatnák: innen jöttek csak Kistelekről, vagy éppen a szatymazi tanyákról. A fej­kendős, kontyos nénike olyan, amilyennek Gorkij álmodta, írta az anyát. Az apa Deniszov Kir Ivanovics mellén ott ragyog a Berlin felszabadításáért kapott ér­demrend. Különben ő is olyan ember, mint a mi apáink, akiknek a munka az életük. Mintha hazajöt­tek volna, csókkal köszön­alatt a buján zöldellő füvet. Akkor is ilyen lehett, ami­kor holtan esett össze itt a szép, sudártermetű uráli le­gény. Estefelé bejárták a tudőszanatórium parkját. Dr. Michailovits Lehel igaz­gató-főorvos és dr. Rusz Márk intézeti orvos, Kiss István, a járási pártbizott­ság osztályvezetője és még sokan elkísérték őket ide is. Boldogok voltak, amikor megtudták, ahol most jár­nak, a Gerlicy báró egykori kastélyában, amióta Zsora meghalt, az emberek ezrei­nek adták vissza az életet. Könnyeztek és mosolyogtak: Zsora meghalt, de halálával sok-sok magyar számára életet hozott. Csépi József Minden panasz annyit ér, amennyit jóvátesznek be­lőle. Hiszen az is ügyinté­zés, ha megmagyarázzák; az is, ha tudomásul vették — de az az egyetlen megnyug­tató, ha elzárják az ismét­lődés lehetőségeit S mégis, mi történik számos esetben? ÍRJÁK ES MONDJÁK A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság leg­utóbb megvizsgált egy témát négy tanácsi vállalatnál — mégpedig azt: miként inté­zik a laltosság ügyeit, pa­naszait. bejelentéseit? S íme. a jelentés második oldalán: „...még mindig zmnnak olyan, a vállalati tevékeny­ség körére jellemző tipikus panaszok, amelyek évekkel ezelőtt is megvoltak ..." Vegyük csak a szódavizet! Kis ügy, de nagy türelem kell hozzá. A fogyasztók évek óta írják és mondják, hogy az üvegek piszkosak, nemcsak kívül, gyakran be­lül is; három-négy ágra is szalad belőlük a víz; ami­kor legjobban kellene a szóda, hiányzik. Az üdítő Italok minősége a szódáéhoz hasonlóan gyenge. Es mi történt vagy mi történik? „Elnézést kérünk... objek­tív okok..." És a kenyér? A Csong­rád megyei Sütőipari Vál­lalatnál is volt mit írni a jelentésbe. Későn, érkezik az áru; minőségileg kifogásol­ható; nincs meg az előírt súly. De ezt mondjuk már évek óta! ök meg azt: „Nincs elég gépkocsi..." — más esetben meg semmit. Üjra meg újra hiába megy a beteg bizonyos re­ceptekkel a patikába, mert néhány gyógyszerhez csak ritkán lehet hozzájutni. Egy­szerű lenne erről az orvoso­kat értesíteni — állapították meg a megyei Gyógyszertá­ri Központnál —, hogy ele­ve megközelítően azonos hatású és kapható orvos­ságot írhassanak fel. Talán egyszer majd ezt is megér­jük ... AZ OKOT KELL MEGSZÜNTETNI Azt mondják a népi el­lenőrök — és mélységesen igazuk van —. hogy a visz­szatérő panaszok okát kelle­ne megszüntetni, s akkor mindenki nyugodtabban al­hatna. Hiszen azt meg le­het érteni, hogy egy-egy ke­nyérszállító gépkocsi elrom­lik, de azt már aligha, hogy egy ilyen fontos vállalat ezekre az esetekre nem ké­szült fel. A szódásüveg is elromolhat, de miért kell rossz üveget tölteni? Unal­masak már az ilyen dol­gokban az „objektív" okok. Nem restellik ezeknél a vállalatoknál az objektív te­hetetlenséget? De igen. A megyei sütőipar dolgozói például maguk kezdemé­nyezték termelési értekezle­tükön, hogy javítsanak a helyzeten jobb munkaszer­vezéssel; megmondták, ho­gyan lehetne megszüntetni a súlyhiányt, a „keresztbe" szállításokat stb. De a ja­vaslatok sorsát a népi el­lenőröknek sem sikerült felderíteni. Mosolyt fakasztó vagy bosszantó megnyugvás, immunitás a háttere ennek a magyarázkodásnak is: a szódavizes üvegek töltése védő háló alatt, védő szem­üveggel történik, nem lehet észrevenni a szennyeződést. Ki írja elő, hogy csak ott kell a higiéniára ügyelni, a töltésnél? Eszerint sohasem ihatunk tiszta üvegből tiszta szódát... KI FIGYEL ODA? Nemigen figyelnek oda a panaszokra — ez az igazság. A népi ellenörök úgy ta­pasztalták, hogy formális a panaszok intézése. A pékek­nél például előfordult, hogy az eredeti panaszlevél eltűnt, a szóbeli bejelentéseknek nincs nyomuk, sok panaszt úgy intéztek el. hogy felke­resték a panaszost, de fel­jegyzést nem készítettek az ügyről. Az Anna Gyógyvíz és Szikvízüzem szegedi tele­pén volt olyan év, amikor még panasznyilvántartást sem vezettek, s egyetlen vá­laszt nem tudtak felmutat­ni. A mulasztásokért alig­alig volt fegyelmi felelősség­re vonás. S ha mégis intézkednek, azt így minősíti a Népi El­lenőrzési Bizottság: „az in­tézkedések hatékonysága vi­tatható". Rendelet írja elő, hogy mi módon kell bánni a la­kosság panaszaival, bejelen­téseivel. Ezt a rendeletet mindenütt ismerik, a taná­csi vállalatok is megkapták megyei utasításban. De az utasításon felül semmi el­lenőrzés nem volt. A Csong­rád megyei tanács ipari osz­tályának előadói az évi do­kumentációs vizsgálatok so­rán ,"hiányosságot nem tár­tak fel", az ügvintézést „megfelelőnek találták", vagy „észrevételt nem tet­tek". Gondolom, a Népi Ellen­őrzési Bizottság vizsgálata is annyit ér, amennyit majd jóvá tesznek belőle. Igaz, ennek az intézménynek más a státusza, mint ha valaki a Retek utcából ír panaszle­velet. S ez a vizsgálat bi­zonyára nemcsak az érintett vállalatoknak lehet hasznos, hanem a többieknek is ér­demes odafigyelni, hogy megjavíthassák a panasz­ügyek orvoslását Hiszen a panaszok összessége azonos a társadalmi közóhajjal. Sz. s. r. Vagy egy másik példa: a korábbi mechanizmusban a beruházó, a tervező és kivi­telező kapcsolata mindig egyetlen sémához igazodott. Külön szerződéses kapcsolat volt egyrészt a tervező ék beruházó, másrészt a beru­házó és a kivitelező között: a tervező és az építővállalat mindig csak a berubárón keresztül volt „jogi" kapcso­latban. Bár ezt a kapcsolat­rendszert nem kell feltétel nélkül elvetni, könnyen el­képzelhető, hogy a feleknek jobban meg fog felelni olyan­féle szervezési rend, amely­ben a beruházó csak egy fél­lel a tervezővel áll kapcso­latban, s a tervező gondos­kodik arról. hogy a saját maga által kidolgozott és a megrendelőtől jóváhagyott tervek megvalósításával ki­vitelezőt bízzon meg. Ebben az esetben a tervek valóra­váltásának. a napi munka során szükségképpen felme­rülő kisebb változtatások le­bonyolításának útja egysze­rűbbé válik. A beruházó — ahelyett, hogy a tervezői és kivitelezői érdekek ütkö­zője lenne — egyedül a ter­vezővel áll szemben, s jog­gal várja tőle a teljes, mű­ködőképes szolgáltatás, pél­dául egy üzemképes gyári csarnok teljesítését. Nyilván­való, hogy a helyes árrend­szer ösztönözni fogja a ter­vezőket hogy megfelelő fő­vállalkozási díj fejében ér­dekük legyen ilyen szolgái­látások elvállalása. A további vállalkozási tí­pus kapcsolatok sorából elég megemlíteni a bérmunkát, a különféle javításokat, kor­szerűsítéseket, az egyedi ter­vek alapján készülő nagy­ipari termékeket, a külön­féle nagyipari jellegű szol­gáltatásokat, hogy képünk tegyen arról, milyen válto­zatos lehet ennek az újon­nan szabályozott szerződés­fajtának az alkalmazási te­rülete. Joggal várható az új kormányrendelettől, hogy je­lentős segítséget nyújt az új gazdasági mechanizmusnak megfelelő kapcsolatok kiala­kításában. a gazdálkodó szervezetek egyszerűbb, ru­galmasabb — a fogyasztás szükségletei mind jobban fi­gyelembe vevő — együttmű­ködésnek megszervezésében — fejeződött be a tájékoz­tató. (MTI) Szombat, 1967. november 11. dél-magyarország 3

Next

/
Thumbnails
Contents