Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-07 / 264. szám

Delelőn áll a nap. 7 ! n1 az Idő — dörzsöli! Kupacba rakják szer- IJ [ ' t í j. j! I össze kezelt Vaas szamaikat es kiül- JUf L/IIOK\ Nándor. Csak ilyen nek a Dugonics-szo- X t4 / V\J f\i maradjon, mfg min. bor talapzatára, hogy derit elvégzünk, el­sútfeerezzenck kicsit. Mindezt falatozá-s vagy éppen villamos- vetjük a fűmagot és míg elfogyasztják közben mondja el ra varó emberek csak a padokat is felállí­ebedjiiket. csak úgy Vass Nándor brigád- ritkán pillantanak az juk. kézből-papírból. A vezető-helyettes, s a építőkre, inkább azt Á.sní, földet lapá­parkepilök ők, akik- brigád tagjai: Simon figyelik, hogy is áll tolni, hajladozni sok nek munkaja nyo- János, Tari János, a munka. erőt kívánó munka, mán formálódik. ala. ifj. Va.ss Károly. Far- — Ügy egy hóna- nekik mégsem nehéz, kul ki lassan-lassan kas József, aki távo- pig van még mit hiszen szakmájuk] a Dugonics téri park labb helyezkedett el, csinálnunk — mond- amit csinálnak. Mi­új arculata. éppen az arra kószá- ja Simon János. A előtt ide jöttek, a Kevesen vannak, ló srácokra kiabál, sétányokat kell elő- gedói parkban vé­mindössze heten, akik nagyon szeret- készítenünk a köve- geztek hasonlót. Ha Földfejtéssel kezdték, nének végigszágulda- zőknek, a szökőkút végeztek, jönnek a kiirtották a cserje- ni a még puszta té- körüli lapkövezést parkkövezők, a me­ket, elkészítették a ren, s csak nehezen pedig mi végezzük dence csőszerelői, s kis szökőkút alapo- nyugszanak bele, teljes egészében. Ki mire mindent elborít zását és látni, merre hogy nem lehet. kell ásni a cserjék a hó, készen lesz a kacskaringóznak — Jól is néznénk helyét és földbe kell park. Várja a ta­tnajd a park salakos ki, ha itt hancúroz- őket ültetni. Jó kis vaszt, amikor ténv­sétányaí. Az egye- nának! - fortyan fel, munka ez. is, mert feg kiderüI maid: tem epülete előtt is de látni rajta, nem sokkal több bokor , : . előkészítették már a haragszik azért na- lesz a téren, mint munkat vegeztek-e talajt a betonozok- gyon. eddig. az epitők. nak. A téren elsiető, — Szerencsére jó Halmai Zsuzsa Egymillió méter szőnyeg Újdonságok ós újítások a jutaárugyárbnn Ha a háromnegyedévi rülnek el a termékeink".) méter szőnyeget, készítettek eredményekről mérleget ké- Elkészültek az első ilyen, terven felül a jutagyárban, szitenek. ugyancsak nyomja polipropilén vetülékkel A munkasikerekben nagy a serpenyőt a ráadás; 105,2 szőtt futószőnyegek s tartós, szerepe van a céltudatos, százalékra teljesítette 9 hó- szép termékekként mutatkoa- konkrét feladatok megoldá­napi tervét a szegedi juta- tak be. A Foltex (fóliából sára törekvő verseny- és árugyár. A Kenderfonó- és készült textília) név már ki- brigádmozgalomnak. Kő­Szövőipari Vállalatnak eb- zárólagos műanyagot takar, vetkezetesen realizálják ju­ben a gyárában a túltelje- Az újszegedi szövőgyárban bileumi felajánlásaikat a ju­eitésen kívül minőségi ja- a Covema gépsor mar gyárt- tagyári dolgozók, vulást is elkönyvelhetnek az ja a hozzávaló színes fona- Augusztussal új szakasza idén. Számos olyan újdon- lakat, s a napokban ennek kezdődött a Nagy Októberi ság is született itt, amire a nagyüzemi előállítását is Szocialista Forradalom tisz­érdemes odafigyelni. megkezdték. teletére indított versenynek. A tetszetős szőnyegújdon- Az évfordulót megelőző há­ság tíznél több mintaváltó- rom hónapban olyan ered­zatban, kellemes színekben, mények elérésére töreksze­szintén bemutatkozott már a nek, amelyek méltóak a kereskedelemnek. Nyilván jó munkásosztály nagy ünnepé­benyomást keltett, mert a hez. Az eddigiek azt bizo­negyedik negyedévben tíz- nyitják, hogy a jutagyári ezer négyzetmétert készí te- tiszteletadás szép sikereket nek már belőle, s ebből őt- boz Különösen kiemelkedik fó termékekből jelentősen ^U*pultra^ ÜZlete'"ben dakota Gáborné és Takács megnövelték a mennyiséget ' ' , , Jenőné fonónő, s a szövödei Interpelláció után intézkedés A tanácstagok szóvá tették —- a végrehajtó bizottság intézkedett A Szeged városi tanács a Víz- és Csatornamű Vál- ről és a közvilágítás javítá* ülésein szinte minden alka- falatot. Ügy döntöttek, hogy sával is csökkentik a bal­lommal lehetőség van arra, a Csonka utca—Szabadság esetveszélyt. A Dóm tér kör­hogy a tanácstagok közér- tér—Tompa utca vonalától nyékén a közmüvek csereje dekú kérdésekben felemel- délre eső területen lefekte- után, a harmadik ötéves jék szavukat, kérdezzenek, tett vízvezeték-hálózatot ha- tervben újítják fel az úthá­egy-egv városrész kisebb-na- Ladéktalanul rá kell kötni a lózatot. gvobb gondjaiban megoldást Csonka utcai es Tompa ut- Dr. Nemes Attila: A sürgessenek. Legutóbb is szá- cai gerincvezetékre, hogy ezt szénhidrogén-kutatásban, mos interpelláció hangzottéi követően folyamatosan biz­a tanácsüléseken, melyekre tosítsák ennek a területnek megnyugtató választ kaptak is a magasnyomású vizet. a tanácstagok. Szerepelt az interpelláció­Lapozgatunk a végrehajtő ban a Ballagi-tó sori „büdös bizottság által jóváhagyott árok" víztelenítése is. Ennek válaszokban. rendezésére a terv már el­Nitsinger Gyula: Az készült, megvalósulásáig szi­szállításban részt vevő ne­héz járművek alatt az utak rohamosan romlanak. Rendbehozataluk szükséges volna a kőolaj-kutatással és -kitermeléssel foglalkozó vállalatok lészvételével. Odessza lakónegyed esz- vattyúzással segítenek a gon- c.^,fmegWelő'''nÍrelemmeÍ presszója es etkezdeje don. kísérik a közutak állapotát, s amennyiben rendkívüli A legjobb műanyag­csomagolás Szőnyegből és zsákbői. a s a választékot is a jutaáru- * b*Eak Sánta II. Jánosné és Vidács gyárban. Az idei terv több nyos kenclfr. . - ' T- • mint egy millió méter sző- mar , korepszonyeget es Jozsefne teljes.tmenye: nveg elkészítését irányozza <f>»*°tő szőnyeget, de ken mindannyian messze megha­eíő. Hosszú sétányt lehetne Pol< propilén laljak a 100 százalékot. A n^ntó^letór\fhiszelminte munkacsapatok is jelesked­nagy területet is, hisz mint- * nek: közülük az Ocskó Fe­egv 850 ezer negyzetmeter- . ... nek felel meg ez a mennyi- rencne MaJus 1 es a seg. Júliustól számítják az l_nllÓ" Bukva Vincéné vezette Do­ugynevezett Covema-zsákok IZZUÖY.U IUÖ ,,UIIU ^ Katalin brigád tagjai születését, amelyeket a ha- szintén jelentős túlteljesítést gvomanyos helyett mar mu- i-omoDer ujirast nőnap a 7. ,. ... , Kenderfonó es Szövőipari ertek el. Mindkét kollektí­vái A Vállalat gyáraiban. A „juta- va elnyerte már a szocia­keszitenek A kozponti gyar- újítókedvükről voltak . ho-_xiuk ha bol kapjak az alapanyagot „GVezetGSGk korabban is, U»ta címet, • hozzájuk ha­. ^ azonban különösen ki- sonloan dolgoz.k a harmas tettek magukért a műszaki jelsző szellemében a Nagy és munkásűjítók. A textile- Október tiszteletére alakult sek Budapesten megrende- brigád }s> jenej Já­„HUNGAROPACK 67" elne- ^n^T^Ift srere- vezetéséve,. A gyar vezesu hazai csomagol a.si ^ eey nemrégiben meg- vezetői gondoskodnak a versenyen a legjobb mu- va]dsftott de máris hírneves szorgalom anvagi elismeré­anyagcsomagolas dijat nyer- szerkezet. az ízzdszálas mű- ^ js. a havi érfeke,PS(,k tek el ezekkel a zsákokkal, Készítése * ertekeie.seK a különböző színú, méretű, tetszetős zsákokhoz. S hogy a minőség itt nem „zsákba­macska", arra ma már or­szágos elismerés utal: a A nevezetes termékből már anyagvagogep. Papp Tibor aranyjelvényes nyomán a legkiválóbb dol­több mint 100 ezer darabot kivá,ó új{tó nevéhez fűző- Kozók külön jutalomban ré­készitettek nagyreszt export- dik Ezzel a g<ippel oldottak SZ€SÜlnek. ra. Itt a Foltex! A fentiek is a választék­meg a zsákgyártás nagv di­lemmáját; azt tudniillik, hogy a műanyagszálak elvá­gás után kirojtosodnak. Az ügyes masina olyan „olló", amely vág de egyben „he­S. M. előtti útszakasz elhanya­golt Válasz: Az építési és köz­lekedési osztály kapcsolatba lépett az ügyben a KPM Közúti Igazgatósággal, mely­nek feladata az út rendbe­hozása. Az igazgatóság az tá.sa során út víztelenítéséhez szükséges gyalogos átjárók kijelölésé­zárt csatornát hitelfedezet Baráth József: Jelölje­nek ki gyalogátjárókat a álódást ^^ köte. Kossuth Lajos sugaruton, , 7 T, , hozzák rendbe a Dóm te- le7-lk a va"alatat az nw.zan renoDe a uom te- he|yrGaU(tasára R^.p^n fel. ret kornyezo utcák burko- . TT , ... ,. " . hívtak a II. kerületi tanaes építési csoportjának figvel­gondos kodnak mét a fokozott el,enArzesre­latát. Válasz: A sugárút felúji­S«. S. L híján most nem tudja meg­építem. Az elsárosodás meg­akadályozására megtiltják ezen az útszakaszon a gép­jármüvek várakozását. Ezt arra hivatott táblákkal jel­zik. Börcsök Lajos: Móra­város utcáinak vízteleníté­se sürgető. Válasz: Az utcai csator­nák tisztítását a tanács meg­rendelte a Víz- ás Csatorna­műveknél, amely lehetőségei szerint, fontossági sorrend­ben fogja elvégezni. Ballá Béla: A boszor­kányszigeti teherpályaud­var szakaszon a Gabona­felvásárló Vállalat tenge­rit tárolt, s emiatt ott el­szaporodtak a rágcsálók, nagy kárt tettek a tiszai véd töltésben. Válasz: A III. kerületi ta­nács megtiltotta a töltéssza­kaszon a termény további tárolását, a vállalat a tenge­rit elszállította és a tároló­kat lebontotta. A töltés ter vábbi védelme érdekében az ott levő kis lakóház szaná­lását is elrendelték. Engi József: Rendkívül elhanyagolt a Holt-Maros­meder és az iparoskert te­rületének áradásos része. A Kállai-ligetben fúrandó termálkút vizének elveze­téséről gondoskodjanak. . Válasz: A végrehajtó bi­zottság utasította az építési és közlekedési osztályt a Holt-Maros-meder rendezési tervének elkészítésére. A termálkút csurgalékvizének elvezetésére a tervező készít megoldást. Ábrahám L ajosné: Al­sóváros vízellátásának meg­javítására hasznos és idő­szerű lenne a magasnyo­mású hálózat, bekötése. Válasz: Dél-Alsóváros víz­ellátásának megoldására a III. kerületi tanács felhívta Mikor lehet egybe számítani a megszakított munkaviszonyt? bővítést példázzak, az uj gGSZt'.. is; tökéletesen zárt gazdasagi mechanizmus sze- marad utóna a szá], i<ry fe­le, a szükségletek követése ,entfts anyagmegtakarítást azonban mégmkább kierzik drhetnek e,. A Budapesti Nagv érdeklődést keltett a összefüggő más juttatások az uj szonyegtajtak es min- Kender-Jutagyár már ko-1 munkaügyi miniszter nem- megállapításánál a korábbi­^mSő^f műanyagok a* a' előretörése. Egyik változat, kiállítás ota pedig kulönö­amikor a hagyományos aon élénk a szakemberek.ér­anyagot át meg átszövik a dek]ődése. kopásállóbb, mutatás — s nem utolsósorban súlycsök- ... _ . ,, kentö — műanyagszállal. J\ JSICÜV Október (Erről a „megkönnyebbülés- <b/ ről" mondják tréfásan a fjSZteletére jutában, „ha repülöszőnye­get még nem is gyártunk, Szeptemberben 25 ezer de a vízben már nem me- méter szövetet és 10 ezer Közöljük kedves vendégeinkkel, hogy a Postakocsi csárda 1967. november 8-tól november 21-ig tatarozás miatt zárva Borkostoló es a pincehelyiség ez idő alatt zavarta­lanul üzemel. x. S. 101108 rég megjelent rendelete, hoz képest kedvezőbb hely­amely a Munka Törvény- zetet jelent (fegyelmi el­könyvéhez kapcsolódva ki- bocsátás, jogszabálynak nem mondja, hogy 19ti8. január megfelelő kilépés eseten 1 1-tól minden munkaviszony- azonban három évig nem hnn eltöltött időt egyhe kell lehet figyelembe venni az számítani, függetlenül attól, elbocsátás előtti időt). Üj hogy közöttük mennyi az kedvezmény, hogv a mun­időkiesés. A Munkaügyi Mi- kaviszonyban töltött időbe nisztériumban és a SZOT- be kell számítani a mező­nál sokan érdeklődtek, hogy gazdasági tszríagként a nyug­az intézkedés milyen ese- díj szempontjából is elis­tekre vonatkozik. Volt, aki mert éveket, továbbá a a rendelkezést félreértve ar- kisipari termelőszövetkezeti ra következtetett, hogy a tagsági viszony időtartamát, nyugdijjogszabályok is meg- kivéve a bedolgozóként el­váltóztak. Az említett rendelet azon­töltött időt. Mindez a kedvezmény ban kizárólag munkajogi munkajogi vonatkozasú, a nyugdíjrendeleteket nem érinti. a nyugdíj alapjául vonatkozó s;'0'ááló viszonyt tehát to kérdéseket érint. Vagyis megszűnik a folyamatos munkaviszonyra eddigi bonvolult szabályo- vabbra is az eddigi szaba­zás és az a dolgozónak = szerint kell kiszamita­munkában töltött idő alap­ján járó pótszabadság a lyok ni, vagyis öt évnél nagyobb megszakítás esetén a meg­szakítás előtti munkavi­jubileumi jutalom, továbbá S20nyt továbbra sem lehet a munkaviszony mértékével beszámítani. Közgazdasági kislexikonunk A vállalati alapok Az alapok a szocialista vállalatok önálló gazdálkodásá­nak fontos anyagi feltételei. Ezeket az eszközöket az állam tartós használatra átadja a vállalatnak és ez a saját hatás­körében és a saját felelősségére gazdálkodik velük. A vállalati alapok nagysága az új gazdaságirányítási rendszerben szorosan kapcsolódni fog a vállalati nyereség alakulásához. A vállalatnál maradó nyereség felosztásara vonatkozó központi szabályok mellett elsősorban a nyere­ség nagysága határozza meg az alapok terjedelmét. Rendeltetésük szerint a vállalati alapok (1968-tól) a következők lesznek: a) a részesedési alap, b) a fejlesztési alap, és c) a tartalékalap. A részesedési alap a vállalati kollektíva közvetlen anyagi érdekeltségének anyagi forrása, a vállalati és *z egyéni érdek összekapcsolásának anyagi bázisa. A részese­dési alapból kell biztosítani a személyi jövedelmek kiegé­szítését (a vállalati bérszínvonal növelését, az évközi pre­mizálást, a jutalmazást, cs az évvégi részesedés fedezetét). Ennek során figyelembe kell venni, hogy a vállalatok bér­igényessége eltérő (például: más egy bányaüzemé, mintegy korszerűen gépesített erőműé), következésképpen azonos jövedelememelkedés elérésére eltérő nagyságú részesedési alap felhasználása szükséges. A részesedési alap alakulá­sát azonban nem lehet függővé tenni csak a berigényesség­től. Olyan megoldásra van szükség, amely a reszesedési alapot a nyereség alakulásától is függővé teszi és figye­lembe veszi a vállalatok eltérő bérigényességét is. A közvetlenül személyi érdekeltséget jelentő tételek mellett egyéb, a nyeresegtöl lényegében független közvetett juttatások (a vállalati szociális, kulturális és gyermekjólé­ti intézmények fenntartása, étkeztetési hozzájárulás stb.) fedezetét is a részesedési alap képezi. A fejlesztési alap forrása a nyereség és az amortizáció központilag meghatározott hányada. Az alapképzés tartós normatívájának meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy mekkora az adott ágazatban a termelés eszközigé­nyessége, és a nagyobb eszközigényességú területeken álta­lában a nyereség (és az amortizáció) nagyobb százalékát kell fejlesztési alapképzésre engedélyezni. Számításba kell még azt is venni, hogy ugyanazon a területen mekkora fejlesztéssel számol a középtávú (ötéves) terv és ebből mennyit szándékoznak vállalati alapokból megvalósítani. A fejlesztási alapnak fedezetet kell nyújtania a pótlá­sokra. a kisebb bővítésekre, és a vállalati kezdeményezésen alapuló kapacitásbővítésnek vagy intenzifikálási akciók fe­dezetéül felvett beruházási hitelek törlesztésére. A fejlesz­tési alapból kell fedezni a vállalat pótlólagos forgóeszköz­igényét is, ha ez a vállalati eszközökből történő beruházás, termelésnövekedés, termékösszetétel-változás stb. következ­ménye. A tartalékalap is nélkülözhetetlen feltétele az önálló gazdálkodásnak. A tartalékképzés a gazdasági döntésekben rejlő kockázatokkal és kockázati veszteséggel függ össae. A kockázat vállalását szükségessé teszi a gazdálkodással, a gazdálkodást meghatározó döntésekkel kapcsolatos bizony­talanság: a többletkiadások, az előre nem látható károk és veszteségek, illetve az előre ki nem számítható nyereségek keletkezésének lehetősége. Az ésszerű kockázatvállalás a gazdasági döntésekben — ol.van kényszerűség, amelynek következtében gazdasági eredmény is realizálódhat, de előre nem látható veszteség is keletkezhet. (A rendszeresen ismétlődő és ezért előre kalkulálható veszteségtényezők — a beszáradás, porlás, párolgás stb. — nem tartoznak a kockázati elemek közé.) Fontos, hogv a vállalatok ne csak döntéseik pozitív ered­ményeiben legyenek érdekelve, hanem bizonyos kockázatot is tudjanak és merjenek vállalni (a döntés elmaradása vagy a „biztosra menés" több kárral és hátránnyal járhat), s legyen miből áthidalniuk döntéseik esetleg kedvezőtlen következményeit is. Ebben az esetben a tartalékalap szol­gál a részesedési és a fejlesztési alapok kiegészítésére, sú­lyosabb esetekben a tartalékalap képezi a veszteség fede­zetét is. Minthogy a vállalatok kockázatvállalási készségenagy­részt a vállalati tartalékok nagyságától függ, célszerű elő­írni ezeknek minimális mértékét. Nem lenne célszerű azonban korlátozni a vállalatokat abban, hogy jó eredmé­nyek esetén e minimális határon túl is növeljék tartalékai­kat. Ez. ugyanis előnyösen hat a kockázatviselés és a válla­lati érdekeltség összekapcsolására és a nagyobb távlatú vál­lalati politika kialakítására. Kedd. 1967. november 7. QLL-MAGTARORIZAL 7

Next

/
Thumbnails
Contents