Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-01 / 258. szám

Ünnepi gyűlések Szegeden November 2-án, csütörtö­kön: a szegedi kenderfonó­gyárban fél 3 órakor, elő­adó: Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Csongrád megyei párt­bizottság első titkára; a Sze- 1 hogy előkészítse gedi Ruhagyárban fél 3 ! re vonatkozó Külkereskedelmi szerződések, államközi tárgyalások a baráti országokkal Ezekben országban gyar órakor, előadó: Horváth Gyula könnyűipari minisz­terhelyettes. November 3-án, pénteken; a szegedi cipógyárban dél­után fél 3 órakor, előadó: Balog István, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bi­zottságának tagja, a városi pártbizottság osztályvezetője. November 4-én, szomba­ton: a Magyal* Kábelmüvek szegedi gyárában fél 3 óra­kor, előadó: Kovács István kohó- és gépipari miniszter­helyettes; a Szegedi Ecset­éi Seprűgyárban délután 3 órakor, előadó: Bondor Jó­zsef építési és városrendezé­si miniszterhelyettes; a Ken­derfonó és Szövőipari Válla­lat újszegedi gyárában dél­után fél 3 órakor, előadó* Gics László, az Országos Takarékpénztár elnöke; a szegedi textilművekben dél­után fél 3 órakor, előadó: Tóth Pál, a Népszabadság Csongrád megyei tudósítója: a megyei tanácsháza nagy­termében (a megyei és a szegedi megyei jogú városi tanács dolgozói részére) délután 4 órakor, előadó: dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. a hetekben több miniszterhelyettes! eszme- s arra törekszünk, hogy tartózkodik ma- csere alapján a jövő hónap ezen belül mind a behoza­kormányküldöttség, elején indulnak a szakértői talban, mind a kivitelben a a jövő év- tárgyalások. A Román Nép- számunkra leggazdaságo­államközi köztársasággal, az NDK-val sabb áruféleségek kapjanak szerződések megkötését, és a Csehszlovák Szociális- nagyobb teret. Meggyőződé­Néhány országgal már le is ta Köztársasággal a külke- sünk, hogy ez a cél jól ösz­zárultak az ilyen irányú reskedelmi miniszterhelyet- szeegyeztethető partnereink tárgyalások. Külkereskedel- tesek ugyancsak megálla- érdekeivel is. A nyersanya­münk legfőbb partnereivel, podtak az árucsereforgalom gok behozatalának a hosz­a szocialista országokkal jövő évi fő irányaiban és szúlejáratú egyézményekben kötött, vagy kötendő meg- most itt is a szakdelegációk már korábban megállapított állapodásokról Tordai Jenő folytatják a munkát. Vala- volumenét kívánjuk biztosi­külkereskedelmi miniszter- mivel később kerül sor a tani, sőt az import bizo­helyettes a Magyar Távirati jugoszláv, valamint az al- nyos mértékű növelésére is Iroda munkatársának adott bán és a kínai államközi törekszünk, míg a közszük­nyilatkozatában a követke- tárgyalások megkezdésére. ségleti cikkek, valamint az zőket mondta: — Az új gazdaságirányítá- építőanyagok behozatalának Mint ismeretes, a szo- sf módszerek bevezetésének nagyobb mérvű emelésére cialista országokkal bonyo- időszakára — a követ- számítunk. lódik külkereskedelmi for- hező három évre — kidol­galmunk kétharmad része. Qoztuk külkereskedelem­Nagy arányai miatt is alap- politikánk irányelveit. Eze­vetőek. az új gazdasági ket kívánjuk érvényesíteni mechanizmus bevezetésének — Árucserénk a jövő ét­ben az 1967. évi várható forgalomhoz képest előre­láthatóan növekedni fog, időszakában pedig különö­sen jelentősek, a baráti or­szágokkal kötendő megálla­podások. — Az 1988-ra szóló ál­lamközi kereskedelmi és fizetési megállapodást a Mongol Népköztársasággal és a Vietnami Demokra­tikus Köztársasággal mór megkötöttük. A Szovjetunió­val, Bulgáriával és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­sasággal szakértői vonalon kezdődtek meg tárgyalása­ink. Lengyel partnereinkkel a jövö évre vonatkozó meg- ennek mértéke azonban or­állapodásainknál is. Elgon- szagonként különböző ará­dolósunk, hogy a szocialista nyű. Az államközi megálla­országokkal kiegyensúlyo- podások előkészítésénél zott forgalmat bonyolítsunk, kedvező körülmény, hogy az Az áruösszetétel főbb ará- 1968. évi szállításra már év­nyai várhatóan a hosszúié- közben a vállalatok számos járatú megállapodásoknak magánjogi szerződést kötöt­megfelelően alakulnak majd, tek. Hétszázötven mázsa hal Az Időjárásra, a folyókra nak a Szegedi Kossuth Ha­az idén nem panaszkodhat­Balaton-parti számvetés — szezon után A reggelek már fagyosak, de a nyár emlékei még nem halványultak. Sok szegedi nyaralt az idén is a Balato­non. Az újságok azt is meg­írták, hogy a nagy tó part­ján az őszi idegenforgalom erősebb volt a szokásosnál, nekünk pedig nem is újság, mennyi hazai és külföldi tu­rista ismerkedik most ls a várossal. Szeged csak az utóbbi években — a szabad­ismerjük: nyáron a kollégi- jat és a Balatont ls. Az umok, a kemping, a fizető- adottságok utolérhetetlenek, vendég szolgálat felhasznál de úgy látszik, a veszpré­lásával legfeljebb hatezer miek nem elégedtek meg vendégnek tudjuk biztosíta- ennyivel. Nemcsak a nagy ni az éjszakai nyugodalmat, történelmi emlékeket — Persze. Szeged nem üdülő- Nagyvázsonyi, Sümeget és a hely, nem a Balaton part- többit — hozták rendbe, de ján áll, nincs is szüksége nincs olyan eldugott falu annyi szállodára. De az ösz- a megyében, mely ne tárta szevetés mégiscsak érzékel­teti a reálisnál is nagyobb különbséget.) téri játékok és az egyre fej­lődő tranzit-forgalom révén, Q B^ld'Ofl Í)(JjJ mint az ország legnagyobb «,,,. déli határátkelő helye — dl NFIVSZ GVCGVIT vált jelentőssé az idegenfor­galomban, mégsem árt, ha az ember összevet, elles né­A Balaton mellett nem­csak üdülni lehet: Hévíznek sokáig nem volt párja az pasztalt. Szállóvendégek, átutazók volna fel nevezetességeit, hogy táblával Jelölve bemu­tassa vendégeinek. Az alig háromszáz lakosú Döbrönte például 4—5 ezer vendéget" vonzó lovasjátékot rendez újabban évenként. Idegen­forgalmi bizottságok dolgoz­nak még a községi tanácsok mellett is, és segítségükkel egymás után jelennek meg a kiadványok, prospektusok mar megoszlanak a velemé- nevezetességeikről, nyek, és sokan azt tartják, v^fe?id^b0AókS Emlékek ápolása így feltenni persze felesle- A Balaton északi partja ges, lényeg az, hogy a kü- egyike az ország leggazda­Szeged idegenforgalmának íönböző mozgásszervi beteg- Sabb vidékeinek, ami törté­jellegét nem szabad és nem ségekben szenvedő emberek nelmi múltunk emlékeit il­is lehet összevetni a Bala- jtt is, ott is megtalálják téti. S mégsem restellik, gyógyulásukat. Hévíz most h°gy a maguk örömére és a építkezik. Több mint 60 vendégek kedvére feltárják, millió forintos beruházásból rendbe hozzák, bemutassák a kórház területén hatalmas a kevésbé jelentős, apróbb fürdőépület készül, mely- érdekességeket is. A mi vi­ben a gyógyászat a légkor- dekünk sokkal szegényebb szerint az idei szezonzárásig SZerűbb körülmények között ilyen szempontból, de vajon 317 ezer vendég tartózkodott érvényesülhet. Jövőre adják mikor mondhatjuk majd el, egy napnál hosszabb ideig a dt rendeltetésének. Mivel hogy nincs olyan Csongrád Balaton északi oldalán. Ezek sok szegedi jár Hévízre, közül körülbelül százezer majd elhozzák hírét, hiszen volt a külföldi. Becslés sze- általuk ismertük meg Hajdú­rint ugyanakkor egymillió szoboszlót is. kiránduló is járt a megyé- Hévíz és Hajdúszoboszló béR- mellett azonban — mint is­(Szegeden csupán a sza- meretes — Szegeden is talál­badtéri játékok ideje alatt ható gyógyító hatású meleg 98 ezer ember szállt meg a víz. A város határában fel­város 370 ezer vendége kö- tárt földgáz hasznósíthatóbb zül. Nálunk nem kiránduló- fűtőanyagnak bizonyult, kat tartunk számon, hanem m;t a geotermikus energia, átutazókat. Köztudott, hogy ezért jogos a gondolat, miért emtékét nemcsak helyben a röszkei határállomáson jú- nem használjuk fokozottab- kívánják ápolni, fenntartani, liusban fogadták a hatszáz- ban gyógyászati célokra a Cserébe azután szívesen ezredik beutazó turistát. A hévizet, A közvélemény vi- állítanak emléket más nem­ki- és beutazó külföldiek tdja kibővülhetne: melyik zetek nagy fiainak. A fü­száma azóta meghaladta az j0bb, Hévíz, Szoboszló, Sze- rec" Rabindranat Tagore­1 millió 300 ezret.) ged?' S a válasz: mind a Országszerte kevés a szál- három! tonéval — mértékét azon­ban érdemes, sőt tanulságos. Arra mutat, hogy még min­dig nem figyeltek fel rá kel­lőképpen. A veszprémi statisztika megyei, Szeged környéki község, ahol ne törődnének a távoli és közeli múlt em­lékeivel ? A csehszlovákiai szombatban Blaha Podolinban Krúdy Párizsban Batsányi emlékművét állították fel a közelmúltban. A veszprémi­ek keze messze elér, me­gyéjük nagy szülötteinek Rima­Lujza, Gyula. János lászati Szövetkezet tagjai. A tavasszal hosszú ideig magas volt a vízállás, ked­vezően szaporodott a hal­állomány. Igaz, hogy ez még csak az elkövetkező évek­ben kamatozik, de a mosta­ni eredmények ls felülmúl­ják a várakozást. A szövet­kezet már október közepén teljesítette éves tervét: hét­százötven mázsa zsákmányt emeltek szárazra a Tiszából és a MarosbóL A szövetkezet elnöke, Ju­hász József elmondotta, hogy két évtizede nem volt ilyen kitűnő „harcsa-sze­zon". A vízi ragadozókból négy hatalmas példány ke­rült kézre. Közgazdasági kislexikonunk A szocialista vállalatról A kapitalista gazdasági rendszer horizontális vizsgála­tánál azt látjuk, hogy az egész gazdaság egymás mellett és egymástól tulajdonviszonyilag is elkülönült mikroökonómiai (kisgazdasági) egységekből, vállalatokból áll. Ezek a ma­gántőkés tulajdont képező vállalatok is részei a kapitalista gazdasági rendszernek, ezeket is összekapcsolja a vállalat­közi, a társadalmi és nemzetközi munkamegosztás. Műkö­désüket és fejlődésük irányát azonban az uralkodó terme­lőmódnak megfelelően a magántulajdonosi érdek, a magán­tőke gyarapítása, a féktelen értéktöbblet termelés és az el­osztás tőkés módszereinek realizálására való könyörtelen törekvés határozzák meg. A tókés termelőmód szocialista termelőmóddal történt felváltása után — a termelési viszonyok társadalmi tulaj­donformáinak kialakítása nyomán — merőben új tartalmi jegyeket kapnak az úgynevezett mikroökonómiai egységek, a vállalatok is. Termelési kapcsolataik, fejlődésük iránya és működésük eredménye egyaránt szocialista jellegűvé lesz, a szocialista társadalom érdekeit és céljait fejezik ki. Ezek a vállalatok — mármint a szocialista vállalatok is — népgazdasági rendszerünk önnálóan működő mikro­ökonómiai egységei. Szemben azonban a kapitalista válla­latokkal, ezek önállóságát nem a termelőeszközök tőkés magántulajdona, hanem a szocialista állam tulajdonát ké­pező, és a szocialista tartalmú munkaszervezetünkben el­foglalt helyzetük, illetve az áru- és pénzviszonyok meglété­ből adódó árugazdálkodást folytató szereprük határozza meg. Ezért a szocialista gazdaság üzemei, mikroökonómiai alap­egységei is vállalati formát öltenek, a termelés technikai­műszaki tagoltságának megfelelő munkamegosztás követel­ményeivel összhangban különálló és önálló gazdálkodást kell, hogy folytassanak. A lényeg, a fő hangsúly azonban azon van, hogy az állam a tulajdonos, hogy az önállóan gazdálkodó vállalatok az össztársadalmi tulajdon részei, egységei. Ebből adódóan a vállalatok a szocialista állam által meghatározott felté­telek között és az állami törvények, rendeletek által körül­írt szabályok szerint működnek. Ezek azonban „csak" ke­retei a vállalati működésnek. A konkrét elemzés és döntés a vállalat joga és hatóköre. (Erre vonatkozóan lásd a Ma­gyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány május 13-án kelt 11/1967. számú rendeletét.) Az új gazdasági mechanizmusban az állam, mint tulaj­donos a vállalatoknak a működését, tevékenységét minde­nekelőtt azok hatékonysága, gazdaságossága alapján ítéli meg. Azt vizsgálja, hogy: miként használja fel a társada­lom tulajdonát képező, de a vállalat rendelkezésére bocsá­tott álló- és forgóalapokat; milyen mértékben veszi ki ré­szét a vállalat a társadalom szükségleteinek kielégítéséből; biztosítja-e az adott vállalat tevékenysége a népgazdaság igényeivel való összhangot; milyen intézkedéseket tett a mind korszerűbb követelményeknek megfelelő műszaki fej­lesztésre; lépést tart-e szocialista társadalmunk igényeivel, a változó követelményekkel. Mindezeket a követelményeket sűrítve kifejezi és tartalmazza a vállalati nyereség. Mindebből az is látható, hogy ilyen követelményeknek csakis az önállóan gazdálkodó, speciális adottságaikra, kö­rülményeikre támaszkodó önálló gazdasági és gazdaságszer­vezési döntési joggal rendelkező vállalatok felelhetnek meg. Következésképpen most már azt ls megfogalmazhatjuk, hogy „vállalatnak csakis olyan gazdasági egység tekinthető, amelyik a gazdasági döntések meghozatalának reális lehe­tőségével rendelkezik, tehát nem központilag írják elő szá­mára az összes termelési feladatokat és cselekvési apuso­kat". Csak ilyen közgazdasági környezetben tud úgy gazdál­kodni a vállalat, hogy tevékenységével — küldetésének, szerepének megfelelően — a társadalmi nagyságot gyara­pítsa, s ennek érdekében aktivizálja a vállalat dolgozóit, az „államosított termelési eszközök rájuk bízott részének gazdáit". Mind többet ad a közös gazdaság a lakosságnak A szegedi II. kerületi ta­nács tegnapi ülésén Szőllősi Sándor tanácstag elnökleté­vel napirend előtt megvitat­ták a Pántya József vb-el­nök által előterjesztett je­lentést a két tanácsülés kö­zötti időszakban tett fonto­sabb Intézkedésekről. A je­lentéshez hozzászóltak: Nagy László, Solymosi I.ajos, Sípos József, Radics Sándor, Gom­bai Mihály, Gábor Ferencné, Benkő István tanácstagok és Margita Tiborné dr., a járá­Tanácsülés a II. kerületben hangzott el. A vitában részt­vett L ácsán Mihályné or­szággyűlési képviselő, Soly­mosi Lajos, Csányi János, Sípos József, Gombai Mi­. _„ , . hály, Gábor Ferencné, Nagy A konzervgyár 60 vagon fej- Józsefi Goldea György, Da­léit zoldborsót 165 vagon róc2Í istvánné. Szőllősi Sán­paradicsomot, 30 vagon pa- dol. tanácstag és Kasza Zsig­radicsom paprikát, 13 vagon fűszerpaprikát vett át. A húsellátás javítása érdekében 1100 mázsa hízott marhát és 1315 mázsa hízott sertést adtak át az állami felvásár­si- városi ügyészség meghí- ló szervnek. Jelentős volt a lodai férőhely, a szállás. Veszprém 22 üdülőhelye a tekintélyes idegenforgalmat 29 és fél ezer férőhellyel kénytelen ellátni. Az utóbbi tíz évben épült 16 kemping, Kövsésre méltó kezdeményezések szobor mellett a költő Qua­simodo és az űrhajós Leo­nov ottjár tát hirdeti emlék­kő, meg az általuk ültetett fa. Nemrégiben avatták fel Jaroslav HaSeknak, Svejk alkotójának szobrát. Sok efféle örömmel nyug­tázott és hasznos tapasztala t­Még manapság ls gyakran ebből 28 ezer szálláshelyet mondjuk, hogy „zalai par­kinál. Jelenleg épül két tok", holott idestova húsz tal járt az őszi Balaton. Az nagy szálloda, az Annabella esztendeje kapott új gazdát idegenforgalom ilyen kultu­és a Marina, mely sokat se- a Balaton északi oldala, rált, nemes értelmezése sok gít majd a vendégek megfe- Veszprém megye azóta koz- tekintetben tiszteletre és kö­lelő elhelyezésében. igazgatási és idegenforgalmi vetésre méltú (Szeged szállodai helyzetét egységbe foglalja ezt a tá- Fehér Kálmán vott képviselője. A tanácsülés az elfogadott napirend szerint elsőként Árendás György, a Felsza­badulás Termelőszövetkezet elnöke tájékoztató jelentését tárgyalta meg. amelyben be­számolt a gazdaság nyári és őszi munkaeredményeiről és a tsz-nek a lakosság ellátá­sát segítő tevékenységéről. E szerint az idén elsősorban baromfit, tojást, tejet és zöldségféléket adtak el köz­vetlenül a fogyasztóknak a piaci elárusító helyeken. Ezen kívül az állami kiske­reskedelmi és földművesszö­vetkezeti boltok útján is juttattak termeivényeikből a lakosságnak. Az állami fel­vásárlások útján az idén a tavalyinál nagyobb mennyi­ségű élelmiszer került köz­fogyasztásra a tsz-ből. Jól fizetett a búza, amelyből 108, rizsből 50 vagonnal adtakel. városi ellátásban a tsz-ből árusításra küldött 4200 hek­tóliter tej is. A következő években még nagyobb lehetősége lesz a Felszabadulás Tsz-nek a la­kosság közvetlen élelmiszer ellátására, mert tagja lett annak a társulásnak, amely több üzletet nyit a közeljö­vőben Szegeden. A jelentés­hez több hasznos javaslat mond. A második napirenden előterjesztések, interpelláci­ók szerepeltek. Ennek során közérdekű kérdésekben fel­szólaltak: Solymosi Lajos, Süli István, Hajnal László, Nagy József, dr. Bárkonyi László, Radics Sándor, Sípos József. Koics Erzsébet. Czi­rok Józsefné, Pásztor Albert, Jámbor Jánosné tanácstagok, dr. Kerepesi József vb-tit­kár. dr. Török Miklós pénz­ügyi osztályvezető, dr. Bán­falvi Géza, az egészségügyi csoport vezetője és Nemes József építési és közlekedési csoportvezető. Vásároljon facsemetét! Az árusítást november 4-én, szombaton reggel­től indítja be a SZEGEDI FÖLDMÜVESSZÖ­VETKEZET Marx téri felvásárlótelepén (volt MEZÖKER). Kapható különböző: nemes alma, körte, kaj­szi-, őszibarack, cseresznye, meggy stb. facse­mete és csemege szőlőoltványok. S 100 969 Szerda, 1967. november 1. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents