Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-06 / 263. szám

Győri Imre elvtárs ünnepi beszéde Tisztelt ünnepi gyűlés! Kedves Elvtársnők, Elvtársak ! Ezekben a napokban a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra emlékezik a világ. 1917. november • 7-én a kommunisták által vezetett oroszországi munkások és parasztok kezükbe vették az államhatalmat, ötven évvel ezelőtt vérből, szenvedésből, a polgári romlásból emelte magasra az egész emberiség reménységének csillagát Oroszország népe. Sok nagy jelentőségű, korszakos eseménye volt már az emberiségnek. De egy sem akadt közöttük, amely a népek sorsára olyan hatást gyakorolt volna, mint az Októberi Forradalom. Az emberiség igazi történetének kezdete A Nagy Októberi Szocialista Forradalom azért jelent minőségileg újat és többet a történelmi események menetében, mert létrehozva a volt kizsákmányoltak hatalmát, a proletariátus diktatúráját, megteremtette a kizsákmányolás nélküli társadalom feltételeit. Elindította a kapitalizmusból a szocializmusba való áttérés történelmi folyamatát. Megnyitotta az emberiség előtörténete után az emberiség igazi történetének korszakát. És hogy valóban az emberiség történelmének legnagyobb sorsfordulójáról van szó, azt bizonyítja az is, hogy minél jobban távolodunk a történelmi naptól, mindinkább igazolódik történelmet formáló hatása és jelentősége. ' 1917-ben Szovjet-Oroszország az egyetlen ország volt, amely a szocialista társadalom építésének útját kezdte járnt A sajátosan orosz forradalomnak minősített Októberi Szocialista Forradalomról a történelem hamar bebizonyította, hogy ez egyáltalán nem egy ország sajátja. A népi demokratikus forradalmak győzelme révén o szocializmus már nem egyetlen elszigetelt ország rendje, hanem immár 14 országban győzött, és kontinensekre kiterjedő világrendszerré vált. Amerika partjaitól alig száz kilométerre, Kubában is vörös zászlót lenget a szél, és ma már több mint egymilliárd ember jelene a kizsákmányolástól mentes új társadalmi rend. Bár az imperializmus dühödten ellenáll, a forradalmak csapásai alatt egyre másra összeomlanak a kapitalista világrend pillérei. Fokozatosan összeomlott és eltűnőben van az imperializmus sötét gyarmati rendszere. Több mint 70 volt gyarmati ország vívta ki függetlenségét csak a második világháború óta, s közülük mind többen nem kapitalista úton indult eL Október győztes forradalma meggyorsította a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom fejlődését. Napjainkban alig van a Földnek olyan országa, ahol legálisan, vagy illegálisan, de ne működne marxista—leninista forradalmi párt. A kommunizmust építő Szovjetunió világhatalommá válásával, a szocialista világrendszer létrejöttével es fejlődésével. az imperializmus gyarmati rendszere széthullásával az erőviszonyok kedvezően, a szocializmus, a nemzeti függetlenség és a béke erői javára tolódtak el. Megszűnt az imperializmusnak az a lehetősége, hogy kénye-kedve szerint büntetlenül játsszon az emberiség srsával. Az elmúlt ötven év alatt számtalanszor megjósoltak Október, a szovjet rendszer bukását. Napokat, heteket, aztán hónapokat jósoltak a szovjet hatalom fennállására. A jósok mind felsültek, a Szovjetunió pedig él, erősödik, soha nem látott eredményeket ér el. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió útjára és a nagy évfordulóra nem egyformán tekintünk. Az ellenség egyre szűkülő tábora gyűlölettel, bosszúvágytól fűtve, fél évszázados kudarcainak keserű tudatával emlékszik. A jóhiszemű emberek, szerte a világon — mind többet tudván a Szovjetunióról, a szocializmusról — szimpátiával gondolnak Októberre. Az ő tudatukban ez öszszeforott a béke eszméivel. Mindazokban az országokban, ahol már Október útját járják, a barátok elkötelezettségének melegével, büszkeséggel, mély optimizmussal emlékeznek az emberek 1917-re. Hálával emlékezünk ml, magyarok is a győztes szocializmus úttörőire, a szovjet nép hősi útjára, emberfeletti erőfeszítéseire, küzdelmeire. Tisztelettel tekintünk azokra, akik először rengették meg a kapitalista világot. Ez a történelem első olyan földrengése volt, amelynek nyomán a régi világ romjain az emberi boldogulás és humánum épülete magasodik. Győri Imre elvtárs ezután méltatta azt a hősi küzdelmet, melyet a szovjet nép, a forradalom hadserege vívott tizennégy kapitalista állam intervenciójának visszaverésére; a világ dolgozóinak együttérző támogatását e nagy harcban; majd a szovjet állam újjáépítő és gazdaságszervező tevékenységéről emlékezett meg. ország az 1913-as évben. Az ipari termelés ütemét illetően a Szovjetunió fölénye óriási, és nem kétséges, hogy belátható időn belül nemcsak eléri, de túl is szárnyalja mind mennyiségben, mind termelékenységben a világ legfejlettebb kapitalista államát. Ugyanezt mondhatjuk el mezőgazdasága fejlődéséről is. Jóllehet az Egyesült Államok egy sor területen még megelőzi a Szovjetuniót, s ennek mélyen fekvő történelmi okai vannak, de a Szovjetunió, a világ fejlődésére, jelenleg és a jövőben döntő befolyást gyakorló ágazatokban és területeken nemcsak állja a versenyt, hanem már meg is előzte a legfejlettebb kapitalista országot. A tudományos képzésben, a fizikai kutatásokban, az űrkutatásban, a rakétatechnikában, nem utolsósorban a katonai technikában a Szovjetunió vezet. Nem véletlen, hogy a Szovjetunió rakétái repítettek elsőnek embert a világűrbe. Olyan országban történt ez, ahol ötven esztendővel ezelőtt még a lakosságnak több mint fele írástudatlan volt. Ma ugyanitt a lakosság jó egyharmada tanul különféle fokon, itt var a legtöbb orvos a világon, és itt él a világ tudóstársadalmának jó egynegyede. Az sem véletlen, hogy az a hatalom, amelyik a legemberibb berendezkedésű társadalmat teremtette meg itt a Földön, elsőnek juttatta el zászlaját és címerét a Holdra és a Venusra, és innét, az Esthajnalcsillagról küldött üzenetet az emberiségnek. És amikor a szovjet népgazdaság, kultúra, tudomány, technika világra szóló eredményeiről beszélünk arról sem szabad megfeledkezni, honnét indult el, milyen mérhetetlenül mély szakadékot kellett leküzdenie ennek a társadalomnak Fél évszázados harcából kereken tíz évet pusztító háborúk töltöttek ki, a másik tíz év az újjáépítéshez volt szükséges. Közben eddig soha nem ismert méretű fegyverkezést erőszakoltak rá az imperialista fenyegetések. Győri Imre elvtárs ünnepi beszédét mondja A sikerek szervezője és irányítója: a párt A szovjet nép sikereinek mindenkori szervezője és irányítója a Szovjetunió Kommunista Pártja volt. Lenin pártja megőrizte a marxizmus tisztaságát, továbbfejlesztette az elméletet, összeforrott a tömegekkel, s megfelelő vezérkarnak bizonyult minden időben. Ez a párt saját hibájával is mindenkor bátran szembenézett. A személyi kultusz torzításai leküzdésével, a lenini normák helyreállításával a párt életében hatalmas erőket szabadított fel a szovjet társadalomban, helyreállította a tömegek teremtő kedvét. Az SZKP XX. kongresszusa nagy szolgálatot tett a nemzetközi kommunista mozgalomnak, megerősítette a népek bizalmát a kommunizmus ügye iránt. Napjainkban a Szovjetunió Kommunista Pártja a kommunizmus építése gigászi munkájában vezeti és szervezi a szovjet népet. A Szovjetunióban végbement gazdasági, társadalmi sikereknek leghatalmasabb tényezője maga a nép. A szovjet nép magas fokú politikai öntudatával, szocialista munkaerkölcsével, közösségi életszemléletével, proletár internacionalizmusával és szocialista hazafiságával méltó hordozója a kommunista társadalomnak A rövid történeti áttekintés is mutatja: az Októberi Forradalom óta eltelt idő a Szovjetunió megerősödésének ideje, az imperializmussal, a fasizmussal szembeni harcának és győzelmének ideje, szocialista világhatalommá válásának évtizedei voltak. A szovjet emberek minden akadályt leküzdve, megnyitották a kommunizmus diadalmas térhódításának korszakát. Mindezek együtt, méltán avatják századunkat, a XX. századot a Szovjetunió, a szocializmus, a kommunizmus évszázadává. Innét, a mai ünnepségünkről is forró elvtársi üdvözletünket küldjük a testvéri szovjet népnek. Kívánjuk, éljenek boldogan és munkájuk, harcuk eredményeképpen országukban a világon elsőként épüljön fel a kommunizmus. országgá váljon Magyarország a nemzetek sorában. A két ország kapcsolatai olyan új típusú viszonyt példáznak, amelyek kapitalista körülmények között elképzelhetetlenek. Nincs a gazdasági építésnek, a tudományos kutatásnak, a közoktatásnak, a kultúrának, a közegészségügynek, általában a társadalmi életnek olyan jelentős területe, ahol ne virágoznának a kölcsönös előnyös, gyümölcsöző szovjet—magyar kapcsolatok. A magyar népgazdaság fejlődését immár több mint két évtizede segíti a Szovjetunió. Megemlékezett a szónok a továbbiakban a szovjet gazdasági segítség, kulturális és tudományos együttműködés jelentőségéről; hazánk gyors fejlődésére gyakorolt hatásáról, majd így folytatta: Nemrégiben újítottuk meg a Szovjetunióval 1948-ban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményünket. Ez az egyezmény, bár húsz esztendőre szól, valójában az örök magyar— szovjet barátság dokumentuma. A Szovjetunióval egyek vagyunk a nemzetközi küzdőtéren, a békéért folyó harcban és a nemzetközi munkásmozgalom egységének helyreállításáért kifejtett erőfeszítésekben is. Egységben az imperializmus ellen Az elmúlt fél évszázad viharainak nemcsak az a tanulsága, hogy a társadalmi fejlődésben nincs megállás, és hogy a szocializmus térhódítását semmilyen erő nem tudja megállítani, hanem az is, hogy az imperializmus egy pillanatra sem adja fel a harcot, nem tanul és nem nyugszik bele vereségébe. Jóllehet, a szocialista világrendszer, a szocializmus és a béke megnövekedett erői miatt ma a világháborút az imperializmus nem könnyen zúdíthatja az (Folytatás a 4. oldalon.) Barátságunk az élet természetes alkotóeleme A kommunizmus anyagi, technikai bázisának megteremtéséért A szovjet állam az intervenciósok kiűzése után, viszonylag rövid idő alatt, nemcsak helyreállította az ország gazdaságát, de szocialista ipart és mezőgazdaságot is teremtett. A szovjet hatalom rövid idő alatt bebizonyította, hogy lehet vezetni és felépíteni gazdaságot kapitalisták nélkül. Mégpedig olyan gazdaságot, amely tervekre épül, amelyben nincsenek válságok, nincs munkanélküliség, s igen gyors ütemben fejlődik. De mire az élet kezdett szépülni és javulni, amikor ehh- a szocialista gazdaság m. jobb alapokat nyújtott. „„Kor zúdította a nemzetközi imperializmus a Szovjetunióra a német fasizmus mindenre elszánt hordáit. A Szovjetunió népeinek ismét vizsgázniok kellett forradalmi elszántságból, szocialista hazafiságból és munkás nemzetköziségből. A hitleri támadok elleni önvédelmi háború próbatétel elé állította a szovjet társadalmi rendszert, és ez mindenben fényesen kiállta a próbát. A szovjet nép péLdátlan hősiességgel zúzta szét a világ egyik leghatalmasabb hadseregét, és e tettével elévülhetetlen szolgálatot tett az egész emberiségnek. A háború után ismét az újjáépítés nagy feladatát oldotta meg a szovjet nép, majd befejezte a szocializmus teljes felépítését. Most, az Októberi Szocialista Forradalom után öt évtizeddel már a kommunizmus anyagi-technikai bázisa megteremtésén fáradoznak a szovjet emberek. Közismertek a szovjet ipar, a szovjet mezőgazdaság, tudomány és kultúra eredményei. Az ipari termelésben a Szovjetunió a világon a második helyet, Európában az első helyet foglalja el. 1966-ban a szovjet-ország hat nap alatt állított elő annyi ipari terméket, mint a cári OroszElvtársnök! Elvtársak! A Szovjetunió népeinek immár fél évszázados történelme, és a mi népünk legújabb történelme elválaszthatatlanul összeforrt. De nem 22 esztendeje találkozott először a magyar nép a dicsőséges Októberi Forradalommal és népével. Ma is büszkén és hálával gondolunk arra a százezer magyarra, akik internacionalista elkötelezettséggel részesei voltak az első szocialista állam önvédelmi háborújának. Ök szőtték a szovjet—magyar barátság első szálait. Népünk történetének dicső korszakaként tartjuk számon a Tanácsköztársaság 133 napját, amikor a magyar dolgozók a szovjet példát követve, hősiesen vállalták magukra a szocialista forradalom akkor gigászi kockázatát. Sohasem felejtjük el, hogy Leninnek jutott ideje és energiája, hogy a temérdek gond és nehézség közepette, ami akkor Szovjet-Oroszországra nehezedett, figyelemmel kísérje a szocialista Magyarország harcát, és tanácsokat, útmutatást adjon számára. A szovjet—magyar szolidaritás ettől az időtől dotálódik. A magyar tanácshatolom hősi harca a belső és külső ellenforradalmi támadás miatt elbukott. Hazánkra negyedszázados sötétség borult. A munkások szívében azonban a Horthy-fasizmus 25 esztendeje alatt is mindig ott élt az első magyar munkáshatalom emléke, és reményt számukra Október szülötte, a Szovjetunió példája jelentett. A szovjet nép, a szovjet hadsereg hozzásegített bennünket nemzeti életünk legnagyszerűbb fordulatához; felszabadította hazánkat az országot romba döntő fasiszta uralom alól. Október fiai hozták el számunkra a szabadságot. Ezért vált őszinte nemzeti érzéssé népünk szívében a szeretet és a hála a szovjet nép iránt, amelynek fiai vérüket hullatták hazánk felszabadításáért. És éppen itt, megyénkben, Szegeden, 1944. november 7én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepnapján hangzott el pártunk felhívása, az ország újjáépítésére, demokratikus átalakítására, hangoztatva. lesz magyar újjászületés. És lett újjászületés. Azóta is a Nagy Október fénye világítja meg a magyar történelem útját. Az eltelt több mint húsz év a magyar—szovjet barátság és a magyar—szovjet kapcsolatok erősítésének két évtizede volt. A Szovjetunióhoz fűződő barátságunk az elmúlt 22 évben életünk természetes alkotó elemévé vált. A Szovjetunióval való elszakíthatatlan kapcsolatunk lehetővé tette, hogy a nép a maga kezébe vegye sorsa formálását, s hogy önálló szuverén Cqy villanás az 50 évből „Egyedülállóan megható es bizonyító" Felnőttek nemzedékek, amelyeknek az ilyen szavak: forradalom, háború, béke — nagyobbrészt fogalmak. Nem látták, nem élték, történelemmé egyszerűsödik hát számukra. Közülük való Balogh Artúr, a szegedi XI. Autójavító Vállalat dolgozója is, aki a béke kellős közepéből egyszer gyanútlanul mégis csak besétált a „háború" utcájába. Moszkvában történt... Ez a legmarkánsabb emléke a Szovjetúnióból. — A ZIL autógyárban jártunk, s szabad időnkben nyakunkba vettük a roppant fővárost. Béke, idilli nyugalom, nevetés. S egyszercsak betértünk egy múzeumba, ahol a Nagy Honvédő Háború küzdelmei, hősi csatái elevenednek meg képeken, fegyverek és dokumentumok egész seregén. Valóságos döbbenet. Az iszonyat és a heroizmus képei úgy hatnak az emberre, hogy se szólni, se kérdezni nem mer, nem tud, s akaratlanul is csak lábujjhegyen jár. Én itt értettem meg, mi az, hogy háború, mi az hogy béke... itt gondoltam végig először, micsoda árat fizetett, milyen áldozatot hozott a szovjet nép puszta létéért, megmaradasáért és jövőjéért... Más a film és más az irodalom, mint szemtől szembe állni a döbbenettel, az elszántsággal, a hősiességgel ... Itt senki sem vonhatja ki magát az eszmélés hatalmas terhe alól. .. Ha romok, keserű arcok közül lépne be oda az ember, talán nem sújtaná olyan erősen a felismerés villáma. De így, a futószalagok pompás rendje, a város ragyogása, az utcák, sétányok derűje után valósággal belemar az emlék az ember lelkiismeretébe. — Láttam csodás dolgokat, technikai és építészeti szenzációkat, munkás kollektívát, üzleteket, színházat és képtárat — de az eszmélés az én legnagyobb élményem a Szovjetunióból. Most már. azóta, értem az új meg új, korszerű szovjet fegyvereket, amelyek minden ünnepen végig dörögnek a Vörös téren; érzem a szónok igazának mélységét, aki 1967-ben is békéről beszél; mérni tudom, mit jelent, hogy csak múzeumban lehet látni a háború nyomait. — Abból az épületből mindenki fehér zászlóval jön ki: a meggyőződés fehér zászlajával. Egyedülállóan megható és bizonyító, hogy éppen az az állam ültet és táplál ilyen érzéseket polgáraiban és mindenkiben. amely ugyanakkor a legyőzhetetlenségig fokozta védelmi erejét. — A békéről hozott dekrétumot legelőször a győztes szocialista forradalom. Ma is azt áhítja és óvja ott minden . .. Hetfö, 1967. november 6. MAGYARORSZÁG 3