Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-04 / 261. szám

A szocializmus győzelmének ötven éve (Folytatás a 3. oldalról.) Ságnak ezeket az okmánya­it Gazdag tartalmuk n kap­csolatainkban e!ért új, ma­gasabb fokot tükrözi. A Jelenlegi körülmények között rendkívül fontos a szocialista államok együtt­működése védelmük megerő­sítése területén. Erre a fel­adatra mi lankadatlan fi­gyelmet fordítunk. Ez vo­natkozik mindenekelőtt a Varsói Szerződés tagorszá­gaival való kapcsolatokra. Ez a szervezet ugyanis a szocialista országok politi­kai és védelmi együttműkö­désének hatalmas eszköze. Az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kor­mány u jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy elősegítse a vllágszociallz­mus erősödését és fejlődé­sét, vívmányainak megvé­delmezését. Elvtársaki Pártunk és a szovjet kormány az új világ­háború veszélyének elhárí­tásáért folytatott harcában figyelembe veszi a jelenlegi nemzetközi helyzet sajátos­ságait. A vietnami háború, az amerikai Intervenció Laosz­ban, a közel-keleti esemé­nyek, az imperialisták által Azsla, Afrika, Európa és Latin-Amerika néhány or­szágéban szervezett reakciós államcsíny; az európai ha­tárok módosításának követe­lése és az NSZK nukleáris fegyverhez juttatása, amit makacsul követelnek a nyu­gatnémet revanslsták, Bonn lehetetlen és arcátlan igé­nye, hogy az „egész Német­ország" képviselőjének te­kintsék — mindez arról be­szél, hogy az Imperializmus nem változtatta meg agresz­szlv természetét. Továbbra Is a legsötétebb reakció, a véres erőszak és az agresz­nzió megtestesítője, vala­mennyi nép békéjét és biz­tonsagát fenyegető komoly veszély hordozója marad, s mi nem tudunk, nincs Jo­gunk megfeledkezni erről. Erőnk nagy — folytatta L. Brezsnyev — de sohasem fogjuk felhasználni önző cé­lokra. A kommunizmus a világon elsőként építő álla­munk kolosszális hatalma az agresszió és az elnyomás el­len, a szabadságért, a de­mokráciáért és a békéért ví­vott harc Igazságos Ügyét szolgálja. E hatalom növe­kedése, a Szovjetunió foko­zódó befolyása a világese­mények menetére minden ország néptömegeinek alap­vető érdekelt szolgálja. Külpolitikánk egész tartal­mában forradalmi szocialis­ta politika. A marxista—le­ninisták azonban mindig tud­ták, hogy a szocializmus nem fegyveres erő segítségével Jut el egyik országból a má­sikba, hanem minden társa­dalom belső fejlődésének az eredménye. A marxista—le­ninisták szilárdan hisznek ügyük Igazában, bíznak a szocialista rendszer fölényé­ben, és meggyőződésük, hogy a szocialista rendszer győzel­méhez nincs szükség államok közötti háborúkra. Most, amikor a Szovjet­unió hatalma minden eddi­git felülmúl, ugyanúgy, mint eddig ls, azért szállunk sík­ra, hogy a két társadalmi rendszer közötti kapcsolatok kérdéseit ne fegyveres úton próbálják megoldani. Fel­szólítjuk a burzsoá országok kormányait, hallgassanak a békét és tartós biztonságot követelő népek szavára. A Szovjetunió kötelességé­nek tartja mindent megten­ni, hogy a népeknek ez az óhaja valóra váljék. Ezért lankadatlan energiával har­col az általános és teljes le­szerelésért. Nagy jelentőséget tulajdo­nítunk az Egyesült Nemze­tek Szervezetének, és más szabadságszerető és békesze­rető államokkal együtt el akarjuk érni, hogy az ENSZ a békének és a népek Jogai­nak megvédését célzó nem­zetközi együttműködés haté­kony szervévé váljék. Szö­vetségeseivel együtt a Szov­jetunió álhatatosan folytatja a harcot a tartós európai bé­kéért; minden olyan tényező ellen, ami az európai népek biztonságát veszélyezteti, to­vábbra is slkraszáll a külön­böző társadalmi rendszerű államok kölcsönösen előnyős együttműködéséért, a békés együttélés ismert elvei alap­ján. ' A Szovjetunió harca a bé­kéért és a népek barátságá­ért szétzúzta a „Moszkva agresszivitásáról" a „kom­munista veszélyről" terjesz­tett hazug mesét, amelynek segítségével a nemzetközi reakció megteremtette ag­resszív katonai tömbjeit, a NATO-t, a SEATO-t stb. E tömbök megalkotásával a nemzetközi reakció abban reménykedett, hogy bekerít bennünket, megakadályozza a szocialista világrendszer megszilárdulását és az el­nyomott népek nemzeti fel­szabadító forradalmának ki­bontakozását. A dolgok azonban egyálta­lán nem úgy alakultak, ahogyan Washingtonban és a kapitalista világ más fő­városaiban gondolták. A szo­cializmus és szövetségeseinek erői szakadatlanul gyarapod­nak. Az imperializmus ag­resszív erői mindjobban el­szigetelődnek. az általa ala­kított tömbök inognak, és repedeznek. Elvtársaki Visszatekintve a szocialista szovjet hatalom eddig megtett 50 esztendős útjára, meggyőződéssel mondhatjuk: lenini külpoli­tikánk sikeresen oldotta és oldja meg feladatait. B kommunista párl a szovjet nép harcos élcsapata, győzelmeink lelkesítője és szerveznie Elvtársak' Az Októberi Forradalom győzelme, a szo­cializmus országunkban ara­tott diadala: a kommunista párt eszméinek diadala, a párt lenini fő irányvonalá­nak nagy győzelme. Orszá­gunk történelme a XX. szá­zad folyamán elválaszthatat­lanul összefüggött a kommu­nista part tevékenységével. Pártunk legyőzhetetlen erejének tápláló forrása a párt szoros, megbonthatatlan icapcsolata a néppel, Lenin ne megyszer hangsúlyozta, hogy az élcsapat, a párt egyedül nem tudja felépíte­ni a szocializmust. A párt csak abban az esetben telje­sítheti élcsapat-feladatát, ha szoros kapcsolatot tart fenn a tömegekkel. Az elmúlt egész ötven esztendő folya­mán a párt a néppel való kapcsolatainak erősítésében látta az egyik legfontosabb feladatát. Annak érdekében, hogy a tömegekben kialakuljon az új társadalom építésének óhaja és készsége, mindenek­előtt eszmeileg kellett fel­fegyverezni a népet, kl kel­lett dolgozni a szocializmus építésének útjait, formált és módszereit. A szovjet munkásosztály, országunk minden dolgozó­ja, szilárdan összekötötte életét a párttal. A dolgozó népnek a párt Iránt táplált határtalan bizalmát tanús't­Jn az, hogy a Szovjetország történetének legbonyolultabb és legfelelőségteljesebb sza­kaszaiban kérték a legtöbben felvételüket a pártba. A polgárháború nehéz idő­szakában, amikor az ellen­ség Tulához és Moszkvához közeledett, az emberek tíz­ezrei léptek a pártba. 1924­ben, a lenini hehívó Idején, 140 000 munkás lett kommu­nista. A Nagy Honvédő Há­ború éveiben a pártba több mint ötmillió ember lépett be. Az Idén. amikor az új világ születésének nagyszerű évfordulóját ünnenellük. Le­nin pártjába félmillióan lép­tek be. Az új párttagoknak több mint fele munkás. Ahhoz, hogy a tömegek­ben kialakuljon a szocializ­mus építésének képessége, a pártszervezetek tízezreinek — a Központi Bizottságtól a legkisebb pártsejtig — ko­losszális szervező munkájá­ra volt szükség. A nép forradalmi alkotó­munkája széleskörű és bo­nyolult rendszert teremtett meg, amelyen keresztül a párt naponta kapcsolatban áll a tömegekkel, megvaló­sítja annak vezetését. Ide tartoznak a tanácsok, a szakszervezetek, a Komszo­mol és a dolgozók Önkéntes társaságai. Ez a rendszer immár fél évszázados törté­nete során kiállta az élet próbáját és megmutatta el­vitathatatlan előnyelt. A pártirányítás értelme abban áll, hogy biztosítsa az egész társadalom megbont­hatatlan eszmei-politikai egységét, biztosítsa az egész, társadalom célszerű, helye­sen koordinált fejlődését. A párt gondoskodik arról, hogy a mindennapi munka kis és még kisebb patakocskái har­monikusan. egy hatalmas és egységes íolvamban egye­süljenek. E munka biztos alapja számunkra a demok­ratikus centralizmus lenini elve, a pártélet lenini nor­mái. E normák betartása feltétlen törvény legyen szá­munkra. A párt ereje abban rej­lik, hogy a történelem va­lamennyi szakaszában kellő önkritikával szemléli saját tevékenységét és Ilyen szem­léletből kiindulva kijavítja az elkövetett hibákat. A párt a jövőben is fokozott követelményeket támaszt minden kommunistával szemben, fejleszteni fogja a bírálatot és az önbírálatot. A párt .iöl tudta, hogy sze­repe. a nép és az ország sorsa iránti felelőssége a kommunista építés lendüle­tének fokozásával együtt növekedni fog. Ebből követ­kezik az is, hogy növekszik abban rejlik hogy ennek az elméletnek az oldalén 611 a forradalmi, materialista dia­lektika, amely mindenkor konkrét elemzést követel, konkrét helyzetben, A szo­ros, állandó kapcsolat a gya­korlattal, a reális élettel, a valóság szigorú tudományos megközelítése, a marxizmus —leninizmus élő lelke. Ez örök ifjúságának a titka. A társadalmi gondolat nagy vívmányaként őrizzük a társadalomról és az osz­tályharcröl. a történelmi fej­lődós törvényszerűségeifői, a szocialista forradalomról és a szocializmus felépítésének útjairól szóló mindazon is­mereteket, amelyeket Marx, Engels, Lenin adott nekünk. De nem úgy őrizzük ezeket az ismereteket, mint az an­tikváriusok őrzik a régi könyveket," hanem úgy, ahogy e nagy tanítás örökö­seihez illik: bátran alkal­mazzuk az Ismeretek felbe­csülhetetlen tőkéjét a poli­tikai gyakorlatban, szüntele­nül fejlesztjük és gyarapít­juk a nekünk örökül jutott gazdag elméletet. Ha nem fejlesztjük a marxi—lenini tanítást, nem haladhatunk előre. Pártunk ereje, befolyása, ég tekintélye a népet önzet­lenül szolgáló forradalmá­rok több nemzedéke önfel­áldozó harcának és hatalmas munkájának óriási eredmé­nye. A kommunisták számá­ra, a szovjet emberek szá­mára nincs szentebb köte­lesség, mint őrizni a párt tekintélyét, erősíteni annak kapcsolatait a néppel, meg­sokszorozni erejét. Dicsőség Lenin pártjának, a szovjet dolgozók' harcos élcsapatának! Erősödjék a Jövőben ls a párt és a nép megbonthatatlan egysége minden győzelmünk legfőbb biztosítékai fi kommunizmus az emberiság helnapia Október 50. évfordulója nemcsak a szovjet nép ünne­pe. hanem a testvéri szocia­lista országok népeinek, va­lamennyi ország kommunis­táinak, n nemzetközi mun­kásmozgalomnak és minden dolgozónak az ünnepe ls. Pártunk és egész népünk nevében mondok köszönetet külföldi barátainknak a Szovjetunió nagy ünnepén való részvételükért. Az Önök barátsága és szolidari­tása, az Önök győzelmei, kedves barátaim és testvé­reim, mindig lelkesítő erő­vel hatottak és hatnak a szovjet embereknek a kom­munizmusért vívott harcára. Mi nagyra értékeljük mind­azt, amivel a testvérpártok hozzájárulnak az emberiség haladásáért vívott harc kö­zös ügyéhez! Ezekben az ünnepi napok­ban említést kell tenni el­lenségeinkről ls. Hiszen ők Is megkísérelték — természete­sen a maguk módján —, hogy hozzájáruljanak az 50. év­forduló megünnepléséhez. A kommunizmus ellenségei ar­cuk vereitékében fürödve erőlködnek. Teljes bevetés­sel dolgozott az imperialista propaganda hatalmas gépe­zete. Működtek a régi Oroszország naftalinből elő­szedett alakjai. Ámde olyan időket élünk, amikor már senki sem képes kissebbíte­ni a szovjetek országa által véghezvitt tettek nagyságát, senki sem képes meghamisí­tani a szocializmus vívmá­nyainak igazi értelmét. El­lenségeink erőfeszítése, a rágalom és a hazugság, rá­juk magukra üt vissza. Ok­tóber hazája, a győztes szo­cializmus országa, az összes elnyomottak és mindazok reménysége, támasza volt és marad, akik n békéért, a népek szabadságáért és bol­dogulásáért harcolnak. Elvtársak! A szocializmus zászlaja, amelyet Október emelt ma­gasra, az egész emberiség jövőjének szimbólumaként lobog a világ felett. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja, az egész szovjet nép mélyen meg van győ­ződve arról, hogy a szovjet állam első félévszázadának sikerei, s a forradalmi vi­lágmozgalom által elért si­kerek — a mi országunk és más országok még nagysze­rűbb jövendőjének prológu­sa. A kommunizmus az egész emberiség holnapja! A világ dolgozóinak színe előtt Lenin pártja ünnepé­lyesen kijelenti: a Szovjet­unió kommunistái, a nagy szovjet nép eleget tesz tör­ténelmi küldetésének, a vi­lágon elsőként sikerrel fel­építi a kommunista társa­dalmatl Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely új korszakot nyitott az em­beriség történelmében! Éljen a kommunizmust építő hős szovjet nép! Éljen a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, országunk népei barátságá­nak és boldogságának erőd­je, a béke és a haladás biz. tos támasza! Éljen a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a nagy Le­nin pártja, győzelmeink lel­kesítője és szervezője! Éljen a marxizmus—leni­nizmus. korunk mindent le­győző forradalmi tanítása; Erősödjék a szocialista or­szágok, a kommunista pár­tok. a nemzetközi munkás­osztály. minden forradalmi és haladó erő egysége az im­perializmus ellen, a béké­ért. a demokráciáért, a szo­cializmusért. a népek nem­zett függetlenségéért, bizton­ságáért és szabadságáért ví­vott harcban! Előre a kommunizmus győ­zelme felé! a pártkongresszusok, a köz­ponti bizottsági ülések sze­repe, amelyeken megvitat­ják az ország kül- ós bel­politikájának legfontosabb kérdéseit. A kommunistáknak nincs semmilyen kiváltságuk, leg­feljebb az, hogy másoknál is inkább mindent a közös ügy szolgálatába állítsanak, má­soknál is inkább harcolja­nak és dolgozzanak a közös ügy diadaláért. A kommu­nistáknak egyetlen különle­ges joga, hogy mindig előre haladjanak, mindig ott le­gyenek, ahol a helyzet a leg­nehezebb. Ma, Október hazája máso­dik ötvenéves időszaka kez­detének előestéjén, mi, kom­munisták, teljes felelősség­gel kijelentjük, hogy tovább­ra is a népet szolgáljuk, az érdekeiért, és boldogságáért vívott harc szolgálatába ál­lítjuk ismereteinket, erőnket és képességeinket. Hányszor kellett nekünk, kommunistáknak olyan esz­mefuttatásokat hallanunk, hogy a marxi—lenini taní­tás elavult, elvesztette jelen­tőségét. A történelem a pél­dák tucatjait és százait is­meri, amikor elméletek, kon­cepciók, egész filozófiai rend­szerek. amelyek arra tartot­tak Igényt, hogy a világot megújítsák, nem állták ki az idők próbáját, semmivé lettek, dicstelenül megsem­misültek, amikor összeütkö­zésbe kerültek az élettel. Ilyen sots éri elkerülhetetle­nül mindazokat., akik meg­próbálták és megpróbálják a marxizmus—leninizmus tu­dományát a burzsoázia ér­dekelnek megfelelő formába öntött ravasz hamisítványok­kal helyettesíteni, vagy az élettől elszakadt álforradal­ml, elhamarkodott elméle­tekkel felváltani. Csak a dogmákon alapuló, a társadalom fejlődésével lé­pést tartani nem tudó el­méletek avulnak el. A .mar­xizmus—leninizmus ereje ünnepi gyűlések, kitüntetések, jutalmak Tegnap délután Szentesen, a Nagy Október jubileuma alkalmából, ünnepi gyűlést tartottak a Kontakta gyár­ban. Sándor József, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja mondott ünnepi beszédet. Ünnepi pártnapon emlé­keztek meg tegnap a Nagy Októberről a szegedi cipő­gyárban. Liptai Veronika, a csúcs-pártvezetőség titkára köszöntötte u megjelenteket, majd Török Mária mondta el .Gorkij költeményét: A viharmadár dalát. Ezután Balog István, az MSZMP Szeged városi pá rt-végrehaj­tóblzottságának tagja, a vá­rosi pártbizottság osztályve­zetője köszöntötte az üzem dolgozóit és mondott ünne­pi beszédet. Szőlősi Sándor Igazgató a Könnyűipar Ki­váló Dolgozója kitüntetést nyújtotta át Csontos István­nénak, Doktor Dezsőnének, Érsek Jánosnénak és Re­mény fi Bélánénak. A jó mun­ka elismeréseként sokan részesültek jutalomban. A munkásőrségben vég­zett kimagasló szolgálatért az Elnöki Tanács ördögh János szegedi munkásőrt a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatával tüntette ki. Tegnap a megyei pártbi­zottság épületében is mun­kásőröket tüntettek ki. Az ünnepségen jelen volt Ró­zsa István, az MSZMP Csongrád megyei bizottsá­gának titkára, dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb titkára. Farkas István, a szegedi járási tanács vb el­nöke, a hazánkban ideigle­nesen tartózkodó szovjet ka­tonai alakulatok képviselője és a társ fegyveres alaku­latok vezetőt. Mákos István, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka ünnepi köszön lő­je után Rózsa István Benkő János szegedi, Marczin György szegedi járási mun­kásőrnek a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany, Pusztai Andor és Rácz K. László, a megyei parancs­nokságon dolgozó munkás­őröknek az ezüst; Mándoki János szegedi munkásőrnek pedig a bronz fokozatát; Nagymihály József szegedi Já­rási munkósőrnek a Közbiz­tonsági Erem arany fokozatát; Huszka Márton megyei pa­rancsnokhelyettesnek a Ki­váló Karhatalmi Szolgála­tért emlékérmet adta át. Országos parancsnoki di­cséretben és jutalomban 15, megyei parancsnoki dicsé­retben és jutalomban 105 munkásőr részesült. Az országos parancsnok dicséretben részesítette Lász­ló Lajos munkásőrt, a mun­kásőrség megyei parancsno­ka pedig Arany János egy­ségparancsnokot. A BM Kar­hatalom Országos Parancs­noksága Arany Jánosnak „Kiváló Karhatalmi Szolgád latért" Jelvényt adományo­zott. A KISZ Szeged városi bi­zottságának ifjúsági házá­ban Kárpáti Sándor, a KlSZ Központi Bizottságának tit­kára adott át kitüntetéseket. KISZ Érdemérmet kapott: Bankó János, a Szegedi Építőipari Technikum ta­nácsadó tanára, Csádon Gyula, az MSZMP Szeged várost bizottságának mun­katársa dr. Koncz János, a Csongrád megyei KISZ-bi­zottság titkára. Aranykoszo­rút KISZ-jelvényt kapott Berta László, Julesz ^János, Matolcsl Imre, öcskó Lász­ló. Kiváló úttörő vezető ki­tüntetést kapott Farkas Jó­zsefné (Bordány) és dr. Oláh Miklósné. A megyei tanácsházán teg­nap Deák Ferenc, a megyei tanács vb kereskedelmi osz­tályának vezetője kitünteté­seket adott át kereskedel­mi dolgozóknak. A Belkeres kedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Kecskés István, Kovács György, Lu­teránus István, Marosi Gusztáv, Sőregl Ferenc, Sza­bó Kálmán és több megye­beli kereskedelmi dolgozó. A Csongrád megvet Rend­őr-főkapitányság művelődési termében tartott ünnepséget a Szeged városi és járási rendőrkapitányság. Ezen résztvett Csizmás Sándor, az MSZMP szegedi Járást bizottságának titkára. Oz­vald Imre. az MSZMP Sze­ged városi végrehajtó bizott­ságának tagja, a városi pártbizottság osztályvezető­je, továbbá a magyar fegy­veres testületek és a ha­zánkban ideiglenesen tartóz­kodó szovjet. alakulatok több képviselője. Dr. Ko­vács Lajos alezredes, a Sze­ged városi éa járási rend­őrkapitányság vezetője és Moldován György tűzoltó őrnagy, a Szeged városi és Járási Tűzrendészet! Pa­rancsnokság vezetője jutal­makat és szolgálati érme­ket nyújtott át. Szegeden harmadikként a Szegedi Nyomda is felso­rakozott tegnap a „Szocia­lista munka vállalata" el­mért küzdő üzemek sorába. Az ünnepi gyűlésen Vincze György igazgató bejelentet­te: a Nagy Október tisztele­tére movstantól a hármas Jelszó maradéktalan megva ­lósításáért dolgoznak a sze­gedi, vásárhelyi és szentesi nyomdászok. Az ünnepen a nyomda két dolgozója, Far­kas János é« Dobó József — a Könnyűipar Kiváló Dol­gozója kitüntetést kapta meg: s közel 40 ezer forint Jutalmat osztottak szét. Ünnepséget tartottak teg­nap a gumigyárban és a fa­lemezgyárban ls. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1967. november 4,

Next

/
Thumbnails
Contents